Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM ÄRA »0 FIM.ÉR 1975. JÜNIUS 25., SZERDA JAVÍTJÁK a kooperációt Eredményesen - három műszakban AZ ISG A JÁRMŰPROGRAMBAN A miniszterelnökök részvételével Megkezdődön Budapesten a KÉST XXIX. ülésszaka A szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg Kedden Budapesten a barátság és test­véri együttműködés légkörében megkezdte munkáját a KGST XXIX. ülésszaka. A Duna Intercontinental szálló nagyter­mében megrendezett tanácskozáson tíz kormányküldöttség vesz részt. A szovjet delegációt Alekszej Koszigin, a bolgárt Sztanko Todorov, a csehszlovákot Lubomir Strougal miniszterelnök, a kubai küldött­séget Carlosrafael Rodriguez miniszterel­nök-helyettes, a lengyel delegációt Piotr Jaroszewicz, a magyart Lázár György, a mongolt Zsambin Batmönh, az NDK-ét Horst Sindermann, a románt Manea Ma- nescu miniszterelnök, a jugoszláv küldött­séget Dobroszav Csulaíics, a szövetségi LÁZÁR GYÖRGY: végrehajtó tanács elnökhelyettese vezeti. Megfigyelőként részt vesz az ülésszakon Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a szervezet több más vezető mun­katársa, valamint a KGST-országok közös intézményeinek számos képviselője. Az ülésszakot az elnöklő Lázár György nyitotta meg. (Beszédét az alábbiakban is­mertetjük.) A megnyitó után elfogadták a tanács­ülés munkarendjét és ügyrendjét, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdé­sek megvitatását. Még jobban használjuk ki a szocialista társadalmi rendben, a tervgazdálkodásban rejlő nagy lehetőségeket Lázár György, a Minisztertanács elnöke megnyitja a tanácsko­zást. A képen: balra Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a PB tagja, jobbra dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselője. Bevetésre várnak a kombájnok A mezőgazdászok továbbra is száraz időjárást várnak, mert a gabonanövényeknek szükségük van az érlelő nap­sütésre. A földek nedvesség- tartalma kielégítő, sőt az eső­zések miatt túlságosan is sá­ros egyes helyeken a talaj. Né­hány ősziárpatáblában már megkezdődött az aratás, de ma még bevetésre várnak a kom­bájnok. Az aratási tervek el­készültek, javarészt több vál­tozatban is. Annyi azonban már bizonyos, hogy az arató­cséplő _ gépeket a magasabb fekvésű homokos talajokon indítják. Azokon’ a helyeken, ahol 60—80 milliméter csapa­dék hullott az elmúlt hetek­ben, ott még várni kelil a be­takarítással. A jelentések sze­rint a viharos időjárás az ár­pa jó részét megdöntötte, ezért nagy figyelmet és pontosságot igényel a gépek beállítása. Éppen tíz esztendővel ezelőtt — akkor Dunabog­dányban — rendezték meg a szentendrei járás első nemzetiségi találkozóját, amelynek a szerény szán­déka még csak az volt: ne hagyjuk feledésbe merülni a Duna-táj nemzeteinek kultúráját, hagyományait. Ami indokolta ezt a szép és nemes kezdeményezést: a járás lakosságának majd’ egynegyede nem magyar anyanyelvű — német, szlo­vák, szerb-horvát nemzeti­ségű. Az azóta már megyei szintűvé terebélyesedett rendezvénysorozat a nem­zetiségi kultúra országos méretű mozgalmának szer­ves részévé vált. En­nek a jegyében zajlottak az elmúlt héten immár kilen­cedik alkalommal a szent­endrei járás nemzetiségi hetének rendezvényei, amelyek főbb eseményeit Budakalászon, Dunabog- dányban, Pomázon és Pilis- szeniíkereszten rendezték. Mind a négy településen kiállításon mutatták be a helyi gyűjtésű néprajzi anyagot. Dunabogdányban a német, Pilisszentkeresz- ten a szlovák, Budakalá­szon és Pomázon pedig a szerb nemzetiségű lakos­ság szokásait és életmódját felelevenítő emlékeket — a népviselettől a legkülön­bözőbb használati tárgya­kig — tárták az érdeklődőik elé. Pilisszentkereszten szlovák, Dunabogdányban pedig német nyelvművelő tábor nyílt, amelynek ke­retében a járás nemzetisé­gi anyanyelvű iskolás diák­jai töltenek együtt tíz hasznos, és minden bi­zonnyal felejthetetlenül szép napot. Dunabogdány­ban az iskolai nemzetiségi énekkarok, Pomázon pedig a harmincévesek találkozó­ját rendezték meg. Űj színe volt az idei egy­hetes programsorozatnak a nemzetiségi könyvhét — első ízben Pest megyében. Jól sikerült a nemzetisé­gi fiatalok vetélkedője is —■ ennek szintén Budaka­lász adott otthont —, amelynek témája a három baráti ország: Csehszlová­kia, az NDK és Jugoszlá­via elmúlt harminc eszten­dejének a története volt. Jóleső érzés volt hallani, hogy a részvevő fiatalok milyen sokat tudtak azok­ról az országokról, ame­lyeknek nyelvét maguk is beszélik. Igaz, ebben nagy Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár (ISG) Porkohászán gyáregysége fontos szerepet vállalt az IKARUS számára készülő lengéscsillapítók gyár­tásában. Négy alkatrészt por­kohászati úton kell előállí­taniuk és ezek segítségével a Gépelemgyár Girling-licence alapján devizaköltség nélkül szál­líthatja a lengéscsillapí­tókat. Pontosabban szállíthatná, hi­szen még ez évben is a Gir- ling-cégtől kellett rhegvásá- rolniuk a hiányzó alkatrésze­ket. Az időeltolódás tetemes költségtöbbletet eredményez, ennek okairól beszélgettünk a gyáregység főmérnökével. Esküdt Józseffel és Völgyi szerepet játszik, hogy a járásban ma már mintegy hétszáz általános iskolai tanuló és 375 óvodás korú gyermek tanulja a magyar nyelv mellett az anyanyel­vét is. Mindez bizonyít. Bizo­nyítja, hogy a lenini nem­zetiségi politika gyakorla­taként hazánkban számos párt- és állami intézkedés született a nemzetiségi la­kosság szociális és kulturá­lis helyzetének javítására. És bizonyítja azt is, hogy a nemzetiségi kultúra nép­rajzi hagyományaival, saját nyelvével beilleszkedett egész nemzetközösségünk szellemi-kulturális világá­ba. Amint azt az MSZMP XI. kongresszusa fogalmaz­ta meg. „A nemzeti össze­fogás fontos eleme a ha­zánkban élő nemzetiségek állampolgári egyenjogúsá­ga. Az államigazgatás és a közélet fórumain szabadon használhatják anyanyelvű­ket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat s minden tá­mogatást meg is kapnak hozzá”. A vasárnapi egész napos nagyszabású program — amelyről részletesen be­számoltunk már lapunk hasábjain — csupán a be­tetőzése volt az egyhetes rendezvénysorozatnak. De sokáig emlékezetes befeje­zése. Az egyhetes programso­rozat befejeződött, de Pi­lisszentkereszten és Duna­bogdányban még nyitva tartanak a nyelvművelő tá­borok. És a további hét­köznapokon is gyakran ke­rülnek. még reflektorfény­be a hazánkban élő nemze­tiségek. A pomázi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke például felajánlotta: he­tenként egy alkalommal szívesen rendelkezésre bo­csátja a gazdaság klubját a pomázi szerb klub tagjai­nak mindaddig, amíg meg­épül az új pomázi művelő­dési ház. Vagy úgy, hogy a megye más települései meghívják szereplésre a já­rás nemzetiségi együtteseit. Vagy éppen a leghétközna­pibb módon: iskolában, óvodában nap mint nap a nemzetiségi nyelvórákon. Mert e hétköznapok mun­kájából állnak össze a já­rási, a megyei nemzetiségi programok. Így jött létre a IX. járási nemzetiségi ta­lálkozó az elmúlt héten, s a jövő esztendő ismét a megyei találkozó jegyében zajlik majd. Prukner Pál V Jenővel, a gyármányfejlesz- tési osztály vezetőjével. — A gyártás megindításá­hoz megközelítően 20 millió forintos beruházásra volt szükség — mondta a főmér­nök. — A terv még 1973- ban elkészült és 1974 január­jában megkötöttük az utol­só szerződéseket is az NSZK- beli és angol cégek által gyár­tott sajtológép, szerszámok, zsugorítókemence, kékoxidá­ló berendezés behozatalára. A kooperáló külföldi partne­rek hibájából azonban éppen a legfontosabb és legsürgősebb berendezések érkeztek utoljára — ez év márciusában. Az eredeti termelési terv tehát nem volt megvalósítható. — Hogyan állnak jelenleg a gyártással? — A korábbi terv szerint — folytatja Esküdt József —, már teljes kapacitással kel­lene dolgoznunk, ehelyett az erőltetett ütemű indulásnál tartunk. A gépelemgyár meg­állapodásunk értelmében már várta a lengéscsillapítókhoz szükséges alkatrészeket. Esze­rint a második negyedévtől a négy különféle termékből — dugattyú, dugattyúrúd-vezető, zárófedél, zárócsavar — hét­hétezer darab elkészítését ter­veztük havonta. Ezt a következő évben száz-százezres darab- számra kívánjuk majd fejleszteni. Elképzelésünk szerint az év hátralevő időszakában körül­belül 50 ezer darabot gyár­tunk termékfajtánként, amelynek ellenértéke körül­belül 5 millió forint. — A gyártmányfejlesztési osztály vezetőjének helyzete sem irigylésre méltó ilyen válságos időszakban. Hogyan, milyen módszerekkel próbál­ják a termelés ütemét gyor­sítani? — Az újonnan érkezett be­rendezések korszerűek, egye­diek — mondja Völgyi Jenő —, beállításuknál, majd a megfelelő termékek kialakí­tásánál számos akadályt kel­lett elhárítanunk. Így egye­bek között, nehéz feladat volt a kívánt méretnagyság kikísérletezése, a szerszámüzem dolgozói­nak és a műszaki gárda összehangolt, gondos munkájára volt és van szükség. Két műszak helyett három­ban — éjt nappallá téve dolgoztunk, hogy csökkentsük a lemaradást. összegezve az eddig elmon­dottakat, a főmérnök véle­ménye: — Most már megfelelően halad a lengéscsillapítókhoz szükséges alkatrészek előál­lítása — a nehezén már túl­jutottunk. S. Zs. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, aki a KGST XXIX. ülés­szakán résát vevő szovjet kül­döttség vezetőjeként tartózko­dik hazánkban, június 23-án találkozott Budapesten. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélésen tájékoztatták egymást Magyar- ország és a Szovjetunió társa­Lázár György bevezetőben a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében köszöntötte a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő kormányküldöttsé­gek vezetőit és tagjait, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság megfigyelőként részt vevő képviselőit, valamint a KGST tisztségviselőit, majd így foly­tatta: — Megtisztelő számunkra és őszinte örömünkre szolgál, hogy eljöttek hazánk főváro­sába, Budapestre és részt vesz­nek a KGST XXIX. üléssza­kának felelős munkájában. Bizakodással tölthet el ben­nünket, hogy a KGST XXVIII., Szófiában tartott jubileumi ülése óta újabb jelentős ered­ményeket értünk el az együtt­működés fejlesztésében. Na­gyot léptünk előre országaink népgazdasági terveinek koordi­nálásában. Ennek keretében körültekintő és hozzáértő munka eredményeként elké­szült a KGST országok sok­oldalú integrációs intézkedé­seinek öt évre szóló terve. E nagy jelentőségű okmány azo­kat a legfontosabb együttmű­ködési feladatokat összegezi, amelyekre közös elhatározás­sal leginkább összpontosítani kívánjuk anyagi és szellemi erőforrásainkat. Mindannyiunk számára megkülönböztetett fontossága van azoknak a megállapodásoknak, amelye­ket a Szovjetunióval kötöt­tünk a két- és sokoldalú együttműködés elmélyítésére, s amelyek nagy segítséget és biztonságot adnak nemzeti ter­veink megalapozásában. A XXVIII. ülésszak határo­zata alapján lendületes mun­kával megkezdődött az orszá­gaink fűtőanyag- és energeti­kai bázisa és az egységes vil- lamosenergia-rendszer fejlesz­tését szolgáló távlati koncep­ció kidolgozása. Ilyen és ha­sonló tények alapján joggal megállapíthatjuk tehát: nagy munkát végeztünk. De azzal is tisztában vagyunk, még továb­bi erőfeszítésre van szükség ah­hoz, hogy a szocialista integ­ráció nagy tartalékait még tel­dalmi-gazdasági fejlesztési ter­veinek végrehajtásáról. Elé­gedetten állapították meg, hogy sikeresen fejlődik a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés, erősödik a két ország népeinek megbontha­tatlan barátsága, szilárdulnak a testvéri kapcsolatok a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja között az élet minden terü­letén. A véleménycsere megerősí­tette a két ország pártjainak jesebben kihasználva, gyor­sabban haladjunk előre a komplex program megvalósí­tásában. Bizonyos vagyok ab­ban, hogy ülésszakunk — kö­vetve kommunista és mun­káspártjaink útmutatásait — fontos határozatokkal járul majd hozzá ügyünk előrevite- léhez. Tisztelt elvtársak! Megelégedéssel tölthet el bennünket, hogy eredmé­nyeink láttán tovább növeke­dett a KGST tekintélye a vi­lágban. Ékes bizonyíték erre, hogy a KGST megfigyelői stá­tust kapott az Egyesült Nem­zetek Szervezetében, és hogy egyre több ország érdeklődik a KGST-vel való együttműkö­dés iránt A KGST-országok közössé­gének sikerei jelentős hatást gyakorolnak országaink hatá­rain túl is, Európában és Ázsiában, Afrikában és Ame­rikában egyaránt. Példát mu­tatnak a fejlett tőkés országok haladó erőinek, a harmadik vi­lág népeinek. Különös jelentő­sége van ennek a mostani időkben, amikor a kapitalista világ súlyos válsággal küszkö­dik, nő a munkanélküliség, fo­kozódik a kizsákmányolás. Eredményeink azonban kö­teleznek is. Mindenekelőtt ar­és kormányainak nézetazonos­ságát a nemzetközi helyzet, a békéért és a nemzetközi biz­tonságért vívott harc időszerű problémáiról. Megerősítette tö­rekvésüket, hogy továbbra is minden módon elősegítik a testvéri szocialista országok erőfeszítéseinek egyesítését a békéért és a feszültség enyhí­téséért, valamint az egész szo­cialista közösség erejének és összeforrottságának további szilárdításáért folytatott harc­ban. ra, hogy még jobban kihasz­náljuk a szocialista társadalmi rendben, a tervgazdálkodásban rejlő nagy lehetőségeket, ezzel is támogatva a béke és a ha­ladás erőit, amelyek nap mint nap új győzelmeket aratnak a világban. Az elmúlt év mind­erre sok örvendetes ténnyel ad bizonyságot. Ezek közül is kiemelkedik a vietnami nép történelmi jelen­tőségű győzelme. Élve az al­kalommal, őszinte tisztelettel köszöntőm a hős vietnami né­pet, amely több évtizedes ál­dozatos harcban vívta ki sza­badságát. Baráti közösségünk országai mellettük álltak igaz­ságos harcukban, mellettük le­szünk a gazdasági építőmun­kában is. Tisztelt elvtársak! Hazánk — Magyarország — területileg és lélekszámút te­kintve kis ország. De a szocia­lista országok baráti közössé­gében határaink kitágultak. Felbecsülhetetlen jelentőségű ez számunkra. Egyenrangú és egyenjogú tagja vagyunk a KGST-nek, e nagyszerű gaz­dasági közösségnek. Ez bizton­ságot ad, de felelősséget is je­lent. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságát és a Magyar Népköztár­saság kormányát tevékenysé­gében eddig is mindenkor az internacionalizmus elvei vezé­relték. így lesz ez a jövőben is. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazán­kat, hanem egész baráti kö­zösségünk ügyét, a szocializ­mus egyetemes ügyét is szol­gáljuk. Ezt írja elő számunk­ra marxista—leninista meg­győződésünk, internacionalis­ta elkötelezettségünk. Népünk átérzi és vállalja ezt a felelős­séget, meggyőződéssel és be­csülettel dolgozik népeink ba­rátságának, országaink együtt­működésének erősítésén. Eb­ben a szellemben készültünk mostani ülésszakunkra is — mondotta beszéde befejező részében Lázár György. (Folytatás a 2. oldalon)- • N . Több nyelven - egy akarattal Kádár János és A. N. Koszigin találkozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom