Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
Szedik a cseresznyét a szamóca't a borsót Jelentősen nőtt o zöldségfélék vetésterülete Pest megyében Szorgos munka a gyümölcsösökben Megcsöndesedett a határ, mindent elvetettek, javarészt eldugdosták a palántákat, közeleg a határszemlék ideje, amikor a gazdaságok szakem. béréi fölmérik mit végeztek, mely teendők következnek. Helyénvaló az előrelátás, jól teszik, akik máris készülnek a betakarításra —készenlétbe helyezik a gépeket, jó előre megszervezik a munkát, hiszen már egy egész hónap sincs Péter-Pál napjáig, amikor táblába állhatnak a kombájnok, s lesz Rostit E sztendőnként hazánk egy-egy lakosa tíz kilogramm textilárut használ fel. Ebből mindössze 60 dekagramm kerül vissza — hulladékként — az iparba, újrafeldolgozásra. A textilipar alapanyagainak tetemes részét dollárért vásárolja, azaz a termelés növelésének elkerülhetetlen velejárója, hogy emelkedjék az import is. Hacsak ... Hacsak az import bővülésének mértékét nem lassítja le a hazai műszáltermelés fejlődése; a feldolgozási veszteségek csökkentése; a hulladékok szervezett átvételének megteremtése; az anyagnormák szigorítása, valamint az anyaghelyettesítések ésszerű útjainak keresése. Miért fontos például a hulladékok mainál szervezettebb összegyűjtése? Azért, mert jelenleg evente egymillió dollárért hozunk be az országba textilhulladékot. a nyersfedél- lemez-gyártáshoz, illetve géptisztító rongynak. S hányszor egymillió dollárt lehetne megtakarítani azzal, ha a mostaninál nagyobb figyelmet kapna a fonási veszteségek ügye, a szabászat műveleteinek felülvizsgálata és optimalizálása! Meghökkentően nagy lyukú rostán hullik át az ipar anyagszükséglete! S hallani a magyarázatot: ez együtt jár a termelés korszerűsítésével. Hamis magyarázatnak veszélyesek a következményei, s az anyagok esetében e veszély fo- rintmilliárdok elpocsékolá- sában testesül meg. Négy esztendeje, 1971- ben még tízmillió dollárértékben kellett cementet vásárolni a tőkés országokban. Azóta sok minden megváltozott a Cement- és Mészmüveknél — aminek ékes bizonyítéka a párt Központi Bizottsága kongresszusi zászlajának elnyerése —, s idén cementből már nincs tőkés behozatal. A hazai termelést 800 ezer tonnás, a szocialista országokból, elsősorban a Szovjetunióból származó import egészíti ki. Amihez új gyár Is kellett — Beremend —, meg az, hogy a váci gyár elérje és tartsa az évi egymillió tonnás árukibocsátást, de az sem volt mellékes, hogy az építőiparon belül — a minisztérium rendelkezései nyomán — valamelyest szigorúbbá tették az anyagfelhasználás ellenőrzését. A z előbbi példa azért találó, mert a Cement- és Mészmüveknél valóban korszerűbb a termelés, s mégis, ha például a fajlagos energiaigényt vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az égetés energiafelhasználása csökkent. Szabályt erősítő kivétel lenne? Ettől még igaz lehetne, hogy ahol korszerűbbé válik a termelés, ott az anyagigény is növekszik? Sajnos, az az igazság, hogy sem az ágazati minisztériumok tevékenységében, sem a vállalati munkában, egészen 1974-ig nem játszott különösebb szerepet az, hogy a termelés fejlesztésének milyen következményei vannak az anyag- és energiafelhasználásban. Meglepő eredményekre jutott például a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. A gödöllői kutatók mérései kimutatták, hogy az ideális körülmények között dolgozó, s jól beállított adsgolójú mezőgazda- sági munkagép üzemanyagfogyasztása csupán fele a jelenleginek. Igaz, ideális körülmények közöitt ritkán működnek a gépek, ám az is igaz, hogy az ötven százalékos eltérés meghökkentően nagy. Nemcsak arról van szó, hogy a gépkezelők egy része gondatlanul bánik a rábízott berendezéssel, hanem arról is, hogy a legutóbbi időikig a mező- gazdasági üzemekben az ún. szabad tankolás dívott, azaz akkor vételezett üzemanyagot valaki, amikor akart. S véletlen, hogy sokan hazajártak a gépekkel naponta? Véletlen,. hogy az üzemanyaggal való üzletelés szinte rendszeres mellékjövedelemnek számított a gépkezelők tisztességet könnyen félretoló csoportjában? Véletlen, hogy csak tiz év után került sor az üzemanyag-felhasználási normák átvizsgálására, s új meghatározására? Mert itt is természetesnek tűnt, hogy a korszerűsítés együttjár a nagyobb üzemanyag- fogyasztással. O ktalanság lenne tagadni : sok anyag vész el a munkások, a felhasználók kezén, mert vannak, akiknek közömbös a társadalom vagyona, tulajdona, akik még nem jöttek rá, hogy a saját zsebükből szórják a pénzt. Itt is szűkíteni lehet s kell a rosta lyukait, ám még inkább ott, ahol egész iparágak, iparcsoportok anyagfelhasználását befolyásolhatják. Nemcsak arra gondolunk, hogy a termékszerkezet változását az eddigieknél jobban összehangolják az anyag- és energiaigényekkel, hanem arra is, hogy teremtsenek szilárd kereteket az ésszerűen takarékos anyagfelhasználás számára. Ma ugyanis nem számít a ritka esetek közé, hogy ugyanazt a terméket más- félszeres anyagköltséggel állítja elő az egyik gyár, mint a másik, s bár azonos tárca „gyermekei”, senki nem kérdi meg, miért. Ha „egyébként jól dolgoznak”, akkor vigye a kánya azt a többlet anyagot... S viszi! Egyik helyen csak tíz tonnát, a másikon ezret. Nép- gazdasági összességben pedig msllliárdoücat, hiszen az anyagköltségek egy százalékos csökkentése 5—S milliárd forinttal növelné egyetlen esztendőben a nemzeti jövedelmet. A Csepel Autógyárban azzal, hogy az autóbuszok ventillátor-csapágyházait tökéletesebb technológiával állítják elő, egy év alatt 2.8 millió forintot takarítanak meg. Beszédes válasz ez azoknak, akik törvényként hirdetik, hogy a korszerűbb termelés több anyagot és energiát követel, de akik elfeledkeznek arról, hogy a többlet ráfordítások fejében az azokat meghaladó hasznot kell elérni, mert máskülönben az egész fejlesztés — veszteség! Ma csupán addig jutottunk, hogy már feltűnik a roste lyukainak nagysága, s a szembeszökő pazarlásokat úgy-ahogy megszüntetik. A pazarlás megszüntetése még nem takarékosság, hanem a fegyelem helyreállítása. A takarékosság akkor kezdődik, amikor a rosta az ész- szerűség, a ráfordítás és a végeredmény szigorú egybevetése. Az ilyesfajta rosták számát kell most már gyarapítani. Mészáros Ottó mit aratni, kimagasló termést ígérnek a gabonák. A szántóföldi növények legelejét, a zöldségféléket szedik is már, hozzákezdtek a 3858 hektárnyi borsó betakarításához, jut piacra sárgarépa, karalábé, korai fejes és kelkáposzta, gyökér, spárga. Csaknem 14 ezer hektár zöldség terem a megyében, több mint tavaly, még paprika is lesz bőven. A legtöbb munka ilyenkor a gyümölcsösökben akad, ritkítani kell, ha túl sok termés kötődött, tisztogatni 'a szőlősorok között, s permetezni, mert fenyeget a lisztharmat, a szőlőmoly és egyéb pusztító szerzet. A várható termés? Meggyből talán kevesebb lesz — virágzásakor kissé hűvös volt az idő — cseresznye, őszi- és kajszibarack, alma, körte lényegesen több kerül ki a kertekből, mint az elmúlt esztendőben. Hacsak valami tér. mészeti ártalom közbe nem szól, mindenesetre eddig sem fagykárról nem érkezett jelzés, viharok sem tördelték az ágaikat. A ráckevei járásból már eljutott az első cseresznye a fővárosi piacokra, a Szentendrei-szigeten pedig nekifogtak a szamócaszüret- nek. A 17 ezer hektárnyi vegyes gyümölcsből legnagyobb területen — kétezer hektáron — őszibarack terem majd, többsége a budai járásban, s alig valamivel marad emögött az alma, • melynek legfőbb szállítói a ceglédi járásbeli gazdaságok. Az ország legnagyobb bogyósgyümölcs-termő tája húzódik Pest megye északi részén, a szentendrei és a váci járásban: összességében az 1226 hektáron érő ribiszke, egres, szamóca, málna 80 százalékát takarítják majd be. A legfrissebb hír a Börzsöny vidékéről: befejeződött az idei második permetezés is, a gépszitakötők — helikopterek — most egy időre megpihenhetnek. A. Z. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 127. SZÄM ARA 1 FOR IÁT 1975. JÜNIUS 1., VASÄRNAP Közzétették a június 15-i képviselőválasztások jelöltjeinek listáját (A NÉVJEGYZÉKET A 3., 4. OLDALON ISMERTETJÜK). Pest megye pedagógusait köszöntötték A Fáklya klubban rendezett ünnepségen száztízen vettek át kitüntetéseket A pedagógusnap alkalmából tegnap Pest megyei ünnepséget tartottak a fővárosi Fáklya klubban. Az ünnepségen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője. Molnár Gyula, az Oktatási Minisztérium tanácsi főosztályának vezetője, Kiss Béláné, a Pedagógus Szakszervezett Pest megyei Bizottságának titkára és Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Az ünnepségen dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte a kitüntetett nevelőket, s egész társadalmunk, népünk köszönetét tolmácsolta a pedagógusoknak, akik példamutatóan és áldozatkészen, nagy hivatástudattal nevelik az ifjú nemzedéket, az ország reménységeit. — Kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor átadom önöknek és az önök közvetítésével megyénk 7500 pedagógusának a megye vezetőinek, a megyei tanács végrehajtó bizottságának megkülönböztetett, szeretetteljes üdvözletét, őszinte jókívánságait. Történelmi visszatekintése után — melyben fölvázolta az eltelt harminc esztendő eseményeit, oktatáspolitikánk kimagasló eredményeit — az elÜnnepl beszédet mondott: dr. Csicsay Iván. Tőle bajra Balogh László, a szónoktól jobbra Hargitai Károly, Kiss Bcláné és Molnár Gyula. nökhedyettes megállapította: A pedagógusok jó munkájának igazi gyümölcse a szocialista embereszmény kialakítása a felnövekvő nemzedékben. S ez a tett, jelentős hozzájárulás jövőnk formálásához, melynek tudata bizton adhat erőt a pedagógusi munkához. Szocialista társadalmunk egyik legszebb kötelessége, hogy hálájának tanújelét adja. Ezután átadta a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága által 1974-ben alapított Arany János pedagógiai díjat: Miskol- czi Károlynénak, alsónémedi tanítónőnek, szakmai és széles körű társadalmi tevékenységéért; Pális Győzőnének, váTegnap tartották meg az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitóját A Pest megyei eseménysorozat Nagykőrösön kezdődött Szolnok 900 éves jubileuma alkalmából szombaton a Szigligeti Színházban került sor az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitójára. Kukri Béla városi tanácselnök köszöntője után' Illés Endre kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Írók Szövetsége titkárságának tagja, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója ünnepi beszédében méltatta a könyv ünnepének szerepét és jelentőségét. A megnyitón részt vett dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes. Az ünnepség befejezéseként megnyílt a Damjanich Múzeum árkádos műemléképületében létesített könyvudvar, valamint a szép könyvek kiállítása. Kiállítások — dedikáló írók Tegnap délután Nagykőrösön, az Arany János művelődési központban a könyvhét Pest megyei eseménysorozata nyílt meg. Kovács Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a konzervgyár igazgatója köszöntötte a megjelenteket és az elnökségben helyet foglaló Tuza Sán- dorné dr.-t, a megyei pártbizottság tagját, a MÉSZÖV elnökét, Gabányi Lajost, az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét, Pásztor Istvánt, a városi pártbizottság első titkárát, Garai Gábor Kossuth- díjas és Baranyi Ferenc SZOT- díjas költőt, valamint Izabella Andrejevna Troliovát, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza könyvtárának vezetőjét. Gabányi Lajos ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az idei könyvhétnek különös jelentőséget ad a párt XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója. A szocialista fejlődés eredményeként Pest megyében ma már 324 tanácsi és 180 szak- szervezeti könyvtár működik, ahol csaknem kétmillió könyv között válogathatnak az olvasók, akiknek száma majdnem másfélszázezer. Az ünnepi szónok a továbbiakban különös hangsúllyal emelte ki, hogy az olvasóknak közel háromnegyede munkás. — Örömünkre szolgál — mondotta a továbbiakban —, hogy ez a szám állandóan növekszik, s ez sokban köszönhető a szocialista brigádmozgalomnak. E kollektívák hármas cél érdekében tevékenykednek, s ezek közül az egyik éppen a kulturális fejlődést szolgálja. — A mezőgazdasági munkások és tsz-parasztok körében is kedvező változásnak lehetünk tanúi — szögezte le Gabányi Lajos. — Az iparosodó, városiasodé életformát jelenti az olvasás. Beszéde végén. nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a száguldó élet és technilcai fejlődés iramával csak úgy tudunk lépést tartani, ha mindennapi életünk minden területén, mindenki számára nélkülözhetetlen szükségletté válik a könyv. A megnyitót követő irodalmi műsorban szót kaptak a meghívott ' költők. A mai magyar irodalom legszebb alkotásait Merényi Judit és Szersén Gyula előadóművész tolmácsolta. Az ünnepi alkalomból két kiállítás nyílt meg Nagykőrösön. A városi könyvtárban a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza könyvtárának anyagából állították ösz- sze A szovjet könyvkiadás 30 éve című bemutatót, míg a Pest megye 30 éve képekben című tárlaton fotókban mutatják be a megye fejlődését. A város főterén felállított könyvsátornál tegnap a könyvek barátainak népes tábora fogta körül a műveit dedikáló Baranyi Ferencet és Garat Gábort. Már az első napon sok-sok könyv talált gazdára. mosmikolai tanítónőnek, új módszerek bevezetéséért, tervszerű munkájáért; Bödő Sán- dornénak, tápiószelel vezető óvónőnek, szakmai munkájáért, a kezdő és képesítés nélküli óvónők segítéséért; dr. Kovács Józsefnénak, a ráckevei Ady Endre gimnázium és szakközépiskola tanárnőjének, helytörténeti munkájáért, módszertani felkészültségéért, Kása Mátyásnak, a szobi Nevelő- otthon igazgatójának, hatékony nevelői tevékenységéért, ideológiai és szakmai munkájáért; Gergely Péter gödöllői tanárnak, a matematika- fizika tanítás korszerűsítéséért; Szintai Mártonnak, a váci Ipari • Szakmunkásképző Intézet igazgatójának, tervszerű, pontos és következetes vezetői munkájáért és Diósi Gábornak, a csobánkai Gyógypedagógiai Intézet igazgatóhelyettesének, oktató-nevelő munkájáért, sokoldalú pedagógiai tevékenységéért. Ezt követően dr. Csicsay Iván 102 pedagógusnak más elismeréseket adott át: 42-en az oktatásügy kiváló dolgozója; 27-en az oktatási miniszter dicsérete; 2-en a munkaügy kiváló dolgozója; 4-en a munkaügyi miniszter dicsérete; 27-en pedig a kiváló dolgozó kitüntetést kapták. (Beszélgetés az Arany János- dijasokkal a 4. oldalon.) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország függetlensége kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Habib Burgibát, a Tunéziai Köztársaság elnökét. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, a bizottság soron következő ülésszakára szombaton Berlinbe utazott. Dr. Gergely Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével Bulgáriában tartózkodott az MSZMP Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége. A delegáció tegnap érkezett haza Budapestre.
