Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

XHíiitm 1915. MA JUS 15., CSÜTÖRTÖK AVarsói Szerződés jubileumi megemlékezései Ma folytatódik a lengyel fővárosban a parlamenti képviselők találkozója BUDAPEST ' '•»is ; . Wi ' . >■ mm magyar küldöttség, Apró Antallal, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével a találkozón. (Folytatás az 1. oldalról) tős mértékben annak köszön­hetők, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamainak közös erő­feszítésével és kezdeményezé­sére sikerült véget vetni a hi­degháborúnak és biztosítani a békés építőmunkához szüksé- kes nemzetközi légkört... A Varsói Szerződés államai je­lentős kezdeményezésekkel szorgalmazzák a fegyverkezési hajsza korlátozását és a nem­zetközi politikai életben még meglévő konfliktusok békés eszközökkel való rendezését, a különböző társadalmi beren­dezkedésű államok békés együttműködését. Döntően en­nek köszönhető, hogy a nem­zetközi politikai élétben külö­nösen itt Európában jelentős változások történtek ... Euró­pában elhárultak a legfőbb akadályai annak, hogy létre­jöjjön az a kollektív biztonsá­gi rendszer, amelyért a Var­sói Szerződés tagállamai a leg­nagyobb erőfeszítéseket tet­ték.” Apró Antal a továbbiakban hangsúlyozta: ,,A kormányoknak és népek­nek még sokat kell tenniük a további enyhülésért, azért, hogy Európa a béke kontinen­sévé váljék. Mai találkozásunk megerősíti azt az elhatározá­sunkat, hogy ebből a munká­ból a Varsói Szerződés legfel­sőbb népképviseleti és alkot­mányos törvényhozói testüle­téi is kiveszik a részüket. Ebben a munkában nagy, biztos közös támaszunk a Var­sói Szerződés szervezetében tömörült országok legyőzhetet­len ereje, amelynek gyarapí­tását változatlanul feladatunk­nak tekintjük, szerződésünk nem a hatalmi terjeszkedési politika jegyében, hanem jogos önvédelemből született. Illú­zióknak most sem esünk áldo­zatul, elvtelen alkuba most sem megyünk bele, védelmünk biztosítékairól nem mondunk le. Ha azonban megszűnnek a tőkés államok katonai tömbjei, legelőbb a NATO, akkor kellő megegyezés alapján egyidejű­leg megszűnik a Varsói Szer­ződés is. Ehhez létre kell jönnie an­nak a biztonságos rendszernek, amelyben a békés egymás mellett élés elvei uralkodnak, mindenki elismeri a népek és államok szuverenitását, terü­letük sérthetetlenségét, tiszte­letben tartja társadalmi rend­jüket, törvényeiket, szokásai­tekezlet ügyének szentelte, összegezte a konferencia mun­kájának eddigi eredményeit és megállapította, hogy az érte­kezlet teljes sikerében lényeg­be vágó szerepet játszhatnak a szocialista országok kormányai és parlamentjei. MOSZKVA A szerdai ülésen utolsóként a lengyel delegáció nevében Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, szejm- képviselő szólalt fel. „A Var­sói Szerződés az elmúlt két év­tizedben biztosította a népek szocialista vívmányainak meg­őrzését, a szocialista közösség országainak sérthetetlenségét és népeink biztonságának alapja és biztosítéka volt — húzta alá. Lengyelország az eddigiekhez hasonlóan a jövő­ben is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy védelmi szerződésünk tovább erősöd­jék. / A találkozó csütörtökön délelőtt folytatódik és a szer­dán elhangzott javaslatok sze­rint várhatóan közös felhívás elfogadásával fejeződik be. ★ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára szerdán délután fogadta a Varsói Szerződés or­szágai parlamentig küldöttsé­geinek vezetőit, akik a szerző­dés aláírása 20. évfordulója alkalmából a lengyel főváros­ban rendezett találkozón vesz­nek részt. Szocialista védelmi koalíciónk létrehozása - történelmi parancs volt A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Varsói Szerződés 20. évfor­dulója alkalmából szerdán jubileumi megemlékezést rendezeti a Parlament kongresszusi termében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Biszku Béla, dr. Maróthy László, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagjai, Gyenes András, az MSZMP KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czi- negc Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, púja Frigyes, külügy­miniszter. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, (semi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi állam­titkár, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Az el­nökség tagja volt B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregesoport parancsnoka és V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője is. A magyar himnusz elhang­zása után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára nyitotta meg az ünnepséget. — 1945. május 9-e a re­ménység napja volt a felsza­badult népek számára. De alig négy évvel a fasizmus összeomlása után, 1949-ben már rá kellett jönniük, hogy a revansra vágyó reakciós erők nem nyugodtak bele a történelmi igazságtevésbe, megszervezték az észak-at­lanti paktumot, a tőkésorszá­gok agresszív célú összefogá­sát a szocializmus, a nemze­ti függetlenség, a társadalmi haladás és a béke ügye ellen. Amikor pedig 1955-ben meg­nyitották a NATO kapuját a A szocialista külpolitika sikereiben nagy szerepet játszik a Varsói Szerződés tagországainak véleményegyeztetése Ünnepi ülést tartottak szerdán délután Moszkvában, a Szakszer­vezetek! Házának oszlopcsarnokában a Varsói Szerződés aláírásának huszadik évfordulója alkalmából. Az ünnepség fő szónoka Andrej Gromiko, az SZKp Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere volt. A moszkvai megemlékezés elnökségében foglalt helyet Andrej Grecsko marsall, az SZKJP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere, Konsztanjtyin Katusev, az SZKP Köz- ponti Bizottságának titkára, Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, valamint több más hivatalos személyiség és meg bízott vendég. Andrej Gromiko beszéde Andrej Gromiko külügymi­niszter beszéde bevezető részé­ben rámutatott: A szocialista közösség orszá­gai döntő mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Európa har­minc éve élvezheti a békés élet előnyeit és hogy a világ- események menetét mindin­kább a feszültség enyhülésé­nek folyamata hatja át. Az elmúlt két évtizedben a Varsói Szerződés országai kö­vetkezetes harcot vívtak az új háború kirobbanásának meg­akadályozása, a nemzetközi feszültség és a konfliktusok forrásainak kioltása érdeké­ben. Hangsúlyozva, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzetben a béke és az enyhülés tenden­ciája az uralkodó és hogy a vi­lág biztonságosabbá vált. And­rej Gromiko elismeréssel szólt a testvérpártok és a testvéri szocialista országok érdemei­ről a nemzetközi- feszültség enyhítésében, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogatott bé- keprograim jelentőségéről. Az Európában végbement kedvező változások mindenek­előtt a Varsói Szerződés tag­országainak érdeme. A szovjet külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista országok, az utóbbi években eredményesen feilesz- tették kapcsolataikat csaknem minden tőkésországgal. és ki­emelte a több mint tíz éve fejlődő szovjet—francia kap­csolatokat. ,.Bizonyos fordulat következett be Anniidhoz fű­ződő kawcsolatainkbfín is. Po­zitiven kell értékelnünk kap­csolataink fejlődését Olaszor­szággal és a skandináv orszá­gokkal.” A portugáliai eseményeket kát és amelyben a vitás kérdé- Gromiko annak példájaként említette, hosv a feszültség sek erőszak és fenyegetés nél­kül tárgyalásokon oldódnak meg”. Stefan Mocuty, a román küldöttség vezetője beszéde je­lentős részét az összeurópai ér­envhülése egész Európában kedvezően hat a béke és a de­mokrácia szempontjából. „A szocialista országok szolidári­sak az áj Portugáliával, amely a demokrácia és a haladás in­jára lépett. Egyedül a portugál népet illeti meg az a jog, hogy döntsön sorsa felett. Senkinek sincsen joga ahhoz, hogy kí­vülről beavatkozzék az ország belügyeibe.” A7. európai biztonsági kon­ferenciának a Varsói Szerző­dés tevékenységében betöl­tött különleges szerepét mél­tatva Gromiko kijelentette: „Ideje pontot tenni a tanács­kozás végére, hogy legmaga­sabb szinten és a legközeleb­bi jövőben jóváhagyják az értekezleten résztvevő orszá­gok viszonyának alapelveit a békés egi/más mellett élés elvének szilárd bázisán, majd ezt követően hozzáfogjanak a tanácskozás határozatainak gyakorlati megvalósításához”. A szocialista országok — folytatta a külügyminiszter — nem egyszer kijelentették, hogy nagy jelentőséget tulaj, öonítaniak a politikai eny­hülés katonai enyhüléssel való kiegészítésének. A szo­cialista országok többször for­dultak a NATO-államokhoz azzal a javaslattal, hogy egy­idejűleg oszlassák fel az Észak-Atlanti Szövetséget és a Varsói Szerződés szerveze­tét, vagy — kezdő lépésként — számolják fel azok katonai szervezeteit. Ez a javaslat ma Is fennáll és érvényes — hang­súlyozta Gromiko. Ugyanezt a célt szolgálták a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon előterjesztett javaslatok is, amelyek azon­ban egyelőre — a nyugati tárgyalópartnerek hibájából — nem találtak meghallgatásra. A szovjet—amerikai vi­szony alakulásáról szólva a külügyminiszter „kivétele­sen fontos és nagyszabású ak­ciónak” nevezte Leonyid Brezsnyev küszöbönálló lá­togatását az Egyesült Álla­mokban, melyre mindkét fél nagy felelősségtudattal ké­szül. A SALT-tárgyalások helyzetéről Gromiko azt mondta, hogy a Szovjetunió kész továbblépni a stratégiai fegyverkorlátozások terüle­ten, de ebben a kérdésben és minden egyéb kérdésben „az egyenlőség és csakis az egyenlőség alapján hajlandó tárgyalni üz Egyesült Álla­mokul, meghiúsítva minden kísérletet, mely sérti szuve­renitását és méltóságát, el­lentétes külpolitikájának fő elveivel, a szocialista test­vérországok érdekeivel”. Kissinger amerikai külügy­miniszter két nappal ezelőtt Saint-Louisban elhangzott be­szédére reagálva Gromiko üd­vözölte az amerikai külügymi­niszter kijelentését arról, hogy kormánya változatlanul az enyhülés politikáját kívánja folytatni és javítani kívánja viszonyát a Szovjetunióval. A jelenlévők nagy tapsa kö­zepette üdvözölte Gromiko tör­ténelmi győzelme alkalmából a vietnami népet, hangoztatva, hogy a vietnami hazafiak si­kerében hatalmas mértékben közrejátszott a szocialista kö­zösség szolidaritása. Megerősítve a Szovjetunió és a szocialista országok változat­lan elvi álláspontját a közel- keleti kérdésben, Gromiko ki­emelte a genfi értekezlet sze­repét és hangsúlyozta a konfe­rencia alapos előkészítésének jelentőségét. A Szovjetunió változatlanul „a nemzetközi élet súlyos bo­nyolító tényezőjeként” ítéli meg a kínai vezetés „szovjet­ellenes, antileninista poli­tikáját” — állapította meg Gromiko. Egyre feltűnőbbé vá­lik Kína kísérlete, hogy ebbe a nemzetközi béke szempont­jából ártalmas politikába más országokat is bevonjon. Utalva Kína kísérleteire Japánnak a Szovjetunióval való szembeál­lítására egy „béke és barátsá­gi szerződés” révén, a külügy­miniszter kijelentette: „szeret­nénk remélni, hogy Japánban jól értik az alapos mérlegelés jelentőségét ebben az ügyben”, és nem engedik olyan politikai uszályba sodorni az oiszágot, amely ellentmond saját bizten- sági érdekeinek. Beszédének befejező részé­ben Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy a szocialista kül­politika sikereiben nagy szere­pet játszik a Varsói Szerződés tagországainak magasszintű véleményegyeztetése, a külpo­litikai tevékenység szüntelen és egyre hatékonyabb össze­hangolása, amelynek fóruma legutóbb a testvérországok ve­zetőinek budaoesti találkozója volt az MSZMP XI. kongresz- szusa idején. Német Szövetségi Köztársa­ság előtt, súlyos fenyegetés érte a szocialista országokat, az európai népeket. Ekkor határozta el nyolc európai szocialista ország — köztük hazánk —, hogy együttes in- tézkedéseket tesz békés épí- x tőmunkája, az európai biz­tonság, a vllágbéke védelmé­ben, és megköti a Varsói Szerződést. — A történelem igazolta a húsz év előtti elhatározás he­lyességét. — A mai magyar nemzedék tudatában van annak, hogy á szocialista szövetségeseink­kel megvalósuló töretlen ösz- szefogás, testvéri barátság és sokoldalú együttműködés ha­zánk függetlenségének és szo­cialista előrehaladásának szi­lárd bázisa. Borbándi János ünnepi beszéde Ezután Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese mondott ünnepi beszé­det. Bevezetőben emlékeztetett arra: Harminc esztendeje múlt annak, hogy a Nagy Honvé­dő Háború óriási terheit és véráldozatát viselő szovjet nép és hadserege kiűzte ha­zája földjéről a fasiszta be­tolakodókat. Szövetségben a fasizmus elleni koalícióban résztvevő államokkal, össze- röppantotta a . hitlerista ha­digépezetet, saját barlangjá­ban zúzta szét a fasiszta fe­nevadat, s ezzel a legnagyobb mértékben járult hozzá az európai kontinens országai­nak felszabadításához. A béke napja azonban nem sokáig ragyoghatott felhőtle­nül. Amíg a Szovjetunió és a többi szocialista ország konk­rét javaslatokat tett a nem­zetközi helyzet enyhítésére, addig az Egyesült Államok monopoltőkés körei, nyugati szövetségeseikkel együtt a „háború szakadékának szélén táncolás” politikáját folytat­ták, tovább erősítették a NATO-t és fokozták katonai előkészületeiket. Nyilvánva­ló volt, hogy ebben a hely­zetben a szocialista országok nem maradhattak tétlenek. A Varsói Szerződés szerve­zetében testet öltött és to­vább fejlődött az európai szocialista országok interna­cionalista szellemű politikai, gazdasági és katonai szövet­sége. A Varsói Szerződés szerve­zete a szocialista államok történelmileg új típusú szö­vetsége, a szocialista orszá­gok külpolitikai tevékenysé­gének fontos tényezője, amely­nek békeszerető politikája végső soron nemcsak a részt­vevők, hanem a világ többi népeinek érdekeit is szol­gálja. Borbándi János ezután ar­ról szólt, hogy az elmúlt év­tizedekben mélyreható válto­zások történtek a nemzetközi helyzetben, a szocializmus és a haladás javára. Most, amikor a Varsói Szer­ződés megkötésének 20. év­fordulójára emlékezünk, is­mételten hangsúlyozzuk, hogy szocialista védelmi koalí­Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese beszél. ciónk létrehozása a történe­lem parancsa volt, amit ránk kényszerítettek az imperialis­ta körök világháborús, szo­cializmus- és haladáselle­nes terveikkel és cselekede­teikkel. Ugyanakkor hangsúlyozzuk azt is — ami marxista—leni­nista külpolitikánkból ered —, hogy a teljes leszerelés mellett vagyunk, de ameddig a NATO fennáll és más im­perialista tömbök léteznek és veszélyeztetik az emberi­ség békéjét, a népek bizton­sága érdekében szükség van a Varsói Szerződés szerveze­tére. Az elmondott gondolatok je­gyében barátainkkal, szövet­ségeseinkkel együtt kifeje­zésre juttatjuk: mindent megteszünk azért, hogy a Var­sói Szerződés egyesített ere­je — miként eddig, úgy a jö­vőben is — a szocializmus, a haladás, a világbéke, nem­zeti létünk és szocialista vív­mányaink megbízható védő­pajzsa legyen. Az ünnepség az Intema- cionálé hangjaival ért vé­get. ★ Ezt követően az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Minisz­tertanács az ünnepség részt­vevőinek tiszteletére foga­dást adott az Országháziban. A fogadáson Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pohár­köszöntőt mondott. Az amerikaiak elsüllyesztettek három kambodzsai őrnaszádot A Fehér Ház szerda déli saj­tóértekezletén Ron Nessen el­nöki sajtótrtkár felolvasta a Pentagon jelentését, amely szerint hajnalban (közép-euró­pai idő) miután bizonyos jelek arra mutattak, hogy a „Maya- guez” személyzetét a kambod­zsai szárazföldre akarják szál­lítani, amerikai katonai repü­lőgépek „figyelmeztetést ad­tak”, majd az „elszállítás meg­akadályozására” elsüllyesztet­tek 3 kambodzsai őrnaszádot, további négyet pedig megron­gáltak. Egy kambodzsai őrna­szádnak sikerült elérni Kom­pong Som kikötőjét. A jelen­tés állítása szerint a „Maya- guez” fölött köröző amerikai katonai gépekre „órákon át kiskaliberű fegyverekkel tü­zeltek, mielőtt a vadászbom­bázók akcióba léptek volna”. Nyolcszáz amerikai tenge­részgyalogos szállt partra szer­dán hajnalban a thaiföldi Uta- pao légitámaszponton és to­vábbi ezret helyeztek riadóké­szültségbe Okinawa szigetén. A hongkongi kikötőben három amerikai hadihajó húzta fel a horgonyt olyan meg nem cá­folt feltételezések közepette, hogy útirányuk a Sziámi-öböl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom