Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-22 / 145. szám
«c’m W x/unatf 1975. JÚNIUS 22., VASÁRNAP Szükség van rájuk Az önállóság színe és fonákja 9100 kisiparos Pest megyében Az elmúlt öt esztendőben jelentősen fejlődött a lakossági szolgáltatás Pest megyében. 15 új szolgáltatóház, 9 gépjárműszerviz épült, ezenkívül mosodákat, rádió-, tv- és háztartásigép-javító szervizeket helyeztek üzembe. E jelentős fejlesztés ellenére továbbra is fontos szerepe van a lakosság szolgáltatási szükségleteinek kielégítésében a kisiparosoknak. Megyeszerte az elmúlt 5 év során ezerrel nőtt a kisiparosok száma, s jelenleg csaknem eléri a 9100-at. A kisiparosok kétharmada önálló, főfoglalkozású, a fennmaradó egyhar- mad részből 550-en nyugdíjuk mellett, 2350-en pedig munkaviszonyuk megtartása mellett szereztek működési engedélyt, kaptak ipar igazolványt. Két, napsugár színű kelme szalad a varrógép tűje alá, s onnan egymástól elválaszthatatlanul folytatják útjukat. A sárga, narancsszín és fehér mintás jerseyből szoknya lesz fehér béléssel. Az anyagot az aszódi Kanizsa Jó- zsefné igazítja a gyorsan járó tű alá. Amilyennek megálmodták... — 1941-ben kaptam meg az Iparengedélyt, azóta varrók az aszódiaknak, azaz időközben kibővült a működési köröm, mert a környékről, sőt Budapestről is kapok megrendelést. — Ez elismerés! — Bizony jólesik, ha újra jön, aki egyszer varratott nálam, hiszen rajtam kívül még négy varrónő dolgozik Aszódon. Vannak szinte családtagnak számító megrendelőim, mint Arató Klárika néni, a nyugdíjas tanárnő, akinek alakjára 30 éve varrom, igazítom a blúzokat, ruhákat. A legjobban persze annak örülök, ha olyanokat látok viszont, akik elköltöztek a faluból. — Megkap Aszódon minden kelléket, cipzárt, horgos- kapcsot, füttert, farkasfo- gat? —• Előfordul, hogy hiányzik egyik-másik, olyankor felszaladok Pestre és bevásárolok a Deák Ferenc utcában. Nem sajnálom a fáradságot, hisz számomra megelevenedett divatlap a belváros. Figyelem a legújabb vonalakat, s azt, hogy mit viselnek szívesen a fiatalok, mert egy-két héten belül tőlem is azt kérik. — Kik varratnak szívesebben, az idősebbek, vagy a fiatalok? — Az idősebbek azért varratnak, mert nehezebben találnak alakjukra illő készruhát, és ők igényesebbek a ruha belsejének szép el- dolgozása iránt is. A fiataloknál viszont egy-egy ruha többnyire egyetlen szezonra/ szól. Nem törődnek azzal, hogyan tisztázom el az anyag szélét, csak sikkesen álljon rajtuk és olyan legyen, amilyenre megálmodták. — És a varrónő, azaz a női szabó, kiknek varr szívesebben ? — Nem kortól függ, alaktól... Van, aki ráfizet Megyénk kisiparosainak java része az építőiparban tevékenykedik. 3400 fölött van az ácsok, kőművesek, parkettcsiszólók, bádogosok, címfestők száma. A fémtömegcikkiparhoz több mint 1000 kisiparos tartozik; a fa- feldolgozó, a textilruházati szakma, a műszeripar és az élelmiszeripar képviselőinek hasonló a létszáma: 500—700 fő. Ugyancsak megközelíti a hátszázat a személyi szolgáltatásban dolgozók (fényképészek, fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök, leírók) száma. Ver se gen, a Petőfi utcában nagy tábla hirdeti: Szénási Istvánná fodrászmester. Az udvarról nyíló üzlethelyiségben kényelmesen folyik a munka. Egyetlen vendég ül a tükör előtt. A fiatal fodrásznő panaszkodik: — Nagyon kevés munkám van. Hétköznap csak egy-két fejet csinálok, szombatonként sincs 8—10 vendégnél több, pedig rajtam kívül csak férfifodrász van a faluban. A lányok általában hosszú, sima hajat viselnek. Az asszonyok meg keveset törődnek a frizurájukkal. Alig van 15— 20 rendiszeresen járó vendégem. Elkészült a berakással, vendégét a bura alá ülteti, majd folytatja a beszélgetést — Előfordult már, hogy a kiadások és a bevételek egyenlege negatív volt, azaz ráfizettem a „boltra”. Hogy mégis miért csinálom? Gyerekkorom óta fodrász akartam lenni. Kartalon tanultam a szakmát, s mivel itthon nem volt női fodrász, hazajöttem. Csak az öregek * talpaltatnak? Ácsán Sebján Ferenc cipészmestert kerestük, de nem találtuk otthon. A sógornője viszont szívélyesen fogadott. Elmondta, hogy a cipészmester mellékfoglalkozásként váltotta ki az ipart. Sok lábbelit hoznak javításra nemcsak Ácsáról, hanem a környező falvakból is. Naponta több órát ül a kaptafa mellett Sebján Ferenc, aki mindig ügyel, hogy az ígért határidőre elkészítse a lábbeliket. A fiatalasszony, Kovács Zoltánná, a cipész sógornője egészen jól eligazodik a témában. Elmondja, hogy inkább az idősebbek hozzák a talpaltatni válókat, a fiatalok csalt sarkaltatnak, ragasztatnak, vagy varratnak. Azért hiányzik a brigád Esztergályos létére mestervizsgát kellett tennie Fercsik Lászlónak ahhoz, «hogy megkaphassa az iparigazolványt. A fiatal hévízgyörki mesterember 4 hónapja élvezi, hogy nem kell órákat utaznia munkahelyére, hanem kipattan az ágyból, megreggelizik, máris odaállhat az esztergapad mellé. (Tizenegy esztendőn át Lőrincre, majd egy évig Gödöllőre járt dolgozni.) — Bőven kapok megbízást, hol egy autós jön hengerfejért, hol csaptengelyt, csavarokat kérnek. Bérmunkát is vállaltam: alkatrészeket A Telefongyár bugyi telephelyére felvesz- etektro- és elektronikai műszerészeket,- a fenti szakmákban szakközépiskolát végzetteket, elektromos-bemérő munkakörbe. A vállalat megközelíthető: Budapesttől gyors, díjtalan különjárattal. Jelentkezés: a „B" Gyáregység Uzemgazdálkodási Osztályán (Bugyi, Rádai erdő). gyártok a GAMMÄ-nak és alátéteket a Gödöllői Gépgyárnak. — Egy műanyag ládában sárgásbarna petróleumban áznak a forintos nagyságú alátétek százai. — A vállalatoknak nagyobb tételeket gyártok ugyan, de hónapok telnek el, míg megkapom a munkadíjat. A lakosságnak végzett szolgáltatások ellenértékéhez viszont nyomban hozzájutok. — Nem hiányoznak a kollégák? — De nagyon. Most érzem igazán, mit jelentett brigádban dolgozni. S az önállóságnak az a hátránya is megvan, hogy a vállalatnál megismerhettük a legkorszerűbb berendezéseket is, nekem azonban most nincs rá módom, hogy olyat vegyek, s talán nem is tudnám kihasználni. Aki visszaadta az ipart A megye kisiparosai között igen nagy a mozgás, évente ezer iparengedélyt kémek, s majdnem ugyanennyit adnak vissza. Van olyan kisiparos, aki nyugdíjba vonul, s nem kívánja tovább folytatni mesterségét, mások nem találják meg számításukat, egyesek pedig azok közül, akik mellékállásként űzik az ipart, munkahelyi teendőik felduzzadása miatt hagyják abba szolgáltató tevékenységüket. Száz körül alakul azoknak a száma, akiktől megvonják az ipart, aminek oka lehet nagy összegű köztartozás, félévit meghaladó nyugdíj-, illetve SZTK-járu- lékhátralék, többszöri szabálysértés, vagy ha munkahelyük megvonja hozzájárulását. Pest megye egyetlen kútfúrómestere a monori Ma- gócsi Lajos. Az üllői ÁFÉSZ udvarán munka közben találtuk. — Tíz évvel ezelőtt magam fúrtam ezt a kutat, most eldugult, házilag próbálták kitisztítani, s elrontották. Már egy hete nem kapnak vizet a szódások, az ÁFÉSZ irodái, az óvoda és az étterem, s még legalább 8 nap kell a helyreállításhoz. — Tudomásunk szerint Lajos bácsi is feladta az ipart... — Igen, a tanács költség- vetési üzeménél dolgozom. Azért helyezkedtem el, mert mint kisiparos igen kevés nyugdíjat kapnék, így viszont — igaz 67 évesen —, de szép pénzzel vonulhatok nyugállományba 25 évi munka után. Czibor Valéria Százezer fonna kő A Pestvidéki Kőbánya Vállalat szobi Szeméből az első félévben százezer tonna követ szállítottak el uszályon, fele-fele arányban a paksi atomerőmű építkezéséhez és a jugoszláviai dunai partszakasz partvédelmi munkáihoz. , Koppány György felvétele Július 1-én lépnek hatályba Tudnivalók az új társadalombiztosítási rendelkezésekről Az alacsony összegű nyugdíjak 1975. július 1-től érvényes emelését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a MÁV nyugdíjhivatalai kérelem előterjesztése nélkül, hivatalból hajtják végre. Az emelésről a nyugdíjasok részére külön értesítést nem küldenek. Emelt összegű nyugellátásukat a nyugdíjasok első ízben július végén, a szokásos időpontban kapják kézhez. A minisztertanácsi határozat pontos végrehajtása a nyugdíjfolyósító szerveknél jelentős munkatöbblettel jár. Ezért arra kérik a nyugdíjasokat, hogy az esedékesség előtt a nyugdíjfolyósító szervnél sem levélben, sem telefonon ne érdeklődjenek. Az emelés — amelyről egyébként a sajtó korábban már részletesebb tájékoztatást is adott — a nyugdíjasok nagy többségét, 1 millió 1^0 ezer személyt érint. Emelésben részesülnek mindazok a nyugdíjasok, akik ellátásukat az 1959 előtti nyugdíjtörvények alapján kapják, továbbá azok is, akiknek nyugdíja az 1600 forintot nem haladja meg és azt a későbbi nyugdíj- törvény szerint állapították meg 1971 előtt. Az új társadalombiztosítási törvény a nyugdíj és a házastársi pótlék együttes folyósításának összeghatárát 1590 Ft-ra emelte. Azok a nyugdíjasok, akiknek nyugdíja az 1500 Ft-ot nem éri el, és házastársuk után eddig csak az alacsonyabb forint- határ miatt nem részesültek házastársi pótlékban, igényüket — a házassági anyakönyvi kivonat és az együttélésre, valamint feleségük keresetére vonatkozóan kiállított nyilatkozat csatolása mellett — | a nyugdíjfolyósító szervnél jelentsék be. Az új társadalombiztosítá- | si törvény lehetővé teszi, hogy az oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló árvák 25 éves korukig részesüljenek árvaellátásban. Azok a jogosultak, akik jelenleg árvaellátásban nem részesülnek — tanulmányi igazolás és születési anyakönyvi kivonat csatolásával — a folyósító szervnél jelentsék be igényüket, Nem kapnak , most emelést a mezögazdaíági termelőszövetkezeti (szakszövetkezeti) öregségi és munkaképtelenségi, valamint özvegyi járadékosok, akik az utóbbi években több ízben részesültek emelésben. Ugyancsak nem növelik a baleseti járadékokat, a vakok személyi járadékait, a sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak családi segélyeit és a gyermekgondozási segélyeket», valamint a nyugdíjakkal együtt a gyermekek után folyósított családi pótlékokat sem. A mezőgazdasági tsz-tagság alapján járó családi pótlékot, valamint az egy rokkant gyermek után folyósított családi pótlékot azonban felemelik. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot személyesen felkereső nyugdíjasok közül azoknak ügyét, akiknek folyósítási törzsszáma 6-os számmal kez. 1 M^rgSvlsöbh Bíráséig tiiittíáso. Senki sem kötelezhető napi két műszakra Egy Pest megyei községben levő általános fogyasztási szövetkezet presszójának vezetője munkaviszonyának megszüntetését kérte. A felmondási időt a részére járó fizetett szabadság igénybevételével kívánta letölteni. A szövetkezet ehhez nem járult hozzá és ragaszkodott a kollektív szerződés szerinti 45 munkanap ledolgozásához. Az üzletvezető azonban kijelentette a felmondási időt nem hajlandó kitölteni és önkényesen kilép. Ezek után munkakönyvét „kilépett” bejegyzéssel kapta meg, évi szabadságát pedig pénzzel megváltották. Ilyen előzmények után s presszós a Pest megyei Munkaügyi Bíróságon a szövetkezet ellen indított perében kérte: kötelezzék volt munkaadóját, hogy munkakönyvé: „munkaviszony megszűnt’’ bejegyzésre módosítsa. Elmondta: egyrészt azért mondott fel mert a leltárfelelősséget a vezető önkényesen megváltoztatta, másrészt naponta két műszakot kellett dolgoznia, a napi 14—15 óri munkát nem bírta — teljesen kimerült, Megromlott egészségi állapota miatt a 45 napos felmondási időt nem tudta letölteni. A Pest megyei Munkaügyi Bíróság a keresetnek helyt adva, a szövetkezetét kötelezte, hogy a volt üzletvezető munkakönyvét kérésének megfelelően javítsa ki. Döntését azzal indokolta, hogy az illetőt magatartásának káros következményeiről nem világosították fel, ezért nem tudta mérlegelni, milyen hátránnyal jár ha munkaviszonyát a felmondási idő letöltése nélkül szünteti meg. A jogerős ítélet ellen a legfelsőbb ügyész törvényességi óvással élt és ezárt az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került amely döntésében a követke zöket mondta ki: — A Munkaüg.ri Bírósáf. nem foglalkozott a volt üzletvezető védekezésével, hog' leltárfelelősségét eayoldalúar megváltoztatták és 'két műszak betöltésére kötelezték, aminek egészségi okokból nem tudott eleget tenni, holott, ha ez valóban így volt, a per eldöntése szempontjából igen jelentős. A szövetkezetnek nem volt joga a felek közötti munkaszerződést egyoldalúan megváltoztatni, dődik, a Budapest VII., Do» hány u 42 sz. alatt (telefonon;: 127-240), az összes többi nyugdíjas ügyét pedig Budapest XIII., Váci út 69—79. szál® alatt (telefon: 497-950) intézik- Postacímünk minden nyugdíjas számára: 1820, Budapest, a MÁV nyugdíjhivatal címe; Budapest VI. Népköztársaság u. 66. (Postacím 1378 Budapest, pf. 20., telefon: 120-716).. A nyugdíjfolyósító szervekbe* fordulók törzsszámúkat minden alkalommal közöljék, merj ügyük így gyorsabban intézhető el. A július 1-én hatályba lépő társadalombiztosítási rendelkezések, a korábbiakhoz képest több változást tartalmaznak. A munkahelyi ügyintézőket ezekről megfelelően tájékoztatják, ami biztosítéka annak, hogy a dolgozók július 1-től a megváltozott rendelkezések szerint kaphassák az egyes szolgáltatásokat, illetőleg, hogy az ügyintézők a hozzájuk fordulóknak a szükséges felvilágosításokat meg tudják adni. A társadalombiztosítási igazgatóságoknál és kirendeltségeknél erre a célra információs szolgálatot szerveznek és telefonon is nyújtanak tájékoztatást a személyes problémáikkal jelentkező érdeklődőknek. A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság ezúton kéri a tájékozódni kívánókat, hogy az ügymenet gyorsítása érdekében az üzemi kifizetőhelyen intézett ügyekben a vállalati ügyintézőhöz, egyéb esetekben pedig a lakóhelyük szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz, illetőleg kirendeltséghez forduljanak, mert a várható, átmeneti munkatorlódás mellett csak így biztosítható, hogy akár személyes eljárás során, akár írásban a megfelelő választ megkapják. különösen azért nem, mert ahhoz a dolgozó nem járult hozzá. Fia a volt vezető állításai helytállóak, jogosan kérhette munkaviszonya, megszüntetését, mert nem volt kötelezhető arra, hogy olyan leltárfelelősségi rendszerben dolgozzék, amit. nem . vállalt. A Munka Törvénykönyve értelmében arra sem volt kötelezhető, hogy több napon vagy héten keresztül két műszakot, napi 14 órát dolgozzák. A Munkaügyi Bíróság ezt az állítást sem ellenőrizte. Mindezek következtében a jogerős ítélet megalapozatlan és törvénysértő, 2zért hatályon kívül kellet: lelyezni és a bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezni. A VÁCI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VALLALAT FEL VESZ: belső ellenő-t, építőipari szakmunkásokat:- kőműves,- bádogos,- asztalos.- ács, tetőfedő,- vízvezeték-szerelő,- lakatos.- szobafestő-mázoló szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés: a vállalat munkaügy] osztályán (Vác, Zrínyi u. 9.)
