Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

1975. JÜNIUS 25., SZERDA Mit építtet, mit tervez az Agrober Pest megyei kirendeltsége? Repülőtér, műholdfigyelö állomás a rajzasztalon Hetvennyolc mezőgazdasági termelőszövetkezettel, tizenkét állami gazdasággal és huszon­egy egyéb, a MÉM-tárcához tartózó — zömmel Pest me­gyei — partnerrel áll kapcso­latban a Mezőgazdasági Ter­vező és Beruházási Vállalat megyei kirendeltsége. — 111 szerződésünk majd másfél milliárd forintot ér — mondja Fröhlich Sebő főmér­nök, akivel az idei feladatok­ról beszélgettünk. A beruhá­zások zöme természetesen nem. I egy esztendőre ad munkát, j mintegy félmilliárd forintra tehető az az összeg, amely egy év alatt így az idén is realizá­lódik. Az általunk tervezett létesítmények zöme a termelő- szövetkezetek műszaki és ter­melésfejlesztési céljait szol­gálja. Hozzátenném, hogy a kivitelezést 70 százalékban tsz- építőbrigádokkal, vállalatokkal végeztetjük A legnagyobb igény ezek­ben a hónapokban a ter­ménytárolók, raktárak iránt nyilvánul meg, a tavalyihoz hasonló nagyságú alapterületen összesen ezer­nyolcszáz vagonnyi termény befogadására alkalmas táro­lót építtettünk. Lucernaliszt- készítő és -szárító üzemek épülnek a püspökhatvani Galgavölgye, a soroksári Vö­rös Október és a XVII. kerü­leti összefogás tsz-ek meg­rendelésére, bábolnai rendsze­rű szemestermény-szárító sze­relése folyik Tápiószőlősön. Emellett számos községben építtetnek a tsz-ek — közre­működésünkkel — szociális helyiségeket. Tovább folytat­juk a szarvasmarhaprogram keretében főként a régebbi korszerűtlen állattartó tele­pek rekonstrukcióját. — Említene néhányat kü­lönlegesen érdekes megbízá­saik közül? — 1982-ben fejeződik be a MÉM Repülőgépes Növényvé­delmi Állomás budaörsi bázi­sának rekonstrukciója. A 360 millió forint értékű beruházás a tervek szerint halad, a közelmúltban készült el 1—1 hangár, illetve szerelőcsarnok, most a következő ütem sike­rén munkálkodnak az építők. A nagy munka befejeztével a budaörsi repülőtér látja el a növényvédelemben használt helikopterek és repülőgépek országos szervizteendőit, nagy­javítását. Most újabb hangár, szerelőcsarnok és irányítóépü­let készül. Jelenleg többek kö­zött a Gödöllőn megépülő me­gyei növényvédő állomás ter­vein dolgozunk. Másik érdekes feladatunk százhalombattai vonatkozású a temperált vizű halszaporító gazdaságban, a FAO támoga­tásával az ország folyóvizeinek rendszeres vizsgálatára hiva­tott laboratórium terveit ké­szítettük el, az idén megkezdő­dik a kivitelezés. Különféle problémák miatt ugyan jelentős késéssel, de most már befejezéséhez köze­ledik Pencen a műholdmegfi- gyelő állomás szerelése. Ez az objektum a nemzetközi háló­zat részeként működik majd. — És megyén kívül? — Azért is említeném a Fér­tődi Állami Gazdaságnak ter­vezett 500 vagonos burgonya­tárolót, mert ez a téma bizo­nyára az olvasónak is örömet szerez. A tárolóban ugyanis nyolc vállalat, illetve állami gazdaság társulásaiként angol technológiával havonta 25 tonnányi bur­gonyaszirmot gyártanak a későbbiek során, amelyből az exportkötelezettségek mel­lett a háziasszonyok kosarába is jut. Bizonyára hamar meg­kedvelik ezt a terméket, ugyanis olívaolajban többféle ízesítésű; például paprikás, borsos, hagymás, fokhagymás burgonyaszirmot gyártanak az üzemben. — Persze lehet, hogy kicsit korai még a hírverés — teszi hozzá tréfásan a főmérnök —, de rajtunk nem fog múlni, hogy mielőbb munkához lát­hassanak. K. Gy. A. Élénkebb közéleti tevékenység — Nagyobb állampolgári és politikai felelősség Nyilvános fórum a népfrontban A Hazafias Népfront támo­gatásával és közreműködésé­vel jelentette meg a közel­múltban a Házi Jogtanácsadó szerkesztősége immáron ötödik füzetét, Jogaink és kötelessé­geink a közéletben címmel. A szerkesztőség az elmúlt hóna­pokban jobbára a szakszerve­zetekkel karöltve Budapesten, a SZOT-székházban és Nyír­egyházán a vásárlók, Pécsett a szülő és a gyermek jogairól, kötelességeiről szervezett nyil­vános fórumot. Most a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottsága a szerkesztőség fel­kérésére ugyancsak nyilvános fórumra hívta tegnap délután­ra a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa székházának nagytermébe a közélet iránt érdeklődőket. A meghívásnak mintegy fél- százan tettek eleget, diósdi ta­nácstag, százhalombattai nép­frontbizottsági tag, tápiószent- mártoni tanácselnök, szent­endrei gyáriigazgató-népfront- titkár, tököli népfrontelnök, megyei tanácsi főelőadó, ceg­lédi pártmunkás, vecsési nyugdíjas, ráckevei járási hi­vatali osztályvezető, érdi házi­asszony ... Közéleti emberek. Őszintén, nyíltan Közéleti emberek? Mit takar ez a fogalom? Közéleti ember­nek nevezhetők-e ők, 27 ezren, akik tavaly év végén, s ez év elején részt vettek a Pest me­gyében rendezett 173 falugyű­lésen, akik több mint 3 ezer észrevételt, javaslatot tettek, közérdekű ügyekben? Közéle­ti ember-e az a sok tízezer tár­sadalmi munkás, aki közremű­ködött az országgyűlési kép­viselőválasztások előkészítésé­ben, lebonyolításában, vagy az a gödi és gödöllői, törökbálinti és csemői, ócsai és tápiószecsői lakos, aki tavaly Pest megyé­ben összesen 167 és fél millió társadalmi munka értéket pro­dukált? Kérdések, melyek ma­gukban foglalják az igenlő fe­leletet. 120 MILLIÓS BERUHÁZÁS Készül a Budapest környéki fejlesztési és automatizálási programja A Budapest-vidéki Posta- igazgatóságon megkezdték az ötödik ötéves tervidőszak be­ruházásainak előkészítését, amely magába foglalja a Bu­dapest környéki települések távbeszélő-fejlesztési és auto­matizálási programját is. Vác és Cegléd után — az elkövetkező középtávú terv­ciklusban — Szentendrén és Szigetszentmiklóson is felépül a 2000 állomás kapacitású Crossbar távbeszélőközpont, továbbá, összesen három já­rás településeit érinti majd a fejlesztés az agglomerációs övezetben. A 120 millió fo­rintos beruházási programban szereplő tervekről Répáczky Dezső, a Budapest-vidéki Pos­taigazgatóság beruházási osz­tályvezetője tájékoztatta la­punkat: — Hol tartanak az előké­szítő munkákkal? — A kisebb épületek kivi­telezési terveinek elkészítése saját tervezőirodánkra há­rul, míg a nagyobb létesít­ményekre a Postai Tervező Intézettel kötünk szerződést. Ugyancsak a PTI állítja ösz- sze az ajánlati tervet a be­rendezések gyártására és sze­relésére, mely szerint a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár a svéd Ericsson-cégtől vásárolt licence alapján el­vállalta két Crossbar-rend­szer és a csatlakozó végköz­pontok gyártását, felszerelé­sét: Szentendrén, Sziget­szentmiklóson, valamint a ki­jelölt községekben. A há­lózati kivitelezési terveket szintén a postaigazgatóságunk készíti. Ilyen nagy beruhá­zásnál az új műszaki épüle­teken és a már meglévők kor­szerűsítésén kívül feltétlenül gondolnunk kell o hálózati rekonstrukcióra is, mert a helyközi és a községek kö­zötti kábelhálózatnak iga­zodnia kell a megnövekedett állomáskapacitáshoz. A je­lenlegi légvezetékek nem bírnák el a megnövekedő távhívó forgalmat. — Milyen ütemben valósul meg a program? — Először is az építőipari munkákkal kezdjük, ugyanis a BHG csak a kész, szerelés­re átadott épületekbe tudja leszállítani majd a berende­zéseket. Ezért fontos, hogy az építkpzések időben megkez­dődjenek, s ez függ a taná­csoktól is, például a kisajá­títási eljárások gyorsításával, a megfelelő telek rendelkezés­re bocsátásával, építőipari kapacitással segíthetnek, be­folyásolhatják a beruházás időtartamát. Vácott hason­ló okok miatt egy évet csú­szott az építési határidő, il­letve a távbeszélőközpont üzembe helyezése. Most a szentendrei programterv jó­váhagyására várunk. Az épü­letnek be kell illeszkednie a műemléki és modern vá­rosképbe, így a homlokzati megjelenés elfogadása vitás kérdés lett és most az Épí­tési- és Városfejlesztési Mi­nisztérium hozza meg a dön­tést, ami sajnos eléggé el­húzódik. Reméljük, nem késlelteti majd az építkezés megkezdését. — Tehát mindenben a ter­vezés stádiumánál tartanak? — Nem egészen, Sziget- szentmiklós, Dunaharaszti és Tököl térségében már fektet­jük a kábeleket, ez a hétmil­lió forint költségű munka az automata központnak megfe­lelő hálózat építésére szolgál. Programon kívül foglalkozunk a monori manuális központ bővítésével, 500 állomáskapa­citásra cseréljük át, a közeljövőben kezdődik itt a kivitelezés. Ugyancsak több helyen, így Cegléd és Nagy­körös területén kisebb há­lózatfejlesztést is hajtunk végre az idén. — A lakosság milyen ja­vulást várhat a távhívásban az automatikus központok üzembe helyezésével ? — Szentendrén és Szi­getszentmiklóson négyszere­sen több állomás lesz a je­lenlegihez képest. A fejlesztés felöleli a hozzájuk tartozó helységeket. Szentendre von­záskörében Leányfalut, Ta- hitótfalut, egészen Visegrá- dig érinti a településeket, in­nen délre pedig Csobánka, Dobogókő is bekapcsolódik. A szigetszentmiklósi gócköz­ponthoz Halásztelek, Tököl, Dunaharaszti, Dunavarsány, Taksony tartozik. Az automa­tizálás érinti majd a budai központhoz csatolva Piliscsa- bát, Pilisvörösvárt, Pátyot, a tervekben szerepelnek to­vábbá a következő községek is: Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és környéke. Valamennyi telefontulajdo­nosnak nagy előnyt jelent majd az automata közpon­tok létrejötte, mivel az előfizetők nappali és éjszakai hívásokkal is közvetlen részt tudnak venni az ország táv­hívásában, ugyanígy a Crossbar-hálózatba bekapcsolt megyékből, s Budapestről is hívhatók. Pest megyéből köz­vetlenül elérhető lesz szá­mukra Vác, Érd, Tárnok, Cegléd és Sóskút is. H. A. A fórum válaszadóihoz: S. Hegedűs Lászlóhoz, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa titkárához, dr. Varga Jó­zsefhez, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökhelyette­séhez, dr. Raft Miklóshoz, a Tanácsakadémia Tanácsigaz­gatási Szervezési Intézetének igazgatójához és helyettesé­hez; dr. Kilényi Géza kandi­dátushoz Pest megyei lakói előre, írásban több mint 30 kérdést juttattak el, s több mint 10 kérdés hangzott el élő szóban. Őszintén és nyíltan fogal­mazódtak meg a kérdések és a válaszok is. Vélemény, javaslattal Szinte nem volt olyan té­makör, amely közvetve vagy közvetlenül ne érintette vol­na valamilyen megközelítés­ben a demokrácia fogalmát, tartalmát, mintegy jelezve, hogy a szocialista demokrácia és a közélet egymástól elvá­laszthatatlan. Németh Lukácsnak, a szi­getcsépi Lenin Tsz elnökének kérdésére — várhatók-e intéz­kedések a szövetkezeti demok­rácia kiterjesztésére, netán szűkítésére — S. Hegedűs László válaszolt. Szűkítéséről semmiképpen sem, kiterjeszté­séről lehet csupán szó — mon­dotta —, a szövetkezeti tör­vény egyes részeinek korsze­rűsítésével az illetékes szervek foglalkoznak. A szentendrei járási nép­frontbizottság által összegyűj­tött és eljuttatott kérdések egyike: a tanácsok végrehajtó bizottságai a döntések megho­zatala előtt kötelesek-e kikér­ni a népfrontbizottság véle­ményét? A tanácstörvény sze­rint nem — hangzott a válasz —, a gyakorlatban azonban alig születik olyan, sokakat érintő határozat, amelyet ne előzne meg széles körű felmé­rés, tájékozódás. Véleményt mondanak, ja­vasolnak például a tanácsi bizottságok — mondotta dr. Varga József. Hozzátette azonban: a kis községekben kevésbé élnek az adott lehe­tőségekkel. Nemcsak a bevezetőben idé­zett számadatok, hanem az egymást követő kérdések is azt bizonyították: a közéleti tevékenység hasznos fórumai a falugyűlések, alkalmasak a lakosság tájékoztatására, véleményének megismerésé­re. Számos járda-, óvoda-, is­kolaépítés, és más társadalmi munka, megmozdulás kiindu­lópontja volt a falugyűlés. Érdemes lenne azonban bizo­nyos hatáskört, jogkört is adni ennek a fórumnak — hangzott egy javaslat. A .vá­lasz: valóban érdemes ezen az illetékeseknek is elgondol­kozniuk. A közösségek érdekében Mint ahogy azon is érde­mes tűnődni, hogy a nagy­községekben és a városok­ban helyettesítik-e, és mi­lyen fórumok helyettesítik a falugyűlést. Dr. Raft Miklós, a helyi közvélemény tájékoz­tatásának formái között em­lítette a mind több települé­sen fellelhető írásos, nyom­tatott tanácsi, tanácstagi hír­adók szerepét. Közéleti tevékenység a ki- sebb-nagyobb közösségek ér­dekeit szolgálni, elősegíteni a közösségi problémák megol­dását — hangoztatta dr. Ki­lényi Géza. Mintegy erre vá­laszként szólt Pálfalvy György, erdőkertesi népfront­elnök, a község villany- és vízműgondjairól, vagy Tóth Mihály tököli népfrontelnök a kártalanítások körüli problé­mákról, amelyek gondot je­lentenek az állampolgárnak, a tanácsnak és viták esetén munkát a bíróságnak. Kíi- nyec Gyula szentendrei ta­nácstag és Kiss Károly aszó­di tanácselnök, a helyi taná­csok önállóságáról beszélt. Még ma is előfordul, hogy a felettes szervek indokolatla­nul beleszólnak a tanácsok munkájába — mondotta. A tegnapi nyílt fórum is bizonyította, hogy a közélet­ben való részvétel az élén­kebb közéleti tevékenység nagyobb állampolgári és po­litikai felelősséget is jelent. D. G. Dr. Maróthy László Komárom megyében Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára teg­nap látogatást tett Komárom megyében, melynek során fel­kereste Tatán a KISZ-vezető­képző iskolát. Eszmecserét folytatott a járási, városi és nagyüzemi KISZ-titkárokkal az ifjúsági mozgalomról és az üzemi fiatalok helyzetéről. Kivitel A z év első öt hónapjá­nak adatai arról ta­núskodnak, hogy foly­tatódott a kedvezőtlen irányzat külkereskedel­münkben, a behozatal nö­vekedése ötször nagyobb, mint a kivitelé. Azon már túljutottunk volna, hogy még mindig a nemzetközi kereskedelemben végbe­ment változásokat emleges­sük kizárólagos okként, mégis legtöbbször ezt hal­lani. Sokkal kevesebb szó esik arról — ami pedig a lényeg —, milyen verseny- képes termékekkel tudjuk kivitelünket növelni, csök­kenteni a külkereskedelmi egyenlegben mutatkozó, s meg mindig növekvő hiányt. Persze, nem vitas­suk azok igazát, akik hang­súlyozzák: egyik napról a másikra nem lehet min­den piacon értékesíthető termékekkel előrukkolni. Tavaly két és fél millió dollár értékben adott el termékeiből a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára. Holott az ő számukra is ugyanúgy kedvezőtlenebbé váltak az értékesítés körül­ményei, mint bármelyik más vállalat esetében. Csakhogy tevékenységük tanulságos bizonyítókat ad­ja a folyamatos termékfej­lesztés jelentőségének, a tervszerű piackiépítés fon­tosságának, a hosszú távú kapcsolatok. — mint a dél­amerikai országokkal ki­alakítottak — meghatározó szerepének. Már-már azt mondhatnánk, így „köny- nyű” átvészelni a nehéz időszakokat, a vevők visz- szahúzódását, ám el ne fe­ledjük: évek kemény mun­kája, tudatos gyártás- és gyártmányfejlesztése fizeti e kamatokat, adja e bizton­ságot. Azt, hogy e fejlesz­tőmunka mennyire komoly, alapos, átgondolt, világít­suk meg egyetlen példával. A tavaly készült nemzetkö­zi rangsorban az árammé- nőgyár egy- és háromfázi­sú fogyasztásmérői — az ún. súlyozott műszaki mu­tatók alapján — a negye­dik helyen álltak, három világhírű nagy cég, például a Siemens termékei után. Mégis, a gödöllői gyárban közgazdaságilag is, műszá- kilag is darabjaira szedték e műszereket, mert látták: gyártásuk gazdaságosabbá tehető. T ipikus vállalati maga­tartást fedezhetünk fel e cselekedetsor­ban? Sajnos nem. Pusztán a kívánatos magatartást illusztrálhatjuk az áram- mérőgyárral, de nem mondhatjuk: társak serege csatlakozik hozzájuk. El- kényelmeSedett a hazai ipar, mert az iparpolitika indokolt és idokolatlan vé­delmet nyújtott, nyújt szá­mára a nyers piaci hatá­sokkal szemben. Sokat mond ennek az elkényel­mesedésnek a következmé­nyeiről, hogy 1968 és 1974 között megkétszereződött a dotációk, termelőiár-támo- gatások összege, egyre na­gyobb terhet rakva az ál­lamháztartásra. Örvendetes tehát, hogy a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, az ötödik öt­éves terv előzetes munká­latainál szorosan összekö­tötték a tőkés kivitel növe­lésének lehetőségét és a gyártmányszerkezet folya­matos átalakítását, a már elkészült, rendelkezésre álló gyártmanyrangsor alapján, i otismertéK: ter­vezni csak így, komp tex módon lenet, a kivitel bő­vítése — tegyük hozzá: a hazai piaci eladásoké szin­tén — csak úgy képzelhető el, hogy gazdaságosabbá válik a termékszerkezet, növekszik azoknak az áruknak az aránya, ame­lyekre a világ bármely tá­ján vevőt találni. Éhhez persze sokféle feltétel kell — egyetlen tényező: két­száz darab nagy termelé­kenységű szovjet szövőgép megvásárlása —, de a hangsúly mégis a vállalati rugalmasságra, cselekvőké­pességre helyeződik. Arra tehát, amire általában azt mondjuk: alkalmazkodás a megváltozott viszonyokhoz. Az árammérőgyárban fo­lyamatos, a lenfonóban nemrég megkezdett ez az igazodás, de húzzuk alá, mar valóság, nem terv csu­pán Anogy a folyamatos igazodás tényeit tapasztal­hatjuk az ikuuti Ipari Mu- szergyáröan vagy a Magyar Hajo- és Darugyár váci egységében is, mert mind­két helyen meg időben fel­hagytak azzal, aminek ér­tékesítési lehetősége csök­kent, s helyükre olyan ter­mékek kerültek, melyek állják a versenyt. S azt, hogy valóban állják, bizo­nyítja: az ikladi gyár ta­valy az eredeti tervben szereplőnél kétszer na­gyobb tőkésexportot bonyo­lított le, s idén az e pia­cokra irányuló kivitele 4,8 ’ millió dollár lesz, egyetlen év alatt egymillióval gya­rapszik! V ’ oltak és vannak, akik nem akarják megérte­in: népgazdaságunk a kedvezőtlen hatások ellené­re sem vonulhat vissza a tókéspiacokról, nem „véde­kezhet” e módon a csere­aranyak romlása ellen. A védekezésnek egyetlen módja van: értékeseoo, mi­nőségben, árban, műszaki mutatókban, használati időtartamban s ezer más tényező szerint is verseny- képes árut kínálni. Nehéz elfogadtatni ezt az igazságot, mert tagadhatat­lan, sokak békés köreit zavarja meg. Hiszen mi­lyen szép is, amikor forog a „verkli”, a nyolc vagy éppen tizenöt esztendeje gyártott terméknél min­denki behunyt szemmel tudja a dolgát, csak annyi a gond, hogy az anyagellá­tás folyamatos, a gépek karbantartása rendszeres legyen. Nehogy azt mond­ja az olvasó, a levegőbe beszélünk. Gépiparunk ter­mékeinek egyharmada leg­alább kilencéves vagy még idősebb konstrukció! S ez egyetlen terület csupán ... A vállalatok, gyárak nyu­galma, sokat hangoztatott zavartalan, folyamatos ter­melése azonban a társada­lomnak rengetegbe kerül! Olyan forintmilliárdokba, melyeket tucatnyi más he­lyen lehetne, kellene fel­használni. Olyan forint­milliárdokba, melyeket az állam kénytelen elvenni a tényleges fejlesztések elől, vagy az infrastruktúra kor­szerűsítésétől, s odaadni azoknak, akik úgy gondol­ják: az a fontos, hogy a szekér menjen. Megy. De most már néz­zük meg alaposan, hová?! Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom