Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

V 4 «jr * v / \J(íiíap 1975. MÁJUS 28., SZERDA Tisztelet Szentendrének Pest megyei alkotók az ország tárlatain A szombathelyi Forradal­mi Múzeumban, a Tisztelet Szentendrének című képpel a művészi energiákat fellob- bantó kisváros varázsának hajt fejet VÉRTESI PÉTER Festménye az emlékek és tapasztalatok sűrítménye, mellyel képileg értelmezi Szigliget, Szentendre, Szom­bathely, Győr sajátos dom­borzati alakzatait, s hozzáad­ja megélt világának belső mozzanatait is. A valóság és az álom határvidékén jár, de hisz épp e kettős közeg meg­örökítése a művészet felada­ta. Vértesi Péter e párhuza­mos figyelemmel nevezi meg az Anyaság törvényeit, aTa- vaszvárás tájra hangszerelt Izgalmát, az Asztal gazdag egyszerűségének rendjét, ön­ismerete szigorúságának kö­szönheti egyenletesen fel­gyorsuló fejlődését, melyet tusrajzainak visszafogott he­vülete is igazol. Készülődése befejeződött — második ön­álló szombathelyi kiállításá­nak munkabeszámolója mél­tán ért el komoly közönség- sikert. NAGY B. ISTVÁN a Vácott élő volt pataki diák ezúttal Sárospatakon; a Rá­kóczi Múzeumban szerepel zsámbéki sorozatával és leg­újabb, már Vácott festett mű­veivel. Felnevelő ifjúság­otthonába viszi el felnőtt éveinek kincsét, Zsámbék festői üzenetét, hogy „látva lássák”; hova érkezett, mi­vel gyarapodott, milyen tisz­ta gyümölcsöket érlelt a for­rás. Festményeiben Szilvás­várad, Sárospatak, Zsámbék, Vác találkozik, művészeté­nek híre Kanadáig hosszab­bodott. Király Zoltán népművelési felügyelő jóvoltából termé­keny kapcsolat alakult ki az elmúlt években a budai és a veszprémi járás között. En­nek eredményeként látható Érden, a művelődési házban június 7-ig, a Balatonaligán Heiling György: Kopjafák (az abonyi kiállításon). Vértesi Péter: Tavasz várás fák-kai, Kút-tál, figurákkal, megbízható vizuális minőség­gel mutat jó példát társainak és tanítványainak, akik közül leginkább Bamóth Zoltán, és a jó rajzi adottságú Bako­st László tűnik ki. A fotók közül Jánosi László művei jelentik a mércét, a népi hímzők abonyi motívumokat kereső és feltáró csoportjá­nak kiemelkedő alakja Kő­vágó Sándomé Torma Zsó­fia, akitől sokat várunk. Újra reneszánsza van a tűz­zománcnak. Az abonyi kiállí­táson Dienes Anna színes táblái jelentettek kellemes szipfoltot. SZ. KARPATY MAGDA Budapesten, a Ferencvárosi Pincetárlaton mutatkozik be egész kollekcióval. Jól felké­szülten, míves alapossággal. Témái játékosak, megoldásai hiánytalanok. Pávák, virágok, asszonyok, madarak vonulnak szorgalmas színrendben, a mesével gyarapított élet, me­lyet azért fogadunk el mara­déktalanul, mivel egészséges tisztaságot, a színek örömteli ünnepét sugározzák. Losonci Miklós Nagy B. István: A zsámbéki templom sorozatból élő FÜLÖP LAJOS tanárfestő tárlata. Bátor em­ber: Egry József után mérés tud újat mondani e nagy víz látomás-eseményeiről. A Ba­laton kedvességét látja, lát­tatja, azon fűzfasorban, nád- kévékben, fodrozódó öblök­ben maradt töredékeket, me­lyet az utódokra hagytak a festészet óriásai Barabás Mik­lóstól, Mészöly Gézától Csók Istvánig és Egry Józsefig. Fülöp Lajos ezt a fontos maradékot vette észre figye­lemre méltó finomságú akva- rellekkel. Most rendezték meg ötöd­ször az abonyi kulturális na­pokat. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is felvo­nul a képzőművészet jelölt­jeinek népes tábora. Az ABONYI MOZAIKOK június 1-ig tekinthetők meg a Petőfi Művelődési Házban. Imponálóan sok a résztvevő, mintegy hetven alkotó, szak­köri tag mutatja be hímzé­seit, fotóit, rajzait, festmé­nyeit, tűzzománcait. Dicséretes a műfaji sokol­dalúság és a jó haladási 'irány, mely főként Heiling Györgynek köszönhető, aki nemcsak szakkörvezető, ha­nem egyre lendületesebben tért nyerő festő. Saját, nö­vekvő értékeivel — végre abonyi légkört jelző Kopja­A Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Ktsz Vác. Mártírok útja 5. sz. alatti cipőkonfekció- részlegébe azonnali belépésre felvesz cipőfelsőrész készítéséhez tűzőnőket Jelentkezés: o fenti címen, 8-tól 15 óráig. Ünnepi könyvhét előtt Festészet, műemlékek, népművészet.., ba,n js «« magyar népszoká­J J x sokat örökíti meg: a husvé­A Corvina Kiadó fennállá­sának 20. évében ismét ran­gos kiadványokkal jelentke­zik az ünnepi könyvhétire. Két új kötettel gazdago­dik a Szovjetunió népeinek művészeti emlékeit bemutató sorozat. Rácz Endre fotómű­vész 8 színes és 131 fekete­fehér felvételével és Bereczki Gábor nyelvészprofesszor ta­nulmányával első ízben jele­nik meg magyar nyelven az észt művelődéstörténetet és az észt kultúrát összefoglaló munka. Az Észtország című kötet áttekinti e finnugor nyelvcsaládhoz tartozó nép történetét, építészetét, ipar­és népművészetét, s foglalko­zik az irodalom és tudomány alakulásával is. Ugyancsak Rácz Endre művészi képso­rain elevenedik meg Lenin­grad és környéke. „Észak Ve- lencéjé”-ben az orosz barokk és klasszicizmus páratlanul szép alkotásai maradtak fenn. 16 színes és 128 fekete-fehér fotón sorakoznak fel ezek a kiemelkedő művészeti emlé­kek, melyeket Andrej V.' Ikonnyikov szovjet építészet­történész tanulmánya kísér. A Magyar grafikusok soro­zatban az ünnepi könyvhé­ten kerül az olvasóközönség­hez a Bortnyik Sándor mun­kásságát ismertető mappa. Körner Eva művészettörté­nész dSszészerfl tanulmányát s képzőművészetünk, a nagy egyéniségek — a modem tö­rekvések iránt oly fogé­kony idők elhivatott művé­szének alkotásáról készült 12 színes reprodukciója követi. A mappa a szövegrész, vala­mint a képjegyzék angol, francia és német nyelvű for­dítását is tartalmazza. Űj átdolgozott kiadásban jelenik meg a Magyar festé­szet a XX. században című reprezentatív album. D. Fe­hér Zsuzsa bevezető tanul­mánya és a Pogány ö. Gábor által válogatott 60 színes kép­tábla átfogó képet ad a XX, század főbb művészeti irány­zatairól, iskoláiról és legje­lentősebb mestereiről. Korniss Péter fotóalbuma — Elindultam világ útján címmel — a még napjaink­Metafoi Öröm: határainkon túli ma­gyar írók, költők műveivel ismerkedni. Nemzeti irodal­munk szerves részének szá­mít minden, ami a baráti szomszéd országokban élő magyar alkotók tollából meg­jelenik, hiszen a mi anya­nyelvű szellemi kincsünket gazdagítja. Idestova négy éve, hogy a temesvári Anavi Adám Etika és kibernetika című, a buka­resti Kriterion Könyvkiadó­nál megjelent verseskönyve nálunk is forgalomba került. Olyan költőt ismerhettünk meg, akire érdemes odafi­gyelni, aki mind mondaniva­lója, mind formakészsége és kifejező eszközei alapján al­kalmas arra, hogy mai líránk sokszólamú kórusát gazdagít­sa. önálló hang és egyéni mű­vészi kivitel jellemzi újabb, a Facia Kiadó gondozásában megjelent, Mctafórás idők című gyűjteményét is. Anavi költészete tartalmilag és for­mailag tovább érett, lépést tartva a magyar lírának az utóbbi években elért fejlő­désével. Alapvetően filozofi­kus hajlam, az élet értelmé­nek türelmetlen kutatása jel­lemzi e verseket; érezhető bennük alkotójuk szüntelen küzdelme az emberi tar­tásért, helytállásért olyan időkben, amikor ezt a törek­vést annyi minden kereszte­lőt, gyermekjátékokat, leány­öltöztetést, fehérgyászt, busó­járást, szüretet, temetést, bet- lehemezést, lakodalmat, tánc­házbeli mulatságokat. A kö­tethez Csoóri Sándor írt köl­tői előszót, s a remek felvé­teleket Novak Ferenc nép­rajztudós magyarázó jegyze­tei egészítik ki. 'ás idők zi, veszélyezteti. A szülő­föld, a szocialista haza sze- retete süt át minden során, amelyek hol emlékeket idéz­nek, hol a jelen problémái­val vívódnak, hol pedig lá­tomásszerűen a holnapot idé­zik meg. Erre talán legjel­lemzőbbek Személyazonos- sá 7 című versének záró so­rai: „Hiszek jövőmben / Hi­szek magamban’’. A költészet barátainak, fő­ként a sajátosan merész, egyéni vállalkozások kedve­lőinek figyelmét bizonyára megragadja majd a Tiszta levegőt című ciklus. Ebben a szerző mintegy megteremt, kitalál öt nyugatnémet köl­tőt, s a nevükkel jelzett ver­sekben szólaltat meg külön­féle egyéniségeket, kifejezve azoknak feltehető — élet­érzését, mondanivalóját a maguk világában, környeze­tében. E próteuszi alakválto zás, szerepjátszás líránkban nem ismeretlen: nagymeste lének éppen Weöres Sándor bizonyult. Mégis, Anavi e költői játékai eredeti ötlet­nek bizonyultak, sajátosan hatnak kötete többi versének, illetve ciklusainak közegé­ben. Bátran kísérletező, magát változatosan kifejezni tudó, líránk legjobb hagyományait továbbfejleszteni kívánó köl­tőt ismerhettünk meg Anavi EGYETLEN AZ ORSZÁGBAN „Gyiimíiksimíliely" Piliscsabán Friss gyümölcs és zöldség kínálja magát, s a szemet gyönyörködtető tejtermékek és péksütemények láttán az em­bernek kedve támad asztalhoz ülni és falatozni. Persze, ha megtenné, pórul járna; már az első harapásnál beletöme a foga valamelyik almába, pék­süteménybe. Beletöme, mert nem igazi gyümölcsök, nem valódi sütemények ezek, ha­nem csak utánzatok: iskolai szemléltető eszközök. 0 Évi ezer darab A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyakorlóiskolájában, a piliscsabai mezőgazdasági gépészeti szakközépiskola „mu- lázs-műhelyében” vagyunk, ahol ezeket a szemléltető esz­közöket csinálják. Hárman dolgoznak mindössze ebben a furcsa műhelyben: Sári Atti- Láné csoportvezető, Nagy Gyu- láné és Gerstenmayer Imréné. — A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó szakkö­zépiskolák és szakmunkáskép­ző intézetek részére készítjük az iskolai szemléltető eszközö­ket — tájékoztat Sári Attilá- né. — Az országban ez az egyet­len, ilyen készítményeket elő­állító műhely. Évente körülbe­lül ezer darab szemléltető esz­közt csinálunk, pedig sokkal többre lenne igény, hiszen a TANÉRT, az iskolai taneszkö­zöket gyártó és értékesítő vál­lalat ilyen szemléltető eszkö­zöket nem gyárt, s külföldről is rengeteg megrendelést kap­nánk, mivel óriási az érdeklő­dés a „termékeink” iránt. Reprodukált körképek — Milyen termékeik van­nak? — A gyümölcs- és zöldség­fajták, ezenkívül cukorrépa, burgonya, takarmányrépa is „készül” nálunk, s az élelmi- szeripari termékek közül pék­sütemények, sajtféleségek, konzervek is szerepelnek a listánkon. A különféle állat­betegségek szemléltetésére ál­lati belsőrészeket (lép, tüdő, máj stb.) is tudunk csinálni. — Ezenfelül különböző gyü­mölcsök és zöldségfélék kór­ós kárképeit is reprodukáljuk. Például a különféle vírusos és baktérium fertőzések, liszthar­mat, monilia, varas od ás élet­hű mását, az almamoly, a pajzstetű kártevését is betud­juk mutatni. — Körülbelül ötven iskolá­nak szállítunk rendszeresen anyagot. — Fizetésünket az egyetem­től kapjuk, a műhely fenntar­tását is az egyetem finanszí­rozza, szakmai szempontból pedig a MÉM irányít. Pedagó­gusnapon szoktunk kapni ju­talmat és ezzel be is fejeződik a megbecsülésünk. A maga­sabb iskolai végzettség hiányát vetik a szemünkre, pedig ez a sokszor művészi kvalitásokat igénylő munka nincs iskolai végzettséghez kötve. Szakmai titkok — Milyen technológiával dolgoznak? — Hát ez szigorú szakmai titok. Annyit elárulhatunk, hogy manuális munkáról van szó, a legkomplikáltabb szer­számunk az üvegvágó. Az élő gyümölcsről gipszmintát ve­szünk, viasszal, gipsszel, kézi festéssel „varázsoljuk elő” a termékeinket. Hogy mennyire élethűek ezek a készítmények? Sokszor csináltunk már olyan viccet, hogy igazi gyümölcs közé bekevertük az általunk készített utánzatokat, és senki nem tudta megkülönböztetni, hogy a tálban melyik az igazi és melyik a hamis. — A közönség hol nézheti meg az önök termékeit? — Az idei mezőgazdasági vásárban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási pavilonjában lesz néhány vitrinünk, amiben a legszebb szemléltető eszkö­zeinket állítjuk ki. Kiss György Mihály Bortnyik Sándor grafikája a Corvina mappából Ádámban. E kísérletezés ugyan nem egyszer tévutak- ra viszi, birkózása a forma­lizmus kísértő árnyaival nem mindig az ő győzelmével végződik. Végső, összefoglaló benyomásunk róla mégis az lehet, hogy jó ügyért küzd ez a romániai magyar költő — s birtokában van az ehhez szükséges fegyvertárnak is. G, Szabó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom