Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

1975. MÁJUS 18., VASÄRNAP %MrtaP 5 Huszonöt éves a polgári védelem Júliusban kezdődik a jubileumi verseny Pest megyében máris számos üzemből érkeztek nevezések MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Egy 1949-ben hozott kor­mányhatározat nyomán, ne­gyedszázaddal ezelőtt, 1950- ben alakultak meg a polgári védelem elődje, a légoltalom megyei, városi, üzemi szer­vezetei, ekkor hozták létre az országos irányító központot is. Ebből az alkalomból tegnap Vácott, a városi tanács ülés­termében a polgári védelem negyedszázados fejlődéséről és a jubileumi év eseménysoro­zatáról tájékoztatták az or­szágos és megyei lapok tudó­sítóit, a Polgári Védelem Or­szágos Parancsnokságának képviselői. A tájékoztatón részt vett Kovács Mihály, a Minisztertanács Tájékoztatási . Hivatalának főosztályvezetője ^ kiállításon a tablókat, maketteket, felszereléseket szemlélik • a tájékoztató résztvevői. Dr. Lukács Ferencnek, a váci városi tanács elnökének megnyitója után Pataky Iván alezredes beszélt az évforduló jelentőségéről, a polgári vé­delem aktuális feladatairól. Utalt rá, hogy az újjáépítés és a demokratikus átalakulás időszakában az ország védel­mi felkészültségének előké­szítését az akkoriban egyre feszültebbé váló nemzetközi helyzet Indokolta. A légolta­lom — a második világháború tapasztalatai alapján ■— első­sorban a lakosság és az anya­gi javak lokális védelmére ké­szült fel. A nagy hatású tö­megpusztító fegyverek elter­jedésével megnövekedtek, mi­nőségileg megváltoztak a szer­vezet feladatai, a felkészülés a 60-as években össztársadal­mi jellegű lett. A közvéle­ményben is uralkodóvá vált az a nézet, hogy rendkívüli helyzetben az ország vala­mennyi állampolgárának fel- készültsége, összehangolt cse­lekvése jelentheti a hatásos védelmet. — A párt honvédelmi poli­tikája — mondotta Pataky Iván alezredes — mindig dön­tő kérdésnek tekintette az or­szág lakosságának, anyagi ja­vainak védelmét. Államunk a népgazdaság anyagi erejéhez mérten folyamatosan gondos­kodik a polgári védelem tech­nikai és személyi feltételeinek gyarapításáról. Legutóbb ta­valy minisztertanácsi határo­zat rögzítette a korszerű pol­gári védelem elveit, szervezeti felépítését, az államigazgatási szervek, üzemek, intézmények feladatait, a lakosság felké­szítésének jelentőségét. A továbbiakban elmondotta, hogy a polgári védelem hu­szonöt éves jubileuma tiszte­letére a Polgári Védelem Or­szágos Parancsnoksága és a polgári védelmi szervek párt­bizottsága országos versenyt hirdetett meg ez 1970—75 közötti kiképzési időszak be­fejező mozzanataként, a fel­készítés eredményeinek foko­zásáért. A verseny célja, hogy bemutassa az ország lakossá­gának a polgári védelem fel­készülését, a szervezetek mély felelősségérzettől áthatott munkáját. A versenybe — mint már korábban hírül ad­tuk — a műszaki mentő, a vegyivédelmi és egészségügyi szakaszok nevezhetnek be, és a vetélkedők során az ötéves kiképzési ciMiis ideje alatt el­sajátított ismereteik színvo­naláról és ami a legfontosabb, gyakorlati alkalmazásáról tesznek tanúbizonyságot. A részt vevő alakulatok július­tól járási, városi versenyeken, majd ennek győztesei a me­gyei elődöntőkön, a legjobbak végül az országos döntőn, ok­tóberben, Szolnolccm mérik össze tudásukat. Mint Takács Ferenc alezre­destől, a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnokától megtudtuk, a megyében máris számos üzem, intézmény pol­gári védéirhi alakulatai je­lentették be nevezésüket a versenyre. A tájékoztató után Takács Ferenc alezredes megnyitotta a váci Komócsin Zoltán Kol­légium aulájában rendezett polgári védelmi kiállítást A részvevők Vitéz Attila őrnagy, a váci járás polgári védelmi törzsparancsnoka kalauzolásá­val tekintették meg a bemu­tatót, mely a Pest megyei ván­dorkiállítás anyagának felújí­tásával, kibővítésével született meg. A korszerű támadófegy­vereket, a polgári védelem feladatait megjelenítő tabló­kon kívül makettek, felszere­lések, műszerek szemléltetik a A gyakorlatban Is bemutatták aa egyik korszertl kiképzési esz­köz, az ambu-baba működését. Tízen a berendezésen gyakorol­ják az egészségügyi alakulatok tagjai a mesterséges lélegeztetést. 1 Tóbiás Irén felvételei szervezet sokoldalú tevékeny­ségét. A polgári védelmi tárla­tot egy hétig — naponta dél­előtt 10 órától délután hatig — tekinthetik meg az érdek­lődők. M. J. Bútorlap pozdorjáből A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat rostkiké­Készül a genetikai taiajtérkép ÜLÉST TARTOTT A TESSEDIK BRIGÁD szító gyáraiban évente mint­egy hárommillió négyzetméter importfát helyettesítő bútor­lapot gyártanak a nemrégiben még tüzelőként használt ken­Mit is mondhatnék — tárta szét a kezét bizonytala­nul Varga Lajosné. — örök életemben az óracsengésre éb­redő emberek közé tartoztam és ez még így lesz évekig, ameddig nyugdíjba nem me­gyek. Sokáig beszél gettünk a mo­torüzem melletti gyárirodán. Esett itt sok szó a gyerekkor­ról, a rokonságról, a rossz há­zasságok okairól, sőt nevelési gondokról is, de néhány mon­dat után mindig csak vissza­kanyarodtunk üzeméhez, a Csepel Autógyárhoz. — Ne csodálkozzon ezen — mondta Varga Lajosné. — Jú­liusban lesz huszonöt éve, hogy naponta átlépem ugyan­azt a kaput. A legidősebb nő­vérem, Mária ugyancsak a motorgyárban dolgozott. Ahol ő volt, ott dolgoztam én is. öt éve innen ment nyugdíjba. A motorgyári szakszervezeti bi­zottság titkára volt, majd a nőfelelős. Ezt a megbízatást, amikor elment, nekem adták át. Azt mondták, jó ha a csa­ládiban marad. Követtem ismét Máriát Persze, nemcsak a hagyo­mány miatt bízták meg Vargá­nkét a motorgyári 323 asszony ügyes-bajos dolgainak intézé­sével. Rászolgált a megbecsü­lésre, miután húsz éven át szakszer vezeti bizalmiként közmegelégedésre helytállt e fontos társadalmi munkában. Arról beszélgettünk, milyen nagy dolog — fárasztó, de egy­ben új és új erőt adó is —, ha egy kollektíva érdemesnek tartja az embert, hogy nevé­ben eljárjon. — Sokáig, egészen a máso­dik házasságomig nagyon ne­héz volt az életem. Megtanul­tam, mit jelent a jó szó, vagy akárcsak a segítőkészség. Ha­tan voltunk testvérek, egy fiú, öt lány. Apánk nem sok gon­dot fordított ránk. Anyánk fia­talon meghalt, jóformán egy­mást neveltük. Taksonyban laktunk, gyakran gyalog jár­tunk be onnan a Kender- és Jutagyárba, a Soroksári útra. Egészségtelen, poros munka volt, fillérekért. Egyszer hal­lottuk, hogy Csepelen az új repülőgépgyárba betanított munkásokat vesznek fel. Át­mentünk mindketten. Háború, nélkülözés jelezte ezeket az éveket, egyedül a fia születése vigasztalta. — Rövidesen, hogy a felsza­badulás után megindult az élet, visszamentem a Jutába dolgozni, de most már nem gyalog jártunk. Később az üzemet áthelyezték Újpestre és a gyerek miatt nem vállal­hattam a bejárást, a közeliben kellett munkát keresni. Követ­tem ismét Máriát, aki ekkorra már a Csepel Autógyárban volt gépimunkás. Tizenkét éve, hogy az or­szág jeles mezőgazdasági szakemberei közül egy kisebb csoport létrehozta a Tessedik brigádot azzal a céllal, hogy a hazai és külföldi kutatások eredményeit minél rövidebb idő alatt ültessék át a gyakor­latba, vagyis tudományos fo­kon a legmesszebbmenőkig támogassák a termelőszövet­kezeteket, gazdaságokat a kor­szerű módszerek, termények bevezetésében. Az azóta már több mint 300 tagot számláló kollektívát me­gyei tagozatok fogják össze. Rendszeresen tartott üléseiken tájékoztatják egymást az or­szág különböző részében elért mezőgazdasági eredményekről. Tegnap Budapesten, a MEDOSZ-székházban rende­zett soron levő ülésükön Hu­nyó István, a MEDOSZ elnö­ke köszöntötte a brigád tag­jait. Az ülésen két témát tár­gyaltak: elsőként dr. Mándy György, a debreceni Agrár­egyetem tanszékvezető tanára, a Tessedik brigád vezetője tartott előadást a nagy termé­sek elérését akadályozó té­nyezőkről. Elmondotta, hogy ebben a vonatkozásban is sokat fejlődött már a nagy­üzemi mezőgazdaság, a talaj­előkészítéskor azonban nem mindenütt eléggé alaposak: nem boronálják a szántás után a rögös földet. Sok he­lyen nem kielégítő a talajmű­velés, a szerves trágya túlada­golásával inkább a talajszer­kezet romlását idézik elő. Hogy egy mázsa rozs, kuko­rica, árpa stb. mennyi táp­anyagot von ki a talajból, ar­ra választ ad a genetikai ta­lajtérkép, melynek elkészíté­sét a Tessedik brigád szor­galmazta, illetve közvetlenül is részt vett megvalósításá­ban. Jelenleg az ország öt­millió hektárnyi termőterüle­tének 84,2 százalékáról ké­szült már el ez a fontos esz­köz. Az ülésen felvetődött a fe­hérjetermelés gazdaságosabb útjainak keresése: a brigád vállalta, hogy tizenöt megye 140 ezres tehénállományánál a takarmányok összetételének javításához szakmai tanácso­kat ad. Ezzel 40 százalékkal akarják növelni a tejhozamot. Dr. Virányi Sándor, a tápió- szelei Agrobotanikai Intézet tudományos osztályvezetője — a brigád titkára — beszélt a perspektivikus feladatokról: a jövőben tervszerűen patronál­ják a termelőszövetkezeteket, gazdaságokat. Bejelentette, hogy az évelő pillangósok, azaz a gyepgazdálkodás fej­lesztésével kapcsolatban járá­sonként bemutatókat szervez­nek. H .A. derpozdorjából. Most, a rost­kikészítő ipar csaknem száz­millió forintos rekonstrukciója során jelentős összeget fordí­tanak az egyre keresettebb bútorlapok gyártásának töké­letesítésére, a korábbinál fino­mabb felületek kialakítására, a választék bővítésére. A vállalat újszegedi kender­gyárában kísérletképpen fa- erezet-utánzatú vékony lapo­kat préselnek a pozdorjalap felületére, s a bútoriparnak már csak az anyag kiszabása és összeszerelése a feladata. Szombaton befejeződött a Magyar Immunológiai Társa­ság Szombathelyen megtartott vándorgyűlése. Az immunoló­gia az orvostudomány vi­szonylag fiatal ága, bár legis­mertebb eredményei — a fer­tőző betegségek védőoltások­kal történő megelőzése, az úgynevezett aktív védettség kiváltása — már sok évtize­des múltra tekintenek vissza. A háromnapos tanácskozá­son — amelyen az ország min­den részéből mintegy 300 szak­Ha a segítőkészségef latja — Ma már, ha jobb, ké­nyelmesebb helyet kínálnának, akkor is maradnék. Pedig ez az üzem a gyáron belül a leg­nehezebbek közé tartozik. — Tapasztalatom szerint bár betöltetlen munkahelyeink ma is varrnak, lényegében meg­szűnt a nagyfokú vándorlás. Aki lenyomott itt három-négy évet, az marad. Azt hiszem, azért van ez így, mert meg­változott a légkör egymás kö­zött is és a vezetők között is. Amikor indult, nem gondoltuk ember vett részt —, tíz refe­rátum és nyolcvanöt előadás hangzott el az immunológia mai eredményeiről, lehetősé­geiről, különleges és újszerű laboratóriumi vizsgáló eljárá­sokról és gyógyító módsze­rekről. A szekcióüléseken a kísérletes és a klinikai immu­nológia szinte valamennyi te­rülete szóhoz jutott, sor került például a hazai veseátülteté­seket előkészítő kutatócsoport beszámolóira, s értékelték az állategészségügyi kutatásokat is. Immunológiai vándorgyűlés (Tóbiás Irén felvétele) volna,' hogy a szocialista bri­gádba tartozás valóban változ­tat. egy amber jellemén, pedig így van. — Biztosan hallotta, meny­nyi bizonytalankodás volt a gyár jövőjét illetően. Ez is hozzájárult a nyugtalan lég­körhöz. Ingerültség fékezte a munkát, egymással csaptunk össze. Ma már nagyjából meg­nyugodtunk, közelebb kerül­tünk a vezetőséghez, nyíltabb lett a légkör. Hat éve vagyok tagja a gyáregység üzemi szakszervezeti tanácsának és az üzemi szakszervezeti bizott­ságnak is. Nyolc évvel ezelőtt vettek fel a pártiba. Ha nőfele­lősként jelentkezem a problé­máinkkal, nagyabb türelmet, és nyugodtan merem monda­ni, becsülést kapok, mint ré­gebben. Mi is több tájékozta­tást kapunk, tehát nemcsak a saját gépünk mellől látjuk az üzem gondjait. Ha az ember a segítőkészséget látja, mint már mondtam, az sokat számít. Márpedig az üzemben sole a kedvező változás. A nehéz tes­ti munkát újabb berendezések igyekeznek könnyíteni és a pénz is jobban jön. Aki nem félt a dologtól \ — Mi az elsők között a gyártól kaptunk még ötven­négyben kétszobás lakást, mi­után a férjem is itt gépkocsi- vezető. Azóta berendezked­tünk, a két gyereket szépen felneveltük. A fiam megnő­sült, már van lakása és én ti­zenhat hónapja nagymama va­gyok. A lányom a Művelődés- ügyi Minisztériumban dolgo­zik és az esti iskolán tanul to­vább. Lenn, a Duna-parton van egy kis kertünk szép hét­végi házzal. £n a konyhakert­tel, a virágaimmal foglalom el magam, a férjem horgászik, a lányunk leggyakrabban át­megy a szemközti partra a sporttelepre, kenuzik. Nyugodt, korunkhoz való élet ez. Kö­rülbelül ugyanezt a szintet mindenki elérte, aki nem félt a dologtól és főleg, ahol össze­tartott a család. Vargáné hat éve népi ülnök a Ráckevei Járásbíróságon. A legutóbbi ülésszak alatt a vá­lóperes tárgyalásokhoz osztat­ták be. Igyekszik jó szóval, ta­náccsal segíteni a hozzáfordu­ló asszonyoknak.. Különösen ott van szükség segítségre, ahol a férj az ital rabja. Var­gáné sokat töpreng, miképpen lehetne a mainál hatásosab­ban megvédeni ezeket a csalá­dokat, ahol rendszerint a kis­korú gyerekek is sérült lelkű felnőttekké válnak a megalázó egymásközti háborúságok kö­vetkeztében. Miképpen oldja meg, hogy a feszes gyári munka mellett mindenhová eljusson és irá­nyítsa a kilenc nőfelelőst? A brigádtagok segítségével Néhány éve, amikor az üze­mi orvos egy kisebb műtét után könnyebb munkára java­solta, a motorüzem I-es számú meó-részl egében kapott he­lyet, bevették az ezüstkoszo­rús Eötvös Loránd szocialista brigádba. Maga szabja meg a munkája ütemét. Ha valami miatt kiesik tíz-tizenöt perc­re, bepótolhatja. — Egy kis rugalmasság min­denképpen szükséges. Most is volt egy beszélgetésem az egyik csoportvezietövel, akire a szakszervezeti bizottság tit­kára hívta fel a figyelmeimet, hogv elég durván beszél a nőkkel. Az ilyesmi aprómun­ka, de nagyon szükséges, hogy azonnal közbelépjünk. Ugyan­akkor szavamat kell hogy hallassam a bérkérdéseikben, a munkaidő-beosztásokban, a különböző szociális feladatok megbeszélésében. Még így is megtörtént, hogy csak a bri­gádtagok segítségével tudtam időt szakítani valamilyen ten­nivalóra. Igaza volt Vargánénak. be- széloetésünk kezdetén. Élete valóban nem kínálja a szen­zációkat. a hétköznapok csen­des egymásutánjában kell helytállnia. De ezt kiválóan, fáradhatatlanul teszi. Komáromi Magda A FŐVÁROSI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT HIVATÁSOS GÉPJÁRMŰVFZFTŐI TANFOLYAMOT INDÍT I97Í JÚLIUS 16-TÓL Felvételre jelentkezhet minden 21. életévét betöltött férd, vagy katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették; aki tényleges katonai szolgálatát már teljesítette, állandó budapesti vagy Budapest környéki lakással rendelkezik; büntetlen előéletű; az általános iskola 8 osztályát elvégezte. A tanfolyam idején havi 1300 Ft munkabért folyósítunk. Részletes felvilágosítás: FÖSPED SZEMÉLYZETI OSZTÁLY Budapest VI., Marx tér 7., személyesen vagy a 123-987-es telefonon; Budapest X., Gyömrői út 105., személyesen vagy a 477—721-es telefonon. A motorgyár nőfelelőse

Next

/
Oldalképek
Tartalom