Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

xMltm 1975. MÁJUS 17., SZOMBAT Az 550. fellépés Gálaest Nagy hátán A győzelem ünnepe alkal­mából háromórás műsor ke­retében mutatta be legsikere­sebb műsorszámait a Tápió mente művészeti együttes a nagykátai Bartók Béla Műve­lődési Központban. Telt ház előtt peregtek a számok, ame­lyek közül a legnagyobb tap­sot az Apáról fiúra cjmű tánc- kompozíció kapta, amely a ki­tűnő táncosok mellett Dóm­ján Lajos koreográfus és Mol­nár Tibor zenei vezető mun­káját egyaránt dicséri. Az együttes, amely a napokban kapta meg a legjobb szövet­kezeti együttesnek járó díszes serleget, ez alkalommal lépett ötszázötvenedszer a nagy nyil­vánosság elé. K. I. Egységes művészeti nevelés Pest megyeiek a KISZ Központi Művészegyüttesében A fennállásának negyedszá­zados jubileumát ünneplő KISZ Központi Művészegyüt­tes az egyik leggyakoribb ven­dégszereplője Pest megye mű­velődési otthonainak. Tavaly Pest megyében huszonöt alka­lommal adtak önálló műsort. Többek között Dobogókőn, Cegléden, Tinnyén, Gödöllőn, Érden, Üllőn, Pécelen, Vácrá- tóton. Gyakori vendégei a ve­rőcei ifjúsági tábornak is. Műhely — Együttesünknek több mint hatszáz tagja van — A légy jó mindhalálig - operaszínpadon Sajtótájékoztató az Operaház és az Erkel Színház jövő évi műsortervéről Három bemutató és három felújítás határozza meg az Operajház és az Erkel Színház jövő évi műsorának karakte­rét. Mint Lukács Miklós igaz­gató és Szirtes György igazga­tóhelyettes tegnap délelőtt az Operaház Székely Bertalan termében tartott sajtótájékoz­tatón elmondotta, mind a be­mutatók, mind a felújítások kifejezik a korábbi műsorpoli­tikai törekvések folyamatossá­gát, másrészt szoros kapcso­latban állnak azzal a törek­véssel, hogy minél több mun­kás származású fiatalt, ipari tanulót vezessenek el a ko­moly muzsika, a zenedrámák világának megszerettetéséhez. Az Erkel Színházban három bemutató kerül az új évadban a közönség elé. Ezek közül igen nagy érdeklődésre tart­hat számot az évad magyar ősbemutatója, Szabó Ferenc Légy jó mindhalálig című ope­rámnak előadása. Móricz Zsig- mond színpadon is többször játszott regényéhek operavál- tozatát a'íenészérző élete utol­só szakaszában írta, s már nem tudta teljesen befejezni. A kiegészítést Szabó Ferenc tanítványa, Borgulya András vállalta. A másik Erkel színházi új­donság Rossini A török Itáliá­ban című operája, a harmadik Petrov A világ teremtése cí­mű táncjátéka. Az Operaházban Richard Strauss Elektráját tűzik mű­sorra. A világszerte reneszán­szát élő nagy német zeneszer­zőnek ezt az operáját több mint 60 esztendővel ezelőtt, 1910-ben játszatták Budapes­ten először. Felújítja az Ope­raház Muszorgszkij monu­mentális zenedrámáját, a Bo­risz Godunov ot. Ugyancsak felújításban kerül a közönség elé Csajkovszkij Csipkerózsi- lca című balettje. Mint az elmúlt évadokban, jövőre is számos világhírű vendége lesz az Operaháznak. A névsorból kiemelkednek a moszkvai Bolsoj szólistái, akik az Anyegin és a Tosca előadá­sain vendégszerepeinek, to­vábbá az amerikai néger éne­kesnő, Hilda Harris, aki a Carmen címszerepét énekli. De nemcsak vendégeket fo­gad az Operaház, hanem ma­ga is többször utazik külföld­re. Még ennek az évadnak a végén' Velencében szerepelnek azr új balettel,; a nagy festő, Csontváry életét feldolgozó táncjátékkal, a Cédrussal. A nyáron Dubrovnikba utazik a társulat, itt több estén át ope­rával és balettel egyaránt fel­lépnek az idegenforgalmáról híres műemlék város nemzet­közi közönsége előtt. Megjelenik a Magyar História MÁJUS 31-ÉN NYIT A KÖNYVHÉT Budapest egyik legnagyobb munkáskerülete, a XI. kerület lesz az idei — a május 31-töl június 7-ig tartó — ünnepi könyvhét országos megnyitójá­nak színihelye. A könyv ünne­pe allcalimából — amelyet ha­zánk felszabadulása 30. évfor­dulójának jegyében rendeznek meg — 127 mű lát napvilágot. Ezúttal is féláron kerülnek forgalomba majd a Szép ver­sek 1974, a Körkép 1975, a Ri­valda 1973—74 című kötetek, Az égszínű fátyol című szovjet, valamint az Írószemmel 1974 című antológia. Ha csupán a sorozatokat nézzük, akkor is nagyon szép termésről lehet számot adni. Például a Szép- irodalmi Kiadó folytatja Déry Tibor életműsorozatát, ezúttal a Theokritosz Üjpesten két kötete jelenik meg. Iránytű című írásának két újabb köte­tével gazdagodik az lllyé" Gyula életiműsorozat is. A Ma­gyar Remekírók sorozat Kosz­tolányi Dezső regényeivel és Kölcsey Ferenc válogatott mű­veivel bővül. A könyvhéten Péter Katalin A magyar romlásnak századá­ban és Tóth István A rómaiak Magyarországon című könyvé­vel indul a Gondolat Kiadó ér­dekesnek ígérkező Magyar História sorozata. A szép könyveiről ismert Európa— Helikon egyebek között Prese- ren Versek, című könyvecské­jével gazdagítja Lyra Mundi sorozatát, s valószínűleg nagy örömet fog okozni a könyvba­rátoknak Ovidius Átváltozások című művének és Seneca Er­kölcsi levelei-nek közreadása. A Magvető Kiadó most in­dult 30 év sorozata mai szer­zők műveit kínálja: Illés End­re örvények között. Lengyel József Elejétől végig, Sánta Ferenc Húsz óra — Az áruló, Benjámin László Sziklarajzok és Csanády Imre összegyűjtött versek című kötete található az ünnepi könyvek között. Minden bizonnyal keresettek lesznek a Nagy László verseit és versfordításait tartalmazó kötetek, hasonlóképpen a Weö­res Sándor egybegyűjtött írá­sai. A Móra kiadványokat is so­rozatnak tekintve: Lengyel Dénes így élt Jókai című kö­tetét említhetjük. A Móra gyermekvers kötetei nemcsak tartalmukról, hanem illusztrá­cióikról is híresek. Nemes- Nagy Ágnes Mennyi mindent és Zelk Zoltán Száll az erdő című kötete is példa erre. Ha­sonlóan gazdag lesz a Corvina Kiadó, s a Kossuth Kiadó vá­lasztéka is, és valószínűleg so­kan fogják keresni a Zenemű Kiadónál napvilágot látó Pén­tek esti levelek című Ady- művet, vagy a Zrínyi Kiadó gondozta 125 lenéi című anto­lógiát, amely az európai el­lenállók búcsúleveleit tartal­dennap utazik Vácról. A Köz­gazdaságtudományi Egyetem könyvtárosa, minden Dióban, összejövetelen jelen van. — Zenével Vácott, a zeneis­kolában ismerkedtem meg. A tanulmányaim mellett zongo­rázni és hegedülni tanultam. Az idő tájt kezdtem el énekel­ni is. Elvégeztem az egyete­met és újra visszajöttem iae, ennek már nyolc éve. Kár, hogy Vácott még nem lépt ütne fel, remélem azonban, hogy erre is hamarosan sor kerül. K. J. Az Oktatási Minisztérium és a Pedagógusok Szakszer­vezetének Központi Vezetősé­ge országos pedagógus újítási kiállítást rendezett Budapes­ten a Fáklya Klubban. Ma már országosan mintegy 3000 pedagógus újítót tarta nak számon, és a jelenlegi tárlaton mintegy 250—300 újí tási tárgyat mutattak be. Mint a kiállítás rendezői hangsú­lyozták, az a cél, hogy az ok­tatási reform feladatainak megvalósítását minél teljeseb ben segítsék elő a pedagógus újítók is. mondta Szigeti Pál, az együt­tes igazgatója. — A tízéves úttörőktől a KISZ-korosztály felső határáig az együttes min­den tagját az önként vállait művészi munka szeretete tíz­tizenöt éven át összefogja. A körükben végzett egységes művészeti nevelés nemzetiközi érdeklődést váltott lei. Tavaly csoportjaink majd kétszáz al­kalommal jártak külföldön. Huszonöt évvel ezelőtt az együttesnek csak énekkara, tánckara és szimfonikus zene­kara volt Évente ha harminc alkalommal léptek fel. Ma vi­szont a központi énekkar, a tánckar, az egyetemi énekkar, a rajkózenekar, az irodalmi színpad, a kamarazenekar, az új zenei stúdió, az „Ifjú Gár­da” fúvószenekar és az úttörő- együttes egy évben kilencszáz- nál is több alkalommal lép fel. — Az együttes a művészeti műhely szerepet is betölti. Több, mint százötven azoknak a műveknek a száma, amelyek az együttes kezdeményezésé­re születtek. Ezek egyrészt a munkásmozgalom forradalmi hagyományait elevenítik fel, másrészt szorosan kapcsolód­nak az ifjúsági mozgalom fel­szabadulásunkat követő törté­netéhez. Az együttes nemcsak a magyar népi dalkincset dol­goztatta fel, hanem más népek dalait is. Az együttes több ízben nyer­te el a VIT-díjat, a Kiváló együttes címet és megkapta a Szocialista kultúráért jelvényt is. Egy-egy művészeti csoport számtalan díjjal, kitüntetéssel büszkélkedhet. Legutóbb az énekkar Llamgolleniben (Wa­les) nyert első díjat, ami a nemzetközi kórusmozgalomban a legrangosabhnak tekinthető. De Arezzóban is jutalmazták már első díjjal a kórust. A főváros környékéről Negyven Pest megyei tagja van a KISZ Központi Művész- együttesnek. Szinte v-alamenyT nyi a főváros környéki köz­ségek lakói. Szirmai Béla, a támekar mű­vészeti vezetője, aki most, áp­rilis 4-én kapta meg az Érkel Ferenc díj III. fokozatát, hu­szonegy éve vezeti a művé­szeti csoportot. Pest megyei emlékeiről a szünetben így beszélt. — Sok Pest megyei fiatal, fiú és lány volt az együttes tagja. Az idősebbek néha-néha még visszajárnak, érdeklőd­nek. Üjak is jönnek. Legutóbb Maglódról jött három fiatal­ember, akik nagyon tehetsé­gesek, szorgalmasak voltak. •Sokáig bejártak, később azon­ban a közlekedési nehézségek miatt elmaradtak. Igazán saj­nálom őket. Talán lehetne ott helyben valami kis csoportot összehozni. Mert például na­gyon emlékezetes valameny- nyiük számára az az együtt­működés, mely közöttünk és az ecseri együttes között v51t. Éveken át vendégek voltunk a húsvéti ünnepeken, részesei a loosolkodási játékoknak. Nem­régiben az Ecseri lakodalmas felúiításánál voltunk a segít­ségükre. örülnénk, ha ez a barátság a jövőben is megma­radna Siker a csöpp teremben Az éneikikar vezetője a meg­alakulás óta Lantos Rezső Liszt-díjas karnagy. Látogatá­sunkkor éppen külföldön volt, kérésünkre felesége, Lantos Edit karnagy szólt közös em­lékeikről. — Az elmúlt években olyan gyakran fordultunk meg Pest megyében és másutt az ország­ban. hogy hirtelen nem is tu­dom, mit válasszak. Emlék­szem. egy alkalommal egy kis­községben ' jártunk, a nevét nem is tudnám megmondani, ahol egy csöppnyi teremben vaskályha melegénél énekel­tünk kisiskolásoknak és a gimnazista korú fiataloknak. Ma is emlékszem, hogy a gye­rekeket mennyire meghatotta a mi dalolásunk. Egyszeriben mindenki tagja szeretett vol­na lenni az énekkarnak. Ne­héz szívvel magyaráztuk, hocm sokuknak éppen most változik a hangja, hogy nem egyszerű do'oo Budapestre bejárni. Viszont Papp Kornélia min­Illa nyílik a jubileumi karikatúra-kiállítás A Magyar Képzőművészek Szövetsége felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére a plakátkiállítás és a képzőmű­vészeti kiállítás után megren­dezte a jubileumi karikatúra- kiállítást is. A ma déli 12 óra­kor Budapesten az Emst Mú­zeumban megnyíló tárlaton a humoros grafika kap nyilvá­nosságot, s — mint a pénteki sajtótájékoztatón Mészáros András, a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége karikatúra szakosztályának titkára elmon­dotta — 16 karikaturista ki­lépett a vicclap kereteiből és művészi tökéllyel igyekezett kifejezni mondanivalóját. Zö­mükben társadalompolitikai, közéleti témákkal szerepelnek. Számos időszerű problémát érintenek ezekben. A Csúzli, a karikaturisták lapja, a kiállítás alkalmából Parittya címmel rendkívüli mellékletet adott ki, melyet a Hírlapkiadó Vállalat 250 ezer példányban jelentetett meg. Ez katalógus helyett ismerteti a kiállított alkotásokat, sőt még ki nem állíto'ttakat is, a többi között „a morbid humort, ami­től a szerkesztők borzonga- nak, vagy a tv-karikatúrát, ami az olvasónak a könyökén jön ki’’. A jubileumi karikatúra-kiál­lítás öt hétig tart nyitva és utána több vidéki nagyváros­ban vándorkiállítás keretében mutatják be. Disc-jockey a kispadon A disc-jockey angol kife­jezés. A két szó szerencsés párosítása lemezlovast jelent. A fogalom manapság már szinte teljesen átment a köz­tudatba. A rádió, televízió közkedvelt műsoraivá váltak e féligmeddig, vagy teljes egészében disc-jockey adá­sok, ismeretesek —• hasonló jellegű — közkedvelt KISZ- klubok is szerte a megyében. Ez mind természetes. Abban azonban már kifogásolni­valót találhatunk, hogy né­hány dörzsölten okos honfi­unk és elvétve egy-egy hon­leányunk is jó alkalmat ta­lált a „zenélésben” a munka­nélküli élethez. Anélkül nincs futballmeccs De maradjunk a tényék­nél! A falvakban különösen nagy a létjogosultsága az ef­fajta szórakozásnak. A közel­múltban Albertirsán a házak falán — szemmel láthatóan avatatlan kezek készítette plakátok hirdették a disc- jockey esteket. Ennek persze már jó ideje. A művelődési ház igazga­tóját, Pánczél Ferencet akkor más ügyben kerestük fel. Ám, amikor a lemezlovas-rendez­vényekre terelődött a szó, el­keseredetten mondta: — Jobb, ha nem is beszé­lünk a Zenthai féle össze­jövetelekről. Egy-egy rendez­vényüket randalírozás, kia­bálás, rendzavarás tarkítja. Amíg a művelődési házban léptek fel, nem is volt prob­léma. Azután azonban a Szity- tyóban, az ÁFÉSZ-vendéglők- ben. a sportkörben is bemu­tatták műsorukat. A dolgok addig fajultak, hogy a köz­ségi párt-vb és a tanács is állást foglalt az ügyben: be­tiltotta Zenthaiék működé­sét a vendéglőkben. Az igazgató mondataiból kiderült: a disc-jockey este­ket Zenthai és egy társa szer­vezte, ám az ötlet, az elkép­zelések mindenképpen az övéi. Fény derült arra is: műsorai különösen nagy népszerűség­nek örvendtek. A rendezvé­nyek idején mindig telt ház volt a vendéglőkben, a mű­velődési házban. Az iskola tanulói — bár nem teljesült kívánságuk — klubdélutánra invitálták Zenthaiékat, s be­szélik a községben, hogy a sportkör labdarúgói közül egy alkalommal többen ki­jelentették: ha Zenthai nem lép fel, nem futballoznak... Konkurencia a művelődési háznak? A i történtek felderítésére felkerestük az ügyben vala­mennyi érdekeltet, magát Zen­thai Zoltánt is. Először azon­ban Fiadeczky László községi párttitkártól érdeklődtünk döntésük körülményeiről, oká­ról. — Ügy érzem, jól döntöt­tünk, amikor a Zenthai féle disc-jockey rendezvényeknek meghatároztuk a formáját, a működési területét. Zenthaié­kat nem tiltottuk el, nem is hoztunk erre semmilyen ha­tározatot, csupán azt a felté­telt szabtuk, hogy a lemez- lovashlub a Móra Ferenc mű­velődési ház szervezte prog­ramokban léphet közönség elé. De döntésünket tulajdonkép­pen sokkal aggasztóbb okok idézték elő. — Mik voltak ezek az okok? — A randalirozások nem írhatók Zenthaiék számlá­jára, sem a kiabálások, vere­kedések. .. Az persze, hogy működésükkel meg nem szol­gált jövedelemhez jutottak, ennél sokkal súlyosabb kér­désként merül fel. Egy alka­lommal magam is szemta­núja voltam a sportkörben, amikor egy disc-jockey ösz- szejövetelen a büfé vezetője az ajtóba állt és belépődíjakat szedett. Ehhez még hozzá­tartozik az is: Zenthainak semmiféle működési enge­délye nem volt. És ugyanez ment a Szittyóban és más vendéglőkben is. Véleményét Boros János, a járási KISZ-titkár is megerő­sítette. Zenthai és lemezlovas­klubja nem tevékenykedhet a község szórakoztató intéz­ményeiben. A művelődési ház­ban igen. Onnan viszont né­hány alkalom után elmaradt. Vajon miért? A kérdést Pán- czél Ferencnek is feltettük, amikor a napokban ismét Albertirsán jártunk. Két tényt emelnék ki. Éen- thaival folytatott vitáink egy­részt anyagi természetűek vol­tak, másrészt viszont erkölcs­beliek. A népszerű lemezlovas­nak, bár nem volt működési engedélye — honoráriumként — fellépésenként 800 forintot adtunk, összehasonlításként el­mondanám, hogy ennyit fizet­tünk például Kabos László egy-egy fellépéséért is. De járt nálunk Lehoczky Zsuzsa és Balassa P. Tamás is. Őket 000 forinttal honoráltuk. Zenthai azonban egyre többet, a végén már ezerszáz forintot követelt, és ennyit nem tudtunk fizetni — mondta, majd így folytatta: — A másik tényező azonban úgy érzem sokkal súlyosabb gondokat takar. Zenthai Zol­tán 1973-ig a művelődési ház művészeti előadója volt. Ak­kor azonban önállósította ma­gát és csak a zenéléssel fog­lalkozott. Amikor nem tudtuk teljesíteni követelését, áttette székhelyét Ceglédbercelre, majd Ceglédre. Megkíséreltük helyettesíteni közkedvelt le­mezlovas klubját — népszerű beat-együtteseket hívtunk meg —. de „hódolói” megszervez­ték, hogy senki se jöjjön el hozzánk. Volt előadásunk, ami­kor egy darab jegyet sem ad­tunk el. Egy alkalommal a vasútállomáson — a már Ceg- lédbercelen tevékenykedő disc- jockey műsorára igyekező — fiatalok hangosan kiáltozva becsmérelték a művelődési há­zat és tevékenységemet. — Azóta azonban úgy tű­nik: Zenthai népszerűsége is megcsappant. Nemrég felkere­sett, mondván, tartana nálunk a művelődési házban egy le­mezlovas estet búcsúzóul. A történtek után azt hiszem ter­mészetes, hogy nem teljesítet­tük a kívánságát. Egyébként is megoldottuk már a kérdést. Legutóbb az Universal együt­tes vendégszereplésekor csak­nem 400 fiatal jött el a mű­velődési házba. Űgv tűnik, a szórakoztatás megoldható Zen­thai nélkül is. Jövedelem — saját bevallás szerint így hát sportnyelven szólva j Zenthai Zoltán a kispadra ke­rült. Amikor Cegléden műso- i rai felől érdeklődtünk elmond­ták: április közepén lépett fel utoljára. Azóta sehol sem sze­repelt. Felkerestük őt is, hogy vé­leményét kérjük tevékenységé-, ről, lemezlovas klubjáról. Al- bertirsai lakásán éppen mun­ka közben találtuk. Kisiparos apjának műhelyében dolgozik már egy ideje. — Tulajdonképpen mennyit jövedelmezett ez a lemezlovas­klub? — kérdeztük. — Igazság szerint keveset... Ügy ezernyolcszáz, 2 ezer fo­rintot havonként. Nem nagyon fizetődött ki a dolog. Persze, új lemezeket kellett vennünk, külföldről rendeltem zenei magazinokat. Minden szomba­tom és vasárnapom foglalt volt — mondta. — Amikor kilépett a műve­lődési háztól, megszűnt a mun­kaviszonya is. Csak a zenélés­sel foglalkozott? — öt hónapig csak a lemez­lovas klubbal törődtem. Apám­nál családtagként dolgoztam. Mint kisegítő. Ez nem számí­tott munkaviszonynak. Műso­raink éppen elég elfoglaltságot jelentettek számunkra, ötórás programokat tartottunk. Kez­detben keveset beszéltem a zene közben, később azonban mind többet. Vagvis Zenthai Zoltán ebben az időben valóban csak a le­mezlovaglásnak élt. Még mun­kaviszonya sem volt. Amit a jövedelméről mondott, az „ki­sebb” kiegészítésre szorulna. Mindennek hátat fordított Ügy tűnik, amikor a zenélés­hez kezdett, elfeledkezett min­denről. Korábban a községi KISZ-szervezet csúcsbizottsá­gának titkára volt, sőt tanács­tagi funkciót is ellátott, s tag­ja volt a Hazafias Népfront községi elnökségének. A zené­ért mindennek hátat fordított. Vajon kielégíthet-e egy fiatalt a lemezlovaglás, a kis erőbe­fektetéssel megszerezhető jö­vedelem? Erre a kérdésre alig­ha adhatna megfelelő választ Zenthai Zoltán. Egy másik kérdést azonban feltettünk a község vezetőinek is. Valón mindent megtettek-e azért, hogy maguk mellé állítsák ezt a fiatal embert? Mert az is kétségkívül ténv: Zenthai Zol­tán ismerte a fiatalokat, hall­gattak rá. Ügy látszik azon­ban: amikor a község vezetői­nek lénniük kellett az ügyben, már késő volt. A Zenthai-üsv hullámai el- csillapodtak Albertirsán. A le­mezlovasesteknek vége szakadt. És Zenthai Zoltán sem beszéd­téma többé. A történtek azon­ban elgondolkoztatóak. Virág Ferenc A Simontornyai Bőrgyár 5-10 éves gyokorlattal rendelkező beruházó, bonyolító csoportvezetői munkakör betöltésére oólvózotot hirdet. Fizetés és juttatások a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Simontornyai Bőrgyár személyzeti osztály. 7081 Simontornya, Gyár u. 1-5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom