Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

kMiiíw 19:5. JtJNIUS 22., VASÁRNAP Hét nap krónikája Genfi versenyfutás Mi van a „kosarakban"? - A „kisállam-taktika" Kardcsörtetés — Közel-keleti summázat - Portugál provokációk Vörös zászlók lobogtak a lelkes tömeg feje fölött az Olasz Kom­munista Párt római székházán ál a párt átütő választási siliere után. Gis-card d’Entaing francia köz- társasági elnök hivatalos látogatá­son Varsóban. Balról: vendéglátó­ja, Edward Gierek, a LEMP KB elsd titkára« Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet be­fejezése előtt megkezdődött a versenyfutás az idővel és az enyhülés ellenségeinek idő­húzó taktikájával. Ezekben a napokban dől el, hogy július második felében a Finlandia- palota hangversenytermében, a modem finn építőművé­szet e remekében összeülnek-e 33 állam vezetői? Az összeu­rópai értekezlet harmadik, be­fejező szakaszában éppen azért van szükség az állam- és kormányfők jelenlétére, hogy nagyobb ünnepélyessé­get kapjon, történelmi jelen­tőségének megfelelő vissz­hangra találjon ez az aktus. Hiszen Európa — és ezen ke­resztül a világ — békéjéről van szó, a kontinens orszá­gainak biztonságát szavatoló döntésekről, az európai álla­mok sokoldalú együttműkö­désének kibontakoztatásáról. A nyugati hatalmak jó né­hány esztendeje „kéretik ma­gukat”. A budapesti felhívás­tól, a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének a magyar fővá­rosban megrendezett ülésétől számítottam már több mint hat esztendő telt el! Két éve, hogy Helsinkiben végre ösz- szeültek a 31 európai ország, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada külügyminisz­terei, s utasítást adtak szak­értőiknek, diplomatáiknak: Genfben folytassák alacso­nyabb szinten, de részletek­be menően az értekezletet, dolgozzák ki a megállapodá­sokat mindazokban a vitás kérdésekben, amelyek kü- lön-külön egy-egy „kosárba” kerültek. (A sajtó szóhaszná­lata általánossá vált: az első „kosárban” az európai álla­mok egymás közti kapcsola­tainak nagy alapelveit ta­lálták a Genfben vitázók — kezdve a határok sérthetet­lenségén s befejezve az erő­szak alkalmazásáról való le­mondással. A második „ko­Hétffl: Baloldali előretörés az olaszországi választásokon — Giscard d’Esteing hivatalos lá­togatásra Varsóba érkezett. Kedd: Finn javaslat a biz­tonsági értekezlet záró szaka­szának június 28-r.a való ös­szehívásáról — Az Egyesült Államokban tartózkodó nyu­gatnémet államfő az Olasz KP választási sikere láttán aggá­lyait fejezte ki. Szerda: Közzétették a szov­jet választások eredményét — A Közös Piac tetemes támoga­tást helyez kilátásba Portugá­liának. Csütörtök: Szélsőbaloldali és katolikus tüntetők összecsa­pása Lisszabonban — Cacosz lett a Görög Köztársaság elnö­ke — A francia baloldali pár­tok vezetői ismét közös straté­giában állapodtak meg. Péntek: Khaddam szíri.al kül- ü g ymi nisz t er Washingt on b an tárgyal — Parlamenti válasz­tás Iránban. Szombat: Ma ka rí ősz közel- keleti kőrútján Damaszkusz- ban tárgyal — Willy Brandt Athénban — Schlesinger ame­rikai hadügyminiszter kijelen­tései az atomfegyverek esetle­ges bevetéséről Koreában. sár” tartalma megannyi gaz­dasági, kereskedelmi vagy éppenséggel közös környezet­védelmi kérdés. A harmadik „kosár” okozta sokáig a leg­több gondot s idézte elő a leg­több vitát: a Kelet és Nyugat közti ideológiai harc tükrö­ződött az érvekben és ellen­érvekben. A negyedik „kosár” főkérdése ez volt: mi legyen a biztonsági értekezlet után? Szervezzenek-e az európai or­szágok olyan új intézményt, amely számba veszi, hogyan valósítják meg a helsinki döntéseket — vagy sem...) A szocialista országok dip­lomáciája az idei tavaszon nagy erőfeszítéseket tett, hogy még a nyáron létrejöj­jön a nagy helsinki csúcsta­lálkozó. A napokban a finn kormány hivatalosan és nyil­vánosan dátumot is java­solt: július 28-án kezdődjék az értekezelet zárószakasza a zail Szingh, az indiai Pundzsab állam főminifiztere (baloldalt) át­nyújtotta Indira Gandhi minisz­terelnök-asszonynak a pundzsabi fiatalok vérrel aláírt hűségnyilat­kozatát. legmagasabb szinten. A szer­vezési munkához egy hónap­ra lenne szükség ... Döntés tehát legkésőbb június 28-ig esedékes Genfben. A vitákat le kell zárni, a helsinki csúcs- találkozón aláírásra szánt okmányok szövegét végleg meg kell fogalmazni. A hét végén a genfi tár­gyalásokon az úgynevezett koordinációs bizottságban, amely a különböző szakértői csoportok munkáját megszer­vezi, a svéd küldött java­solta, hogy június 26-án, csü­törtökön döntsenek a hel­sinki csúesalálkozó dátumá­ról. A szocialista országok küldöttei támogatták a svéd javaslatot. Brüsszelből híre jött, hogy a Közös Piac külügyminisz­tereit a jövő hét elejére ösz- szehívták rendkívüli megbe­szélésre, egybe akarják han­golni a „kilencék” vélemé­nyét a helsinki dátum dolgá­ban. Washingtonban a hét köze­pén Luns főtitkár és a NATO 15 tagországának nagyköve­tei. voltaic hivatalosak a Fe­hér Házba: Ford — két ol­dalán Kissinger külügy- és Schlesinger hadügyminiszter­rel — újból elmondta véle­ményét az atlanti partne­reknek, több témában is, az európai biztonsági értekezlet­től a Közel-Keletig. Ami Brüsszelben is, Wa­shingtonban is feltűnt: „egyes kisebb nyugat-európai orszá­gokra” hivatkoztak, amelyek állítólag keveslik a genfi elő­rehaladást és épp ezért nem mennének bele abba, hogy már most, július végén sor kerüljön a csúcsszintű befe­jezésre Helsinkiben... Alig­hanem furcsa munkamegosz­tásról van szó: a nagyhatal­mak — az USA, az NSZK, Franciaország és Nagy-Britan- nia — vezetői úgy tesznek, mintha nekik már semmi el­lenvetésük se lenne, dehát a kis országok ugyebár „fenm­Száznál töM> ot-stSr - Mexikörárosban az ENSZ rendezésében a nők világkonferenciája. tartással élnek..Am ki hinné el, hogy ha története­sen Luxemburg kormányának valóban nem tetszene valami, akkor ezen múlna a konfe­rencia zárószakaszának össze­hívása. Inkább az a helyzet, hogy a legeslegutolsó kísérletbe kezd­tek az enyhülés ellenfelei az összeurópai értekezlet ügye ellen. A NATO urai állnak az így kialakult front első vonalá­ban. Legújabb elméletük sze­rint — „a NATO-naJk fenn kell tartania magának azt a jogot, hogy elsőként alkal­mazzon esetleg nukleáris fegyvert..Mindez igazán messze áll az enyhüléstől! Úgyszintén az is, hogy az amerikai kormány egyik tag­ja, az USA katonai-ipari komplexumának hangadója, Schlesinger hadügyminiszter atomháborúval fenyegetett... A Pentagon ura bonyolult fo­galmazásban ugyan, de úgy nyilatkozott, hogy egy esetle­ges újabb koreai háborúban nukleáris fegyverek bevetésé­re is sor kerülne. Az ilyen kardcsörtetés sem vág egybe az enyhülési politikával. (Legfeljebb az amerikai „hé­ják” szavazatainak megszerzé­sére lehet jó a jövő év novem­berében, az elnökválasztáson.) A Közel-Kelet kérdéscso­portjában fontos új elemet je­lent Khaddam szír miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter washingtoni látogatá­sa. Ilyen magas rangú sze­mélyiség még nem utazott Damaszkuszból az amerikai fővárosba! S mert tárgyalá­A Szovjetunió alkotmánya pon­tosan meghatározza a tanácsok hatáskörét. A legfontosabb törvénynek megfelelően a helyi ha­talmi szervek fenntartják területü­kön az állami és társadalmi ren­det, biztosítják az állampolgárok jog­védelmét Kizárólag ők rendelkeznek a földdel, irányítják a helyiipari vál­lalatok munkáját, szervezik az isko­lák, klubok, könyvtárak, színházak, művelődési házak tevékenységét, biz­tosítják a lakosság orvosi ellátását, állapítják meg és folyósítják a nyug­díjakat és segélyeket irányítják a rendőrség munkáját ellenőrzik a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések végrehajtását. • A tanácsok aktivitásának növe­kedése az élet e számos területének melyikében nyilvánul meg legin­kább? I Elsősorban a népgazdaság te­rületén — feleli Vader. — Mert a községi, járási és városi tanácsok terveiben évről évre növekszik azok­nak a kérdéseknek a száma, amelyek az ipari és mezőgazdasági termelés elemzésével kapcsolatosak. A tanácsok nagyobb figyelmet szentelnek a munkaidő ésszerű ki­használásának, a kolhozok és szov- hozolc gazdasági helyzetének, az iparvállalatok tevékenységében elő­forduló hiányosságok elemzésének (a munkaidő jobb kihasználása, mun­kaerő-vándorlás stb.) és e hiányossá, gok kiküszöbölését célzó intézkedé­seknek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége 1971-ben rendeletet fogadott el a járási és városi taná­csok alapvető jogairól és kötelessé­geiről. Ez a rendelet jelentős mérték­ben kiszélesítette a helyi hatalmi szervek lehetőségeit az országos je­lentőségű iparvállalatok tekinteté­ben. Arról van szó, hogy számos tanács területén nemcsak helyiipari vállala­tok működnek, hanem országos, il­letve köztársasági jelentőségű üze­mek is. Azelőtt a helyi tanácsok jó­formán be sem avatkoztak ezek gaz­dasági tevékenységébe. Az új törvények lehetővé tették számukra, hogv felülvizsgálják a ha­táskörükbe nem tartozó lakás- és BESZÉLGETÉS ARTUR VADERRAL Az észt tanácsokról Artúr Vader több éven át felelős pártfunkciókat töltött be. Többek kö­zött az Észt Kommunista Fárt Központi Bizottságának titkára volt. Jelenleg az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Jevgenyij Sztnimov APN-tudósító ama kérdésére: „Mi Jellemzi a leg­jobban a tanácsok fejlődését?” Vader a következőket válaszolta: „Aktivi­tásuk növekedése, jogaik bővülése.” városgazdálkodási, útépítő vállala­tok, a szociális, kulturális jellegű, va­lamint szolgáltatási objektumok, köz- fogyasztási árucikkeket gyártó üze­mek terveit. A tanácsok lehetőséget kaptak arra is, hogy az iparvállala­tok, szervezetek, kolhozok és szov- hozok pénzéből közös lakás-, város­gazdálkodási, kulturális és szolgálta­tó építkezéseket bonyolítsanak le. • Hogyan érvényesítik ezt a jogu­kat? Mondok egy tipikus példát A paj- dei járási. tanács végrehajtó bizott­ságához a helyi lakosok többször for­dultak azzal a kéréssel, hogy új nap­köziket és bölcsődéket építsenek. A tanácstagok ezt a megbízatást kap­ták választóiktól. A végrehajtó bi­zottság határozatot hozott az építés­ről. De honnan vegyék a pénzt a nap­közik és bölcsődék építésére? A já­rási tanács költségvetése erre kevés­nek bizonyult. Csak egyetlen meg­oldás van: egyesíteni kell a tanács hatáskörébe nem tartozó vállalatok és szervezetek: a fakitermelő kom­binát, a mezőgép-kirendeltség, a já­rási fogyasztási szövetkezet, a szov- hozok és kolhozok pénzét. Ezek a tanács különleges bizottságának ja­vaslatára mintegy kétmillió rubelt folyósítottak erre a célra. A tanács által szervezett építkezést társadal­milag ellenőrizték. Egy másik példa. Tallinnban 15 gépgyár nem tartozik közvetlenül a városi tanács hatáskörébe. Főbb ter­mékeik: nehézipari berendezések, villanymotorok, exkavátorok, mérő- készülékek. Ugyanakkor ellátják a tallinni lakosakat számos háztartási villamos készülékkel, személykocsi­javító felszereléssel, edényekkel, ház­tartási eszközökkel. A tanács figyelemmel kíséri a la­kosság számára készült termékek mennyiségét és minőségét, javasla­taival korrigálja azokat A tanács kezdeményezésiére e 15 iparvállalat számára versenypályázatot írnak ki minden évben, hogy melyik az a há­rom gyárkollektíva, amely a legjobb terméket gyártja a lakosság számára. A tanács a versenypályázat zsűrijé­be bevonja az aktivistákat. • Említést tett az aktivistákról. Kik ezek az emberek? Hányán van­nak? Mivel foglalkoznak? Ezek a mi külső munkatársaink: felügyelők és instruktorok. A külön­böző társadalmi szervezetek: lakóbi­zottságok, utca- és tömbbizottságok, szülői munkaközösségek, nőtanácsok tagjai, kulturális intézmények társa­dalmi tanácsainak tagjai stb. Az aktivisták minden ellenszolgál­tatás nélkül teljesítik a tanácsok megbízásait, amelyek az iskolák, kór­házak, üzletek, házkezelőségek és más intézmények tevékenységének társadalmi ellenőrzésével kapcsolato­sak. Ugyancsak társadalmi munká­ban végzik a rend fenntartását, a falu- és városrendezéssel kapcsolatos feladatokat, részt vesznek a sport- és tömegrendezvények, a kulturált pi­henés szervezésében. A legutóbbi adatok szerint a köz­társaság minden tizedik felnőtt ál­lampolgára a tanácsok aktivistája. Számuk pedig évről évre növekszik. Az aktivisták száma elsősorban azok révén növekszik, akik korábban tanácstagok voltak (minden két év­ben — a helyi tanácstagválasztások­kor — a tanácsok létszámának mint­egy a fele kicserélődik). Ezek az em­berek már jártasak az államigazga­tásban. Ugyanakkor a tanácsok is ál­landóan új embereket vonnak be munkájukba, kihelyezett tanácsülé­seket tartanak a gyárakban és üze­mekben, a sajtón keresztül vitára bo­csátanak a tevékenységükkel kapcso­latos számos kérdést, a legfontosabb határozattervezeteket. Például a tallinni városi tanács a sajtó, a rádió és a televízió segítségé­vel a következő kérdést bocsátotta vitára: „Milyen legyen az Öváros?” Az észt főváros belvárosának sorsá­ról volt szó, amelyet teljesen újjá lehetett volna építeni, vagy szabad­téri múzeummá változtatni, vagy akár lebontani, hogy helyén teljesen új városnegyedet építsenek fel. Ezt a kérdést, amely minden tallinni em­ber szívügye volt, a tanács a város egész lakosságával közösen oldotta meg. A vita eredményeképpen állami védett területté nyilvánították az egész, több mint 118 hektárnyi Óvá­rost, ahol a legfontosabb történelmi műemlékek összpontosulnak. Kidol­gozták e városnegyed rekonstrukciós tervét, amelynek megvalósításához már hozzá is fogtak. • Beszéltünk arról a tendenciá­ról, amely a helyi tanácsók munká­jában jelentkezik. Jellemző ez a ten­dencia a köztársaság Legfelsőbb Ta­nácsának a tevékenységére is? Az általános tendenciák hatása a Legfelsőbb Tanácsot sem kerülheti el. Most járt le a köztársasági Leg­felsőbb Tanács képviselőinek a man­dátuma, most volt a négyévi munka eredményeinek összegezése. Megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy ál­landóan növekszik a köztársaság leg­felsőbb hatalmi szervének az aktivi­tása. Például, a négy esztendő alatt 7 törvényt és törvényerejű rendeletet hozott, amelyek szabályozzák a jog­viszonyokat a köztársaság életének számos fontos területén. Ugyanakkor a törvényjavaslatok többségét össz­népi vitára bocsátottuk, a Legfelsőbb Tanács nagy munkát végez az állam­polgárok javaslatainak elemzését, ál­talánosítását illetően. saira az amerikai—egyiptomi és az amerikai—izraeli ma­gas szintű találkozók után ke­rül sor, nyilvánvaló, hogy most zárul le az esetleges klssingeri közvetítés előkészí­tése. Tjei Avivban úgy tünte­tik fel, mintha az Egyesült Államok és Izrael között vé­leménykülönbség lenne, mint­ha az USA a Rabin-kormányt engedményekre akarná rá­kényszeríteni, de valószínű, hogy csalt taktikai okokból te­szik a Kisringerrel történt egyeztetés után. Ha az a lát­szat, hogy Washington nyo­mást gyakorol Tel Avivra, akkor Kairót hamarabb lehet megegyezésre bírni — így summázható ez a taktika. A héten Portugália végig a világközvélemény érdeklődé­sének előterében maradt, hi­szen a politikai feszültség nem csökkent. A szélsőbal (a maois­ta, trockista s egyéb szél­sőbaloldali csoportok) meg a jobboldal (a katolikus szerve­zetek) mozgósítása egy irány­ba hat: a fegyveres erők moz­galmát akarják lejáratni és a portugál kommunisták befo­lyását szeretnék visszaszorí­tani. A szélsőséges elemek például a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását követelik, hogy ezzel alkalmat szolgál­tassanak a jobboldal fellépé­sére: „Íme itt a kommunista hatalomátvétel kísérlete! A hadsereg ne nézze ezt tétle­nül!” Ellenőrizhetetlen hírek szerint a hadsereg tiszti ka­rának . úgynevezett „mérsé­kelt” elemeire nem hatástalan ez a demagógia. Pálfy József Hét végi jelentések AZ AMERIKAI KÖZVÉLE­MÉNY egyre szélesebb körben követeli a perújrafelvételt az 1953-ban koholt vádak alapján halálra ítélt és kivégzett Ro- senberg-házaspár ügyében. A HÁROM angolai felsza- badítási mozgalom közötti bé­ke és egység helyreállítását célzó hatnapos csúcstalálkozó záróülésén, szombaton a ke­nyai Nakuruban a íel&zabadí- tási mozgalmak vezetői. meg­állapodást írtak elá. A doku­mentumban ünnepélyesen megerősítették, hogy lemonda­nak az erőszak alkalmazásá­ról, véget vetnek a megfélem­lítés minden formájának és kölcsönösen szabadon engedik összes foglyaikat. OLOF PALME svéd minisz­terelnök pénteken 5 napos hi­vatalos látogatásra Mexikóvá­rosba érkezett. Mexikó első ál­lomása Palme latin-amerikai kőrútjának, amelynek során Venezuelába és Kubába is el­látogat. ű az első svéd kor­mányfő, aki Latin-Amerikába utazott. A most kezdődő hét ese­ménynaptárából: Kedd: Baudouin, Tin de mans és E Is lan de Moszkvában — Az Arab Liga külügyminiszterei Mogadishuban előkészítik az állam- és kormányfők 8. csúcs- értekezletét — Brandt Titónál. Szerda: Kikiáltják Mozambik függetlenségét. Csütörtök: Az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának 21. kongresszusa Chicagóban — Suliarto Iránban — Az EBK koordinációs bizottságának ülése Genfben. Péntek: Gromiko Rómába érkezik — A thaiföldi minisz­terelnök Pekingben —- A por­tugál külügyminiszter London­ban. Szombat: Thorn luxemburgi miniszterelnök Karamanlisszal tárgyal Athénban — A gaullis- ta párt (UDR) vezetősége új főtitkárt választ — Megkezdő­dik az Arab Liga állam- és kormányfőinek 8. csúcsérte­kezlete Mogadishuban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom