Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

**3T HEGYEI 1975. MÁJUS 20., KEDD Kiválók: a valkéi Zöldmező, a Galgatej és a monori TÓVAL Kettős ünnepség Yácszentlászlón ünnepi közgyűlést tartott tegnap délután a vdcszent- lúszlói művelődési házban, a valkói Egyesült Zöldmező Szövetkezet tagsága, abból az alkalomból, hogy a. gazdaság egymásután immár harmad­szor nyerte el a megtisztelő kiváló szövetkezet címet. Az ünnep kettős volt, mert e cím birtokosa lett ez alkalommal a Galgatej Közös Tejfeldolgo­zó Vállalakozás is. Az ünnepi közgyűlésen megjelent Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Termelőszövetke­zetek Országos, Tanácsúnak el­nöke, dr. Bíró’ Ferenc, a Pest ■ megyei ^pártbizottság titkára, Kis Errtil, a gödöllői járási párt- bizottság első titkára. Az ünnepi eseményt dr. Cseri László, a közös gazda­ság pártvezetőségének titkára nyitotta meg. Bevezetőként Básti Lajos színművész lépett a mikrofonhoz és elszavalta Ady Endre két költeményét, a Magyar jakobinusok dalát, és az Értől az óceánig címűt. Ezt követően Furulyáé János, a Pest megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja, a termelő- szövetkezet elnöke tartotta meg beszámolóját a tavalyi munkáról. Elmondotta: tavaly január elsején egyesült a valkói, a v ácszent Iá szlói és a zsámboki termelőszövetkezet, és az első gazdasági év máris kimagasló sikereket hozott. A gazdaság tagjai és vezetői munkájuk­kal, tenniakarásukkal bizo­nyították, mii-e is képes a na­gyobb kollektíva. Igazolták, hogy az egyesülés gondolata helyes volt. A nagyszerű ter­mésátlag a magasszintű gépe­sítésnek, így például a heli­kopteres növényvédelemnek is köszönhető. A közös gazdaság « hozamtervet 59, az árbevé­teli tervet 95,8 százalékkal szárnyalta , túl. Furulyás Já­nos így folytatta beszámolóját: — A szántóföldi növény- termesztés eredményeinek to­vábbi fokozása érdekében a kukorica- és a cukorrépa-ter­mesztést a jövőben termelési rendszerben kívánjuk folytat­ni. — A gazdaság 3000 szarvasmarháját saját ter­mesztésű takarmánnyal látjuk el. Tavaly november elsején kezdtük meg, a fajtaátalakító keresztezéseket, a komplex szarvasmarha-tenyésztési program keretében. Annál is inkább szükséges ez, mert a valkói gazdaság alapító tagja az 1970-ben alakult Galgatej- nek. Akkor napi 4000 liter kannástej feldolgozására volt alkalmas az üzem, ám az el­telt öt esztendő során, e vál­lalkozás is dinamikusan fej­lődött és ma már 25 ezer liter tejet dolgozunk itt fel. A ta­valyi esztendőben összesen 60 603 liter feldolgozott tej hagyta el a Galgatej üzemét. Furulyás János beszámoló­ját követően Szabó István emelkedett szólásra. Hangsú­lyozta: a közös gazdaság nagyszerű fegyverténye volt, hogy az egyesülés útán meg­torpanás nélkül, sőt a koráb­binál hatékonyabban gazdál­kodott. Külön szólt az orszá­gos átlagon felüli búzatermés­ről, a leertészeti növények ki­magasló hozamáról, amely egyes növényeknél háromszo­rosa az országos átlagnak. A szarvasmarha-tenyésztés ered­ményei akár nemzetközi ösz- szehasonlitást is kibírnának — mondotta. Ezután — a tagság nagy tapsa közepette — ké<t oklevelet nyújtott át Furu­lyás Jánosnak. Az egyik a kiváló szövetkezet címet, míg a másik — a Galgatejnek cí­mezve — a kiváló szövetke­zeti társulás címet reprezen­táltál. Ünnepség színhelye volt hétfőn délután Gyomron a Ha­lászkert Étiterem. ,Itt tartotta meg a kiváló vállalati ünnep­séget a Monori Járási Építő­ipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat, ismertebb' nevén a TÖ- VÁLL. Részt vett az Ünnep­ségen Guba Pál, a monori já­rási pártbizottság első titkára, dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke, Birinyi Mátyás, az MSZMP Petit megyei Bizott­ságának munkatársa és Vimo- la Károly, a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéneit titkára. Horinka József, az igazga­tóság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Szewczylt Károly Edé­nek, a vállalat igazgatójának, aki beszámolt a vállalat eddi­gi tevékenységéről, a tavalyi eredményekről. Elmondotta, hogy a TÖVÁLL húsz terme­lőszövetkezet társulásaként 1962. december 23-án elsőként alakult meg Pest megyében, azzal a céllal, hogy a társult termelőszövetkezeteit építkezé­si igényeit kielégítse. 1971. jú­lius 1-én alakultak vállalattá. Elsősorban magas- és mélyépí­tészeti, építő szakipari és épü­letgépészeti munkákat vállal­nak. Jó munkájukat dicsén a vecsési kenyérgyár, a sülysápi általános iskola, a gyömrői Június 13.: nyitnak a táborok Vasutat építenék Biatorbágyon A nyáron 27 640 diák — egyetemista, főiskolás, közép- iskolás és szakmunkástanuló — dolgozik majd kéthetes vál­tásokban az ország 35 köz­ponti építőtáborában. Az el­sők június 15-én látnak mun­kához, az utolsó, ötödik tur­nus önkéntesei augusztus 23- án teszik le a szerszámot. A lányokat 24 mezőgaz­dasági tábor várja. Teen­dőjük a növényápolás és a gyümölcsszedés lesz. Az állami gazdaságok terüle­tén működő táborok közül a törökbálinti a legnagyobb, ahová négy váltásban 1820 lányt várnak. A mezőgazdasá­gi munkákból természetesen a fiúk sem maradnak ki, a Bács- Kiskun megyei Helvécián dol­goznak majd. Többségükre egyébként a nagyobb fizikai erőfeszítést igénylő feladato­kat bízzák: csatornaépítés lesz a dolguk Rákoscsabán, a vas­úti rekonstrukcióból vállal­nak részt Biatorbágyon és Ba- latonedericsen, autópályát épí­tenek Polgárdiban, vízmüvet Mihálygergén, gyárat Csepe­len- lakásokat Rákospalotán és Tatabányán. . ; A fiatalok önkéntes, nép­gazdaságunkat segítő moz­galma tizenhét esztendős múltra tekint vissza. Eddig 485 ezren vettek részt az építőtáborok munkájában, 47 ezer katasztrális hold föl­det tettek művelésre alkal­massá a Hanság és a Bodrog- zug lecsapolásával, ehhez 340 kilométer hosszú csatornát építettek, megmozgattak 2 millió 600 ezer köbméter föl­det. S ami szintén a mérleg­hez tartozik: a. fiatalok 524 ezer órát töltöttek a mező- gazdasági munkákkal, kapá­lással, szőlőkötözéssel, leszed­tek 1 millió 600 ezer mázsa zöldséget és gyümölcsöt, részt vettek továbbá számos ipari beruházás fölépítésében. Tett­re készségük megmutatkozott az 1970-es árvíz idején, ami­kor csaknem 17 ezer fiatal utazott a Számos-közbe, s vett részt 2500 családi ház felépí­tésében. A táborozok egyébként az idén is hat órát dolgoznak majd; az élenjárók munkáját a KISZ Központi Bizottsága emlékzászlóval, oklevéllel is­meri el, külföldi utazással ju­talmazzák, Ezután dr. Bíró Ferenc szólt az ünnepi közgyűléshez. Rövid köszöntője után átadta a gazdaság elnökének azt a levelet, amely Cservenka Fe- rencnének, a Központi Bizott­ság tagjának, a Pest megyei pártbizottság első titkárának aláírásával köszönti a párt­bizottság nevében a gazdaság minden dolgozóját. Az ünnepség végén Szabó István a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetésben része­sítette Takács György tizem - ágvezetőt, Lázár János foga- tost, Lukács Mihály és Bényi László traktorosokat, Papp Mihály tehenészt, Szabó Ist­ván tanyagazdászt, Pető Ottó- né személyzeti vezetőt, Szalai István fogatost, Lukács Jó­zsef né pasztőröst és Nagy i Jó­zsef gépkocsikísérőt. Négyen, Jermi András gaz­daságvezető, Gurbi Mihdlyné növényápoló, Bense András szerelő és Gádor József műve­zető miniszteri dicsérő okleve­let kaptak, 27-en lettek kiváló termelőszövetkezeti dolgozók. F. B. gyógypedagógiai intézet és a járási szociális otthon. Az országiban az elsők között vezették be a könnyűszerkeze­tes építési módot. Hírük túl­nőtt a megyehatárokon is. Fej­lődésük jelzi, hogy míg 1962- ben 73-an dolgoztuk a válla­latnál, a termelési érték 8,2 millió, a nyereség 290 ezer fo­rint volt, addig tavaly már 285-en dolgoztak, 32 milliós tervet teljesítettek és a nyere­ség meghaladta az öt és fél millió forintot. Az eredmények elérésében nagy része van a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójára indított munkaverseny­nek, amelyben 16 brigád vett részt. A beszámolót követően <ti. Bencsik Mihály miniszteri ki­tüntetéseket nyújtott át. A me­zőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapta Csirkó Béla ács, Márta Ferenc szakági ve­zető, Tóth Ferenc kubikos, Be^ta József asztalos brigád­vezető és Kovács Istvánná pénztáros. Miniszteri dicsérő oklevelet kapott Gidai Ele­mér gépkocsivezető és Heilik János osztályvezető. A kitüntetések átadása titán Birinyi Mátyás felolvasta azt a levelet, amelyet Cservenka Fe- rencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára intézett a vállalat­hoz, s amelyben elismerését és köszönetét fejezte ki a kiváló cím elnyeréséért. Befejezésül a jelenlevők tapsa közben Vi- mola Károly átnyújtotta Szewczyk Edének a Kiváló szövetkezeti vállalat címet ta­núsító oklevelet. G. J. A pártba vezető út Időszerű feladatok a tagfelvételi munkában „Jó politikai munkával to­vábbra is el kell érnünk, hogy az új párttagok között a mun­kások és termelőszövetkezeti parasztok, a fizikai dolgozók országosan többségben legye­nek. A pártba való belépés egyéni elbírálás alapján tör­ténik. Minden olyan dolgo­zót, értelmiségit, alkalma­zottat is fel kell venni a párt­ban, aki megfelel a párttagság követelményeinek” — így ha­tározta meg Kádár János a XI. kongresszuson előadói be­szédében a tagfelvételi mun­ka jelentőségét. S ebből a megállapításból következik: a taggá nevelő és tagfelvételi munkát úgy kell folytatni minden alapszervezetben, hogy erősödjék, szilárduljon a párt vezető szerepe, cselek­vési egysége, amely a párt szociális összetételének cél­tudatos alakításával, a mvf/n/ tatokban, intézményekben a kásosztály arányának megfe- fizikai munkások felvételét lelő biztosításával érhető el. Nagyon fontos szem előtt tar­tanunk, hogy a munkásosz­tály megfelelő arányának jelenléte a pártban biztosítja az osztályszellem érvényesü­lését, ezáltal a politika meg­valósítását, a megvalósítás el­lenőrzését; Munfcásbázison Lényeges a céltudatos, meg­fontolt, körültekintő tagfelvé­teli munka. A párt bázisát a munkásosztálynak kell képez­nie, mivel a szocializmus épí­tésének bázisa is maga a munkásosztály. Ám a tömeg­párt jelleg is fontos, mivel tagjai révén így érvényesíti befolyását a pártonkívüli tö­megekre, a szimpatizánsokra. A tömegpárt jellege azonban nem járhat ideológiai felhí­gulással, ezért kell figyel­nünk az ideológiai szilárd­ságra és e mellett a politi­kai aktivitás és céltudatos­ság erősítésére, mégpedig gyorsabb erősödésére, mint amekkora a párttaglétszám növekedése. Ez pedig azzal biztosítható, ha erősödik, fej­lődik az alapszervezeti munka színvonala, politikai aktivitá­sa, javul a jelöltek kiválasztá­sa, nevelése, s ez a tevékeny­ség az alapszervezetekben — a szó legszorosabb értelmé­ben — kollektív munkává, minden kommunista szív­ügyévé válik. Differenciáltan Minden, alapszervezet veze­tőségének gondoskodnia kell arról, hogy a jelöltek megis­merjék a párt programját és szervezeti szabályzatát, részt vegyenek a tömegszervezetek, tömegmozgalmak, a szocialis­ta brigádok tevékenységében. Olyanokká kell nevelni a je­lölteket, hogy azonosulni tud­janak a párt politikájával, mindenütt és minden helyzet­ben segítsék elő a politika megvalósítását. Munkahelyü­kön tanúsítsanak példamu­tató magatartást, magánéle­tükben a kommunista er­kölcsi normák szerint élje­nek, dolgozzanak. A párt munkásjellegének erősítése céljából mindazo­kat a fizikai munkásokat, dol­gozó parasztokat, értelmisé­gieket és alkalmazottakat fel kell venni a pártba, akik az előbbi követelményelmek megfelelnek. Természetesen minden jelölt esetében aján­latos differenciáltan meg­szabni a követelményeket, hi­szen több követelhető meg egy-egy értelmiségitől, mint a fizikai munkástól, már csak általános és politikai mű­veltségük folytán is. A tag- felvételi munka meghatározá­sakor minden pártvezetőság- nek figyelembe kell vennie éppen ezért* az alapszervezet jellegét, működési területéi is. Hiba lenne például hiva­Kitüntetéses doktoraratás Ünnepélyes doktoravatő ülést tartott hétfőn az Állat­orvostudományi Egyetem Ta­nácsa. Az ünnepi tanácsülé­sen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. Dr. Kovács Ferenc, az egyetem rektora átadta a Sub Auspiciis Kei Publicae Popolaris kitünte­téses doktori diplomát Feke­te Sándor állatorvosnak, aki a középiskolától kezdve az egyetemi államvizsgákig csak jeles, osztályzatot szerzett. A népköztársaság címerével dí­szített aranygyűrűt Losonczi Pál adta át a fiatal állator­vosnak. Fekete Sándor a kiskun­félegyházi Móra Ferenc Gim­náziumban érettségizett és innen került az Állatorvos­tudományi Egyetemre. Jelen­leg katona. Ö az egyetem fennállása óta a második végzett hallgató, akit ezzel a kitüntetéssel avattak doktor­rá. f tikai tanácskozás a jogász szövetségben Hétfőn a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei szerve­zetének büntető és polgári jo­gi szakosztálya Etikai kérdé­sek a jog alkalmazásában címmel közös szakosztályi ülést tartott. A megbeszélé­sen dr. Böszörményi Nagy Emil, q Pest megyei Bíróság tanács vezető jej a jogászszö­vetség megyei szervezetének polgárjogi elnöke, dr. Bócz Bndre, a Fővárosi Főügyész­ség csoportvezetője és dr. Cseh Domokos, a budai járási ügyvédi munkaközösség he­lyettes vezetője mondott re­ferátumok szorgalmazni, még nagyobb hiba lenne, ha a termelő jel­legű alapszervezetekben a pártutánpótlás zömét nem az aktív fizikai munkások köré­ből biztosítanák. Ki a fizikai munkás? Több vita figyelmeztet rá, hogy a munkásosztály fo­galmának pontos meghatá­rozását tisztázni kell. Vajon a termelést közvetlenül irá­nyító műszakiak, techniku­sok, művezetők, raktárosok fizikai munkásnak számíta­nak-e? — vetették föl né­hány helyen. A pártvezetősé­geknek világosan látniuk kell, hogy a termelést közvet­lenül irányító technikus, mű­vezető, raktáros is munkás, mert közvetlenül részt vesz a társadalmi javak előállításá­ban, mégsem sorolható azon­ban a fizikai dolgozók kate­góriájába. Fizikai munkásnak csak az tekinthető, aki jelen­leg is aktív , fizikai munkát végez. Az új besorolási fogal­mak közül viszont nem lehet alkalmazottnak tekinteni azt a traktorost, maróst, esztergá­lyost vagy éppen segédmun­kást, aid a termelőszövetke­zet melléküzemágában fizikai munkásként dolgozik. A ter­melőszövetkezeti paraszt ka­tegóriájába tartoznak, akár­csak a növénytermesztők, ál­lattenyésztők, s így fizikai munkásnak tekintendők. Eb­ből következik, hogy azok­ban az alapszervezetekben, ahol megértik e fogalmakat, nem követnek és nem is kö­vethetnek el durva hibát a tagfelvételi munkában, ha­nem eleget tesznek a XX. kongresszus által meghatáro­zóit követelményeknek. A felvétel négy szakasza Sohasem tekinthetjük a tag- felvételi munkát rutinmunká­nak, mivel a politikai mun­kával szorosan összefügg. Az a helyes gyakorlat, ahol több szakaszra oszlik ez a munka. Az első a kiválasztás fázisa, amelyben az aktív fizikai munkásokat, vagy a haladó gondolkodású, a párt poli­tikáját támogató műszaki ér­telmiséget, pedagógusokat, or­vosokat és alkalmazottakat számításba veszik. Helyes, ha a kiválasztáshoz a pártveze­tőségek segítséget kérnek a pártcsoportoktól, a tömeg­szervezetek, tömegmozgal­mak vezetőitől és a kom­munista gazdasági vezetők­től Is. A második szakasz a tag- I gánevelés folyamata, amikor * lehetőséget biztosítanak a je­löltnek annak bebizonyítá­sára, hogy érti-e a párt po­litikáját, hajlandó-e kiállni mellette, harcolni megvaló­sításáért, megfelel-e a párt erkölcsi követelményeinek. A jelölteket ebben az időszak­ban pártmegbízatásokkal kell ellátni, ellenőrizni és meg­felelően segíteni is a párt­megbízatás teljesítésében. A harmadik szakasz már a tagfelvétel közvetlen előké­szítése. Nagyon fontos, hogy a pártvezetőség véleményt kérjen a pártcsoporttól és magától a jelölttől a párttag­felvételét illetően' és e vé­lemények birtokában adja ki a jelöltnek a felvételt kérő lapot. Fontos mozzanat az is, hogy a pártvezetőség infor­mációt kérjen a jelölt eset­leges korábbi munkahelyéről, majd pártvezetőségi ülésen vitassák meg a felvételi ké­relmet. Helyes, ha már ezen a vezetőségi ülésen részt vesz­nek a jelölt ajánlói és ma­ga a jelölt is. Meghallgatá­suk után a pártvezetőség kel­lően mérlegelheti a helyzetet és alakíthatja ki • a javasla­tát. Természetesen, esetleg elutasító álláspontot alakít ki, akkor is kötelessége a tag- felvételi kérelmet a taggyű­lés elé terjeszteni. A jelölt ajánlóit nagy fe­lelősség terheli. Ezért fő kö­vetelmény az ajánlókkal szemben, hogy jól ismerjék az ajánlottat és munkatársai véleményét. Ismerniük kell a jelölt munkája mellett ma­gánéletét, magatartását, csa­ládi körülményeit is. Ameny- nyiben az ajánlók ismernek a jelölttel kapcsolatban olyan momentumot, amely kétsé­gessé tenné felvételét, akkor kötelesek azt a taggyűlés előtt ismertetni. Ha ezt elmulaszt­ják, pártfegyelmi vétséget kö­vetnek el, amiért fegyelmi felelősségrevonás jár. A negyedik szakasz a tag­felvételben maga a taggyű­lés. Tagot felvenni csak az alapszervezeti taggyűlésnek van joga, s felvétel esetén — amennyiben az irányító tag­felvételt megerősítő jogkör­rel rendelkező pártszerv a felvételt megerősítette — a párttagság kelte a taggyűlés napjától számít. Taggyűlése­ken azonban csak akkor ve­het részt, s tagdíjat attól kezdve fizet, amikor tag­könyvét — ugyancsak a tag­gyűlésen •— gézhez kapta. Kommunistává nevelés A pártmunka igen fontos mozzanata a tagfelvételi te­vékenység, s nagy figyelmet, körültekintést, jó ideológiai, politikai munkát igényel. Szerves része a káderek, a káderutánpótlás nevelésének. Nem téveszthetjük ugyanis szem elől, hogy a kádermun­ka a taggáneveléssél, a tag­felvételi munkával kezdődik, de a felvétellel nem fejező­dik be. Utána következik a káderek intenzív, céltudatos, tervszerű, szervezett ideoló­giai-politikai képzése, az új párttagok kommunistává ne­velése. Ezzel és csak . így se­gíthetjük elő a párt ideoló­giai szilárdságának, cselek­vési egységének erősítését és vele a párt vezető szere­pének további szilárdítását. Piszter István, az MSZMP Pest megyed Bizottságának politikai munkatársa Hárommillió tonna vaskohászati termék Május 13 és 19 között Bu­dapesten tartották 41. ter­mékcsere-értekezletüket az Intermetall Vaskohászati Együttműködési Szervezet tagországai, valamint a Ju­goszláv Kohászati Üzemek Egyesülése és a román Me- toimport-expo Külkereske­delmi Vállalat küldöttségei. Megállapították, hogy az Intermetall keretében az év első negyedében 564 ezer tonna vaskohászati terméket cseréltek. Az 1975-ös évben összesen 2 millió, 900 ezer tonna termék cseréje várha­tó. Megvitatták az ideiglene­sen szabad kapacitások ki­használásának kérdéseit, majd különféle vaskohászati termékek gyártásának szako-. sításáról tárgyaltak, | »■ t Munkájukat dicséri a kenyérgyár és az iskola A legtöbb lányt Törökbálintra várják

Next

/
Oldalképek
Tartalom