Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA], EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIX. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM &lt\ I lOIll.VT 1975. MÄJUS i„ VASÄRNAP Megalapozottan Í gy illene, kellene vala­mennyi gyár jövőjét elképzelni, tervezni. Csakhogy — sorolják a gaz­dasági vezetők — ehhez ne­héz támpontokat találni, mert hiszen a nyersanyag- árak. az energiaköltségek, a váratlan piaci fordulatok ... A lista hosszú. A kifogások listája lenne? Óvakodni kell a hamari ítélkezéstől! Van, ahol kifogásokat ke­resnek. A termelőegységek irányítóinak többsége azon­ban tényleges külső és bel­ső hatások metszőpontjában áll, olykor még azt sem könnyű megmondani, hogy mi lesz a második félévben, nem még azt, mi várható három vagy négy év múlva. „Tojástáncot” járunk, mon­dotta a megkérdezettek egyike. Elfogadjuk? Tavaly a Pamunfonóipari Vállalat Finomfonó és Cér- názógyárában a termelés kétharmada — egészen pontosan 69 százaléka — tartozott az első osztályú áruk közé. Van ennél jobb eredmény is a pamutipar­ban, ám ebben a gyárban úgy kezdték a jelenlegi öt­éves tervet, hogy már-már a fölszámolás gondolatával foglalkoztak a felügyeleti hatóságok. Nagy volt az önköltség, a termékeknek egyharmada felelt csak meg az első osztályú minősítési követelményeknek, a be- és kilépők szinte felvonulást rendeztek a gyárkapuhoz Vezető udvari aszfaltúton. És akkor az új vezetés szembenézett a tényekkel, kimondta, mit kell csinál­ni ahhoz, hogy megváltoz­zék a helyzet. Megváltozott! Nemcsak új gépek kerültek az üzemépületekbe, hanem az addig elhanyagolt szo­ciális körülményeken is fo­kozatosan javítani kezdtek. 1974-ben már úgy érték el az osztályos áruk arányá­nak tetemes növekedését, hogy közben a termelé­kenység is emelkedett — egy foglalkoztatottra szá­mítva 7,7 százalékkal —, meggyorsult a termékössze­tétel korszerűsítése. Ezek a tények most már jó alapot teremtenek ahhoz, hogy az ötödik ötéves tervben elő­térbe kerülhessen a terme­lőberendezések cseréje. M i ebben a folyamatban a figyelemre méltó? Az, hogy a távolabbi célokat nagyon apró tettek sorozatával hozták köze­lebb. Bizonyítékot szolgál­tattak arra, hogy keveset érnek a nagyravágyó ter­melésfejlesztési tervek, ha mellőzik a legapróbb rész­letek mérlegelését, ha nél­külözik a feltételek már- már szőrszálhasogató elem­zését. Hasonló- utat járt meg az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi törpemotorgyára. Itt sem volt egyszerű meg­lelni a tovább vezető utat, mert bár a termékek nagy részét könnyen eladták, spkasodtak a figyelmeztető jelek, néhány év múlva be­következik az ún. konstruk­ciós elavulás gyártmányaik­nál. Lehetett volna ezen át­meneti megoldásokkal eny­híteni, egy időre eltüntetni a gondot. A gyár és a nagyvállalat jó érzékére, fe­lelősségtudatára mutat, hogy elvetették a rövid táv­ra szóló elképzeléseket, s azt tartották, ha költenek, akkor jó néhány évre te­gyék le a terhet a fejlesz­tési forintok segítségével. Olyan korszerű üzemet te­remtettek — mutogatják is örömmel mindenkinek —, ahol nyolc-tíz éven át biz­tosítható a termelékeny, gazdaságos munka. Igaz, rifílliók kellettek ahhoz, hogy például egy-egy mo­tor tekercselésének ideje két óráról- két percre csök­kenjen — kézzel végzett műveletből gépsorok dolga lett ez —, de ahhoz mór nem milliók, hanem gon­dosság, a termelés emberi tényezőinek nagyfokú tisz­telete szükségeltetett, hogy a munkafeltételek, a kör­nyezet is időt álló legyen. Ebben a gyárban az étte­rem, a klubhelyiség kikény­szeríti a másfajta igények létrejöttét, azaz szervesen kapcsolódik a modern tech­nológia teremtette maga­sabb követelményekhez. Az itt előállított kis teljesítmé­nyű aszinkron motorokra huzamosabb időn át biztosí­tott a kereslet, a folyamato­san szükséges fejlesztéshez pedig módot nyújt az üzem jó kialakítása, gépei­nek telepítése. L eegyszerűsödnék ezek szerint a megalapo­zottság a beruházásra, a fejlesztésre? Valójában az említett esetekben sem ezen, a fejlesztés beruházá­si, pénzügyi jellegén a hangsúly. Hanem azon, ahogyan történt, amilyen módon végbement a hala­dás. Az a szemlélet a fon­tos, mely szakít az ideigle­nesség, az átmenetiség gya­korlatával, mely a megol­dást a szó szoros értelmé­ben fogja fel. Sűrűn lehetünk tanúi an­nak, hogy a gyárak, a vál­lalatok éppen azért, mert elmulasztották terveik mii­nél szilárdabb megalapozá­sát, rögtönzések sorozatára kényszerülnek. Az improvi­zációnak a művészetekben fontos helye van, s fölbe- csületetlen a jelentősége, ám a vezetés bármennyire is művészet, itt az improvi­zációs képességek csalt na­gyon szűk határok között használhatók. Vannak ese­tek, teendők, amikor elen­gedhetetlen a rögtönzés, de egy gyár, vállalat irányítá­sa nem rendezkedhet be a rögtönzéseken alapuló ve­zetési stílusra! Ha ez törté­nik, felborul az értékrend, s a lényegteleből fontos, a lényegesből mellékes válik. A mai teendők elsodorják a holnapiakhoz szükséges fel­tételeket, s bár mindenki úgy érzi, hogy rengeteget dolgozik, valójában keve­sebbet csinál, s még szeré­nyebb eredményeket ér el. Az elkészítés, a megala­pozás nem egy teendő a sok között, hanem a legfonto­sabb feladata a vezetésnek. Ha ezt jól csinálják, az úgynevezett folyó terme­lésben már szinte nincs is szerepe a vállalati vezetés­nek, az már a középirányí­tók ügye, dolga. Mégis, ma inkább az a jellemző, hogy a napi termelés köti le az irányítás felső szintjét, s nem jut ereje, ideje, hogy kialakítsa a stratégiát, ha­nem taktikázgat, „tojástán- cot” jár. Persze, ezen a módon is ideig, óráig el­boldogulhat. Nálunk nin­csenek látványos csődök, ismeretlenek az üzembezá­rások. Ez azt a képzetet keltheti, hogy megalapozot­tan, jelent és jövőt egyszer­re látva, szolgálva dolgozik valamennyi vállalat. Nagy hiba lenne, ha hinnénk e képzetnek, ha szem elől té­vesztenénk a vállalatok jövőjére erőteljesen kiható megalapozásbeli különbsé­geket. Mészáros Ottó KAIRO Befejeződtek a magyar-egyiptomi külügyminiszteri tárgyalások A magyar—egyiptomi kül­ügyminiszteri tárgyalások be­fejeztével Púja Frigyes nyi­latkozott a magyar küldöttsé­get kísérő újságíróknak és az MTI kairói tudósítójának. — Iszmail Fahmi miniszterel­nök-helyettessel és külügymi­niszterrel folytatott eszmecse­rénk széles körű és alapos volt — mondotta a magyar külügyminiszter —, felölelte a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, valamint a kétol­dalú kapcsolatokat. Tárgyalá­sainkat az őszinteség és a nyíltság jellemezte, s ugyan­ezt mondhatom el a többi egyiptomi vezetővel való meg­beszéléseimről is. — A nemzetközi problémák egész soráról — mint kide­rült — azonos vagy hasonló az álláspontunk. Azokban a kérdésekben is hasznos volt azonban az eszmecsere, ame­lyekben nem értünk teljesen egyet. Érthető módon a nem­zetközi kérdésekről folytatott eszmecsere középpontjában a közel-keleti problémakör állt. Ezzel kapcsolatban aláhúzták: mi igen nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a Szovjetunió részvételének mind a genfi értekezleten, mind a közel- keleti kérdés megoldására irányuló erőfeszítések egyéb formáiban. Ami a genfi érte­kezletet illeti, azon a vélemé­nyen vagyunk, hogy azt jól, alaposan elő kell készíteni, és ezt a véleményünket osztotta az egyiptomi fél is. Kifejtet­tüli a tárgyalásokon, hogy na­gyon nagy jelentősége van a szocialista országok és az arab országok összefogásának az izraeli agresszió következmé­nyeinek a felszámolásában. Természetes dolog, hogy a szocialista országok és az arab országok politikájának az összehangolása, az egyezte­tett eljárás jobban segíti a megoldást, mint ha ez nem történne meg. — A tárgyalások során nagy figyelmet fordítottunk a két­oldalú kapcsolatokra. A két ország viszonyát jónak, széles körűnek és fejlődőnek tartjuk. A tárgyalásokon azonban ki­tűnt, még nagyon sok lehető­ség van, s e lehetőségeket ki kell használnunk — fejezte be nyilatkozatát Púja Frigyes. A tanácsok végrehajtó bizottságai összeállították a választók névjegyzékét Május 5—14 között közszemlén a lista A tanácsok végrehajtó bi­zottságai — az országgyűlési képviselők június 15-i, álta­lános választásának előkészí­téseként — összeállították a választók névjegyzékét. Választójoga van minden nagykorú magyar ál­lampolgárnak — nevüket a választási tör­vény rendelkezéseinek meg­felelően a lista tartalmazza. Nincs választójoga azonban annak, aki a közügyektől, il­letőleg a választójog gyakor­lásától büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban, rendőrhatósági felügyelet alatt van, illetőleg elmebe­teg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll vagy sem. A névjegyzékeket május 5, 14 között a végrehajtó bizott­ságok a tanács hivatali he­lyiségében közszemlére te­szik és ezzel egyidejűleg min­den állampolgárt írásban ér­tesítenek a névjegyzékbe va­ló felvételéről. Ez alatt az idő alatt a törvényellenesen ki­hagyottak kifogással élhet­nek az illetékes tanács vég­rehajtó bizottságának titká­ránál, s bárki kifogással élhet az ellen, ha valakit a név­jegyzékben törvényelle­nesen vettek fel, ha az észrevétel alapján megállapítják, hogy a kiha­gyás törvényellenes, az érde­kelt nevét pótnévjegyzékbe veszik fel. Azokat a kifogá­sokat, amelyeket a végrehaj­tó bizottság alaptalannak tart, s azokat amelyek a név­jegyzékből való törlésre irá­nyulnak, megküldik a járási bíróságnak (városi bíróság­nak). A bíróság döntése vég­leges, ha a kifogást alapos­nak találja, elrendeli a név­jegyzék kiigazítását, ellenke­ző esetben az észrevételt el­utasítja. A végrehajtó bizottságok a kifogások alapján hivatalból módosított névjegyzéket, valamint a pótnévjegyzé­ket május 31—június 3. között ismét közszemlére teszik és az utólagos felvételről ér­tesítést küldenek a választás­ra jogosultaknak. Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzé­kének összeállítása után szer­zik meg a választójogot, a tanács végrehajtó bizottsága — kérelmükre — felveszik a választók névjegyzékébe. Ha a választó állandó la­kóhelye a névjegyzék elké­szítése után megváltozik, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságá­nál június 14-ig kérje felvé­telét a listára. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakó­hely szerint illetékes végre­hajtó bizottság igazolását ar­ról, hogy az illető neve az ottani névjegyzékben szere­pel. Akik a választás napján várhatóan nem tartózkodnak lakóhelyükön, azok június 14- ig kérjék tartózkodási he­lyükön felvételüket a névjegyzékbe. Ehhez mutassák be a lakóhe­lyük szerint illetékes végre­hajtó bizottság igazolását ar­ról, hogy őket felvették a vá­lasztók névjegyzékébe. SZIMFI-KGST-kooperációban Tovább korszerűsítik a szerszámgép-családot A számjegyvezérlésű eszter­gagépcsalád több változata ké­szült már el, a SZIM Fejlesztő Intézetében, azonban továbbra is cél a még korszerűbb ter­mék. A fő feladat most már az, hogy a gép előállítása olcsóbb legyen, műszaki jellemzői to­vább javuljanak. Tavaly a gép­családot az NDK szerszámgép intézetével közösen fejlesztet­ték tovább, a követelmények­nek még inkább megfelelő, új­szerű vezérléssel szerelték fel. A jövőben az ENIMSZ szak­embereivel együtt korszerűsítik az EV—630-as gépcsaládot. A szovjet szakemberekkel arról tárgyalnak, hogy újabb eleme­ket a szovjet gyárakban állíta­nak elő. Ilyen fontos elem pél­dául a vezérlő berendezés és a hidraulikus meghajtó rendszer. Előállításuk magas színvonalú műszaki felkészültséget igé­nyel. A számjegyvezérlésű gépek, megmunkáló központok gyár­tásában a jövőben többféle szakosodás jön létre a KGST országai között. Lengyelország­ban például máris sikeresen gyártják nagy sorozatban a golyósorsókat, melyeket a ma­gyar számjegyvezérlésű szer­számgépekbe is beépítenek. A KGST-országok elhatároz­ták, hogy a jövőben több — a szám jegy vezérlésű gépekhez szükséges elemet közösen gyár- danák. A magyar szakemberek jelenleg csehszlovákiai kollé­gáikkal is tárgyalnak erről. A baráti szocialista országokban arra törekednek,., hogy olyan gépelemeket gyártsanak, me­lyek minden KGST-országban változtatás nélkül felhasznál­hatók legyenek. A tipizáláson túl, a szocialis­ta országok a koordinált ter­vezésre és az egységesítésre tö­rekednek. A gépelemek tipi­zálása, gyártásának szakosítása lehetővé teszi a nagy sorozatú előállítást. A szám jegy vezérlé­sű szerszámgépek gyártása így válik olcsóbbá és műszakilag jobb színvonalúvá. R. L. Tavaszi munka a málnásban , j ­Az ország málna-, szamóca-, egres-, ribizlitermő területé­nek jelentős része, mintegy 1600 hektár Pest megyében van és ennek 80 százalékát a váci járás közös gazdaságai gondoz­zák. A megye egyik legjelentősebb bogyósgyümölcs termesztő gazdasága a Kemence—Berncccbaráti Egyesült Termelőszö­vetkezet, ahol 240 hektáron termesztik a szamócát és a mál­nát. Képünkön a kemence! határban a málnásban dolgozik a talajmaró a sorközökben. Koppány György felvétele Sorozatgyártás - rekordidő Glatt Alkatrészek Gödöllőről — a népszerű lengyel autóhoz A Ganz Műszer Művek gö­döllői Árammérőgyárában az elmúlt év őszétől — sikeres, gyors előkészítés után — már sorozatban készülnek a nép­szerű lengyel kisautó, a P— 126-os műszerfalának külön­féle alkatrészei. A tájékoztatást Simon Lajostól, az Árammérő- gyár főtechnológusától kaptuk. Elmondotta, hogy a Ganz Köz­lekedési Mérőműszerek Gyá­rával kooperálnak, és együtt, közösen vállalták, hogy bekap­csolódnak a KGST integrációs járműprogramjába. Az átállás sikeres volt, rekordidő — nyolc hónap — alatt felkészültek a sorozatgyártásra. A gödöllői Árammérőgyár­ban készítik a kisautó műszer­falához szükséges alkatrészek zömét, ám az is tény, hogy kö­zülük néhányat, mint például a hőre lágyuló műanyag fröccs­öntését, még nem tudták meg­oldani, és ezeket egyelőre más vállalatoktól vásárolják. Tavaly, az év utolsó negye­dében már 12 ezer lengyel kis­autó műszerfalának elemeit ké­szítették el. Az államközi szerződés ér­telmében a két vállalat a kö­vetkező tíz évben megközelítő­en egymillió 200 ezer műszer­falat szállít a lengyel autógyár­nak. Terveik szerint még eb­ben az évben 23 ezer, jövőre pedig már több mint 45 ezer műszerfal összeszereléséhez szükséges alkatrész elkészítését vállalták a gödöllőiek. S a MERKUR-on keresztül a mű­szerfalak ellenértékeként, fo­lyamatosan érkeznek majd ha­zánkba a 126-os Polski-Fiatok. Még az idén 400 kisautóval bő­vül a hazai gépkocsiválaszték, majd a kooperáció keretében az elkövetkező tíz év alatt mintegy 52 ezret vásárolunk Lengyelországtól. S. Zs. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszterrel folyta­tott tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársaság szerszámgép- és feldolgozó­gép-ipari minisztériumának delegációja, melyet dr. Rudi Georgi miniszter vezetett. A küldöttség tegnap elutazott Budapestről. Bálint József államtitkár­nak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének vezetésé­vel küldöttség utazott Bagdad­ba dr. Al-Saikhlinak, az Iraki Központi Statisztikai Szerve­zet elnökének meghívására. Marjai József külügymi- nisztériumi államtitkár meg­beszéléseinek befejeztével teg­nap délután hazaérkezett Por­tugáliából Budapestre. Foga­dásán jelen volt Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság buda­pesti nagykövete. Padányi Mihály miniszter­helyettesnek, a Magyar Parti­zán Szövetség alelnökéneli ve­zetésével, a szovjet háborús veteránok bizottságának meg­hívására tegnap küldöttség utazott Moszkvába, mely részt vesz a győzelem napja 30. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom