Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
Jusárnap ajándékot kapnak Jön a (akarckktct-autóbusz Hivatalban is lehet vetélkedni, munkaversenyt szervezni, brigádéletet élni. A kollektív szellem ápolása persze I mindenütt fontos, ám ezt a I tényt már régen felismerték az OTP Pest megyei Igazgatóságán. Az elmúlt esztendőben versenyt hirdettek az OTP-, fiókok között. A kitűzött feladatok között szerepelt a dolgozó ifjúsági takarékbetét-gyűjtők szervezése. Egy dolgozónak 25 takarékoskodót kellett beszerveznie. Gödöllőn ma már 756-an rendelkeznek ifjúsági takarékbetétkönyvvel, az elhelyezett pénz összege 3 millió 565 ezer forint. A takarékoskodó fiatalok 5 éven át, havonta 100— 300 forintot helyeznek el, s a pénz után évi 5 százalékos kamatot és 1 százalékos prémiumot kapnak. A takarékbetétesek számára az OTP lakásvásárlásnál, hitelkérésnél kedvezményt, elsőbbséget ad. A verseny első fázisát már értékelték - - tájékoztatott Medgyes Ferenc, az OTP gödöllői fiókjának vezetője. Az élenjárókat az igazgatóság azzal jutalmazza, hogy június 22-én egynapos autóbuszkirándulásra viszik őket. A takarékbetét-autóbusz útvonala a következő lesz: Cegléd— Albertirsa—Pilis—Monor— Gyömrő—N agykáta—Aszód —Gödöllő—Szentendre. A legjobb társadalmi aktívák és KISZ-fiatalok között ott lesz két gödöllői: Németh Andorné és Kozák Lászlóné is. Ezen a napon — bár vasárnap lesz — fél tizenkettő és egy óra között nyitva lesz Gödöllőn a Szabadság téri fiók. Ekkor is várják a fiatalokat, akik ha az említett időben váltanak ifjúsági takarékbetétkönyvet, ajándéktárgyat kapnak az OTP-től. A gödöllőiek izgatottan várják az autóbuszt, melynek utasai nemcsak a várossal ismerkednek majd, de kis tapasztalatcserére is érkeznek. Cs. J. A hetedik szintjét építik az alsóparki toronyházsorozat következő, nyolcadik épületének. Képünkön éppen beemelik az alagútzsaluzatot. Barcza Zsolt felvétele ,,Hagyományos “ vendégek Csere harcerzek Balatonlellén Az Alsóparkból jelentjük Zsalu a levegőben II. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM •j ii i a íii »/iVfi' 1975. JÜNIUS 18., SZERDA Brigádok, új vállalások A verseny lendülete változatlan A járási pártbizottság állásfoglalása A napokban érkezett meg Budapestre az a kedves lengyel harcerzküldöttség, amelyet a gödöllői járási és városi úttörőelnökség lát vendégül tizenöt napig. A kapcsolat immáron hagyományos, hiszen az elmúlt esztendőben is itt nyaraltak a lengyel harcerzek és csereként járásuk úttörői is ellátogattak Lengyelországba. A Keleti pályaudvaron Solti Alpár járási úttörőelnök fogadta a harmincöt boldog gyermekvendéget és a velük érkezett öt vezetőt. A vendégek élén Eugeniusz Selwaniuk köszöntötte a magyar pajtásokat, s mondott köszönetét a meghívásért. Elmondotta, hogy a hosszú út során — hiszen a Lengyelország keleti határán levő Bialisztok városából jöttek — sokat beszélgettek, élesztgették ismereteiket a magyar pajtások életéről. A kis fogadási ünnepség után a vendégek rövid séta keretében ismerkedtek fővárosunktól, majd egy Balatoniöldvá- ron töltött éjszaka után Bala- tonlellére érkeztek, ahol a járási őrsvezetőképző-tábor vendégei tíz napig. Ha az idő letelik nem utaznak azonnal haza, hanem négy napot töltenek a Dunakanyarban és Budapesten. A vendégcsoport június 25-én indul visz- sza együtt a magyar cserepajtásokkal — járás és a város kiváló úttörőivel — akik tizenöt napot töltenek Varsóban és a Balti-tenger partján. T. P. A gödöllői járási párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta a XI. pártkongresszus, valamint a hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójára indított munkaverseny tapasztalatait. A jelentés megállapítja, hogy a munkaverseny rövid idő alatt széles körűen kibontakozott járásunkban; a felajánlásokat a párt- szervezetek, a gazdasági vezetés, a szakszervezet és a KISZ aktív közreműködésével tették meg. A felhíváshoz jó hangulatú munkásgyűléseken, brigádértekezleten, szocialista brigádvezetői tanácskozásokon és termelési értekezleteken csatlakoztak a kollektívák. A munkaversenyben 400 brigád vett részt — 6 ezer 400 taggal. Megállapítható, hogy a versenyfelajánlások szervesen kapcsolódtak az üzemek középtávú terveinek teljesítéséhez, túlteljesítéséhez, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséhez. A legfontosabb célkitűzések között szerepelt a termelékenység hatékonyságának növelése, a szervezési feladatok javítása, a beruházási — rekonstrukciós — feladatok hatékonyabb végrehajtása, az önköltség csökkentése, a minőség javítása, valamint a kooperációs kapcsolatok további erősítése. Például Dányban... A munkaverseny — nagyszerű gazdasági eredményein túl — tovább erősítette a szo- cialistabrigád-mozgalmat. Példaképpen : olyan területeken is alakultak szocialista címért küzdő kollektívák, ahol eddig kevés ilyesfajta tapasztalattal, hagyományokkal rendelkeztek. A dányi Magvető Termelőszövetkezetben 1973-ban egyetlen szocialista brigád sem akadt, ám a munkaversenyhez csatlakozva tizenkettő alakult — 193 taggal. — Vagyis a dolgozók 41 százaléka tömörült a kis kollektívákba. A jelentősebb feladatok megoldására komplexbrigádok alakultak. Nőtt az újítások, az újítómozgalomban részt vevők száma. Szép eredmények születtek az ikladi Ipari Műszergyárban, az Egy brigád — egy újítás elnevezésű mozgalom bevezetésével. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés a kedvezőtlen időjárás ellenére is a tervezettnél magasabb szintet ért el, s ebben nem kis része volt a mimka- verseny-mozgalomnak. Munkások, katonák, tanulók összesítve több mint 13 ezer tízórás munkanapot dolgoztak járásunkban. A második szakaszban A brigádok által végzett társadalmi munka értéke az elmúlt esztendőben több mint 1,5 millió forint volt. összevetve: a járási pártbizottság jelentése megállapítja, hogy a munkaverseny eddigi tapasztalatai azt igazolják, hogy a vállalatok, szövetkezetek munkáskollektiváinak, szocialista brigádjainak versenye megfelel a Politikai Bizottság tavaly március 26-iki határozatában megjelölt célkitűzéseknek. E hasábokon is hírül adtuk, mely vállalatok, szövetkezetek nyerték el tavalyi munkájuk után a megtisztelő kiváló címet, s mely brigádok büszkélkedhetnek kongresszusi oklevéllel, zászlóval. Ezenkívül összesen 36 brigád nyerte el az arany-, 56 brigád az ezüst-, 88 brigád a bronz- és 82 brigád a zöldkoszorút. A munkaverseny első szakasza tavaly december 31-én lezárult, s immár javában tart a második szakasz. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a verseny lendülete nem csökkent s az újabb vállalások igazodnak a Központi Bizottság tavaly december 5-iki határozatához, valamint az idei gazdaságpolitikai célkitűzésekhez. A felajánlások között a korábbinál nagyobb hangsúly- lyal szerepel a takarékosság pénzzel, energiával és az anyaggal, a termékek minőségének javítása, a hulladék hasznosítása, a technológiai és a munkafegyelem javítása, a szállítások ésszerűbb megszervezése. A lengyel pajtások sorakozója érkezés után. Ebéd a zsámboki étteremben Rúzsa abrosz néikiil — Nagy adag nagy ár —Beugró pincér — Kérnénk egy étlapot. Ebédelni szeretnénk. — Frissen sültet tudok hozni. Flekként, cigánypecsenyét, párizsit — sorolja a fehérfityulás pincérnő. Az étlapról megfeledkezik. A flekken, a cigánypecsenye és a húsos húsleves mellett maradunk. Óvatos könyöklésünk alól a pincérnő eltakarítja az előad ebéd maradékát. Könnyen tisztul a dekoritlap. Könnyebben, mint az abrosz, : gyanakszunk, hogy azért nincsen. Ágaskodó fogpiszkálók. A helyiség tisztán csillog, de sajnos a kézmosó kagyló alatt is ragyog valami: egy tócsa víz. Vidáman sárgállik a terem falát félig takaró vadonatúj faburkolat. Koraaasszony-üvegben (félliteres boros) friss piros futórózsa díszük minden asztalon. Az ablakon át egy vakolatlan épületszárnyra látunk. Ez is az étteremhez, pontosabban a zsámboki italbolthoz tartozik. Ugyanis az utcai feliraton csak az italbolt szó szerepei, s a vidéken idegen ebédelni vágyó így bizony nehezen találja meg. A zsámboki italboltot a bővített éttermi szárnnyal együtt húsvét táján nyitották meg. A belső étkező- helyiséget modern nyersfaszékekkel, padokkal, asztalokkal rendezték be. Kár, hogy itt is hiányzik az abrosz, pedig az étterem igazán egyéni lehetne, ha helyi motívumokkal hímzett térítőkkel díszítenék. Egytálételnek is bőségesen megfelelő mennyiségű az üvegtálban gőzölgő húsleves. Hamarosan megérkezik a frissensült is. A tenyérnyi szelet húsok étvágygerjesztőek, a cigánypecsenyéből öt fogpiszkáló ágaskodik fokhagymadarabokkal. Fölösleges mérleget elővenni, az adag nem kisebb az előírtnál. Fizetünk. Ketten két frissensültért és egy levesért majd ötven forintot. A számla után kérjük az üzletvezetőt. A megbízott vezető, Hajnal József kalauzol a tágas, világos konyhába. A mennyezetről sátoros üvegablakon árad be a fény. De sajnos a fénynek árnyéka is van: zöldes- feketés foltok éktelenkednek a plafonon. — Még mindjárt az átadás után beázott. Azóta többször szigetelték. Már nincs vele semmi baj, de a nyoma megmaradt — magyarázza Hajnal József. Maradék a mélyhűtőben. a konyhában itt-ott még ősállapotok uralkodnak. A tetszetős, új edényeket, a kék fajansztálakat nem takarja függöny. A mosogatást az előírt háromfázisú helyett két menetben végzik. A fertőtlenítő szer hiányzik. — Minden eszközt az újabb rend szerint csalt a központ kiírására kaphatunk meg. Hiába kértem itt a boltból, nem adtak. Üzentem már a terül etfelelősnek, hogy jöjjön ki, írja alá a megrendelésemet, de egy hónapja felénk se nézett. Az étteremből és a konyhából még hiányzik néhány dolog, amit utólag be lehet szerezni, de olyan is akad, amit véglegesen elfelejtettek. Vajon miért került a húselőkészítő helyiségbe csak hidegvizes csap? Talán itt kellene leginkább a meleg víz. Az étterem dolgozói az ételmaradékot sem tudják hol tárolni. — Azt szoktuk csinálni, hogy a maradékot néhány órára betesszük a mélyhűtőbe, majd kivesszük, és jól lehűtve a szabadban várja meg a holnapot. — Hányán ebédelnek itt naponta? — Előfordul, hogy három-négyszázán is. Negyvenhét előfizetőnk van a tsz-ből. A havi forgalmunk 216 ezer forint. De azt hiszem, ha jobban megismerik, többen fognak idejárni. (Főleg, ha még azt is kiírják, hogy étterem.) — Először meg kellett szoknom az itteni ízlést, az itteni embereket — mondja Szaniszló Jánosné konyhafőnök. — Hét évig dolgoztam a gödöllői piactéri borozóban, de ezt jobban szeretem. — Van-e kedvenc ételük a zsámboki aknak? — Szeretik^ a halászlét, a húsos húslevest, a rántott csirkét. És mindenhez krumplit! Rizst hiába főzök. Kitalálunk egy tálat, az egyik helyiségben méltóságos tempóban halak úszkálnak. A söntés pultján egy nagy tálcán már pirosra sült társaik kínálkoznak. — Naponta ötven-hatvan szelet halat rántok, egy héten kétszer százhúszat, ebből más boltoknak is szállítunk — magyarázza Szaniszlóné. — Mennyi húst készített ma el? — Tíz kiló csirkét, hat kiló halat, három kiló marhahúst és négy kiló disznóhúst. — Van-e zsámboki specialitásuk? — Még nem állítottunk össze semmit. de ha lesz végre nevünk, akkor majd kitalálunk egy tálat. A mosogatóban jellegzetes zsámboki kontyba-fésült hajú asszony rakosgatja a tányérokat. — Azelőtt a téeszben kapáltam, de az igen nehéz munka volt — mondja Soós Józsefné. — Most nyolctól ötig tart a munkaidő. — Mit szólt a családja új munkájához? — Hát a férjem nem mondom, hogy örült neki, jobban szerette volna, ha otthon maradok. Egy évig megpróbáltam, de nagyon nehéz egy fizetést beosztani — válaszol Soósné. A harmadik konyhai segítő Borbély Gyuláné. Nemrég jött vissza hatéves gyermekgondozási szabadságról, azelőtt építkezésen maltert hordott, ö szolgálta fel az ebédet. Mint munkatársai elmondták, többször beugrik pincérkedni. Nehezen él, két kis gyereke van, albérletben lakik, egyedül neveli az apróságokat. — Panaszkodott, hogy négy hónapja nem kapott tartásdíjat. Itt 16Ö0 forint a fizetése. Nemcsak mennyiség és minő* se£S— Az irodában ellenőriztük a számlákat. A rendeléseket és a fizetéseket rögzítő könyvben sajnos más ár szerepelt, mint a mi kis cetlinken. Hamar elfelejtődött az ételek ára: az iroda és az étterem között. Kilenc forint nyolcvannal fizettünk többet. Kérdésünkre, hogy miképp fordulhatott elő, hallgatás volt a válasz. Befejezésül csak annyit, hogy jobban kellene ügyelni a „tanuló pincérre”! A vendég nem mehet be az irodába, hogy megnézze, mennyit kellett volna fizetnie! Reméljük, hogy egy következő ebédnél nemcsak az étel minősége és mennyisége lesz megfelelő, hanem az érte fizetett ár is. Örszigctliy Erzsébet A járási párt-végrehajtóbi- zottság az értékelés után a munkaverseny szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos irányelvek mellett foglalt állást. F. B. Újra a robbanásról Tizenöt gyerek volt a házban A Gödöllő és Vidéke június I4-i, szombati számában Újra az aláaknázott házakról címmel közöltünk egy cikket a Mosolygó Antal utcában történt gázrobbanással kapcsolatban. Maga az eset, így cikkünk I is felkavarta a kedélyeket, vá- i rosszerte sokak témája volt e sajnálatos baleset, amelynek | egy háromhónapos leánygyer- j mek is szenvedő alanya volt. 1 Akkori cikkünkből több j „adalék” is kimaradt, ezek akkor még nem voltak nyilvánvalóak. hiszen olvasóinkat frissiben akartuk tájékoztatni az eseményekről. Ami lényeges, s amit lapunk vasárnapi számának 12. oldalán megjelent közleményben is hírül adtunk: Bense Ferenc- né öngyilkossági szándékkal kiengedte a gázt a 11 .kilogrammos palackból. A mellék- helyiségben gyufát gyújtott; s a robbanást követően Hajdú Pál parkettacsiszoló volt az, aki önfeláldozóan elzárta a palackból szivárgó gázt. Végül: a robbanás pillanatá- I ban 15 gyerek tartózkodott az I épületben.
