Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
1975. JÚNIUS 25., SZERDA A KGST XXIX. ülésszaka Beszámoló és jelentések Az ülésszak megvitatja a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszak résztvevői meghallgatták a végrehajtó bizottság jelentését a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka közötti tevékenységéről. A beszámolót Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettese, a végrehajtó bizottság elnöke tartotta. Elhangzott Ny. Bajbakovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a tervbizottság elnökének tájékoztatója a KGST-tagországok két- és sokoldalú integrációs intézkedéseiről, az 1976—1980. évekre vonatkozó tervegyeztetések területén. A KGST-tagországok 1976—1980. évekre szóló népgazdasági tervei egyeztetési munkájáról G. Schürer, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a KGST tervezési együttműködési bizottságának NDK képviselője tájékoztatta a delegátusokat. A KGST-tagországok fűtő-energetikai bázisainak továbbfejlesztésével kapcsolatos koncepcióról szóló jelentést P. Nye- porozsnyij, a Szovjetunió villamosenergia-ipari minisztere, a KGST villamosenergetikai állandó bizottságának elnöke terjesztette elő. Szekér Gyula felszólalásában kiemelte, hogy a XXVIII. ülésszak óta eltelt időszakot a KGST-tagországok bel- és külpolitikai sikerei, továbbá az egész szocialista közösség jelentős erősödése jellemzi. Sikeresen valósulnak meg a kommunista és munkáspártoknak a népgazdaságok fejlesztésére vonatkozó határozatai. Dinamikus fejlődés A két- és sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés bővítése és elmélyítése a KGST-tagországok között 1974-ben is biztosította gazdaságuk dinamikus fejlődését, és népjólét színvonalának további emelését. A KGST-tagországok nemzeti jövedelme 1974-ben, 1973-hoz viszonyítva összességében 6,4 százalékkal, az ipari össztermelés mintegy 8,5 százalékkal nőtt A KGST-tagországok és a tanács szervei figyelmének központjában, a két ülésszak közötti időszakban, az 1976— 1980. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetési munkáia állt. Ennek során nagy figyelmet szenteltek a fűtőanyag- és energetikai kérdéseknek. Az 1974. évi eredmények újabb bizonyítékai annak a ténvnek, hogy a KGST-álIa- mok gazdasági és tudományosműszaki együttműködése, a komplex program következetes megvalósítása elősegítette az egves országok népgazdaságainak gyorsabb fejlődését és a tagországok erősödését. A tudományos-műszaki együttműködés — a komplex programnak megfelelően — mindenekelőtt a munkaterme- lékenvség növelésére, az anyagi erőforrások hatékony kihasználására, a gépesítésre, és az automatizálásra, továbbá a környezetvédelem területére összpontosult. A tudományos és műszaki problémák megoldása során egyre szélesebb körben alkalmaztak olyan új együttműködési formákat, mint a tudományos koordinációs központok, vagv a nemzetközi tudóskollektívák. A KGST-tagországok sokoldalú együttműködésének fejlesztésére különösen nagv hatást gyakoroltak a baráti országok párt- és kormányküldöttségeinek legmagasabb szintű találkozói, amelyeknek során megvitatták, és egyeztették a gazdaságpolitika legfőbb elvi és komplex kérdéseit, valamint a kölcsönös együttműködést. A tervegyeztetések eredményei 1974-ben’ — mint tájékoztatójában G. Schürer elmondotta — a KGST-tagországok figyelmének középpontjában, s a KGST-szervek éiunkájában az 1976—1980. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének befejezése állt. A tterv- egyeztetések során a KGST- szervek figyelembe vették több gazdaságpolitikai kérdés megoldásában elért kölcsönös eredményeiket, továbbá az egyes ágazatok és termelési ágak fejlődésének prognózisait, amelyekben meghatározták az együttműködés legfontosabb kérdéseit. Az 1976—80. közötti időre szóló népgazdasági terv egyeztetésének minőségileg új vonása volt, hogy közvetlenül kapcsolódott a komplex programhoz, szerves kapcsolatban állt a KGST-tagországok megvalósítandó intézkedéseivel s népgazdasági terveivel, valamint a sok- és kétoldalú kapcsolatok alapján a nagy gazdasági problémák komplex megoldásával. A tervegyeztetések során előzetesen tisztázták a kölcsönös áruszállításokat, amelyeket a KGST-tagországok az 1976—1980. évekre szóló kereskedelmi egyezmények előkészítése során alapnak tek.nthetnek. Az előzetes adatok szerint a tervegyeztetések eredményeként a KGST-tagországok kölcsönös áruforgalma az 1976—1980. évekre, a folyó ötéves tervhez viszonyítva, 57 százalékkal emelkedik. A KGST tevékenységében először Először a KGST tevékenységében — amint azt Ny. Baj- bakov kiemelte — a korábbi ülésszakok határozatainak megfelelően, kidolgozták a KGST-tagországok 1976—1980. évekre szóló sokoldalú integrációs intézkedéseinek egyeztetett tei vénák tervezetét. A KGST-tagországok és a tanács szerveinek, az 1976—1980. évek népgazdasági tervegyeztetési munkája a sok- és kétoldalú egyeztetések nyomán jelentősen elősegítette ennek az intézkedési tervnek az előkészítését. Az egyeztetett tervben szerepelnek: létesítmények közös építésére, szakosított és kooperációban gyártandó termékek szállítására, tudományosműszaki problémák közös megoldására hozandó kiemelt koordinációs, valamint a Mongol Népköztársaság gazdaságának gyors és hatékony fejlesztésének elősegítésére irányuló intézkedések. Az egyeztetett terv mindenekelőtt olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek bizonyos mértékig meghatározzák a KGST-tagországok közötti integrációs folyamatok fejlődésének ütemét és az integráció mélységét. Ezt bizonyítják azok a kiadások, amelyeket az országok az integrációs intézkedések realizálására fordítanak, és amelyeket a tervben előirányoztak. Így 10 olyan létesítmény beruházására, amelyeket a terv tartalmaz, az előzetes számítások szerint több mint 10 milliárd rubelre van szükség. Az egyeztetett terv részeit képezik azok a tudományosműszaiki problémák is, amelyek a távlati tervezés időszakában különösen nagy jelentőségűek az együttműködő országok gazdaságának fejlesztése szempontjából. Szám szerint 16 olyan fontos tudományos és műszaki probléma van, amelyeknek megoldása kapcsolatban van a komplex tudományos kutató és kísérleti tervezői munkákkal, valamint új, hatékony technológiai folyamatok, gépek, berendezések és készülékele előállításával. Fűtőanyag-energetikai koncepció A KGST-tagországok és a tanács szervei — mint P. Nye- porozsnyij mondotta — különös figyelmet szentelnek a fűtőanyag-energetikai szükségletek kielégítésének kérdésére. A XXVIII. ülésszak határozatainak megfelelően a tanács szervei kidolgozták a fűtőanyag- és az energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepcióját, az energetikai berendezések iránt jelentkező szükségletek kelégítését, beleértve aiz atomerőművi berendezéseket, és az érdekelt európai KGST-tagországok egységes villamosenergetikai rendszerének koncepcióját, és ennek részét képező 750 kV-os, és ennél nagyobb feszültségű villamos hálózati rendszereket is. Megkezdődött a küldöttségvezetők felszólalása A jelentések meghallgatása után megkezdődött a KGST- tagországok küldöttségei vezetőinek felszólalása. Felszólalt Alekszej Koszigin, a szovjet, Sztanko Todorov, a bolgár, Horst Sindermann, az NDK-, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai, Zsambin Bat- mönh, a mongol és Piotr Jaro- szewicz, a lengyel delegáció vezetője. Ezzel az ülésszak befejezte első napi munkáját. Az MSZMP KB és a kormány vacsorája a küldöttségek tiszteletére A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és' a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kedden este a Parlament Vadász-termében vacsorát adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 29. ülésszakán résztvevő kormányküldöttségek vezetői és tagjai tiszteletére. A vendéglátók képviseletében a vacsorán megjelentek: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának • első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Apró Antal és Németh Károly, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, dr. Szekér Gyula és dr. Tímár Mátyás miniszterelnökhelyettesek, valamint a kormány több tagja. A vacsorán Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Mi. nisztertanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt. Mozambik — fággetlen Hétíón e«te megérkezett Lourenco Marquesbe a magyar párt- és kormányküldöttség, mely részt vesz Mozambik függetlenné válásának ünnepségein. A küldöttséget, melyet Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese vezet, ünnepélyesen fogadták a Lourenco Mar- ques-i repülőtéren. Kedden megérkezett Mozambik fővárosába az a portugál küldöttség, amely Vaseo Goncalves miniszterelnök vezetésével részt vesz az egykori gyarmat függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos ünnepségeken. A delegáció tagja Meló Antunes külügyminiszter, Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt, Alvaro Cumival, a Portugál Kommunista Párt vezetője, valamint Otelo Sáráivá de Carvalho, a COPCON parancsnoka. Goncalves miniszterelnök szerdára virradó éjjel a Lourenco Mar- ques-i stadionban ünnepélyes keretek között hivatalosan átadja a Irataimat Samora Machetaek, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) vezetőjének, akit szerdán köztársasági elnökké neveznek ki. Az éjféli ünnepségen várakozások szerint mintegy hatvanötezren lesznek jelen, köztük több mint ezer a külföldi vendég. M ajdnem 500 éves gyarmati uralom és tízesztendős fegyveres harc után Mozambik június 25-től független népi köztársaságként foglalja el helyét a nemzetek családjában. Az új afrikai állam születése nemcsak a mozambikiak történelmi sikere és ünnepe, hanem jelentős nemzetközi esemény is. A függetlenség kikiáltásán a szocialista országok is küldöttségekkel képviseltetik magukat. Hazánk delegációját Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti. A szocialista országok képviselőinek jelenléte Lourenco Marquesben — s ugyanakkor az USA, az NSZK, Francia- ország távolmaradása, amelyek nem kaptak meghívást — egyrészt kifejezi az új mozambiki vezetés elismerését azért a segítségért, amelyet az elmúlt évtized során a szocialista országok minden téren nyújtottak a felszabadító harchoz. Másfelől nyilvánvalóvá teszi a FRELIMO által eddig is hangoztatott tételt: Mozambik a szocializmus felé vezető úton kíván haladni. A felszabadító harc élcsapata, a FRELIMO (Mozambiki Felszabadítási Front) 1962. június 15-én jött létre három kisebb afrikai nacionalista csoport egyesítéséből. A mozgalom alapítójának és vezetőjének, Eduardo Chivambo Mondlanénak a meggyilkolása után — a portugál titkosrendőrség követett el ellene bombamerényletet — a szervezet nem hullott szét, mint Lisszabonban remélték. Sőt, belső tisztulása után még nagyobb erőre kapott a gerillaharc. A 100 ezer főnyire duzzasztott portugál gyarmati hadsereggel szemben, a FRELIMO-nak sikerült ellenőrzése alá vonnia az ország területének mintegy 40 százalékát, megbénítania a Cabora Bassa óriás gát építését. A Portugália számára kilátástalan gyarmati háború erjedést indított el az Afrikába vezényelt fiatal tisztek között is. A Mozambikot megjárt tiszteknek nem kis szerepe volt a portugál Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) létrehozásában és a fasiszta rezsim megdöntésében. Az április 25-i lisszaboni fordulat után a portugál antifasiszta erők és a felszabadítási mozgalom természetes szövetségesként nyújtottak egymásnak kezet. Tavaly szeptemberben megalakult a FRELIMO vezette mozambiki ideiglenes kormány. Működésének kilenc hónapja alatt számos válsággal kellett szembenéznie: a reakció törzsi ellentéteket szított, a fehér telepesek — rhodésiai támogatással — felkelést próbáltak kirobbantani. A független Mozambik első lépései sem lesznek könnyűek: az ország írástudatlanok tömegét, végtelenül elhanyagolt gazdaságot örökölt. Szomszédságában pedig két állig felfegyverzett fajvédő állam — Rhodesia és a Dél-afrikai Köztársaság — található. A FRELIMO jelmondata a megpróbáltatásokban bővelkedő tizenhárom év alatt — 1962. június 15-től 1975. június 15-ig — mindig egy volt: A luta continual — A harc folytatódik! E bben a harcbar), amelyet most már az elmaradottság és a reakció ellen folytat a független Mozambik, mindig számíthat, mint a múltban Is, a szocialista országok, köztük Magyarország támogatására. M. L. Emlékezés Koreára Negyed százada, a Koreai-félszigeten csapott Hidegháborúba a második világháborút követően a szocialista világrendszer összeroppantását célzó imperialista hidegháborús politika. A I>él-Koreában amerikai patronálással hatalomra jutott Li Szín Man rendszere negyed százada, 1950. június 25-én hajnalban robbantotta ki a három évig húzódó, pusztító háborút. A háborút követő évtizedben egyes körökben újra és újra vitatták, hogy 1950. júniusában ki volt a támadó fél Koreában. A nyugati, bur- zsoá szakirodalomban akadtak, akik azt állították, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság indította meg a támadást. Az immár történelmivé vált dokumentumok egyértelműen megcáfolják az ilyen állításokat. Fénykép készült 1950. június 18-án Dulles amerikai államtitkárról, amikor a 38. szélességi kör mentén megszemlélte Li Szin Man hadseregét. E szemle után, mint az egykori szöuli belügyminiszter, Kim He Szék emlékiratában megörökítette, Dulles Li Szín Mannak kije. lentette: „Az- ellenőrzés során mindennel meg voltam elégedve. Nagyon foglalkoztat a gondolat, hogy ideje betakarítani a termést. Minthogy minden előkészület megtörtént, annál jobb, minél gyorsabban kezdjük”. A szocialista Korea megsemmisítésére indított agresszív háború kudarcba fulladt. 1953 júliusában Pan- mindzsonban aláírták a fegyverszüneti egyezményt. A háborús károkat, a testvéri szocialista országok támogatásával, gyorsan helyreállították, és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megindult a szocialista iparosítás útján. A koreai háború kirobbantása óta eltelt negyedszázadban alapvetően megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok: az imperialista erők hideg- háborús politikája helyett a szocializmus erőinek, a békés egymás mellett élés elve alapján álló politikája formálja a nemzetközi helyzetet. Ám éppen Korea helyzete másra is figyelmeztet. Schlesinger, az Egyesült Államok hadügyminisztere, a Vietnamban elszenvedett vereség után fenyegető nyilatkozatban jelentette ki: egy koreai konfliktus esetén az Egyesült Államok' sokkal határozottabban lépne fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben, mint a vietnami konfliktus idején, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal szemben tette. E fenyegető nyilatkozattal egyidőben az amerikai hadvezetés erősíti a Dél-Koreá- ba vezényelt 42 ezer főnyi amerikai haderő ütőképességét. Az ország békés egyesítésének legfőbb akadálya a Dél-Koreában állomásozó amerikai haderő. Éppen ezért a nemzetközi enyhülés megszilárdításáért küzdő erők, a KNDK népével és kormányával együtt állhatatosan küzdenek azért, hogy az Egyesült Államok vonja ki Korea déli részéből az ENSZ zászlaját jogtalanul használó csapatait. A negyed százada kirobbantott pusztító agresszív háborúra emlékezve, népünk is kifejezésre juttatja: Korea népe mellett áll a hazája békés újraegyesítéséért folyó küzdelemben. I
