Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

I 1975. MÁJUS 17., SZOMBAT Százhalombatta Nagyüzemek a városért Sportpályák, parkok, virágos utak, uszoda, társadalmi munkában Szembetűnő Százhalombatta dinamikus fejlődése. És szembetűnő az is, hogy a fejlődésben milyen tevékeny sze­repet vállalnak a város vezetői, a két nagyüzem — milyen sokat tesz, társadalmi munkával, a lakosság. Ezekről a kér­désekről, valamint a továbblépés hogyanjáról beszélgettünk az MSZMP Százhalombattai városi Bizottságának első titkárával, Komáromi Jánossal. ... Százhalombatta a legutób­bi négy esztendőben fejlődésé­inek legdinamikusabb szakaszát élte át. Hiszen lSiO-ben volt a várossá nyilvánítás, az urbani- zálódás ezt követően erősödött. Hogyan látja Komáromi elvtárs ezt a folyamatot? — Százhalombattán az ur- banizálódás előfeltételeit és alapjait a nehézipar fejleszté­si programjánál? megvalósítá­sa — a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Válla­lat beruházásai — jelentette. Ez a folyamat 1960-ban kez­dődött és több lépcsőben va­lósul meg. Á jelenlegi fejlesz­tés befejezésével — az évi 10 millió tonna kőolaj feldolgo­zásával, 2000 MW villamos­energia termelésével — a két üzem az ország legjelentősebb energiabázisává válik. — Az 1960—70-es évek kö­zött megvalósult beruházások mellett kialakultak, létrejöt­tek a városiasodás első felté­telei — korszerű lakások, köz­művek és az ehhez kapcsolódó kommunális létesítmények —; és az újabb ipari beruházá­sok, valamint az előbb emlí­tett adottságok alapján az El­nöki Tanács a települést 1970- ben várossá nyilvánította. — A várossá nyilvánítás újabb távlatokat, de egyúttal nagyobb feladatokat és fele­lősséget is jelentett. A városi pártbizottság, a városi tanács szükségesnek tartotta, hogy felmérje a jelentkező igénye­ket, lehetőségeket, rövidebb és hosszabb távon kidolgozza fejlesztési és várospolitikai célkitűzéseit, megteremtse en­nek anyagi lehetőségeit és számba vegye, hogy melyek azok a lehetőségek, amelyek a központi kereteken túl, a fej­lesztés érdekében, igénybeve- hetők. Azt váltottuk, hogy egy új, születendő szocialista mun- kásvárosban nem lehetnek egymással ellentétes „üzemi" és „városi” érdekek. Ennek el­fogadtatása, megértetése nem volt egyszerű feladat. E törek­vésünk valóra váltását jelen­tősen segítette a Politikai Bi­zottság 1973 júniusi — a vá­rosi pártbizottságok munkájá­ról szóló határozata, amely kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy tovább bővüljön az együttműködés az anyagi feltételek megteremtésén a vá­rosfejlesztési és várospolitikai célok érdekében. — Eredményeinket annak tulajdonítjuk, hogy a városi tanács és az üzemek között együttműködési szerződések, koordinációs megállapodások rögzítik a közös tennivalókat, az anyagi eszközök hatékony felhasználását, és ma már min­denki érti, hogy ami a város­ban történik — az közvetlenül is visszahat az üzemekre, a munkahelyi légkörre, a terme­lésre. ... Ebben az időszakban mi épült, milyen feladatokat ol­dottak meg közős tenni akarás­sal? — Az együttes munka ered­ményeként létrejöttek a kö­zép- és hosszú távú városren­dezési, fejlesztési koncepciók. E tervek valóra váltásában sokat segített a vállalatok anyagi támogatása, a munkás­kollektívák, szocialista brigá­dok és fiatalok társadalmi munkavállalása. Legjelentő­sebb, hogy a IV. ötéves terv lakásprogramját túlteljesítjük: a tervezett 900 lakással szem­ben mintegy 1060-at adhatnak át, — A terven felüli eredmé­nyeket jelzi, hogy a Hazafias Népfront megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács által meghirdetett városfejlesztési és társadalmi munkaverseny­ben városunk két alkalommal első, egyszer pedig harmadik helyezést ért el. — E mögött az elismerés mögött olyan létesítmények vannak, mint a kispályás sporttelep, autóbuszváró helyi­ségek, az úszásoktatás célját szolgáló fedett tanmedence, a Duna-parti hétvégi vízi sport­telep, gyermekjátszóterek, tűz­oltószertár, járdák, utak, gyer­mekintézmények és a város egészére kiterjedő fásítás és parkosítás. E munkák együttes értéke mintegy 14 millió fo­rint, amelyből a kifejezett la­kossági társadalmi munka több mint 6 millió forintot képviseL ... Ebben — a város határain túl Ls jó hírű — liöz-ös munkál­kodásban hogyan kovácsolódott egységbe Százhalombatta la­kossága? — A közös munkát kezdet­ben tudati és szervezési gon­dok is nehezítették. Meg kell mondani, a szervezés ma sem gondtalan. De ma már az em­berek magukénak érzik a vá­rost, ismerik és bíznak fejlő­désében. A tenniakarásnak legkifejezőbb példáját jelenti, hogy, hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója tiszteleté­re szinte a semmiből 26 nap alatt varázsolta a lakosság a város központjába a főteret, ahol elhelyeztük a magyar— szovjet barátságot szimbolizáló emlékművet. Ebben a munká­ban idősebbek és fiatalok, párttagok és pártonkívüliék, fizikai dolgozók és tisztviselők egymással versenyezve vettek részt. Nem egy szocialista bri­gád az éjszakai munka után a pihenés helyett többletmun­kát vállalt és szerszámot fo­gott. A közös munkasiker for­rasztotta egybe azt a nagy kollektívát, amelynek tagjai ma már nemcsak lakják a vá­rost, hanem sajátjuknak is ér­zik. Ezért óvják és meg is becsü­lik: ismerőseiknek büszkén mutatják, hogy itt lakunk, ez a „mi” városunk. ...Hogyan látja Komáromi elvitárs a közös tennivalőkait? — Eddig arról szóltam, hogy milyen eredményeink vannak. Az igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy az elmúlt 5 esz­tendő alatt nem tudtunk min­den jogos igényt kielégíteni. Különösen sokan teszik szóvá a kereskedelmi és szolgáltató hálózat gyorsabb arányú fej­lesztésének szükségességét, to­vábbá hiányzik a város műve­lődési központja; különösen a fiatalok jogos igénye a spor­tolási lehetőség megteremtése. — Pártunk XI. kongresszu­sa fő vonalaiban meghatároz­ta az V. ötéves terv célkitű­zéseit. Ezek között szerepel az energiaszerkezet átalakítására, a vegyipar, ezen belül a kő­olajt eldolgozó ipar fejlesztésé­re vonatkozó elképzelés. A XI. kongresszus határozata az­zal is foglalkozik; az új lakó­telepeken, az ipari városokban a lakásépítéssel együtt kell hogy járjon a kereskedelmi hálózat, a szolgáltatás, a gyer­mekjóléti intézmények fejlesz­tése is. E feladatok végrehaj­tása azt követeli, hogy az el­múlt 5 esztendőre alapozva még szervezettebben, jobb együttműködéssel tárjuk fel a helyi erőforrásokat, még in­kább működjünk együtt a vá­rosban levő üzemekkel és még báltrabban támaszkodjunk a város dolgozóinak, lakóinak, szocialista brigádjainak alkotó tenniakarására. — A városi pártbizottság és a városi tanács az 5 éves terv kimunkálásakor figyelembe kell hogy vegye ezeket a he­lyi lehetőségeket. Meggyőző­désem, hogy az ötéves terv valóra váltásában számítha­tunk a lakosságra, az üzemek­re. Korompay János NDK pártmunkásküldöttség a monori járásban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására hazánk­ban tartózkodik a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának pártmunkás­küldöttsége. A vendégek pén­teken délelőtt a Monori Ál­lami Gazdaságba látogattak Helmut Semmelmann-nak, az NSZEP KB alosztályvezető­jének vezetésével. Elkísérte őket Guba Pál, az MSZMP Pest_ megyei Bizottságának tagja, a járási pártbizottság első titkára. A vendégek — akik délután elutaztak Buda­pestről — elismerőleg nyilat­koztak a látottakról. 1---------------­Ül ést tartott az OSZT Az Országos Szövetkezeti Tanács pénteki ülésén Szabó István soros elnök előterjesz­tése alapján megvitatta az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározataiból a csaknem 3,5 millió tagot tömörítő, jelentős feladatokat betöltő mozgalmat érintő feladatokat. A tennivalók számbavétele során az OSZT felhívta a szö­vetkezeteket, hogy mozgósítsák erőforrásaikat az ez évi nép- gazdasági tervből rájuk háruló feladatok eredményes megva­lósítására, s sikerrel fejezzék be a IV. ötéves tervüket. Min­dennek érdekében támogassák a már eddig jelentős eredmé­nyeket elért versenymozgalmat is. Végül az OSZT felkérte a szövetkezeteket, hogy július 6-án hagyományaiknak megfe­lelően ez évben is emlékezze­nek meg az immár 53. nem­zetközi szövetkezeti napról. Egyházak vezetői Sarlós Istvánnál Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, pénteken az Országházban fo­gadta a magyarorsz&si egy­házak vezetőit. Az összejö­vetelen megjelent dr. Szent- istványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke és Ballá István, az Állami Egy­házi Hivatal elnökhelyette­se. Sarlós István a találkozón tájékoztatást adott időszerű belpolitikai kérdésekről, a Ha­zafias Népfront választási programjáról és az országgyű­lési képviselőválasztások elő­készületeiről. A találkozó során felszó­lalt dr. Ijjas József kalo­csai érsek, a magyar kato­likus püspöki kar elnöke, dr. Bartha Tibor reformá­tus püspök, D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, dr. Zse­bük Zoltán professzor, a ma­gyarországi református egy­ház zsinata világi elnöke, Palotay Sándor, a szabad- egyházak tanácsának elnöke és dr. Seifert Géza, a magyar izraeliták országos képvise­letének elnöke. A dánszentmiklósi aranykoszorúsok Szinte egy nagy szőlős és gyümölcsös kert a dánszent­miklósi határ. Ez jövedelmez a Micsurin Termelőszövetkezet tagságának. Amint a tavasz le­hetővé tette, aki csak tudott, indult a földekre. Szaporán csattogtak a metszőollók, fá­radhatatlanul dolgoztak. Most az. egyik hosszú tábla sorain csupa asszony meg lány halad, összeszokottam, gyorsam hajt­ják a sorokait, szinte egyszerre végeznek, s fordulnak vissza­felé. ök a Tyereskova arany­koszorús szocialista brigád tagjai. Tyereskováék Amíg hidegebb volt az idő, az almát válogatták, majd sza­mócatelepítésre vezényelték őket, ültettek facsemetéket az almáskertet gyarapítandó Tyereskováék, mégis a gyümöl­csösben mozognak a legottho­nosabban. Ez az állandó mun­kahelyük, — de szívesen be­kapcsolódnak minden más mezőgazdasági munkába is. Gondosan ápolják a sövényal­mást, ők honosították meg az új eljárást, amelyet, a fák ala­kítása után, karcsú orsónak neveznek ä kertészek. A brigád 1964-ben alakult, s azóta mindig az élen jár. Min­den évben elnyerte a szocia­lista címet. Tagjai közül tízen alapítók, hat kiváló dolgozó. Eddig négyszer — legutóbb tavaly — lettek elsők a Szo­cialista munkaversenyben. A versenybizottság három első díjat adott ki, ezek egyikét kapta a Tyereskova brigád. Jutalmuk lesz a háromnapos országjárás is, de nem akkor, amikor a munkák dandárja elérkezett. Metszeni kellett a szőlőt, nem volt sok idő a tereferére, amikor felkerestük őket. A brigádnapló beszédesebb, mint ők, már javában telik a vörös selyembe kötött második kö­tet, amelyet az irodában Kre- kács László Állami-díjas, a gyümölcstermesztési ágazat vezetője adott a kezembe. A napló hűen megőriz min­den fontos eseményt. Egy cikk Tyereskováról., fényképfelvé­telek a ceglédi Dózsa-ünnep- ségről. A krónikás megörökíti a munkákat, a községi óvoda bővítéséhez felajánlott anyagi segítségüket, ezután az aláb­bi sorok következnek: „Várjuk a március hónapot, a XI. párt- kongresszust.”; majd az utolsó bejegyzés hírül adja; a bri­gád elnyerte a Pest megyei pártbizottság kongresszusi ok­levelét! Munka, üdülés Gépelt papírlap hullott ki a könyvből, rajta a brigád idei vállalásai. Krekács László ké­rő szavára egy percre abba­maradt a szorgalmas munka. Az asszonyok, lányok összese- reglettek a dűlőúton. Most nem teljes a huszonkét tagú brigád, hatan a szülési és a gyermekgondozási szabadságot töltik. Közelebb húzódik az a hat kislány Is, aki egyelőre csak várományosa a brigád- tagságnak. Spenger Mih&lyné brigádve­zető. kétkezi gyümölcstermesz­tő maga is, most nincs itt. A középkorosztályt a beszélge­tésben Guba Istvánná képvi­seli, az alapítók egyike. — Még kislány voltam, ami­kor 1958-ban munkába álltam a tsz-ben. Itt dolgozik a férjem is, ő a Gagarin brigád tagja. Végigkísértem a brigádélet alakulását, fejlődését, együtt értük el az emlékezetes mun­kasikereket. Egy kicsit a mi dicsőségünk is, hogy az álta­lunk csomagolt szebbnél szebb gyümölcs aranyérmet nyert Erfurtban és Bécsben a kiállí­tásokon. — A gyümölcsöst szeretjük legjobban, az almaszedést és a csomagolást — vallja a két Forczek testvér, Mária és Esz­ter. — A termelőszövetkezet tá­mogatásával jártunk külorszá­gokban is — vetik közbe a töb­biek és már sorolják is: — közülünk többen Jugoszláviá­ban, Bulgáriában is üdültek, részt vettek a bécsi utazáson. Csemi Jánosné, aki maga is hosszú időt töltött a közös gazdaságban és ebben a bri­gádban négy évet. megjegyzi: — Nemcsak a kiránduláso­kon jár az eszünk. Megbeszél­jük mi családi gondjainkat, a tv-műsort, a látott filmet épp­úgy, mint a politikai esemé­nyeket. Vártuk, figyeltük a kongresszust, annál is inkább, mert főnökünk és brigádtár­sunk, Krekács László is a kül­döttek között volt. Figyelem­mel kísértük az országgyűlés által hozott új törvényt, amely fokozatosan csökkenti a tsZ- tagság nyugdíjkorhatárát. Va­lamennyien nagyon örülünk ennek. A BNV-n Műszeripari újdonságok Pest megyéből Csehszlovák kiállítók 2500 négyzetméteren Már teljes a vásári hangu­lat, a fővárosban egymást érik a május 21-én nyíló Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron kiállító kül- és belföldi vál­lalatok kereskedelmi képvi­seleteinek sajtótájékoztatói. Tegnap délelőtt a Fészek klubban a Műszer- és Iroda- gépértékesítő Vállalat a Ma­gyar Műszeripari Egyesülés­sel karöltve ismertette a szakág 14 vállalatának, két intézetének és számos szö­vetkezet szereplését a BNV-n. A beruházási javak szakvásárán az A és az idén felépült D pavilonban, összesen 1407 négyzetmé­ternyi területen mintegy nyolcszáz különbö­ző műszer — mérőeszközök, berendezések, laboratóriumi készülékek, irodagépek, má­soló és sokszorosító felszere­lések, orvosi műszerek — reprezentálja a hazai mű­szeripar magas színvonalát. A kiállítók sorában találhat­juk két nagy Pest megyei ér­dekeltségű vállalatot is: az IGV-t és a Ganz Mű­szer Műveket. Az Irodagép és Finom­mechanikai Vállalat szerve­zéstechnikai berendezései ma már világszerte ismertek, a termékek 90 százalékát kül­földön értékesítik. A Ganz Műszer Művek gödöllői gyárából viszik a vásárra a nagy érdeklődés­re számottartó ETSmm.. .L léptetőmotoros távszámláló és összegező berendezést, mely gyors és nagy pontos­ságú információfeldolgozást tesz lehetővé. Kiállítják a Fiat 126p személygépkocsi műszerfalát, melyet a Biels- ko-Biala Autógyárnak ké­szítenek, gödöllői alkatrészek fel- használásávaL Ugyancsak tegnap délben a Hungária étterem galériá­ján rendezték meg a cseh­szlovák kereskedelmi válla­latok - sajtókonferenciáját, ahol a két ország szoros gaz­dasági együttműködésén ala­puló több évtizedes eredmé­nyekről is beszámoltak. Csehszlovák szakemberek részt vesznek a százhalom­battai beruházásainknál, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű épít­kezéseken, továbbá a Béke és az Adria olajvezeték meg­valósításában. A Nagymaros és Gabcsl- kovó dunai óriás vízmű f szintén a két ország ősz- t szefogásával készül majd el. A tavaszi BNV-n Cseh­szlovákia 16 külkereskedelmi vállalata vonultatja fel 2500 négyzetméteres területén gép­ipari, közlekedési, műszer­ipari, gyógyszerészeti újdon­ságait. H. A. MÉLTÓAN NÉVADÓJUKHOZ Teljesítette ígéretét a brigád LEVÉL KOMÓCSIN ZOLTÁN ÖZVEGYÉNEK Egy esztendeje csupán öt szocialista brigád tevékeny­kedett a megye termelőszö­vetkezeteinek és fogyasztási szövetkezeteinek közös vál­lalatánál, a Pest megyei MÉK-nél. Ma harminchét a brigádok száma, s a vállalat dolgozóinak fele, csaknem négyszázan vallják e közössé­gek tagjainak magukat Az újonnan alakult brigá­dok egyike a váci telep áru­forgalmi dolgozóinak Komó­A beszélgetésbe bekapcsoló­dott Ország Éva is, aki tavaly fejezte be az általános iskolát és még csak most ismerkedik a brigádélettel. Talata Erzsé­bet, aki korábban a gazdaság konzervüzemében dolgozott, a múlt nyáron került a brigád­hoz. Elmondták, hogy ők is ré­szesei a vállalások végrehajtá­sának. Igyekeznek fegyelme­zetten, pontosan dolgozni, hogy munkájuk, magavisele­tük ellen ne legyen kifogás. Korszerű technikával A beszélgetés végén feltű­nik a dűlőn Veszteg János ker­tészmérnök, a termelőszövet­kezeti versenybizottság elnöke. — A vezetőség nagyra be­csüli ennek a női brigádnak a tevékenységét, hiszen mindig és mindenben lehet rájuk szá­mítani. A nyári külföldi szál­lítások idején önként vállalják a túlórát. Többen részt vettek — vasárnapjukat feláldozva — a szőlőben csepegtető öntöző- berendezés szerelésének elő­készítésében. Vonzódnak a korszerű módszerelchez, siker­rel próbálták ki az új eljá­rást, amelyet tavaly vezettünk be a gyümölcs betakarításá­ban. A kétszintes önjáró sze­dőkocsikkal több mint két­szer annyi almát szedtek le, ugyanannyi idő alatt — Nehogy azt higgye, hogy csal? a munkában ilyen nagy­szerű emberei?. A KISZ-ben. a nőbizottságban és a Vöröske­resztben is megtalálni őket. Tanácstag is van közöttük. Amint elbúcsúztunk, szét- rebbent a kis csoport Folytat­ták a munkát serényen, be­hozva ezt a pár perc lemara­dást is. T. T. csira Zoltán brigádja — tör­ténete mindössze 1974. jú­lius elseje óta íródik —, s amelynek tagjai ra3?odómun- kások, vezetője Deák Károly raktáros. A névválasztásra így emlé­kezne!?: — A brigádalapítás nem sokkal azután történt, hogy megdöbbenéssel értesültünk köztiszteletben álló politiku­sunk, Komócsin Zoltán ha­láláról. Kicsit személyes is­merősünknek tartottuk őt, mert ott voltunk egy elő­adásán, amelyet a külpoliti­ka időszerű kérdéseiről tar­tott városunk művelődési há­zában. Elragadott bennün­ket szuggesszív előadói egyé­nisége, közvetlensége, szen­vedélyessége. A brigád tagjai még a kez­det kezdetén elhatározták, hogy névadójukhoz méltóan élnek, dolgoznak majd. S hogy ez miként sikerült? A Pest megyei MÉK váci telepének eredményeit a rész­leg vezetője, Eltér Géza így összegezi: — Terveink szerint 758 vagon árut kellett felvásá­rolni, forgalomba hozni, ez­zel szemben teljesítményünk 790 vagon volt, ez forintban kifejezve 53 millió helyett, 60 milliós áruforgalom. A tervezett 150 ezer forintos nyereség pedig 400 ezerre ke­rekedett az elmúlt esztendő végére. Ebben része van a szállítók Dunakanyar és az ügyviteli dolgozók Hámán Kató szocialista brigádjának, de elsősorban a Komócsin Zoltán brigádnak. Talán ők szolgáltak rá a szocialista cím­re leginkább. Miért? Rajtuk múlik, hogy raktárainkból a burgonya, a zöldség, gyü­mölcs jó minőségben, minél kevesebb veszteséggel jusson az üzletekbe, a vásárlókhoz, A brigád tagjainak nevé­ben Fischer Istvánná alap-' szervezeti párttitkár levélben értesítette az eseményről Ko­mócsin Zoltánnét, egyebek közt ezt írva: „örömmel köz­löm, hogy május elsején, a munka ünnepén, Komócsin Zoltán brigádunk elnyerte a kitüntető szocialista címet. Szeretnénk a munkaverseny legközelebbi értékelésekor újabb eredményekről beszá­molni önnek."

Next

/
Oldalképek
Tartalom