Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
%fÚUap 1975. JÜNItIS 15., VASÄRNAP A művelődés igazi otthona Aktív támogatást várnak az üzemektől Törökbálinton Az egyik szeme sír, a másik nevet. Okkal. Amikor két esztendővel ezelőtt először lépte át a törökbálinti művelődési ház küszöbét, a legszívesebben sírva fakadt volna elkeseredésében, hiszen olyan épületet talált, amely mindenre alkalmas volt, . csak éppen a kultúra terjesztésére nem. — Ha akkor látta volna... Mindenekelőtt a tanács Megnyugtatom, hogy láttam akkor is, korábban is, sőt, szóvá tettem nem egy alkalommal: valamit tenni kell. Elsősorban a nagyközség tanácsát illeti dicséret, hogy szinte erején felül tett azért, hogy ma már a szó szoros értelmében otthont nyújt mindazoknak ez az épület, akik tanulni, művelődni, szórakozni kívánnak itt. A nagyközség hatszázezer forintot áldozott korszerűsítésére s a megyei tanács ezt további háromszázezer forinttal toldotta meg. A falak tapétát, modern faburkolatot kaptak, a fűtésről korszerű olajkazán gondoskodik. Rend, tisztaság a helyiségekben, sok-sok virág és örökzöld növény a tágas udvaron. A székek ugyan még recsegnek, de Fuksz Ilona igazgató megnyugtat, jönnie kell az autónak, hogy javítani vigye a székeket, még ezen a napon. Derűsen kalauzol végig, meg kell nézni mindent, a színháztermet, a klubszobát, szakköri helyiségeket, a kiselőadót, az irodát. Mindegyik vonzó, otthonos — ide való- bart szívesen jön fiatal s öreg. Mint a szülőfalu — Ügy, -úgy ... — bólogat. — A legkisebbek haboznak, zeneiskolába, balett-tanfolyamra járnak. A fiatalokat várja a klub, az irodalmi színpad. Az énekkar, a fúvószenekar és a honismereti szakkör már inkább a közép- generációból verbuválódott. A legidősebbeket pedig a nyugdíjasklub várja. Aztán megmutatja a művelődési házhoz tartozó szolgálati lakást is, amelynek szobái tele vannak könyvvel. Nem véletlenül. Babitsot idézi, Ritmus a könyvről című vers egy sorát: — Csak a könyv kapcsol múltat a jövővel... Szakképzettsége: pedagógus. — Képesítés nélkül kezdtem, Fülöpszálláson. Tizenkilenc évesen járási tanácstagnak választottak, a község- fejlesztési állandó bizottság titkára voltam. Levelező tagozaton szereztem magyar— történelem szakos diplomát... Kilenc esztendeig tanított. 1972 decemberében váltotta fel pedagógus állását a népművelőivel. Budaörsre hívták, de hamar csalódott. — Lakás ígértek. Nyolc hónapig vártam rá. Akkor jöttem át ide. Itt újra otthon vagyok. Ügy érzem magam, mintha Törökbálint a szülőfalum lenne. Közel a főváros és mégis vidék. Kertes házakkal, fákkal, sok virággal. Csak a pénz lenne több ... Szemléleti kérdés Nem a maga fizetésére érti. Arról beszél, amennyi jelen pillanatban a művelődési ház működtetésére jut. — Az idei költségvetés száz- kilencvenezer forint. Ebből hatvanötezret biztosít a tanács. A többit meg kell termelni. Néha megalkudva. Éjiért sír a másik szeme. Mért hiába az akarat, a sok jó ötlet, kezdeményezés — nem mindig jut elég pénz a kivitelezésre. A tanács kasz- szájából többre nem futja. Ezt TV-FIGYELO Hétköznapi csodák • Nem is olyan régen — emlékezzünk csak Gagarin első útjára — az űrhajózás még csoda volt. Félelmetesen nagyszerű és megérthetetlen. Aztán az emberek hozzászoktak a szenzációkhoz, és az űrhajózásról lassan lehullottak a romantika színei. A hajdani csodák hétköznapivá váltak. Ma már mindenki tudja, hogy az űrrepülők kimagasló teljesítményei mögött tisztes polgári ipar mindennapos munkája áll. A csütörtökön esté látott szovjet dokumentumfilm, a Kozmikn, hétköznapok, éppen azért volt izgalmas és nagy jelentőségű, mert ennek a terjedő felismerésének az .erősítéséhez járult hozzá. ' Ahhoz, hogy nincsenek csodák, csak mindennapos — olykor persze nagyon kemény és fárasztó — munka. De azért mégis nagyon izgalmas film volt ez. Az űrhajókat készítő üzem munkájáról például a magyar nézők most láthattak először képeket. S ugyancsak először láttak — ilyen részletesen legalább — űrhajót belülről: jellemző egyébként, hogy ezek a hajók is egyre jobban hasonlítanak egf polgári lakásra. Azt jelentené mindez, hogy az űrhajózás már nem tartogat számunkra meglepetéseket? Ezt természetesen nem tudhatjuk. De azt igen, hogy az új meglepetések — ha lesznek — nem a csodák megérthetetlen világába emelik majd az embereket. Egy krimi. Ha jól meggondoljuk, a péntek este látott Volt egyszer egy kislány című amerikai film borzalmas volt. Az a távirat, amely a történet végén Rosshoz, az ügyet bonyolító magándetektívhez érkezett, először csak fanyar és furcsa fricskának, groteszk csattanónak hatott. Valójában azonban teljesen megváltoztatta a történet értelmét, jelentését, megfordította a dolgokat, más színt adott a cselekményben szereplő embereknek, sőt felrajzolta egy másik — a látottnál izgalmasabb krimi körvonalait is. Az a bizonyos távirat — mint láthattuk — kétségeket keltett: lehetséges, hogy a hajdan elrabolt és hazakerült kislány nem is a gazdag Harrington gyereke. E könnyedén felvázolt fordulat mögött azonban két gyilkosság állt. Ha a távirat kétségei igazak, a Két ember ártatlan volt a gyermekrablásban. Következésképp haláluk is értelmetlen — legalábbis a műfaj logikája szerint. Már a látott krimi logikája szerint. A másik, az izgalmasabb krimi szerint nem. Csakhogy erről a másik krimiről ez a John Peyser rendezte film mit sem tudott. Arról van szó, hogy Ross, az addig nagyon rokonszenves magándetektív, amikor megkapja a táviratot, némi tétovázás után e’áll attól, hogy felemelje a telefonkagylót. Nem gondolja át még egyszer az ügyet, nem néz szembe az új fénybe került bűnténnyel. Miért? A film sugallata szerint azért, hogy ne zavarja Har- ringtonék friss boldogságát. A néző szerint azonban nem ezért. Ross nem akarja, nem meri vállalni a felelősséget. Mert, ha igaz, hogy a megkerült gyerek nem Harrington- lány, a két ember halálának okai között Ross munkájának hibái is szerepet játszottak. S mit mondjunk arról az emberről, aki ilyen helyzetben lapul és hallgat? Ily módon végül is teljesen értelmetlenné vált ez bz egyébként ügyesen bonyolított, de eredeti tartalma szerint sem túlságosan érdekes film. ökrös László belátja. Nem is a tanácstól várja a több pénzt. Sokkal inkább azt szeretné, ha a gazdasági egységek vezetői végre magukénak éreznék a kultúra otthonát s a lehetőségeikhez képest támogatnák, elsősorban a saját dolgozóik művelődése érdekében. — A különböző szervek kulturális célra fordítandó ösz- szegeit összehangoltan és hatékonyabban kell felhasználni... biztosítani kell az intézmények közös fenntartását — idézi a Központi Bizottság közművelődési határozatát. — Sajnos —, teszi hozzá mindjárt —, a mi községünkben ezt még nem érzik magukra nézve kötelezőnek a gazdasági egységek vezetői. Ha adnak is, csak alkalomszerűen, elsősorban az OMÜV Ktsz, a Kertészeti Kutató Intézet és a Sasad Termelőszövetkezet. A Mechanikai Művek, a TRANS- ELEKTRO, a téglagyár