Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Bíztató panoráma Sokemeletes városunk: Cegléd Készül az újabb tervdokumentáció Cegléden a IV. ötéves terv ;yik legfontosabb, megvaló- iásra váró programja a la- isépítés volt. Ahogy múltaira rvidőszak évei, úgy szapo- dtak a házak a város új la- jnegyedében, amely most ta- isszal már nevet is kapott — árolyi Mihályról nevezték el. meles házait a Bács megyei íítőipari Vállalat készíti. A olnoki házgyár szállította emakből három középmagas mietet emeltek, melyekben 0 család talált otthonra. To- ibbi építkezéshez a szegedi izgyárból érkeztek a pane­k. 210 lakásban már laknak, az utolsó épülettömbbe is hamarosan beköltöznek. kivitelező vállalat ígéretet tett, hogy az útépítéssel és. a tereprendezéssel október vé­géig végez. Az „A” épülettömb közelében további 120 lakás építéséhez fogtak. Átadásukat a Bács megyei Építőipari Vál­lalat az év végére vállalta. A lakónegyedben időközben megépült tömbfütőművet is üzembe helyezték. Még egy kazán beépítésével lehetőség nyílik arra, hogy a következő ötéves tervidőszakban létesülő 500 családi otthon is távfűtéses lehessen. A vasútállomás közelében, a Kölcsey téren a tervidőszakban 96 lakást blokkos technológiá­val, a Rákóczi úton 15-öt ha­gyományos módszerrel készí­tett el a Ceglédi Építőipari Vállalat, kívülük pedig szá­mos kertes családi ház, OTP- értékesítésű összkomfortos la­kás készült az eltelt négy év alatt a Marx Károly utcában, a Jászberényi úton, a Széchenyi úton. A Szövetség utcában 240 lakás készül el a jövő évre. A következő ötéves terv éveiben tovább épül a Ká­rolyi Mihály városrész, s emellett a váro6 más pontján is építkezni fognak. Az előké­szítés megkezdődött, készül a tervdokumentáció is. Ceglédet „földszintes városként” ismer­ték eddig. A kép lassan át­változik. Az érkezőnek messzi­ről szembetűnik az új panorá­ma, amely, mint valami állan­dó kiállítás, kifejezően doku­mentálja a tervidőszak ered­ményeit. A nyugdíjas főmezőgazdász Részt vállal a közös gondjaiból Most nem porzik a dűlő ho- okja, eső utáni üde zöld ;ínben pompáznak a gondo- m ápolt szőlők és gyümöl­cskertek. Nyársapát ugyeri a tárrészén sűrűn sorakoznak tanyák. — Az új bolt után fordul­ón jobbra, haladjon a tsz is­ilójáig. Onnan ismét jobbra irtson, s hamar rátalál a ma- ínyos tanyára — kaptam az igazítást a tanácsházán. Telefonos tanya Klein Imrét nem érte várai­mul látogatásom. Előzőleg lefonon illendően bejelent­etem hozzá. Szíves szóval ívitált, menjek csak nyugod- in, szó sincs délutáni pihenő- >1, éppen az imént jött haza, közös dolgait intézte egész ap. A nyársapáti termelőszövet- szet nyugdíjas főmezőgazdá- ■m hetvenötödik évét tapossa, endkívül mozgékony, közéle- ember még ma is. 1950 óta, mikor a tanácsok megalakul­ik, községében megszakítás élkül tagja a testületnek, gészen a legutóbbi tanácsvá- tsztásig részt vett a végrehaj- > bizottság munkájában is. z üléseken mindig van mon- anivalója: javasol, interpel­il, kifejti véleményét, ei- íondja tapasztalatát. Nem tétlen Klein Imrét életkora és íunkában töltött esztendeinek iáma szerint bőven megilleti nyugdíj, ám büntetés volna sémára, ha a szépen rendben irtott tanyaudvaron nem lép- etne túl, nem vállalhatna ko­lhoz képest még mindig jó észt a termelőszövetkezet ondjaiból. — 1975 februárjában engem álasztottak a Haladás Ter- nelőszövetkezetben a háztáji ázottság elnökévé. Szívesen állattam a megbízatást, hi- zen évekkel ezelőtt háztáji igronómusként is jó kapcso- atban álltam a tagsággal, •lost az volt a feladatom, hogy i háztáji földek pontos klmé- •ésére ügyeljek, ne történhes- en visszaélés. Nem kis mun- na ez, hiszen kevés híján hat- záz személynek jár a háztáji, latvanhat hold szőlő és négy- izázharmicöt hold szántó a kí­nért terület. Kezeügyében az aktatáska, ’épeit lapokkal teli irattartót ?mel ki. Fellapozza az átte­kinthető kimutatást. Név sze­rint rajta valamennyi tag, s az általa használható földda­rab mértéke. Az alapos után­járás eredményeként némi pontatlanságra -fény derült, voltak néhányan, akik — hogy, hogy nem, szó nélkül hagyták, hogy javukra tévedtek az ölek kimérésekor. Az indokolatla­nul nagyobb területekről kü­lön jegyzék készült, pontot té­ve az ügy végére, amely a háztáji bizottság ülése elé ke­rült. — A munkában nagy segít­ség a három mezőőr. Rájuk mindig számíthatok, ök is jól tudják, hogy nekünk a közös és a tagság érdekeit egyaránt kell képviselnünk. Miután környékünkön is megcsappant az anyakoca-állomány, felhív­juk a tagság figyelmét, hogy szerződést köthet az állafor- galmi vállalattal. — Vannak, akik szakmai ta­nácsokat kémek a háztáji gaz­dálkodáshoz. Ilyenkor, tavasz- szal főként a permetezés mód­járól kérdezősködnek. Vannak, akiket a vegyszeres növényvé­delem érdekel, hogy pihentet­hessék a kapát. Mások az ál­lattenyésztéssel kapcsolatban fordulnak hozzám. Kiváló dolgozó A felsoroltakkal még nem teljes Klein Imre elfoglaltsá­gainak listája. Betegellenőri teendőket is ellát, a beteget jelentő tagokat és alkalma­zottakat egyaránt számon tartja. Pontos feljegyzéseket vezet róluk is. Nem hagyja megjegyzés nélkül, ha valaki a kocsmában „gyógykezeli” magát. Akkor sem huny sze­met, amikor a betegállomány­ban levőt valami pénzes kü­lönmunkán csípi el. A Haladás Termelőszövet­kezet méltányolja a hajlott korban végzett fiatalos mun kát. Az idei tavaszon Klein Imre megkapta a Kiváló tér melőszövetkezeti dolgozó 'ki­tüntetést. Tamasl Tárná* Területi MEDOSZ-sportiwp Cegléden, a bedei pályán rendezték meg a területi ME- DOSZ-sportnapot, melyre tíz gazdaságtól 175-en indultak a különféle versenyszámokban. Három ceglédi alapszervezet is ott volt a résztvevők között. Eredmények: Kispályás labdarúgásban: a tíz induló két csoportra oszt­va körmérkőzést vívott, az itt legjobban szereplő két csapat mérkőzött az első helyért. 1. Ceglédi Állami Tangazdaság, 2., Kertészeti Kutató Intézet, Cegléd, 3. Monori MEZŐGÉP. Kötélhúzásban: 1. Ceglédi Állami Tangazdaság, 2. Mo­nori MEZŐGÉP, 3. Kertésze­ti Kutató Intézet, Cegléd. Atlétikában: 100 m síkfu­tás: 1. Kerekes János (Monori MEZŐGÉP). 2. Rajkort Teréz (Monor). Gránátdobás: 1. Jó- zsa István (Ceglédi Áll. Tan­gazdaság). 59 m. 2. Havasi Józsefné (Kert. Kút. Int. Ceg­léd) 33 m. Súlylökés: 1. Vécsei Kálmán (Monori Áll. Gazd.) 9.60 m. 2. Havasi Józsefné 7.50 m. Távolugrás: 1. Kere­kes János 545 cm. 2. Rajkort Teréz 330 cm. Magasugrás: 1. Szebeni Benő (Ceglédi Áll. Tangazdaság), 2. Havasi Jó­zsefné 125 cm. Lövészetre öt férfi és négy női csapat je­lentkezett, de sajnos a ver­senyt lőtér hiányában nem tudták megtartani. Tekében az indulást jelző három együt­tes játék nélkül bejutott a megyei döntőbe. A nevezettek a megyei ME- DOSZ-napon ismét rajthoz áll­nak. Szép csíc a Fészekben Meghívót hozott a posta a nyugdíjas Patkós Irma mű­vésznő ceglédi otthonába. Bu­dapesten, a Fészek klubban évadzáró esten a 96 éves Far­kas Imrét ünnepelték, a század eleji művészélet ismert szemé­lyiségét, operettek, daljátékok íróját és zeneszerzőjét, akinek verseskötete, irodalmi műve évtizedekkel ezelőtt népszerű olvasmány volt. Patkós Irma művésznő pályakezdő éveinek sikere Farkas-operettekhez fű­ződik. Az 1920-as évek legnép­szerűbb zenés darabja a Nótás kapitány volt, sóik előadást ért meg a Királyasszony rózsája, a Kis kadett is, mely első ope­rettszerepe volt a most már ezüstös hajú művésznőnek. Az est, melyem a mesterrel együtt igen sok tapsot kaoott az egykori primadonna, igen jól sikerült. A közönség még sok szép élvet kívánt Farkas Imrének, s természetesen Pat­kós Irma művésznőnek is. msi-bői versenyeitek A közlekedés alapos isme­retét nem elég a járművezető jogosítványához szükséges vizsgatétel erejéig elsajátíts ni: a tanultakat gyakorlat­ban és elméletben állandóan frissíteni kell, alkalmazni va­lamennyit. A napokban ma- gángépkocsi-vezetők részére vetélkedőt rendezett közleke­dési rendszabályok ismereté­ből az autóklub helyi cső portja és a közlekedésbizton­sági tanács, a Kossuth Mű­velődési Központ földszinti termében. A versenyeknek más-más tesztkérdéscsoportra kellett választ adniuk, adott időre. Eredményeiket a bizottság azonnal értékelte. Hibapont nélkül első lett Zilah Károly- né, a második Szigetvári Fe- rencné és holtversenyben a harmadik helyre jutott dr. Hámori Ambrus és Varga Fe­renc. Valamennyien értékes tárgyjutalmat kaptak. A verseny értékelése után az Autóklub ceglédi csoport­jának a vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy minden évben KRESZ-ismét lő tanfolyamot rendez, isme- retfri&sítésre. b. 1 — Csaknem 38 ezren te­kintették meg eddig a Bel­ügyminisztérium Népköztár­saság útján levő kiállító­helyiségében levő jubileumi kiállítását. ABONY1 KRÓNIKA Még többet lehet tenni j Erősödjék a munkaverseny Társadalmi munkában is járjanak az élen A szocialistabrigád-mozga- lom, valamint a kongresszusi és a felszabadulási munkäver- seny helyi eredményeit érté­kelte az abonyi községi párt- végrehajtóbizottság. Megálla­pították, hogy a versenyben részt vevő kollektívák maradéktalanul teljesítet­ték meghatározott tervfel­adataikat és így nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy üzemi, vállalati eredményeik elismerésre mél­tóak voltak az év végi értéke­léskor. A versenymozgalomf jó hatással volt az emberek (tu- datformálására. a közösségi szellem megerősítésére, a szo- cialistabrigád-mozgalom ki- szélesítésére. Az értékelés a kedvező vo­nások mellett azt sem hagyta figyelmen kívül, hogy tenni­való a következőkre nézve is van a most folyó munkaver­senyt, annak további szer- , vezését még céltudatosab­bá, konkrétabbá kell tenni. Felkérték ezért a nagyközség valamennyi munkahelyét, a termelő, szolgáltató és ellátó közösségeket, hogy a munka­verseny lendületét továbbra is tartsák meg. Alkalmazzák a hagyományos versenyformákat ott, ahol a szocialista címért folyó brigádmozgalom kialakí­tásának még nem teremthették meg a fettételeit. Fontos fel­adat, hogy a verseny színvona­la javuljon, a szocialista brigá­doknál kapjon erőteljesebben érvényt, hogy a hármas köve­telményt maradéktalanul telje­sítik. Tettrekészséggel, helyt­állással, társadalmi munkák vállalásával járjanak elöl a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács által meghirdetett, köz­ségek és nagyközségek közti versenyben. Szerető gondoskodás Az abonyi nevelootthon öt kis lakóját patronálja a Me­chanikai Művek helyi gyáregységének Münnich Ferenc szo­cialista brigádja. Az asszonyok, amikor csak tehetik, meglá­togatják a gyerekeket, figyelemmel kísérik tanulásukat és sohasem érkeznek ajándék nélkül. A kép legutóbbi látogatór suk alkalmával készült: Kiss Dezsőné brigádvezető a brigád ajándékát hozta Márkus Iminek, Megyesi Lacinak, Kovács Árpinak, Türei Lacinak és Papp Tibinek. (Gyuráki Ferenc felvétele) Nem mind művészi, ami tetszetős Nádai Pál művészeti író emlékére Harminc évvel ezelőtt, jú­nius 19-én halt meg Cegléd szülötte, Nádai Pál művészeti fró, művelődéstörténész. A közművelődés törvényterveze­tének napjainkban folyó vi­tája ösztönöz arra, hogy fi­gyelmünkkel adózzunk tevé­keny életének. Nádai Pál 1910-től tíz éven át a Fővárosi, Ipar-rajziskola, majd az Iparművészeti Fő­iskola tanára volt. Tagja és előadója a Galilei-körnek, ér­tékes tanulmányai a Hét-ben és a Huszadik Szózad-ban je­lentek meg. Mint a Magyar Iparművészet rovatvezetője, a szakembereket és a művészet- barátokat újszerű látáskultú- rával lepte meg. Könyveiből, tanulmányaiból még ma is me­BIRKOZAS Újból versenyeztek a vándorkupáért Kagyltőrösön, a Pest megyei Birkózó Szövetség ifjúsági versenyt rendezett az Alföld- kupáért. Négy ceglédi birkózó állt rajthoz, közülük csak Sí­pos Győző tudott helyezést el­érni, 52 kg-ban a második helyen végzett. Cegléden, a sportcsarnokban ötödször került sor az iskolák közötti úttörőbajnokságra. összesen 42-en indultak, leg­több fiatallal a Földvári Ká­roly általános iskola képvisel­tette magát. A pontversenyt, így a vándorkupát is ők nyer­ték meg. A verseny jó lehető­ség volt az utánpótlás kivá lasztásához. Győztesek: 25 kg-ban: Sá­rik József, 30 kg-bam: Gom­bár Dezső, 35 kg-ban: Bódi Je­nő, 40 kg-ban: Berinszky Mi­hály (valamennyi Földvári K. iskola). 45 kg-ban: Polónyi Imre, 62 kg-ban: Szabó Lász­ló (mindkéttő Várkonyi Ist­ván általános Iskola). 50 kg- ban: Sípos Árpád (Mészáros L. általános iskola). A pontverseny végeredmé­nye: I. Földvári K. iskola 28 ponttal, 2. Várkonyi l. iskola 11 ponttal, 3. Mészáros L. is­kola 9 ponttal. U. L. ríthetnek a tudni vágyók. Nagy érdeme, hogy idejében észre­vette és intő szóval ellenezte az iparművészet felhígulását. A nem kívánatos szemlélet ellen 1914-ben felveszi a har­cot. „A háziasszony és ipar­művészet” című cikkében az utánzók, a státusszimbólum- kergetők típusait rajzolja meg, iróniával emlegeti az „antik lélek” típusát, aki a „mit ránk kentek a századok” avítt di­vatját keresi. Fellép a giccs ellen, hadat üzen a külsőleg tetszetős, de silány tartalmú művészetpótlékoknak. Külön kiemeli az iskolák ízlésnevelő feladatát. Foglalkozik családi otthonok esztétikájával, rész­letesen elemzi, milyen legyen egy „eleven múzeum”, mint hasznos nevelőintézmény, nem­zedékek hírmondója, tudás forrása. „Minden múzeum annyit ér, amennyit a jelennek nyújtani tud” — vallja. Sür­geti a múzeumok megfiatalí­tását. Nádai Pál munkássága az ajándékozás művészetére is kiterjedt. Felszólalt a bazá­rok ízlésromboló tevékenysé­ge ellen, öt évtizeddel ezelőtt a „kalmárszellem térhódítása" ellen emelt szót, pálcát törve kora iparművészete felett. .......mert iparművészeink nagy ré sze nem ipart és nem mű­vészetet akar csinálni,- hanem megélni, sőt, nagyon jól meg­élni.” Kritikával fogadjuk Nádai Pál munkásságát, ez azonban nem csökkenti a tiszteletet. Életműve segítette a látás- kultúra kiszélesedését, az ott­honteremtő lakásművészet fej­lődését. M. X. Tömegsport Sikeres falusi spartakiád Nagykátán rendezték meg a falusi spartakiád területi dön­tőjét, melyen a ceglédi járást képviselő abonyiak nagyon jól szerepeltek. Kézilabdában és kispályás labdarúgásban is az első helyen végeztek, így to­vábbjutottak a megyei döntő­re. Az együttesek egy-egy vál­lalat dolgozóiból kerültek ki. Férfi kézilabdában az Abo­nyi Tsz SK régi játékosai, női kézilabdában az ÁFÉSZ dol­gozói alkották a csapatot. Férfi kispályás labdarúgás­ban az isz, női kispályás labda­rúgásban a Mechanikai Mű­vek csapata indult. Fél Európa tányérjába kerül A zöldség akár frissen, akár tartósított állapotban igen kellemes aromájú étel­ízesítő. A hazai szárított zöld­ség jól ismert ételízesítők és levesporok alapanyaga, hi­szen a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Válla­lat ceglédi üzemének készít­ményei keresettek az euró­pai piacokon. Zöldségszárít- mányaikat NSZK, Svájc, Ír­ország, Hollandia, Jugoszlá­via vásárolja. A ceglédi üzem­ben több mint 800 emher dol­gozik. A dolgozók mintegy 70 százaléka nő. XIX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1975. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom