Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-07 / 105. szám
Szakcsoportok a jobb ellátásért Mintakerí, szaktanácsadással Népgazdaságunk célkitűzései között is jelentős jeladat a lakosság zöldség-, gyümölcs- és ' burgonyaellátásának javítása. Á SZÖVOSZ elnöksége tavaly április végén tárgyalta a szövetkezeti mozgalom ezzel kapcsolatos feladatait. A szövetkezeti hálózaton belül, az élelmiszer-gazdasági tevékenység fejlesztésére indított, úgynevezett modell-szer- vezési programhoz a megyei szövetkezetek közül a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ elsőként csatlakozott. Ennek keretében mintakertet hoztak létre, ahová gyümölcsfákat telepítettek, fóliaházakat létesítettek, hogy a különféle növényápolás! munkákat szakember segítségével mutathassák be a kiskerttulajdonosoknak. Az ÁFÉSZ minta- kertje mellett működik a gyümölcsfaszaporítóanyag-telep, amely 1,3 millió forintos évi forgalmával a szövetkezetek között országosan is egyedülálló. Ezen a telepen építették és nyitották meg a mezőgazdasági szakboltot, ahol kisgépek, kerti szerszámok, műtrágya, vetőmag és növényvédő szerek árusítása folyik — mezőgazdásági mérnök szaktanácsadásával. A szervezett árutermelés érdekében az ÁFÉSZ Mogyoródon új zöldségtermelő és kisállattenyésztő szakcsoportot hozott létre, amellyel a szövetkezetben működő szakcsoportok száma ötre emelkedett. A tagokat segítik törzsállatok és termelési eszközök beszerzésével, előlegek, hitelek biztosításával. Az ÁFÉSZ kereskedelmi üzemágának egész évi tojásszükségletét a kisállattenyésztő szakcsoport biztosította. Kiemelkedő eredménnyel dicsekedhetnek a nyúlfelvásár- lás terén: összesen tizenötezer- egyszáz darabot vásároljak fel. F. B. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1975. MÁJUS 7., SZERDA Miniszteri dicsérő oklevelet kapott az MGI Május 5-én, hétfőn délután ünnepséget tartottak a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tanácstermében, abból az alkalomból, hogy az intézet elnyerte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dicsérő oklevelét. Az ünnepségen megjelent dr. Szalóczy Bálint, a MÉM Tudományos és Kutatási Osztásának főosztályvezetője, Plutzer Miklós, a városi párt- bizottság első titkára, valamint dr. Szönyegi Lajos, a gödöllői városi tanács vb- titkára is. Az ünnepség bevezetőjeként Madarász László, az intézet dolgozója elszavalta Juhász Gyula Munka című költeményét. Ezután dr. Bánházi Gyula, az MGI igazgatója beszélt az elmúlt észtén- dobén elért eredményekről, a dolgozók kiemelkedően jó munkájáról. Elmondta, hogy az intézet egyik fő feladata, hogy a magyar mezőgazdaság korszerű és gazdaságosabb termeléséhez vizsgálja, tesztelje az új gépeket, géprendszereket, úgy műszaki, mint munkavédelmi szempontból. Plutzer Miklós felolvassa Cservenka Ferencné levelét. Barcza Zsolt felvétele Poroszkáló ballagok A gödöllői Agrártudományi Egyetem végzős hallgatói stílszerű ballagási ünnepséget tartottak a városban. Négyes fogatokon és lóháton vonullak végig a város utcáin az egyetemtől és a várostól búcsúzó öregdiákok. Barcza Zsolt felvétele Az elmúlt esztendő sikereihez tartozik a telephelyek kiszélesítése, a szervizhálózat bővítése. Az igazgató szólt az energiatakarékosság megvalósításában elért eredményekről, s ebben kiváltképpen a szocialista brigádok szerepéről. A kiváló kollektívák tevékenységét azonban nemcsak ez fémjelzi, hanem az is, hogy amennyire erejükből telt, sokat tettek a városért is. Ennek egyik legszebb bizonyítéka, hogy az intézet másodszor kapta meg a Pro Űrbe emlékplakett arany fokozatát. Ezt követően dr. Szalóczy Bálint szólt a résztvevőkhöz, ugyancsak kiemelte az energiatakarékosság terén elért eredményeket, majd dr. Bánházi Gyulának átnyújtotta a dicsérő oklevelet. Az igazgató köszönő szavai után Plutzer Miklós gratulált az intézet dolgozóinak, elmondta, hogy a XI. pártkongresszus, valamint a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett brigádfel- ajánlások sikeresen megvalósultak, s ennek szép bizonyítéka a dicsérő oklevél. E szavak után felolvasta Cservenka Ferencnének, a Központi Bizottság tagjának, a Pest megyei pártbizottság első titkárának levelét, amelyet át is adott az intézet igazgatójának. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival fejeződött be. B. Zs. ———-----— leletei: bejeA régészeti | lentéséről szóló március Hals ülő Iái, arany övveret... eleji felhívásunk nagy visszhangra talált a gödöllői járásban. Az elmúlt másfél hónapban négy helyről érkezett értesítés különféle régészeti tárgyak előkerüléséről. Az különösen örvendetes, hogy a megtalálók a tárgyakat nem törték össze, nem semmisítették meg, hanem épségben átadták az aszódi Petőfi Múzeumnak. Az már viszont kevésbé szolgálja a régészet tudományát, hogy a megtalálás után nem azonnal küldtek értesítést, hanem csak a tárgyaknak a földből való kiemelése után. A március 7-én napvilágot látott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 6-os számú törvényerejű rendele te alapján ezért ismételten kérjük a gödöllői járás dolgozóit, az üzemek, szövetkezetek vezetőit. hogy a földmunkák folyamán előkerülő, vagy már korábban előkerült, de kamrában vagy más helyen őrzött régészeti leleteket azonnal jelentsék be a helvi tanácsházán, vagy az aszódi Petőfi Múzeumban. Milyen emlékanyagga! gazdagodott a múzeum régészeti gyűjteménye, s ezen keresztül a magyar tudomány? 7—7——-----r a papi földe| ASZOflOil, | ken, a régésze---------------- tileg már ismert ne olitikus, a ..lengyel kultúrá- f hoz” tartozó település és te- 1 rnető, ahogy a régészek nagy Leíeímentő építők kiterjedése és jelentősége alapjait nevezik: újkőkori metropolis területén előkerült a UI9. sxr. Dr. Kalicz Nándor kandidátus, az MTA Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese, alti ezen a területen már öt alkalommal folytatott rövideb b- hosszabb ideig tartó ásatást, felszínre hozta a zsugorított sir csőn tm ar a cl v a n y a i t, továbbá a fej táján elhelyezett vörös festésű, szépmívű edényt. A leletek 4000—4500 évesek. Túrán, alapásás közben a bronzkor végén élt népnek egyik sírjára bukkantak a munkások. Az úgynevezett halomsíros kultúrához tartozó emlékanyag közül említésre méltó egy épségben maradt halsütő tál, egy töredékes kancsó, valamint egy szépen megmunkált, bronzból készült lándzsahegy. A leletek körülbelül háromezer esztendősek. .—-----77—:-----r ásása közben | SzereloaKiia | került eiő--------------------- Bagón egy ma gányos sír. A leletek alapján a szarmata nép temette itt el egyik tagját, aki nő volt, és életéljen tekintélyes személy lehetett. Szépen megmunkált agyagedény mellett ékes, borostyánból készült gyöngysor helyezkedett el a halott derék- táján. A leletek mintegy 1500 evesek. Dányban a Dánsár nevű határrészben gödörásás alkalmával három méter mélyen magányos avar sírra bukkantak. Ennek a nomád népnek a történetében számos fehér folt van még, ezeket a tudósok nagy szorgalommal kutatják. Különösen izgalmas az ország egy részén folyamatosan megtalálható — Gödöllő mellett is — Csörsz árok, ami tulajdonképpen egy hátatmas erődrendszer, s amelyet az avarok építettek. A dányl sir — bár magányos — mellékleteit tekintve igen értékes. A kelet—nvugati 'irányban eltemetett férfi csontváza mellett a következő tárgyak kerültek elő: agyagból készült, vörösre égetett, kétfülű amfora, öt darab szépen megmunkált arany övveret, három vas nyílhegy, egy ezüstcsat. Feltehetően Jeles harcos lehetett az eltemetett, s valószínűleg az avarkor elején élt. amit többek között a földközi-tengeri kultúrákra jellemző amfora bizo- nvít. Á leletek kora körülbelül 1400 év. — Nagy József építés---------------------- vezető és br igádja — az aszódi Petőfi Múzeumtól pénzjutalmat kapott. A. I. Egy életen ál. Gondolatok a tanácsülésen A tanácsülések nagy jelentőségűek, hiszen mindenkor egy város, vagy akár falu életéről esik ott szó. Ilyen alkalmakkor vitatják meg a terveket, a költségvetést... mindazt, amiből kitűnik, hogyan tovább. Gödöllőn magam is huszonöt éve veszek részt e kis parlament munkájában, tanácskozásain. Ez idő alatt sokan elhunytak vagy váltak ki a munkából, olyanok, akik a maguk idejében sokat tettek, dolgoztak Gödöllőért. Hosszú listát tudnék magam is felsorakoztatni, a nevek egy kalendáriumot tölthetné- fnek ki. Bizony, sokan voltak, akik a „fatornyos Gödöllőért”, az egykor sáros-poros nagyközségért áldozták minden szabad idejüket. Egy öllet A tanácsülési tudósítások mindig szigorúan lé- nyegretörők, „apróságokra” ritkán térnek ki. A legutóbbi ülésen figyeltem az arcokat, a reflexeket, amelyek azt bizonyították, milyen féltő szeretettel gazdálkodó testület is a tanács. Megfontolnak minden lépést, jó gazda módján bánnak a pénzzel/ Másodízben biztosítja a tanács az idén a 20 ezer forintos tanácstagi alapot. Az összeg — ezt már az elmúlt esztendő igazolta — jól szervezett társadalmi munkával megsokszorozható. Az évnek még csak az első felében tartunk, s máris sokat hallottunk aktív tanácstagokról, lakóbizottságokról, akik a lakosság bevonásával nagyszerű, hasznos munkát végeztek. A tanácsülésen elhangzott egy érdekes-értékes ötlet is ... Nevezetesen az, hogy a 20 ezer forintos tanácstagi alap odaadásánál vegyék figyelembe a körzetek nagyságát és azt, hogy feltétlenül szükséges-e az összeg odaadása? Hiszen van utca, ahol több tízezer forint is kevés lenne, míg másutt jó összefogással, egy fillér nélkül is elosz-, lathatnák a gondokat. A legszebb tervek mellett is a pénzgazdálkodás a döntő. Lakókörzeti mozgalom Benedek János tanácselnöktől sok mindenre választ kaptunk. Elmondta, hogy az idei tanácstagi beszámolókon összesen 598 bejelentés hangzott el. Sok kérdésre maguk a választók adták meg a választ, amikor bekapcsolódtak a városszépítési munkába. Városunk ez év végén ünnepli 10 éves fennállását. Augusztus 20-án a tanács meghirdeti a lakókörzeti mozgalmat, amely új vonásokkal segíti a kollektív élet kialakítását, s kiváltképpen a közművelődés gondolatát helyezi előtérbe. Hogy a délelőtt folyamán mi mindenről esett szó, leírni is nehéz, hiszen egy város élete nagyon mozgalmas, és sok minden szükséges ahhoz, hogy lakói elégedettek legyenek. Sajnos van még sok fülemüleper, s akadnak, akik mesterségesen szítják a haragot, mások szándékosan pusztítják közös vívmányainkat. Naponta lehetne hírt adni azokról, akik letiporják a virágágyakat, letépik a virágokat, tördelik a fákat, leütik a villanyégőket. Ahogyan néztem a sorokban azt a négy embert, akik 25 éve tanácstagok — dr. Barabás Andor, Drego- nya Istvánná, Czeczulits Istvánná és Epres János —, megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy milyen nagy dolog is egy életen át szolgálni a várost. Csiba József SPORT -t- SPORT -I- SPORT -|- SPORT 4- SPORT -|- SPORT A FOGLGATAT CSODÁLTA Mindig a kispadon ül A Sportpályafutása úgy kezdődött, mint sok más egykori nagyságé, akik Budapest külvárosaiban ismerkedtek a labdarúgással. Az újpesti Szúnyog-szigeten volt 1920-ban az UTE-nak, a mai Újpesti Dózsa elődjének a pályája. Ide járt a fiatal Seres Gyula labdát szedni, az akkori „menőket” nézni, tanulni tőlük. Különösen a legendás hírű Fogl-gát — a magyar válogatott hátvédpárja, kemény, de sportszerű játéka tetszett a nagy álmokat dédelgető újpesti munkásfiúnak. — Akkor még I a legmerészebb gondolataimban sem fordult meg, hogy egykor majd én is játszhatok a lila-fehér színekben. 1927-ben igazolt le az UMTE, az Újpesti Munkásképző Testedző Egylet, öt szezonban játszottam, míg egyszer — 1932-ben — az UTE megfigyelői megnézték csapatom egyik mérkőzését, majd utána felkerestek a vezetők, és leigazoltak. Fogl III-mal, a fiatalkori bálványnyal még egy évig együtt játszhattam, a vágyam teljesült. Ezután nyolc (1932—1940.) csodálatos, sportsikerekben gazdag esztendő következett. Az UTE legjobb csapatrésze öt éven keresztül a megbonthatatlan Seres—Szűcs—Szalag fedezetsor. Kétszer nyertek magyar bajnokságot. Közben Seres Gyula kilencszer húzta fel a válogatott címeres mezét. Olyan legéndás hírű labdarúgókkal játszott együtt, mint Sárosi dr., Turay, Toldi, Lázár, Cseh. — A sok nagy mérkőzés közül legemlékezetesebb az volt, amikor a Práterben hetvenötezer néző előtt 5:3-ra megvertük a félelmetes erejű osztrák válogatottat. Szívesen gondolok vissza arra a mérkőzésre, amikor az Üllői úton 0:2-ről fordítottuk meg az eredményt, és 3:2-re megvertük az FTC-t. Végül egy kicsit szomorú emlék: az olaszokat fogadtuk az Üllői úton, a lelátókon negyvenezer ember reménykedett, bizakodott, hogy végre megtörik a jég, sikerül diadalmaskodni. Végigtámadtunk két félidőt. Az olaszokat kapujukhoz szögeztük, nyolc kapufát rúgtunk, csak gólt nem. Az utolsó percben egy hosszú, előrevágott labdára Meazza, az azzurriak világhírű csillaga lecsapott, és nem hibázott: 1:0- | ra kikaptunk. A negyvenezer néző csöndben, döbbenten, ve- I lünk együtt könnyezve nézte az olaszok örömujjongását. A Szürke Taxiban Takács II-vel és Kohuttal játszott együtt 1940—42-ben. Aztán jött a háború. A felszabadulás után gazdag sporttapasztalatát mint edző hasznosította. Elvégezte a Testnevelési Főiskola segédedzői, később, 1958-ban pedig az oktatói tagozatát. Nevelte a fiatalokat Hatvanban, Kartalon és Aszódon. Amit egykor edzőitől — Tóth (Potya) Istvántól, Guttmann Bélától — látott-hallott-tanult, most mint edző hasznosította. Teljesen ismeretlen játékosokból álló járási szintű csapatokat a bajnokság III. osztályába hozott fel. Aszódi edzősködésének legemlékezetesebb esztendeje az 1966-os volt, amikor járásunkból három csapat került az NB III-ba: Bag, Aszód és Gödöllő. Bár néhány éve már nyugdíjban van, mégis fiatalosan szervez, dolgozik, neveli az új generációt. Minden aszódi mérkőzésen ott ül a kispadon, az edző — egykori játékosa — Füzér Zoltán, és a fáradhatatlan szakosztályvezető, Gazsó Pál fölött. Seres Gyula hisz a labdarúgás megújhodásában, mert tehetséges fiatalok mindig lesznek. Tanulhatunk tőle, az egykori magyar válogatott labdarúgótól, aki mint játékos, és mint sportvezető szí- oét-IeZícéf adta és adja az egyik legnépszerűbb magyar sportért, a labdarúgásért. Asztalos István FIGYELEM! Hirdetést felvesz a Gödöllő és Vidéke szerkesztőség, Kossuth Lajos u. 25. sz. álhitt. Az Ipari Műszergyár, iklad felvesz műszaki végzettségű, gyakorlott szerszámszerkesztóket A jelentkezéseket írásban, vagy személyesen az Ipari Műszergyár személyzeti főosztályára (Aszód, Pf. 2.) kérjük.
