Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

1975. JÜNIUS 22., VASÄRNAP Szovjet népfrontkiildöttség Szentendrén Szentendre vendégeit a vá­rosi pártbizottság épületének árnyas kertjében, ünneplőbe öltözött, vörös nyakkendős út­törők 'csapata köszöntötte, szegfűcsokrokkal. A baráti ta­lálkozót megelőző percekben Simon János, a városi párt- bizottság első titkára üdvö­zölte a delegációt, a házigaz­dák: Álatok Lajos, a járási pártbizottság első titkára, dr. Rozgonyi Ernő né, a járási hi­vatal” elnöke, Marosvölgyi La­jos, a városi tanács elnöke, Jenei Tibor és Bcrnát Tibor, a Hazafias Népfront járási, illetve városi bizottsága tit­kárainak nevében is. I. A. Cserkaszov mindjárt tanú- bizonyságát adta; bár hatal­mas országból érkezett, nem ismeretlen előtte ez a 15 ezer lakosú kis várős: — Örülök, hogy személyesen is megis­merhetem ezt a festői tájat, amelyet nem véletlenül vá­lasztott otthonául számos művész — utalt Szentendré­nek a megye művészeti éle­tében betöltött vezető sze­repére. Am a meleg, baráti han­gulatú eszmecserét az ismer­kedés percei után a pártbi­zottság tanácstermében kellett folytatni, ahol a népfront helyi aktivistái már várták a (elegáció tagjait. Szoros baráti szálak A választási munkáról és a szocialista i demokrácia fej- esztésének kérdéséből ki­alakult tapasztalatcserét jól ösztönözte Kovács Antalné- nak, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága tit­kárának vitaindítója, amely­ben részletesen szólt arról a cselekvő, aktív társadalmi légkörről, amely pártunk XI. kongresszusa és az ország- gyűlési választások idősza­kát, pezsgő politikai hangu­latát, a népfront aktíváinak tevékenységét jellemezte. A baráti találkozó résztvevői közül Kelemen Gyula, a Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vek szentendrei gyárának ren- désze, a népfront Pannónia telepi körzeti bizottságának elnöke érdeklődött arról, hogy a Szovjetunióban hogyan erő­sítik, gazdagítják a tanácsok és a lakosság együttműködé­sét. Fettich Dezső üzemve­zető, a BVM Magyar—Szov­jet Baráti Társaság tagcso­portjának elnöke pedig el­mondta, hogy milyen szoros baráti szálak fűzik dolgozó­társait azokhoz a szovjet tzakemberekhez és munká­Kedves pillanat: az úttörők virágcsokrokkal köszöntik a. vendégeket A baráti találoző résztvevőinek egy csoportja. Koppány György felvételei sokhoz, akik ma is segítik az újjávarázsolt üzemrészek termelését. „Népi külügyminisztérium” — Könyvekből, vagy a te­levízió előtt ülve sokat meg­tudhatunk egymás életéről, de a személyes, közvetlen talál­kozást, mint amilyen ez a mai, semmi sem pótolhatja — mondta Cserkaszov elvtárs, majd részletes képet adott arról, hogyan bonyolódtak le Szovjetunióban a válasz­tások és milyen szerepet vál­lalt e nagy munkában az a 30 ezer tagcsoport ötvenmil­lió tagját tömörítő szervezet, amelyet képvisel. Különösen nagy érdeklődés és figyelem kísérte mondandójának azt a részét, amelyből megtud­ták, hogy a Szovjetunió béke­szerető külpolitikája a baráti társaságok tagcsoportjai tö­megbázisára támaszkodva ér­vényesül. Ezt a tényt jól Vállalatok - megyén belül Együttműködés: gazdaságosabb termelés A kelleténél kevesebb ka­pocs fűzi össze megyénk vál­lalatait, még az azonos tár­cához tartozókat is, pedig milyen jól ki lehetne használ­ni azokat a lehetőségeket, amelyek a hasonló feltételek­ből, és az egymástól való viszonylag rövid távolságból adódnak. Gyárak közötti kooperációról gyakran szá­molunk be, arról viszont rit­kábban adunk, adhatunk hírt, hogy két megyei vállalat mű­ködik együtt más téren. Ta­lán csak két Volán vállalat, az 1-es és a 20-as kivétel. A megye üzemei egymás ter­mékeit sem mindig ismerik, ezért előfordul, hogy egy-egy alapanyag felkutatására bejár­ják az egész országot, holott a szomszédos járásból még kínálnák is, ha tudnának áz igényekről. Így volt ez Vácott, a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában is. Néhány hónappal ezelőtt arról beszélgettünk a fejlesztési főmérnökkel, mi­lyen módon próbálnak taka­rékoskodni az importanyagok­kal. Szó esett egy sor, itt­hon is előállítható vegyszer­ről, köztük a fenyőgyanta- alapanyagúakról. Mint kide­rült, ezek egyike-másika ne­hezen szerezhető be. A Pest megyei Vegyi- és Divatcikk­ipari Vállalat viszont épp akkoriban emelte e cikkekből a termelését. A tájékozatlan­ság nem volt egyoldalú. A PEVDl szentendrei gyáregysé­gének Alugrafikaüzeme egye­bek mellett nyomtatott áram­köröket is gyárt. Az ott dol­gozók és csoportvezetőjük nem is hallott róla, hogy az or­szág legnagyobb nyomtatott áramkörgyártó kapacitása a HAGY-ban van, pedig a szentendreiekre ráférne egy kis tapasztalatcsere, hisz ná­luk még jobbára kézi úton ál­lítják elő az áramköröket, csak a maratás gépesített, míg Vácott o teljes tech­nológia automatizált. A megyei vállalatok közötti kapcsolat többnyire egészen laza, például többen társulnak óvodaépítésre, mint a Csepel Autó, a Pestvidéki Gépgyár és a SZ1MFI. Máskor a műve­lődési ház hozza közelebb egymáshoz két vállalat dolgozóit. A kimondottan gaz­dasági együttműködés rit­ka. Azért akad ilyenre is példa: — amint erről már korábban hírt adtunk — a váci Forte és a Monorí Me­zőgép Vállalat fejlesztői most azon fáradoznak, hogy kö­zösen kialakítsanak egy, a filmhulladékok elégetésére al­kalmas speciális kemencét. 'A berendezéssel évente több millió forint értékű ezüst menthető majd meg. A filmégetőt a monoriak fogják elkészíteni. Cz. V. érzékelteti, hogy amíg a szov­jet állam 118 országgal áll diplomáciai kapcsolatban, a baráti társaságok szövetsége 134 ország 2 ezer testvér- szeirvezetével tart kapcsola­tot — tréfásan „népi kül­ügyminisztériumként” is em­legetik. — Csakúgy, mint magyar barátaink, mi Is azt tartjuk, hogy a szocialista demokrá­cia nemcsak a gondok felve­tésére teremt lehetőséget, a kitűzött célok megvalósítá­sának lehetősége nélkül mitsem érne. A társadalmi és a politikai feladatok megol­dása pedig csak a társadalom valamennyi rétegének cselek­vő közreműködésével képzel­hető el és ebben is ugyan­úgy, mint a népek közötti barátság elmélyítésében, szer­vezeteink — párttagok és pár- tonkívüliek — szorosan együttműködnek a pártszer­vezetekkel, a tanácsokkal, a Komszomollal, a különböző társadalmi és tömegszerveze- tekkeL ★ A baráti légkörű találkozót követően vendégeink — Ara­tó András, Kovács Antalné és szentendrei házigazdáik kíséretében'—, Visegrád ne­vezetességeivel ismerkedtek. Ellátogattak a szentendrei Ferenczy Múzeumba és meg­tekintették Kovács Margit kerámiáinak gyűjteményes kiállítását. Otthonukban ke­resték fel Kocsis Imre festő- és Kisfaludy Márta keramikus művészházaspárt, s a csalá­dias hangulatú látogatáson bepillantottak alkotóműhe­lyük titkaiba is. K. GY. A. Az oktatáspolitikai párthatározat megvalósításának útján Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezete megyei küldöttértekezlete A Pedagógusok Szakszerve­zete megyei bizottságának teg­nap délelőtt a Pest megyei pártbizottság oktatási igazga­tóságán tartott küldöttérte­kezlete négy olyan mozgal­mas esztendő munkáját tekin­tette át, mely gazdag volt vál­tozásokban, oktatáspolitikai, érdekvédelmi intézkedésekben. E négyéves ciklusban hozott határozatot az MSZMP Köz­ponti Bizottsága az állami ok­tatás fejlesztéséről, ebben az időszakiján jelentek meg a határozat végrehajtását szol­gáló minisztériumi rendelke­zések, többek között a tan­anyag csökkentéséről, az át­lagosztályzat eltörléséről, az iskolai demokrácia fejleszté­séről. Ezek a változások és intéz­kedések nemcsak a nevelők munkáját érintették, hanem természetszerűleg jelentősen förmálták, alakították a szak- szervezeti tevékenységet is. Amit erről a küldötteknek előzetesen eljuttatott írás öleli jelentéshez hozzáfűzve mon­dott Kiss Béláné, a pedagó­gus-szakszervezet megyei bi­zottságának titkára, egyaránt vonatkozik a pedagógusok, az iskolák és a mozgalom mun­kájára: — Az új helyzet, a felada­tok végrehajtása rendkívül gyors tempót és intenzitást követelt tőlünk. Üj utakat, módszereket kerestünk, hogy még jobb eredményeket ér­hessünk el. Tizenháromezer dolgozó képviseletében Tekintve, hogy azoknak a feladatoknak a végrehajtásá­ban, amelyek ebben a mozgal­mas időszakban a közoktatás­ra hárultak, a szakszerveze­teknek rendkívül fontos szere­pe volt és van, a küldöttérte­kezlet megyénk pedagógustár­sadalmából fokozott érdeklő­dést váltott ki: a megyebizott- ság négyéves munkájáról szóló jelentés, az óvónők, ta­nítók, tanárok tevékenységé­nek tükre is volt. A tanácsko­záson csaknem 13 ezer okta­tási dolgozó képviseletében 112 választott küldött jelent meg, és részt vett a munká­ban, dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének fő­titkára, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezetője, Fo­dor László, az SZMT titkára és Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője is. A tanácskozás, az írásos je­lentés, a szóbeli kiegészítés és a felszólalások egyaránt nagy felelősséggel elemezték a szakszervezeti munka minden ágazatát, a mozgalmi élet vál­tozásaitól kezdve a közokta­tás jelenlegi helyzetén át egé­szen a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek vizsgá­latáig. Szinte nem volt a ta­nácskozásnak olyan megnyi­latkozása — mozzanata, amelyben ez a három fő kér­dés valahogy ne szerepelt volna. Elhárítani az akadályéival A tanácskozás e sokrétű és szerteágazó anyagából mégis — az első perctől az utolsóig — központi gondolatként emelkedett ki az oktatáspoliti­kai párthatározat végrehajtá­sának munkája. Minden rész­letkérdés vizsgálata, a moz­galmi-szervezeti életé éppúgy, mint a munkakörülményeké, abban az irányban hatott, hogy elősegítse, serkentse a már korábban megvitatott és elfogadott oktatáspolitika megvalósítását. A gondok, problémák megfogalmazásá­val pedig elhárítsa a végre­hajtás előtt álló akadályokat. Ennek szolgálatában hivatko­zott a tanácskozás az ered­ményekre, és ennek jegyében Fejlődik az alumíniumipar Bázis a magyar-szovjet egyezmény Az 1970-ben jóváhagyott alumíniumipari központi fej­lesztési program alapján to­vább gyorsult az iparág fej­lődése. Ebben a magyar alu­míniumipari trösztre hárultak a legnagyobb feladatok. A fejlődés meggyorsításának fontos bázisa a magyar-^szov- jet timföld—alumínium egyez­mény, ami lehetővé tette, hogy a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési erőforrásokat kon­centráltabban hasznosítsuk, mert nem kellett létrehozni nagy kohászati és energetikai létesítményeket. E nemzetközi munkamegosztást bővítette a magyar—lengyel timföld—alu­mínium egyezmény is. 1968 óta. központi fejlesztési prog­ram alapján a bauxittermelés 1 millió 945 ezer tonnáról ez évre fcsaknem 3 millió tonná­ra emelkedett. Ennél is na­gyobb ütemben bővült a tim­földtermelés, 1968-hoz viszo­nyítva ez év végére megdup­lázódik. A fejlesztés jelentősen gaz­dagította az exportlehetősége­ket is, így az alumínium-alap­anyag és félgyártmányipar a központi fejlesztési program­ban előirányzott 44,4 millió he­lyett 61,6 millió rubel értékű terméket szállított a szocialis­ta országoknak, és 37,1 millió helyett 71,5 millió dollár ér­tékű tőkés exportot bonyolí­tott le az elmúlt évben. 1 kaptak hangot a hibák, fogya­tékosságok. Ilyen szellemben tárgyalta a tanácskozás az iskolák nevelő- munkájának néhány fontos kérdését. Erőteljes hangot ka­pott például az a közismert tény, hogy a tananyagcsökken­tést általában megyeszerte he­lyeslés fogadta. Am arra is ugyanilyen erőteljesen muta­tott rá a küldöttértekezlet, hogy nincs reális képünk, ja­vult-e közben a tanulók fel­készülése, tudása. Hasonló a helyzet az átlagosztályzat kö­rül. Eltörlését a pedagógusok annakidején helyeselték. De tény az is, hogy most viszont hiányzik a tanulók munkájá­nak átfogó értékeléséhez vala­milyen konkrét minősítés. Határozottan és nyíltan be­szélt a tanácskozás egyik nagy gondunkról, a pedagógusok túlterheléséről is. A nevelők iskolán kívüli munkájának szervezetlensége okozza a leg­kirívóbb bajokat. Erre a mun- kára-tevékemységre természet­szerűleg szükség van és szük­ség lesz a jövőben is. De a pedagógusok iskolán kívüli te­vékenysége maradjon az ifjú­sági szervezetek és a közmű­velődés keretein belül. A sok feszültséget okozó régi gondo­kat jobb szervezéssel lehet és kell megoldani. Részletesen foglalkozott a küldöttértekezlet a különféle beosztásban és posztokon dol­gozó pedagógusok helyze­tével. Az óvónők nehéz mun­káját rámutattak, hogy közü­lük jó néhányan még mind úgy érzik, nem tekintik őket pedagógusoknak, egész egysze­rűen azért, mert ez sem a kö­telező óraszámban, sem a sza­badságukban nem mutatkozik meg. Elemezte az értekezlet a technikai dolgozók egyre nö­vekvő túlóráinak problémáit. A mai viszonyok között nél­külük sehol sem képzelhető el harmonikus nevelőmunka. Helyzetük azonban nem min­denütt rendezett, pedig ez a megoldatlanság azzal a ve­széllyel járhat, hogy néhány év múlva nem lesz, aki a napköziotthonok, kollégiumok konyháján dolgozzék. Munkakörök malomkövei között Nagy figyelmet szentelt a j tanácskozás a nők helyzetének. Pest megyében a nők aránya ; a pedagógusok között me’gkö- | z.elíti a 78 százalékot, s hely­zetük — akárcsak az élet más területein — itt is jóval ne­hezebb, mint férfitársaiké. Az I iskola és a családi élet gond- ) iái között elaprózódnak — ■ ahogyan a szóbeli kiegészítés ! megfogalmazta — „munkakö­rök malomkövei között őrlőd- j nek”. A megyei bizottság ép­pen ezért mindig nagy figye- i lemmel foglalkozott gondja­ikkal, munkafeltételeik, szo­ciális helyzetük, életkörülmé­nyeik javításával. Az állam és a szakszervezet együtt segítet­te és segíti a több gyermekes, vagy a gyereküket egyedül nevelő anyákat. Lehetőség sze. rint biztosítják számukra a szabad napot, mentesítik őket a szombat délutáni, vasárnapi elfoglaltságoktól. Ez azonban még csak a kezdet. Bcrgazdálkodáói problémák A pályakezdőik helyzeté­nek vizsgálata, a pedagógus- lakásépítési akció, az üdül­tetés elemzése után nagy fi­gyelemmel foglalkozott a kül­döttértekezlet a bérgazdálko­dással. Mindenekelőtt azokkal a kedvezőtlen jelenségekkel, amelyek Pest megyében ki­alakultak. A pedagógusok át­lagbére ugyanis a megyében nem fejlődik kielégítően. A helyzet rendezésében kulcs­szerep vár a szakszervezetre. Az írásos és a szóbeli je­lentés által felrajzolt reális és hiteles képet Baji Józsefnek, a számvizsgáló bizottság el­nökének jelentése után sok adattal, részlettel egészítették ki a felszólalók: Temesvári Mihályné vezető óvónő (Ceg­léd), Katona Rozsa tanár (Abony), Auth Béla tanár ' (Fóti Gyermekváros), Hanká Istvánná tanár (Gyömrő), Vá- radi Iihréné tanár (Tárnok), Juhász Béláné tanítónő (Érd), Kaptás Sándor tanár (Ceglé­di járás) és Papp János igazgató (Szigethalom). Aklív, sokoldalú tevékenység tárai között maradva — meg­valósítani. Balogh László számos fon­tos kérdést vizsgáló felszóla­lásában egyebek közt hang­súlyozta, a szakszervezetnek is jelentős része van abban, hogy a közoktatás Pest me­gyében társadalmi üggyé vált. A pedagógusok élet- és mun­kakörülményeinek alakulásá­ról szólva rámutatott, hogy a folyamatok kibontakoztatá­sát átmeneti gondok miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Vonatkozik ez a há­rom százalékos bérfejlesztésre is, amelyet következetesen fi­zetésemelésre kell fordítani-. A választás A küldöttértekezlet délután Vásárhelyi József, váci igaz­gató elnökletével 16 küldöttet választott az SZMT szeptem­beri küldöttértekezletére, 21 küldöttet pedig a szakszer­vezeti kongresszusra. Megvá­lasztották a 19 tagú megyei bizottságot és az öt tagú szám- vizsgáló bizottságot. A me­gyebizottság elnöke ismét Di- zseri Sándor, érdi gimnáziumi igazgató, titkára pedig ismét Kiss Béláné lett. ö. L. Felszólalt az értekezle- J ten dr. Voksán József is. tej- I tegetéseinek első részében a ' megyei bizottság munkáját értékelte és egyebek közt elmondta, hogy a bizottság lépést tartott Pest megye di­namikus fejlődésével; mun­kája határozott, tartalmas, sokoldalú és gondos. Ezért jó az elszámolás, amely kö­vetkezetes, aktív, nyílt tevé­kenységről adott képet. A felvetett problémákról szólva többek között beje­lentette, hogy a régi követe­léseknek megfelelően készül a pedagógusok munkaköri kö­telességeinek leírása. A to­vábbiakban a pedagógusok munkájának számos kérdését elemezve egyebek közt szólt a képesítés nélküliekről, hang­súlyozva, hogy sehol ne te­kintsék őket mostohagyere­keknek, továbbá a nyugodt, kapkodás nélküli, de dinami­kus munka fontosságáról. Fel­szólalása utolsó részében azt fejtegette, hogy a szakszerve­zet jól ismeri a pedagógusok gondjait, és most, a kongresz- szusra készülve, éppen azon dolgozik, hogyan és mit lehet belőlük — a realitás ha-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom