Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

1975. MÁJUS 28., SZERDA Ismerik? Alkalmazzák? • 9 Üzemi demokrácia Tápiószelén Az üzemi demokrácia érvé­nyesülése mindig függ attól, hogy mennyi lehetőségük adó­dik a dolgozóknak beleszólni a vállalat irányításába, másrészt, hogy tudnak-e élni a kapott lehetőségekkel. Különbséget tudnak-e tenni aközött, hogy mit, hol érdemes elmondani, egyáltalán ismerik-e az üzemi demokrácia különböző fóru­mait, és van-e köztük munka- megosztás? E kérdésekre ke­restem választ a Kohászati Gyárépitő Vállalat tápiószelei gyáregységében. Többnyire tudják Először a gyáregység veze­tőjének, Váradi Imrének a vé­leményére voltam kíváncsi. — Dolgozóink többnyire tud­ják, milyen problémákat tár­hatnak a termelési tanácsko­zások, az összevont szakszer­vezeti taggyűlések, a brigádve­zetői tanácskozások, vagy a párt-, KISZ-taggyűlések elé, s általában a legodaillöbb té­mákat vetik fel. Ami persze nem jelenti azt, hogy apróbb ügyek is ne kerülnének fel­színre egy-egy nagyobb hord­erejű tanácskozáson. Például a legutóbbi termelési tanács­kozásokon sok okos, az üzem dolgozóinak nagyobb részét érintő kérdést vetettek fel, az egyik darukezelőnk viszont azért kért szót, hogy elmond­ja: a darukosarakban rosszak a forgószékek. Ez a probléma nem volna a termelési tanács­kozásra való, de — tudomá­som szerint — alapos oka volt az illetőnek felvetni, mert köz­vetlen feletteseivel nem tudta rendezni az ügyet. (Megjegyez-, ném, hogy a termelési tanács­kozás felszólalásaira írásban válaszoltunk, amelyet rövide­sen olvashatnak is az érdekel­tek.) — Az üzemi demokrácia másik fóruma a brigádvezetői tanácskozás, amelynek egyér­telműbb a témája: beszélünk a legfontosabb termelési fel­adatokról, a versenyvállalá­sokról és takarékossági intéz­kedésekről. Másnap kicserélték A szerkezeti üzem óriási szerelőcsarnokában itt is, ott is kék színű ívfény villan. A földön kábelek húzódnak, fönt pedig daruk siklanak jókora Pályázatot hirdetünk mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkezők számára gazdasági vezető és belső ellenőri munkakörök betöltésére. 5 éves építőipari gyakorlat szükséges. A pályázatokat önéletrajzzal „Mérlegképes könyvelő” jeligére kérjük a kiadóba. vasszerkezeteket emelve. Oly­kor hatalmas csattanás jelzi, hogy a lakatosok sem tétlen­kednek. Matula Pál üzemveze­tő az irodájába invitál, a fa­lak leszűrik valamelyest a kin­ti zajt, itt nem kell egymás fülébe kiabálni. Daruinkon többnyire nők dolgoznak, tavaly kérték, hogy bővítsük a darukosarakban az elektromos fűtőtestet, mert odafenn a fém „kalitkában” hideg van. Valamennyi darus kérésének eleget tettünk, ugyanis a nagy csarnok fűté­sének végleges megoldása csak az év végére várható. Kérésemre az üzemvezető mini röpgyűlést hív össze. Há­rom szakma képviselői van­nak jelen, egy lakatos: Fehér László, egy hegesztő: Telek László és egy darukezelő: Tóth B eláné. Arról beszélgetünk, hogy ötleteikkel, problémáik­kal kihez fordulnak, kitől kér­nek segítséget, tanácsot. Be­szélgető partnereim egyike tá­jékozatlannak bizonyult, a másik kettő viszont jói eliga­zodott az üzemben működő különböző fórumok .között. Látszott, jól ismerik munka­helyüket, annak feladatait, és az ott dolgozó embereket is. A darukezelőtől megkérdez­tem, miért épp a termelési ta­nácskozáson hozakodtak elő a hibás forgószékekkel. — Sajnáltuk, hogy olyan sok embert fel kell tartanunk ez­zel a csupán ötünket foglal­koztató témával, de már ta­valy nyár óta kértük az eme­lőgép-ügyintézőt, cseréltesse ki, vagy javíttassa meg a da­rukban az ülőkéket. Az újra és újra ismételt kérést végül is úgy intézte el, hogy „vigye­nek faszéket az üzemvezetői irodából”. Csakhogy a darun igen óvatosan, nagy körülte­kintéssel kell dolgozni, sokat kell forogni, amihez nélkülöz­hetetlen a forgószék. — És ...? Volt-e valamilyen változás a termelési tanácsko­zás óta? — Már másnap kicserélték valamennyi darufülkében a széket — A termelési tanácskozá­sokon felvetett témákból már nagyon sokat megoldottunk — kapcsolódik a beszélgetés­be az üzem vezetője. — Vala­ki például arra hívta fel fi­gyelmünket, hogy áznak a áé- pek a nagycsarnokban. Erről tudni kell, hogy nálunk még javában folyik a beruházás, a nagycsarnok teteje még nem volt szigetelve, de a figyelmez­tetés hatására megsürgettük az építőket, s ma már semmilyen zápor sem tehet kárt korszerű berendezéseinkben. Két év helyett hat hónap Kézér Ferenc szerelő cso­portvezetővel az udvaron fu­tunk össze. Ö egyike annak a négy dolgozónak, aki a tápió- szeleieket képviseli a vállalati szakszervezeti tanácsban. — Általában havonta érte­kezünk, mindig a legaktuáli­sabb eseményeket vitatjuk meg. Legutóbb például a kol­lektív szerződés módosításáról tárgyaltunk. Dolgozóink többsége ugyanis szeretné, ha a munkaruhák kihordási ide­jét csökkentenénk, ugyanis je­lenleg az előírtnál hamarabb mennek tönkre. Sajnos, e kér­désben nem hozhattunk ked­vező döntést, ugyanis 3500 dol­gozó részére évente négy és fél millió forint a munkaruha­keret. A kétéves kihordásra kiadott bakancsok viszont hot hónap alatt tönkremennek. S valóban, a mellettünk elmenő embereken fekete cúgos cipő­től barna fűzős félcipőig a legkülönbözőbb lábbelit lát­juk. Pesti Péter villanyszerelő észreveszi kutató tekintetün­ket s nevetve kérdi: — Csak nem tetszett meg ez a kitaposott ócskaság a lába­mon? — Nem, de magának védő­bakancsot kellene viselnie, mikrotalpú varrott cipőt. — Igen, csakhogy nincs a lábamra való méret, pedig a vállalat vezetői már azt is fel­ajánlották, hogy bárhol meg- vehetem magamnak, s a szám­la ellenértékét kifizetik. — Ezek szerint az üzemi demokrácia egy-egy fórumá­nak is meg lehet kötni a ke­zét? — kérdezzük Kézér Fe- renctől. — Sajnos, anyagi keretekkel igen. Nyíltan a gondokról Józsa László KISZ-titkártól azt szeretnénk megtudni, mi­lyen a fiatalok aktivitása, ho­gyan használják ki az üzemi demokráciában rejlő lehetősé­geket. — Véleményem szerint a harmincon aluliak bátrabban szólalnak fel bármilyen ta­nácskozáson, ugyanis a Köz­gyűléseken megismerik egy­mást, nem szégyellnek gond­jaikról nyíltan beszélni. És megszerzik a felszólalásokhoz szükséges rutint is. Cz. V. Tanterv- gyakorlati oktatáshoz Az általános iskolák me­zőgazdasági jellegű gyakor­lati foglalkozása szakfel­ügyelőinek háromnapos or­szágos tanácskozása kezdő­dött Nyíregyházán, a Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskolán. A hetedik alkalom­mal megrendezett tapaszta­latcsere résztvevőit dr. Varga Lajos tanszékvezető főiskolai tanár tájékoztatta a gyakor­lati foglalkozás új, készülő tantervéről. Beköltözés: a második félévben Csobánkán a korábban átadott 6 CS-lakás után további 10 épül. A munka jő ütemben halad, a takaros házak a kép tanúsága szerint már tető alatt állnak. A kivitelező, a Budakalászi Nagyközségi Ta­nács költségvetési üzeme, az esztendő második felére garantálja a szoba-konyhás lakásokba a beköltözést. Nagy Iván felvétele Négyen — félévesek Tegnap féléves születésnap­jukat ünnepelték a csepregi négyes ikrek, akik szépen fej­lődnek, egészségesek, súlyuk 7—7 kiló körüli. Adrienn a legmozgékonyabb és a leg­ügyesebben bánik a játékok­kal, Zsuzsa a gőgicsélésben viszi a prímet, Kata segítség­gel már ügyesen áll, míg az evésben Ildi az első, s ő a leg­nyugodtabb. Augusztusra készül el a nagyközség egyik legszebb ut­cájában a kétszintes, négyszo­bás, 2 fürdőszobás családi ház, társadalmi segítséggel. A név­adót augusztusban, az új csa­ládi házba költözéskor tartja a Kovács család. Alkotó ifjúság Ma: egynapos bemutató Fiatal munkások, technikusok, mérnökök a DKV-han Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a múlt év novemberében az ország­ban elsőként rendezték meg az ifjúmunkásnapokat. Az eseménysorozat keretében ír­ták ki első ízben az Alkotó ifjúság pályázatot. Az. idén márciusban a for­radalmi ifjúsági napok ese­ményei között szintén fontos szerepet kapott e mozgalom. Tizennyolc pályaművet küld­tek be a fiatalok, közülük hét dolgozatot a versenybi­zottság továbbküldött az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Trösztbe, ahol szeptemberben az úgynevezett alágazati (olajpari) kiállításon vesznek részt. A pályaműveket ma, május 28-án, szerdán egyna­pos kiállítás leeretében Száz­halombattán a nagyközönség­nek is bemutatják. Modell az üzemi termelés irányítására A Pest megyei Tanács, a KISZ Pest megyei bizottsága és az SZMT által támogatott Alkotó ifjúság mozgalom ki­Pszichológusok a balesetmentes közlekedésért A KPM Vasúti és Közúti Alkalmasságvizsgáló Intézeté­ben a gépjárművezetők egyé­niségét, gondolkodásmódját, magatartását befolyásoló ne­gatív tényezőket vizsgálják. Az érdekes kutatásokról dr. Hor­váth László Gábor Igazgató nyilatkozott Oláh Bélának, az MTI tudományos munkatársá­nak. — A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy akadnak, akiknél a jármű birtoklásának ténye egyébként kifogástalan magatartásukat is köny- nyen eltorzíthatja, antiszociálissá teheti. Hozzáte­szem, hogy ezzel a jelenséggel főként a magángépkocsik el­szaporodásának kezdeti idő­szakában találkozhattunk. Ma már a gépkocsi egészen más megítélésben részesül: mind­inkább visszanyeri rendelteté­sének megfelelő funkcióját, kizárólagosan közlekedési esz­köz jellegét megőrizni. Má­sik tapasztalat: a vezetőkegy részére például a legtöbb eset­ben a sebesség mámora is kedvezőtlenül hat: úgy érzik, hogy az elért teljesítmény jár­művük és köztük nem meg­osztott, sőt egyedül az ő ér­demük a motorból kipréselt sebesség. Elgondolkoztató, hogy ez különösen a nagy „ne­hézsúlyú” járművek vezetői­nél figyelhető meg. Viszont minél kisebb a jármű, annál szerényebb a vezető: a kismotorosok és a ke­rékpárosok a járművek legszolidabb használói kö- . zé tartoznak. A járművekhez kapcsolódó egyéniségtorzulások — mon­dotta végül Horváth profesz- szor — téves önértékelések kö­vetkezményei, s párosulva a gépkocsivezető fáradtságá­val, időjárás-érzékenységével, esetleg idősebb korával, a köz­lekedés biztonságát komolyan veszélyeztethetik. Ennek meg­előzésére nagy súlyt kell he­lyezni az aktív vezetők gyako­ri és minél szigorúbb alkal­massági vizsgálatára. állításokkal egyebekötött fó­rumsorozat, amelyen szem­léltető kép alakul ki az ifjú­munkások életéről, tevé­kenységéről, a fiatalok élet- és munkakörülményeiről, munkájuknak a társadalmi és gazdasági fejlődésben be­töltött szerepéről. Az esemény egyúttal cselekvési lehetőség. A fiatalok — harminc éven aluli munkások, technikusok, mérnökök, üzemgazdászok, ipari tanulók, ifjúsági brigá­dok, alkotó kollektívák — élnek is a lehetőséggel. Kürti Sándor vegyészmér­nök egy úgynevezett regressziós (kezdetlegesebb formákhoz való visszaalakulás a ked­vezőtlen körülmények hatá­sára) modellt dolgozott ki a kőolaj-feldolgozó ipar üzemi termelésének irányítására, Eőry Emil üzemmérnök a nagy teljesítményű motorok korszerű feszültségcsökken­tésére talált megfelelő eljá­rást, Kónya László vegyész- mérnök az AV desztillációs üzem vácuumtornyát tervez­te át Tóth József és Cseh Béla gépésztechnikusok mun­kája a szovjet gyártmányú villamos motorok üzembiz­tonságának növelésével fog­lalkozik. Ezt a négy pálya­művet már a gyakorlatban is bevezették. Kunos Károlyné statiszti­kus az elektronikus adatfel­dolgozás kiterjesztésére tett konkrét javaslatot. Verebi Jánosné és Kalmár Miklósné olajipari szakmunkások új laboratóriumi vizsgálati mód­szereket dolgoztak ki. lsaák László és Hajdú Ferenc ve­gyésztechnikusok a propán- bután gáz kénhidrogén-tar- talmának ellenőrzését tennék hatékonyabbá. Látható lesz még a mai ki­állításon Halomhegyi Vil­mosnak, a Dunamenti Hő­erőmű esztergályosának uni­verzális fúrókészülék modell­je, továbbá a Szentendre vá­rosi, a szentendrei, a budai, a ráckevei járási, valamint a Csepel Autógyárban és a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál dolgozó fiatalok munkái, összesen negyven pályamű. Egy cv alatt 15 millió forint Milyen eredményekkel jár, hogyan fogadták a fiatalok a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál az Alkotó ifjúság moz­galmat? — Kezdetben elmaradtunk a lehetőségek mögött — mondta Gátai Tamás KISZ- titkár. -1— Novemberben, igaz, még csali népszerűsítő szán­dékkal bocsátottuk útjára a pályázatot, az idén március­ban azonban már szép szám­mal volt jelentkező: A pálya­munkák színvonala is sokat javult. Van olyan résztvevő, aki munkásból lett üzem­mérnök s diplomamunkája or­szágos érdeklődésre tarthat számot. Az önálló alkotások javarészt szellemi dolgozóit termékei, jobb szeretnénk, ha a kétkezi munkások is többre vállalkoznának. Sokorai István műszaki igazgatóhelyettesnek is ked­vezőek a tapasztalatai: — Nálunk elsősorban az FMKT-nak vannak régebbi hagyományai. Az ifjú mű­szakiak és közgazdászok ta­valy több jelentős munkával járultak hozzá ahhoz, hogy növelhessük a termelékeny­séget, az árbevételt, csök­kenthessük a költségeket. Két példát mondanék: a kenő­olajfinomító-üzem kapacitá­sának bővítése és az oldósze­res paraffinmentesítőben új oldószerkeverék alkalmazá­sa. Az előbbi révén egy év alatt 15 millió forinttal nőtt az árbevételünk, több ter­méket szállíthattunk tőkés piacra, az utóbbi esetben csökkent az oldószerveszte­ség, jelentős mértékű költ­ség-megtakarítást érhettünk el. A most kibontakozó Al­kotó ifjúság mozgalmat is tá­mogatjuk, egyrészt azzal, hogy a bevezetett javaslato­kat országosán is propagál­juk, másrészt kellő anyagi eszközöket biztosítunk a pá­lyaművek díjazására. Érdemes rájuk figyelni Dr. Horváth József műsza­ki fejlesztési osztályvezető közvetlen közelről látja a fiatalok alkotó tenniakará- sát. — Vannak olyan fiatal szakembereink, akik magu­kénak érzik a vállalat prob­lémáit és jószándékkal, tele tettvággyal akarnak valamit adni annak a közösségnek, amelynek ők is tagjai. Érde­mes ezekre a szakemberekre felfigyelni, munkásságukat nyomon követni, mert belőlük kell hogy kikerüljön a válla­lat elkövetkezendő vezető­gárdája. Korompay János OLCSÓ NAPOK május 26-tól június 7-ig a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat érdi, 0214-es számú divatáruboltjában (az autóbusz-pályaudvarnál). AJÁNLATUNK: női ruhák és kosztümök, férfiöltönyök és pantallók 40—50%~OS ÁRENGEDMÉNNYEL *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom