Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
1975. JÚNIUS 15., VASÁRNAP •nem W 7 Már csak hírből ismerik a csákányt Korszerű berendezéseket irányítanak a pilis vörösvári bányászok A JCB angol gyártmányú forgóalvázas homlokrakodógép óránként 150 tonna anyagot képesek megmozgatni, és régi lánctalpas elődjeiknél sokkal fürgébbek is. Gárdos Katalin felvétele Tárnokon így segítenek Kedvezményes házvásárlási akció - nagycsaládosoknak Munkavédelmi vetélkedő a Volán 1-nél Huszonöt éves a SZOT munkavédelmi felügyelősége, s ebből az alkalomból az idén országos szintű vetélkedőt hirdetett a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A Volán 1. számú Vállalat központi vetélkedőjét az elmúlt hetekben a vidéki és budapesti üzemegységek selejtezői, döntői előzték meg. A tizenkét telep dolgozói közül 1607-en csatlakoztak a nagyszabású jubileumi vetélkedőhöz, í az első körben 403 csoport mérte össze tudását. A szellemi mérkőzésből 107 csapat került ki győztesen, 410 versenyzővel. Ezután az üzemegység! döntő első helyezettjei Indulhattak tovább a vállalati mezőnyben. Összesen 12 csapat, 44 versenyzővel küzdött meg a négyfordulós vetélkedőn. Első lett a budapesti Pillangó utcai üzemegység kollektívája, második helyen végzett a Szentendre, Zsámbék, Pilis- vörösvár, Százhalombatta, valamint Pest megye északi településein, illetve a budai járás nagy részében fuvarozó III. számú üzemegység csapata. Hamarosan sor kerül az autóközlekedési vállalatok közötti vetélkedőre is, innen szintén az abszolút győztes indulhat majd tovább a szeptemberi országos döntőre. A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Nagykőrösi Konzervgyárban működő üzemi csoportja, a Dél- Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének nyersanyag állandó bizottsága legutóbb a nagykátai 'Magyar—Koreai Barátság, és a tápiószentmár- toni Aranyszarvas termelő- szövetkezetekben rendezett zöldborsó fajtabemutatót. A program, amelyre az ország minden részéből több mint 100 szakember érkezett, Nagy- kátán kezdődött. Szécsi György, tsz-éínök mutatta be a vendégeknek a borsócsépelő telepet, majd a nagyká- tai határban zöldellő 23 borsófajtát nevelő táblákat nézték meg. A bemutató a táA hatszáz méter hosszú boltíves alagútban ketten haladunk. A sötétséget kissé feloldja a bányászlámpa fénye, s megvilágítja a vöröses-sárga dolomit kőzetet. Kísérőm és informátorom Bodnár László üzemvezető, Síneken lépdelünk. Itt halad keresztül ugyanis a megrakott csillékkel a bányavasút és szállítja az osztályozott anyagot a finomítóba, ahol a kitermelt dolomit egy részét a lisztnél is apróbb szemcsékre őrlik. Még néhány méter, és elérjük a kijáratot. Az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvjäri üzemében járunk, ahol a nehéz fizikai munkát felváltó gépesítés felől érdeklődöm. Dinamit hslyett szakítógép — Ez a mi birodalmunk — mutat körbe a hatalmas dolomithegyek között Bodnár László. — Hol van már a csákányozás, a régimódi fejtés, vagy a reibszant, vagyis hogy a kőport szekérre tegyék és úgy vigyék innen a faluba, a házakhoz és az asszonyok azt használják súrolószernek. — A gépesítés a bányát is utolérte. — mondja az üzemvezető. Különösen az elmúlt 4 —5 év alatt volt nagyméretű a fejlődés. 1972 óta a dolomithegyet a korábbi robbantásos piószentmártoni határban folytatódott, s a résztvevők főként olyan kérdések iránt érdeklődtek mint: a látott fajtáknak, milyen az érési sorrendje, mennyiben felelnek meg a gépi betakarítás követelményeinek, milyen a termőképességük, fej illetőségük és a csőhosszúságuk? Nem véletlen, hogy a bemutatót éppen a nagykátai járásban rendezték, hiszen ebben a körzetben igen nagy területen, 1250 hektáron termesztenek zöldborsót. Azt is megtudtuk, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár az idén ki- lencszáz vagon borsót dolgoz fel, s ebből a mennyiségből 800 vagonnyit a Pest megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termesztenek. K. Gy. eljárás helyett ezzel a japán gyártmányú tolólemezes szakítógéppel lazítjuk. — mutat rá a tőlünk 20 méterre levő gép- óriásra és mindjárt részletes magyarázattal is szolgál. Az óránként több száz tonna földet megmozgató masina lazítás után a kőzetet maga élőit tolja, mindaddig, míg az NDK gyártmányú serleges kotrógép a 250 méter hosszúságú szállítószalagra nem rakja, fgyegy óra alatt mintegy 200 tonna anyagot képes felrakni és továbbítani. Innen a kőzet korszerű rostáló segítségével az osztályozóra kerül, ahol különválasztják a kőpart, a murvától és az egyéb anyagoktól. A kibányászott dolomitot az angol ICB-típusú homlokrakodó segítségével emelik a munkások a csillékbe, vagy a gépkocsikra. Itthon és külföldön A pilisvörösvári bányaüzem egyik legnagyobb partnere a Dunai Vasmű, ahol kohászati célokra használják az itt fejtett anyagokat, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát, amely műtrágya alapanyagként hasznosítja a dolomitot. Ezenkívül jelentős felhasználó az orosházi és a miskolci üveggyár, valamint a TÜZÉP. Ez utóbbi a lakosság igényeit igyekszik kielégíteni. Az NDK- ba és Lengyelországba is rend-. szeresen szállítanak kőport, sőt NSZK és finn megrendelőik is vannak. Nagyobb árbevétel — A gépesítés eredményessége számokkal is lemérhető — mondja az üzemvezető. — Addig, amíg 1971-ben 46 millió forint volt a vállalat árbevétele és a munkások száma 210, tavaly 62 millió forint árbevételt értünk el, ugyanakkor a dolgozók létszáma 184-re csökkent. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a kisebb létszám ellenére is hatékonyabban dolgoztunk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tudatosan törekedtünk a létszámcsökkentésére, Sőt ellenkezőleg, minél több jól képzett szakemberre van szükség a fejlődéshez. a további eredményes munkához. Színezett kőpor A fejlődésről beszélünk — mit mutat a jövő? 1976 közepére elkészül a nemesvakolat-gyártó üzem, ahol a kőpor többféle színárnyalatú származékát fogják előállítani. Az anyag feladását, osztályozását, egyenletes keverését, a festék adagolását korszerű berendezésben, automata irányítja. Nem jelent, hát gondot a különféle színek kikeverése, a mész és cement adagolása. Az 50 kilogrammos csomagokban forgalomba kerülő színezett kőporból évente mitegy 30 ezer tonna gyártását tervezik, mivel jelentős az érdeklődés. Az üzem termelésével a bánya árbevétele megduplázódhat, s ez nem közömbös. Az üzemvezető megjegyzi, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a bányában az anyag- és energiatakarékosságra, a bányavasút és gépkocsik üres járatainak csökkentésére és a gépek maximális kihasználására. Ezt természetesen csak jó munkaszervezéssel és a munkáskollektíva segítségével lehet megvalósítani. Sugár Robert A sötétzöld Moszkvics- kombi nagyokat zöttyenve szuszog a hepehupás _ földúton, pedig Salánkai Sándor, a Kertészeti Kutató Intézet Érd-Elvira majori kísérleti telepének vezetője gyakorlott mozdulatokkal slalomo- zik a gödrök között. Végre landolunk a 35 hektáros meggyes-, cseresznyéskert szélső fáinak üdítő árnyékában. A vígan zöldéiig fasorok között „ egy-egy eotétpiros, meggyel teli, feítornyozott ládahalom jelzi, hogy szüretkor érkeztünk. Azaz mint kísérőmtől megtudom — amíg a lombok közt láthatatlanná vált asszonybrigádot keressük — éppen a végefelé, ugyanis az itt nemesített Meteor, az Érdi Naggyümölcsű, az Érdi Bőtermő és a Favorit fák már június első napjaiban piacra érett termést kínáltak. Tehát itt jó három héttel előbb kezdődött a szezon mint az ország más nagy gyümölcsöskertjeiben.. A brigád — Jól fizet ez a munka? — kérdezem Juhász Ferenc- nétől a 12 tagú bronzérmes Előre szocialista brigád vezetőjétől, aki fürge kézzel fosztja meg terhétől az egyik ágat. — Alacsony törzsű, korai és. bőtermő fajta a Meteor, amit most szedünk, mondja — igaz, hogy kilójáért emiatt kettőhúsz helyett csak egy forint hetven fillért kapunk. Panaszra azért nincs ok — megerősítik ezt a többiek is, kétezren felül keresünk. S hogy ne csak a pénzről essék szó, mindjárt hozzáteszi — jó kollektíva a miénk, három kommunista szombatot ajánlottunk fel az idén. Három hete az akali üdülőnket kimeszeltük, csinosítottuk, a másik kettő a meggy- és almaszüret idején zajlik le. Eredményét óvoda és iskola patronálására fordítjuk. Salánki Sándornak is van hozzátennivalója: a patroná- lás nem egyoldalú, ugyanis gazdaságunk szociális épületében az iskolai és az óvodai szünet alatt napköii otthont nyitunk, ahol dolgozóink kicsinyeit a patronált óvoda, illetve a tárnokiigeti iskola pedagógusai gondozzák, tanítják. Saját konyhánk oldja meg az étkeztetésüket..-. Szavait elnyomja a mellettünk lassító pótkocsis ze- tor dohogása, amelyről Nebl íJánosné kísérleti felelős ugrik le. Az ő dolga most, hogy odavezényelje a brigádokat, ahol a legérettebb a gyümölcs, szervezi a szállítást, hogy gyorsabban teljen a hűtőház, ahonnan 1—2 nap múlva az óbudai üzletekbe Tárnokon húsz olyan nagycsaládot tartanak nyilván, akik lakáskörülményeik javítására a tanácsvezetőktől várnak segítséget. A községben az ytóbbi években átlagosan 35—40 új ház készült el. A folyamatosan épülő új házak mégsem jelentenek megürülő, újra bérbeadható otthonokat, elsősorban azért, mert valamennyi magántufajdonú. A tanácsnak tehát nagy gondot jelent a nagycsaládosok körülményeinek megváltoztatása. A községben üres állami lakótelek a belterületen már nincs és saját költségvetési keretekből sem tudna bérlakást építeni. Nagy segítséget jelent viszont az a rendelkezés, miszerint a legalább hat hónapja üresen álló, huszonöt évig még lakható belterületi, magántulajdonú házat a tulajdonos felajánlhatja a helyi tanácsnak, amely a vásárló személyét kijelöli és indul a szállítmány. A rekeszeket felrakják és máris indulnak tovább. A nemesítő Új beszélgetőpartnerem dr. Maliga Pál tudományos főmunkatárs, a hazai meggynemesítés irányítója. Meglehetősen gondterhelten érkezik a felvégről. A kora tavaszi időjárás bizony rácáfolt a reményekre, a virágzás előtti r.éfíariy nap — mínusz négy fokot mértek akkor — a ! termőrügyek nyolcvan százalékát tönkretette. A tervezett 10 vagonból így csak kettőre számíthatunk. A kutatómunka gyümölcsei azonban nem egy esztendő, sokkal hosszabb idő alatt érnek be. — A meggynemesítési program elővizsgálatai 1941- ben kezdődtek meg, az ötvenes években fogtunk a nemesítés nagy munkájához és mostanában jutottunk el oda, i hogy lezárhattuk az egyed- szelekciót. és befejezhettük az oltványok nagy részének elbírálását — tájékoztat készséggel. A 10 hektáros hibrid- állomány 4 ezer 200 féle meggyfából áll, ebből 340-et tekintünk értékesnek és körülbelül a felét szaporították tovább. — Mi a gyakorlati célja és eredménye ennek a kutatási programnak? — Mindenekelőtt az, hogy korai fajták kinemesítésével, a választék bővítésével széthúzzuk, meghosszabbítsuk a néhány hetes meggyszezont, ezzel javuljon a piaci ellátás, csökkenjenek a szezonális munkaerőgondok a termelőgazdaságokban és a feldolgozó üzemekben. Emellett természetesen fontos cél a termőképesség és főleg a megbízhatóság növelése. Üj fajtáink megfelelnek e követelményeknek. A pándi üvegmeggynél három héttel korábban érnek be — mutatja a mellettünk levő pándi fa még apró zöld termését. További előny, hogy amíg a pándi termésmennyisége bizonytalan, cigánymeggy és cseresznye közelségétől függ termékenysége, addig önbeporzók az újabbak. Persze az erős fagy ellen nem tudunk ma még kellően védekezni. A korszerű fajtákból az utóbbi öt esztendőben 100 gazdaságnak mintegy egymillió oltványt adtunk, és évről évre jó véleményeket hallunk róluk. A dobogós Megköszönve a rövid tájékoztatását, átmegyünk a cse- resznyeszüretelőkhöz, ahol Petró Józsefné irányításával a fizetésért garanciát vál- laL Tárnokon is többen felajánlották üresen álló, kisebb-na- gyobb, ingatlanaikat. Jelenleg hat olyan üres házrészt tudnak a nagycsaládosok számára felkínálni, ami mostani lakásukhoz viszonyítva minőségi előrelépést jelent. A1 feltételek nagyon kedvezőek, miután a megállapított vételárnak csupán a tíz százalékát kell készpénzben befizetni, erre pedig az állandó munkaviszonyban állóknak az OTP kölcsönt folyósít, maximum 50 ezer forint értékben. A kölcsönt és a vételárat havi részletekben kell visszafizetni. További nagy segítség, hogy az így megvásárolt háznál elengedik az átíratást költséget és 25 évig adómentes az ingatlan. Sajnos, a lebonyolítás eléggé nehézkes — véli a tanács- titkár. diákok is segítik az asszonyok munkáját. Mint valami olimpiai győzelmi emelvényen, a háromlépcsős csővázas dobogó tetején ágaskodó Simon Jánost szólítjuk meg. — Most végeztem a nyolcadikat a tárnokligeti II. Rákóczi Ferenc iskolában, és az érdi 220-as ipari szakmunkás- képzőbe vettek fel. A szünidő egy részét itt töltöm, édesanyám is a gazdaságban dolgozik. Különben csőszerelő leszek — mondja határozottan, mint aki régen túl van a pályaválasztáson. — Mire költöd a keresetedet. — Összejön 8—900 forint, öltönyt szeretnék venni belőle. Ahogy nézem igyekezetét, a mamának alig kell majd hozzátenni a pénzhez. Készülődés — Különben itt is az utóját szedik — így a telepvezető —, az apraját már géppel rázzúk le és a konzervgyárba küldjük. Néhány nap és szedjük a kajszit, 60—70 diák segédletével. Határszemlénk végéhez közeledik, sövény formájú dróthuzalhoz kötözött fákkal teli almáskert mellett hajtunk el. Az apró gyümölcsök szépen híznak. Mindenütt vadonatúj öntözőcsövek várnak összeszerelésre, az idén először a Benta-patak vizével locsolják az almást. Ilyen tősűrűség mellett úgy kell a víz, mint egy falat kenyér. A gazdaság műhelyében készített 340 kilót befogadó óriási tartályládák a napon száradva fehérlenek, jelezve, hogy a szállítást teljesen gépesítették. így már csak a rajtra várnak. Mellesleg a betakarítás költségét ezzel 20 százalékkal csökkentik — tudom meg kísérőmtől. Most még kátyúktól sem mentes földút kanyarog itt, de már készen áll az almást körülfutó aszfaltút alapozása. Alig lesz sérült gyümölcs az idén ... A központi épületet övező terebélyes gesztenyefák alatt végződik kőrútunk, de mielőtt elbúcsúznánk egymástól, a telepvezető szerényen — mintegy mellékesen — megemlíti, hogy a kutatóintézet tavalyi eredményeiért a közelmúltban megkapta a kiváló címet, El- vira-telep pedig kiváló munkahely lett. A 30 ezer forint jutalmat az itt dolgozó hét szocialista brigád és a K1SZ- szervezet színházbérletre, sportfelszerelésekre költi. A hétvégeken pedig saját autóbuszukkal útrakerekednek, legutóbb Egerben, Sporonban és Fertődön szereztek emlékezetes élményeket. A fiatalabbak az idén már nemcsak hazai tájainkkal ismerkednek, Csehszlovákia legszebb vidékeit szeretnék bejárni. Kovács György Attila Szakemberek az ország minden tájáról Zöldborsó fajtabemutató a nagykátai járásban A határban. A kutatómunka gyümölcsei nem egy év alatt érnek be Meggyszüret az érdi kísérleti telepen A borsócséplő telepen.