és a Budatej elzárkózik az ilyen irányú kapcsolatok elől. Pedig dolgozóik többsége Törökbálinton él. Ezért mindig irigykedem, ha olyanhíradást olvasok az. újságban, hogy például a toki Egyetértés Termelőszövetkezet kétszázezer forinttal támogatja a falu művelődési házát, mi pedig olyan jelentős nagyüzemtől, mint a Mechanikai Művek, még ezer fontot sem kapunk. A követendő példa Ez a gond nem csupán Törökbálinton jelentkezik. Pest megyében mintegy ötven művelődési háznak van már több gazdája. A váci járásban például minden településen! Jó lenne, ha a budai járásban, így Törökbálinton is, végre előbbre jutnának ebben a nagyon fontos kérdésben. Prukner Pál Műterem a szabadban Pest megyében az olvasótáborok közül idén elsőnek az izbégi látott munkához. A három szentendrei általános iskolából harminc gyerek rukkolt be, hogy irodalmi, illetve képzőművészeti tehetségüket, kíváncsiságukat fejlesszék. Segítségükre vai> a városban élő, illetve megforduló több író és képzőművész. Fotónk az egyik rajzfoglalkozóst örökíti meg a varázslatos, nyírfákkal övezett szabadtéri műteremben- Gárdos Katalin felvétele Jubileumi tanévzárás Piliscsabán Huszonöt éves a mezőgazdasági szakközépiskola Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1950-ben Piliscsabán új iskola létesült: mezőgazdasági szakközépiskola. Feladata, az volt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek számára gépészeti szakembereket képezzen. Hét év múlva szakmunkás- képzővé szervezték át az intézetet. Ebben már érettségizett fiatalok tanultak, és két év alatt elektromos-szerelő szakmunkás-bizonyítványt szereztek. 1969-ben gépészeti szak- középiskola lett az intézet, és 6 millió forintos költséggel kibővítették, korszerűsítették. 1972-ben átvette az iskolát a gödöllői Agrártudományi Egyetem, tanárképző intézetének gyakorlójává. A jubileumról tegnap délelőtt tanévzáró ünnepélyen emlékeztek meg. Renk Ervin igazgató ünnepi beszédében méltatta az iskola 25 esztendős munkájának jelentőségét. A gödöllői egyetem képviseletében dr. Heckenast József, egyetemi tanár köszöntötte a jubiláló intézetet. Köszöntötte a jubiláló intézetet Herein Gyula, a nagyközségi pártbizottság tagja, a tinnyei Üj Élet Tsz elnöke, Lengyel József, az iskola volt növendéke és volt tanára, a MÉM főelőadója, Wágner Károly, a szülői választmány elnöke, Vígh Zoltán, III. osztályos tanuló, az iskola KISZ- titkára. Ezután az Igazgató könyv- jutalmakat és okleveleket adott át a legjobbaknak, majd kiosztotta az érettségi bizonyítványokat. Ä jubileumi ünnepség műsorában közreműködött a pilisligeti általános iskola kórusa, Nyári Istvánná tanár vezetésével, a szakközépiskola irodalmi színpada, és Kása István I. osztályos tanuló. Kihirdették a megyei pedagógiai pályázatok eredményeit Kihirdették a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a pedagógus továbbképző hagyományos pályázatainak idei eredményeit. A beérkezett harminchét dolgozat közül a bíráló bizottság tizenhármat tartott jutalmazásra érdemesnek. Az 5 ezer forintos első díjat Miskolczy Károlyné alsótagozatos vezető szakfelügyelő (Al- sónémedi) kapta. A 4—4 ezer forintos két második díjat Újvári István, a váci gépészeti szakközépiskola tanára és Zsigmond József, a váci Sztáron Sándor gimnázium tanára — közös munkával —, valamint Utassy Miklós, a kocséri általános iskola tanára nyerte el. A 3 ezer forintos harmadik díjban négyen részesültek: Milclósy Tiborné ceglédi nyugdíjas tanár, Novák István vác- hartyáni általános iskolai igazgató, Ocsai Istvánná általános iskolai tanár (Cegléd) és Fu- ruglyás Géza, a gyomról művelődési ház igazgatója. Ezerötszáz forintos pénzjutalmat kapott Erdélyi Sándor zenetanár (Dunakeszi), Horváth Józsefné óvónő (Aszód), Kovács Attiláné óvónő (Bugyi), Marossfy Szabolcs igazgató (Érd), Romankovics Andrásáé és Romankovics András — közös munkával — tanítók (Mogyoród), valamint Tóth Tibor gimnáziumi igazgatóhelyettes (Nagykőrös). Kedvük szerint tanulhatnak A tavalyinál kevesebb az elutasítás Pest megyében Még mielőtt a tanév véget I ért volna, az általános iskolát Pest megyében most befe- j jezett 11 ezer kisdiák közül a j továbbtanulni kívánók, túlnyo- ! mó többsége már attól az in-; tézettől, amelyikbe jelentkezett, megkapta az értesítést, 00 Osszlyeppe, arborétum Erdőháton, vizek partján Föltérképezik Pest megye természeti kincseit A Pest megyei Természet- védelmi Bizottság intéző bizottsága legutóbbi ülésén eldöntötte, hogy június közepétől ez év végéig, hol és mikor tart helyszíni hivatalos szemlét a bejelentésekben szereplő, de még meg nem vizsgált területeken. Eszerint június 19-én Saskó István bizottsági tag, az egri állami erdőrendezőség váci székhelyen működő természetvédelmi felügyelője bejelentése alapján elsőnek a Vác határában levő, a várostól északra fekvő Kompkötő szigetre száll ki a bizottság. Récepihenő a szigeten Ezt a 11,7 hektár területű szigetet jellegzetes hullámártéri érintetlen, ősi erdő borítja. Nemcsak ezért, hanem tájesztétikai szempontból is védelemre méltó. Ezenkívül tavaszi és őszi vonulásuk idején vadrécék ezreinek szolgál pihenő- és búvóhelyéül. Éppen ezért a megyei tanács vadászati felügyelője már három évvel ezelőtt megtiltotta, hogy a szigeten vadrécét lőjenek. Június 26-án Erdet keresi fel a bizottság, ahol több magántulajdonban levő területen a környék élő növényi emlékeit szemléli meg. Július 3-án Szigetújfalu ártéri erdejének ősi vegetációját vizsgálja meg. Itt a megyei természetvédelmi felügyelő elérte, hogy még mielőtt a megyei tanács vb az eléje terjesztendő javaslat alapján döntene a védettség kimondása felől, a fővárosi vízmű az oda tervezett kút fúrásától elállt. Máshol építi meg és ezáltal megkímélik a százados fákat. Szeptemberben Albertirsán a Dolina-völgy szemléjére kerül sor. Dr. Papp Erzsébet, a tápiószelei Agrobotanikai Kutató Intézet munkatársa, a megyei trmészetvédelmi bizottság tagja, a völgyet értékes és ritka növényzete miatt tartja a védettségre érdemesnek. Tótfalui ritkaságok Ugyancsak szeptember folyamán keresi fel a bizottság Tahitótfalut, ahol négy helyen is tartanak szemlét. Megvizsgálja az egykor Pollack Mihály tulajdonát képező Pataksor 50. szám alatti területet, amelynek egy részére a megyei tanács vb az előzetes védettséget már kimondotta. Most, miután a múlt században élt neves építész villáját a Műemléki Felügyelőség is védettség alá szándékszik venni, a bizottság felülvizsgálja, nem kel- lene-e az egész területet természetvédelem alá helyezni. A Tahitótfaluban élő több j százados platán és két nagy idős jegenyenyár megszemlélése után a Kecskesziget és a Pánkuti terület őssztyep- péjére vonatkozó bejelentés felett is ekkor dönt. Októberben a tinnyei Ga- rancsi tavat és partjait szemléli meg, novemberben pedig Budaörsre látogat a bizottság, ahol a Csiki hegyek egész vonulatát, a Lóhegyet, Ökörhegyet, meg a többit tekinti meg. Ez a szemle tulajdonképpen már hozzátartozik a tervbe vett budai tájvédelmi körzet előkészítéséhez. Folytatásaként még ebben az évben a Pilisi Parkerdőgazdaság egy részén szintén szemlét tart a bizottság. Az újabban érkezett három bejelentés vizsgálata viszont már a jövő esztendőre marad. Az egyiket Gödöllő város tanácsa tette és a kastélypark természetvédelmi területté nyilvánítását kéri. Indok: az ország egyik legértékesebb angolkert típusú parkja, benne sok a matuzsálemkorú ritka fafajta és mostani elhanyagoltságában is megőrizte egykori szépségét. A város levegőtisztaságának védelmében is fontos a park szerepe, A másik bejelentés a gödöllői arborétumot kezelő Erdészeti Tudományos Intézettől érkezett. Az arborétum 134,63 hektárt kitevő része már védett. Most az intézet további 216,26 hektár | védettségének kimondását kéri. Védelem a Bollialiegynek A budai járás természetvédelmi társadalmi bizottsága legutóbbi bejelentésében a biatorbágyi Bolhahegy védettségét tartja szükségesnek. A hegy változatosan gazdag növényzetének fajtái egymástól elkülönülve jelzik a talaj minőségét. Éppen ezért ez a különben nagyon kies hely, bemutató oktatásra is rendkívül alkal- j más. A szemlék alapján a bizottság elkészíti és a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti javaslatait. Kimondotta továbbá az intéző bizottság, hogy legközelebbi ülését ősszel Gödöllőn, a következőt pedig a budai járás területén tartja meg, miután az ottani hatóságok, társadalmi szervek és magánosok a legtevékenyebben vesznek részt a természetvédelemben. ott folytathatja-e jövőre tanulmányait. Az elutasított diákok jelentkezési lapját iskolájuk megküldte a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnek. Mostanáig az intézet mindössze 280 ilyen értesítést kapott kézhez és nem valószínű, hogy ez a szám a hátralevő idő alatt sokkal emelkedne a 300 fölé. Túljelentkezés volt a szeptemberben meginduló ceglédi egészségügyi szakiskolában is. Ugyancsak helyhiány miatt utasítottak vissza sok Pest megyei leányt a budapesti ápolónőképző-, valamint a csecsemő- és gyermekgondozó szakiskolákból. A váci egészségügyi szakközépiskolába sem vehettek fel minden odakí- vánkozót. Huszonöt főre tehető az elutasítottak száma a nagykőrösi óvónőképző szak- középiskolából. Egy részük azonban az idén megnyíló gö- döllöiben folytathatja tanulmányait A Pest megyei szakközépiskolák mindegyike ki- akaszthatla a megtelt táblát de aránylag egyiknek sem kellett helyhiány miatt sok fiatalt visszautasítani. A budapesti szakközépiskolák szintén kevesebb megyebeli jelentkezőt utasítottak el, mint a múlt tanévben. A budapesti gimnáziumokba jelentkezők többsége az általa választott iskolában folytathatja tanulmányait. A Pest megyei gimnáziumok első osztálya is nagyjából megtelt. Aszódon viszont, ahol pedig kollégium is van, akad még néhány hely. Az ácsai és a dabasi gimnáziumban szintén, csakhogy ezek mellett nincsen kollégium. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az elutasítottak közül már eddig többeknek biztosította a továbbtanulási lehetőséget, de néhány héten belül valamennyit a megfelelő tanintézetbe irányítja. Természetesen nem az eredetileg választott, hanem az ahhoz hasonló pályát sajátíthatják el. A középiskolát végzők közül eddig kevesen fordultak az intézethez. Ebben a tanévben az általános iskolát végzők közül csupán 680 nem akar továbbtanulni. Évről évre örvendetesen csökken a számuk, tavaly nyolcszáznál többen voltak.
