Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

2 xMrltw 1975. XÜNTÜS 1, VASÁRNAP * ™ Hét nap krónikája NATO-csúcs - Vietnam árnyékában A tárók hideg-meleg zuhany - Valamit valamiért Cipruson? - Ibériai kérdőjelek - Salzburgi előzetes Helsinki-prognózis: mikor ér véget a nyár? Együttes ülést tartott a Prágai Várban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének két háza. A képviselők az előter­jesztett javaslat alapján egyhan­gúlag megválasztották Gustáv Husákot öt évre a köztársaság el­nökévé. Képünkön: az új államfő leteszi a hivatali esküt. A kommentátorok e héten világszerte elsősorban az amerikaiak vietnami veresé­gét idézték fel a brüsszeli NATO-csúccsal összefüggés­ben. Mert minden túlzás nél­kül igaz: Ford elnök elsőNA- TO-fel!éptére erős hatással volt mindaz, ami Vietnamban történt. Maga Luns NATO- főtitkár mondotta néhány órá­val a brüsszeli csúcstalálko­zó előtt, hogy „a délkelet­ázsiai változások következmé­nyei egyes körökben bizony­Dr. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság eflmöke gratulál Ludvik Svobodának (bal oldalt) abból az alkalomból, hogy harmadszor is átvette a Csehszlovákia Hőse kitüntetést. Az Observer nevű amerikai teherszállító hajót elvontatják a Szuezi-csatornából. A hajó az 1967. évi izraeli—arab háború óta vesztegelt a Timsah-tóban. A Szuezi-csatornát hivatalosan június 5-én adják át a forgalomnak. Hétfő: H. Margit dán király­nő hivatalos látogatáson a Szovjetunióban — VDK-kül- döttség tárgyal Thaiföldön a két ország kapcsolatainak nor­malizálásáról — Népi szerve­zetek felállításáról dönt Lisz- szabonban a fegyveres erők mozgalma közgyűlése. Kedd: Az amerikai „fejlesz­tési hivatal” bezárása Laosz- ban a két ország közötti meg­állapodás alapján — Csúcskon­ferencia dönt Lagosban 1“, nyugat-afrikai állam gazdasági közösségének megalakításáról — 48 óra szünet után újabb fegyveres összecsapások Bej­rutban, a jobboldali falangisták és palesztinaiak között. Szerda: ENSZ-határ ozat: hal hónappal meghosszabbítják az ENSZ-erők mandátumát a Go- lan-feunsíkon — Hasid Karami kap megbízást kormányalakí­tásra Libanonban — Üj köz- igazgatási beosztásról szóló al­kotmánymódosítást fogad el a lengyel nemzetgyűlés. Csütörtök: Brüsszelben meg­kezdődik a NATO-csúcstalál- kozó — A csehszlovák szövet­ségi gyűlés köztársasági elnök­ké választja dr. Gustáv Husá­kot — Állón izraeli külügymi­nisztert Bukarestben fogadja Ceausescu román államfő. Péntek: Anvar Szadat egyip­tomi elnök Belgrádból Becsbe érkezik — Befejeződik a NA­TO csúcsértekezlete. Szombat: Moszkvába érkezeti Oscar Fischer, az NDK külügy­minisztere — Karamanlisz— Demireü találkozó Brüsszelben — Ford Madridban. talanságot keltettek a NATO jövőjét illetően”. Az elnöki különgép még az óceán fölött szállt, amikor a brüsszeli tárgyalópartnerek egyikének országában egy rá­diókommentátor tapintatlanul emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak számol­nia kell tekintélye bizonyos csökkenésével. Az ankarai rá­dió szögezte le — utalván a Vietnam utáni korszak kez­detére: Törökországot nem le­het fegyverszállítás! tilalmak és engedélyezések hideg-me­leg zuhanyával kezelni, az ország ragaszkodik eddigi el­képzeléseihez és ha Amerika változtat a sajátján, Ankara nem követi. Ford elnök mielőtt beszállt a repülőgépbe, éppen az at­lanti egységről beszélt és ugyanezt emlegette a péntek esti brüsszeli záróközlemény is — ez a török állásfoglalás azonban azt mutatja, hogy az egyik legfontosabb NATO- vitát nehéz, sőt lehetetlen a régi módon, washingtoni rá­beszéléssel megoldani. Az amerikai elnök brüsszeli programjában fontos helyet kapott a görög és a török mi­niszterelnökkel folytatott tár­gyalás, de semmi jele annak, hogy a ciprusi sebek begyó- gyításához Brüsszelben meg­találták a csodaszert. Sem Demirel, sem Karamanlisz nem tágított eredeti elképze­léseitől A minap Bécsben, majd Rómában folytattak Ciprusgól megbeszéléseket török és görög politikusok, és ott már kiderült: Athén csak akkor hajlandó a törökök „szövetségi állam’ ’ - kon cepció- ját még csak megtárgyalni is, ha Ankara előbb visszavonul a szigetország eredetileg gö­röglakta területeinek egy ré­széről, hogy a menekültek visszaköltözhessenek. Anka­ra viszont a ciprusi problé­ma amúgy sem könnyű meg­oldását össze akarja kötni az Égei-tengeri olajlelóhelyek birtoklásának még bonyolul­tabb témájával A második kérdéscsoport, az úgynevezett „ibériai kér­dőjelek” témája ugyancsak nem tartozik az „atlanti egy­séget megszilárdító” problé­mák közé. Nem világos még, mennyiben elégszik meg Ford, és a kérdésben még az elnöknél is türelmetlenebb hangot használó Kissinger Goncalves portugál minisz­terelnök, ahogy ő mondta „félreértés-eloszlató” nyilat­kozatával, amely szerint Por­tugália tiszteletben tartja szerződéses kötelezettségeit és ez vonatkozik a NATO-ra is. Az azonban már jól látszik, hogy Ford aligha kapná meg a 15 NATO-tagállam többsé­gének helyeslését a még csak körvonalaiban nyilvánosság­ra hozott amerikai elképze­léshez, Spanyolország és a NATO szoros kapcsolatterem­téséhez. Ez már előre beár­nyékolta Ford madridi láto­gatását. Madrid után Salzburgban ül majd tárgyalóasztalhoz az amerikai elnök. Az elóző na­pokban Belgrádban és Bécs­ben vendégeskedő Szadat el­nök előtt vázolja: van-e az Egyesült Államoknak újabb elképzelése a közel-keleti vál­ság megoldására. Ezzel össze­függésben figyelemre méltó, hogy az amerikai kommentá­rok a salzburgi beszélgetést mindig a nemsokára sorra kerülő Ford—Rabin találko­CSUVASI GONDOK Erdő, víz, talaj I A talajerózió elleni harcról, az állatállomány növe­léséről, a vízmedencék vízháztartásának szabályozásá­ról nyilatkozott llja Prokopjev, a csuvas területi párt- bizottság első titkára az APN tudósítójának. — A Volga menti fennsíkot — az ön szülőföldjét — fo­lyók szabdalják keresztül. Miként oldják meg a partvédelmet és a víztartalékok célszerű felhasználását? Ez számunkra nagyon aktuális probléma. Szántóföld­jeink közel 80 százaléka a csapadékok és folyóvizek eróziós hatásának kitett terület. Az árvizek évtizedeken keresztül komoly károkat okoztak. A helyenként már szakadékszerű vízmosások több tízezer hektárnyi területet vontak el a me­zőgazdasági művelés alól. A veszteségeket csak sok-sok mil­lió rubelben fejezhetnénk ki. Napjainkban a vízmosások keletkezésének megakadályo­zásán túl, az a feladatunk, hogy helyreállítsuk az erózió miatt megmunkálásra alkalmatlanná vált földeket. Köztársaságunk egész területén építünk hidrotechnikai létesítményeket, a szántóföldeket védősávval vesszük körül, a vízmosások növe­kedését sok száz gáttal akadályozzuk. Minden mezőgazdasá­gi üzemben különleges, talajvédelmi brigádokat alakítunk. A Lenini Szikra Kolhozban például ez a brigád 116 főből áll. Évente 40—50 hektár termőföldet hódítanak vissza a pusztu­lásból. A mezőgazdasági gépészek kötelező talajvédelmi tan­folyamokat hallgatnak. Akik ezt nem végzik el, nem dolgoz­hatnak traktorral és más földmunkagéppel. A talajvédelmi tudnivalókat minden mezőgazdasági tanintézetben, techni­kumban és egyetemen kötele'ző tárgyként oktatják. Az utóbbi években a köztársaság területén hektáronként átlagosan 19—20 mázsa szemesterményt, 140—150 mázsa bur­gonyát 10—11 mázsa komlót takarítanak be. Ezek az eredmé­nyek minden kétséget kizáróan tükrözik a talajjavítási mun­kálatok hasznosságát. — Mondana néhány szót az erdők, vedelrnerol es a víz- háztartás szabályozásában játszott szerepükről? Nehéz lenne túlbecsülni az erdőle jelentőségét viszo­nyaink között. Azon túl, hogy a tiszta levegő forrásai és az ember egészségét szolgálják, a talajerózió elleni harc legha­tásosabb eszközei. Védelmük az egész társadalom ügye. Az utóbbi időben sokkal több fiatal erdőt telepítünk, mint amennyit kivágunk. Évente körülbelül 50 millió csemetét ül­tetünk el. Az erdőtelepítésben élenjáró gazdaságokat különféle módszerekkel ösztönözzük. Pangyikovo falu lakosai ötven év­vel ezelőtt Lenin emlékezetére fenyőerdőt ültettek. Azóta az erdőtelepítés hagyományossá vált. Köztársaságunk területén több mint harminc — összesen 2,3 ezer hektárnyi — „lenini emlékerdő” található. A több mint 1900 csuvasföldi folyó és patak vízháztartá­sát korábban nem szabályozták, a partmenti fákat és bokro­kat kivágták. Az a feladatunk, hogy elsekélyesedő patakjain­kat és folyóinkat bővízűvé változtassuk. Jelenleg is folyik a medertisztítás, a partokra fákat és bokrokat ültetünk, ahol kell gátakat emelünk. — Az erdők védelme nyilván az állatvilág védelmét is jelenti? Természetesen. A vadon élő állatok és vízi szárnyasok számának növelése érdekében köztársaságunkban — összesen 67 ezer hektárnyi területen — természetvédelmi parkokat léte­sítettünk. Az orvvadászat minden megnyilvánulása ellen a legszigorúbban fellépünk. Megtiltottuk a medve, a vidra, a borz, a pézsmacickány, a süketfajd, a fogoly, a hattyú, a gó­lya és az összes énekesmadár vadászatát. Az erdőkbe pézs­ma pockot és hódot telepítünk. Még sokat kell tennünk a kihalóban levő ritka állata­inkért. Az eddigi eredmények biztatók, több szárnyas és négylábú állománya megnövekedett. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a természetvéde­lem össznépi üggyé vált nálunk. Az össz-szövetségi Termé­szetvédelmi Társaság csuvas szervezeteinek 243 ezer aktív tagja van. Még sok a tennivalónk. De a feladat, amit magunk elé tűztünk, teljesíthető. Vjácseszláv Csunguzov Tíz- és tízezrek vettek részt Lisszabonban a fegyveres erők moz­galma (az MFA) Iránti nagyszabású rokonszeiivtüiueuisben. Costa Gomes portugál államfő a Belem-palota erkélyéről üdvözli az MFA iránti rokonszenvüket és támogatásukat felvonulással kife­jező lisszaboniakat. Vasco Goncalves. portugál mi­niszterelnök — a NATO brüsszeli konferenciája alkalmával — talál­kozott és négyszemközti megbeszé­lést folytatott Gerald Ford, ame­rikai elnökkel. Egyhetes látogatásra érkezett a Szovjetunióba a dán királyi par. Képünk a lenlngrádi kikötók-cn készült. zóval emlegetik, azaz: azt su­gallják, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke közvetítőként remélhetően nagyobb sikerre számít, mint külügyminiszte­re, akinek kis lépések elne­vezésű k ísé rl e tsoroz at a leg­utóbb kudarcot szenvedett. Alighanem Salzburg is azt bi­zonyítja majd, hogy a sokágú, bonyolult közel-keleti válság­ból kivezető utat csak a Szovjetunió és a szocialista országok által javasolt, az arab világ által is támoga­tott genfi értekezlet mielőbb megkezdődő üléssorozatán le­het megtalálni. Ford európai látogatásának bejelentésekor és a brüsszeli csúcs előtti órákban is el­hangzott: ennek a találkozó­nak kell állást foglalnia:va­jon mikor ülnek össze az ál­lam- és kormányfők az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferencia befejező tanácskozására. Az eredeti megfogalmazások később úgy módosultak, hogy az a kér­dés — hogy vajon a helsinki Finiandia-palota pár napja megnyitott új szárnyában mi­kor kell összeállítani az eu­rópai nagy asztal ülésrendjét — csak „mint a kelet—nyu­gati kapcsolatok széles téma­körének” egyik részlete ke­rült szóba. Persze, tulajdonképpen mindegy, hogy Helsinkiről milyen témával kapcsolatban beszél akár Ford elnök, akár a brüsszeli csúcs más részt­vevője. Amikor például Ford elnök és Schmidt nyugatné­met kancellár munkaebédje után félhivatalosan közölték a bonni küldöttség emberei: „Fennáll a lehetősége annak, hogy a helsinki találkozót Francié libanoni államfű Hasid Karami volt miniszterelnököt bíz­ta meg (képünkön) egy újabb kormány megalakításával. még a nyár vége előtt össze­hívják”, az érdeklődő újság­írók nem a téma összefüggé­sei, hanem a várható időpont iránt érdeklődtek. „A nyár hivatalosan szeptember 21-én ér véget” — hangzott a konk­rét kérdésre a meglehetősen dodonai válasz. Ebben a fe­leletben is ott van az a brüsszeli NATO-csúcsra érvé­nyes határozatlanság és a döntéseket megkerülni igyek­vő óvatosság, aminek egy ma­gyarázata van: a tizenöt NA­TO-tagállam nehezen talál akárcsak két olyan problé­makört is, amelyben azonos álláspontot vall. Gárdos Miklós A most kezdődő hét ese­ménynaptárából : VASÁRNAP. Salzburg: Meg­kezdődnek Ford és Szadat tár­gyalásai. HÉTFŐ. Washington: Meg­kezdődik Scheel látogatása — Oslo: Genscher érkezése — To­klő: Mladcnov hatnapos hiva­talos látogatásra érkezik. KEDD. Róma: Ford érkezése, találkozása a pápával — Osló: Genscher látogatása befejező­dik. SZERDA. Belgrád: Karaman­Msz megkezdi tárgyalásait — Prága: Van Elstandc, belga külügyminiszter megkezdi lá­togatását. CSÜTÖRTÖK. London: Nép­szavazás Nagy-Britannia közös­piaci tagságáról — Belgrád: Befejeződnek Karamanlisz és Tito tárgyalásai. SZOMBAT. Mexikóváros: Ceausescu hivatalos látogatás­ra érkezik — Washington: Scheel hazautazik — Prágai Elslande, belga külügyminisz­ter hazautazik. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom