Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

/ 1975. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK MECtti w sjimtm 3 Másodszor is kiváló lett az albertirsai Szabadság Tsz A járási hivatalok fontos szerepet töltenek be a megye fejlesztésében Elismerően értékelte a Pest megyei Tanács vb a ceglédi járási hivatal tevékenységét Magasabb követelmények a tanácsi vállalatok káder- és személyzeti munkájában A sort az albertirsai Sza­badság Tsz nyitotta tegnap: a tavalyi gazdálkodásuk alap­ján kiváló címmel kitüntetett szövetkezetek közül elsőként e gazdaságban vehették át a munkások a munkájuk ered­ményét elismerő oklevelet. A termelőszövetkezet kul­túrtermében Válent Mihály elnök köszöntötte a közös gazdaság élenjáró dolgozóit, szocialista brigádjainak veze­tőit. Megjelent az ünnepi közgyűlésen Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság titkára, Caál Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője, és dr. Nyemcsók János, a megyei pártbizottság munkatársa. A tsz elnöke szólt arról, hogy az immár másodízben kiér­demelt kiváló címet tervsze­rű munkával alapozták meg a 3157 hektáron gazdálkodó tsz tagjai, a növénytermelés, az állattenyésztés, az építő- és gépjavító részleg s az ipa­ri melléküzem dolgozód. A gazdaságban tavaly 700 hektáron termeltek búzát és az átlagtermés 40,9 mázsa volt hektáronként, jóval fe­lülmúlva az országos átlagot. Hasonlóan jó eredménnyel termesztettek őszi árpát, va­lamint gyengébb minőségű homokos területeiken do­hányt, burgonyát és napra­forgót. A kukorica termés­átlaga elmaradt a korábbitól, elsősorban a kedvezőtlen őszi időjárás miatt. Ez utóbbi nö­vény termesztését teljes egé­szében gépesítették. A legna­gyobb mezőgazdasági mun­kát, a kukoricatörést kom­bájnok segítik, s a morzsol- tan behordott termény a ta­valy épített nagy teljesítmé­nyű szárítóberendezésbe ke­rült. A Szabadság Tsz gaz­dái 128 hektár területen ker­tészkednek, s ezenfelül több mint 100 hektárnyi a gyü­mölcsösük. A növénytermesztéshez ha­sonlóan fejlődött az állatte­nyésztés, 425 férőhelyes sza­kosított szarvasmarha-tele­pükön tavaly korszerűsítet­ték a fejést, az egy tehénre jutó évi tejhozam 3100 liter volt Beszámolt a tsz-elnök ar­ról is, hogy a növénytermesz­tési ágazat a kedvezőtlen idő­járás ellenére is túlteljesítet­te több mint 15 millió forin­tos árbevételi tervét, az állat- tenyésztési ágazat a terve­zett 20 millió forint helyett több mint 21 milliót jövedel­mezett. Szóba került, hogy amint gyarapodik a közös, úgy tud­nak egyre inkább gondos­kodni e fejlődés megalapo­zóiról, az öregekről: az 1000 forint alatti járadékokat es nyugdíjakat például havi 100 forinttal pótolja a tsz. Nem feledkeznek meg azokról sem, akiken a jövendő múlik, o fiatalokról: a családalapí­tóknak, ha az egyik házaspár tagja a tsz-nek harmincezer, ha mindkettő, ötvenezer fo­rintos kámatmentes lakás­építkezési hitelt nyújtanak. Az idén félmillió forintot szántak e célra. A kiváló címet dokumen­táló oklevelet — a beszámoló után — dr. Gaál Lajos nyúj­totta át a tsz vezetőjének, majd Gyovai Pál főmezőgaz­dásznak, Raszler József trak­torosnak, Hegedűs Lajos fő- állattenyésztőnek, Kostyai János fogatosnak és Kőhal­mi Mihály gépüzem-vezető- nek a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést, Benkó Jánosné tejkezelőnek és Deli István üzemegység-vezetőnek a miniszter dicsérő okleve­lét nyújtotta át. Cservenlca Ferencnének, az MSZMP KB tagjának, a me­gyei pártbizottság első titkárá­nak üdvözlő levelét dr. Nyem- csók János adta át a gazda­ság elnökének. A. Z. Pest megyében a tanácsokra — és ezen belül a járási hi­vatalokra — sajátos feladato­kat ró, hogy megyénk az or­szág legnépesebb, nagy terüle­tű megyéje; a népesség növe­kedése és mozgása az orszá­gos átlagot jóval meghaladja; a megye különböző részein természeti és gazdasági adott­ságokban jelentősem eltérnek egymástól. Mindezek szinte teljes egé­szében érvényesek a ceglédi járási hivatal munkájára, amelyről a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén Babinszki Ká­roly, a járási hivatal elnöke számolt be. Maga az a tény, hogy a vég­rehajtó bizottság évente átte­kinti néhány járási hivatal munkáját, s hogy a megyei ta­nácsülés is foglalkozott ezzel a témával, jelzi, hogy a járási hivatalok fontos szerepet tölte­nek be — a tanácstörvénynek megfelelően — a tanácsi szer­vezetben és a megye megha­tározott részeinek, települései­nek fejlesztésében. Ez a megállapítás a Pest megyei Tanács legutóbbi, áp­rilisi ülésén hangzott el, amely a járási hivatalok mun­káját elemezte. Ugyancsak megállapította a megyei ta­nácsülés, hogy a járási hivata­lok jól beilleszkednek a taná­csi szervezetbe, tevékenysé­gük egyenes irányban fejlődik. pontosan egyharmada ugyanis még külterületen, tanyán él. Igaz, az utóbbi években egyre többen költöznek el a tanyák­ról, be a községekbe, városok­ba. Ez az elköltözés azonban nemcsak a tanyákra, hanem az egész járásra is érvényes, a la­kosság száma 15 év alatt mint­egy 10 százalékkal csökkent. Annál inkább fontos, és ko­moly vonzóerővel bírhat a községek fejlesztése, az élet­körülmények további javítása. Ilyen szempontból is örven­detes például, hogy a járás valamennyi községében mű­ködik könyvtár, az óvodai he­lyek száma a tervezett 100 he­lyett, 350-nel növekedett, s példa nélküli a fejlődés a többi között az egészségügyi ellátásban. Együttműködéssel, segítséggel Lehetne még hosszan sorolni az ötéves terv gazdagodásának bizonyítékait s szinte mind­egyik példához hozzátehetnénk — miként azt Babinszki Ká­roly hozzá is tette: — sike­rült mindez együttműködéssel, számottevő társadalmi segít­séggel. Közismerten jó és gyümöl­csöző a járási hivatal kapcso­lata mindenekelőtt a járási pártbizottsággal, de ugyanígy a Hazafias Népfronttal, a já­rási KISZ-bizottsággal, a ter­melőszövetkezetek Dél-Pest megyei területi szövetségével, valamennyi társadalmi szerv­vel és a legtöbb üzemmel, gazdasággal. Bár — ezt a vb sem mulasztotta el kimondani — vannak még kihasználatlan lehetőségek, elsősorban a köz­ségek és a helyi termelőszövet­kezetek együttműködésében. Lévén, hogy a járás községei­nek többségében az egyedüli nagyüzem, amely segíthet: a tenmelőszö vetkezet. A figyelem középpontjában az életkörülmények javítása A népfront jelöltjei kaptak bizalmat Mindennapos gyakorlat az üzemi demokrácia fejlesztése ezen belül is Cegléden és Vá­(Folyliatás az 1. oldalról) Jelölőgyűlésekre került sor a megye több más területén is. ASZÖD A 2. választókerületben; Aszódon, a fegyveres erők klubjában tartották meg a je- lölögyűlést, amelyen részt vett dr. Biró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára. Kiss Károly, a nagyközségi közös tanács el­nöke a Hazafias Népfront ne­vében képviselőjelöltnek dr. Cselőtei László kertészmér­nököt, a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanszékve­zető tanárát javasolta. A ja­vaslattal a jelölőgyűlés egyet­értett. TAPIÓSAG ' Az 5. választókerület Tá- pióságon, a művelődési ház­ban megtartott jelölőgyűlé­sén részt vett Csonka Csaba, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának munkatársa. A képviselőjelöltre Povázson Sándor, a nagykátai járási hivatal művelődésügyi osz­tályvezetője tett javaslatot. A képviselőjelölt dr. Vámos Ma­rietta, tóalmási körzeti orvos lett. TAPIÖGYÖRGYE A 6. választókerület tápió- györgyei jelölőgyűlésén a kép­viselőjelöltre javaslatot tett Perényi György, a Hazafias Népfront nagykátai járási tit­kára. Matula Pál munkás­nak, a KGYV Vasszerkezetek Gyára művezetőjének a jelö­lésével a gyűlés egyetértett. JASZKARAJENÖ A 9. választókerület jelölő­gyűlését Jászkarajenőn, a művelődési házban tartották meg, amelyen részt vett Sá­ron Sándor, az MSZMP Pest megyei Bizottságának mun­katársa. Detrei Sándor, a Ha­zafias Népfront ceglédi já­rási elnöke ismét Győré Sán­dor mezőgazdasági munkást, az aibonyi Sárgvári Endre Ter­melőszövetkezet elnökét ja­vasolta képviselőnek. A gyű­lés résztvevői egyhangú sza­vazással álltak ki a javaslat mellett bzAzhalombatta A 20. választókerületben, Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál tar­tott jelölőgyűlésen részt vett dr. Vas Judit, az MSZMP Pest megyei Bizottságának mun­katársa. A javaslattevő Pável Nándor, általános iskolai igaz­gató volt. A kerület képvise­lőjelöltje Magyar Sándor, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat technikusa lett. VÁC Ä 28. választókerület váci, Híradástechnikai Anyagok Gyárában megtartott jelölő­gyűlésen részt vett dr. Mon­dok Pál, az MSZMP Pest Máskor itt vaslemezt dönget a kalapács, fém jajong, cseng az ütések alatt, egyszóval dol­goznak tempósan. Itt az ócsai Üj Barázda Termelőszövetke­zet lakatosüzemének szerelő- csarnokában, a vastraverzek boltíve alatt most szokatlan a csönd. Félkörívben állnak az emberek, sokan kiszorulnak a majorság udvarára, a 2uhogó napfénybe. Dr. Kocsis János helybeli körzeti orvos, a Haza­fias Népfront községi szerveze­tének elnöke mikrofon elé lép. A képviselőválasztás jelentősé­géről beszél, arról, hogy nem­csak állampolgári jog válasz­tottunkat a Parlamentbe kül­deni, hanem felelősség is, mert társadalmi felelősséggel tarto­zik az is, aki a megbízást ad­ja, az is aki elfogadja. Akik adják: Pest megye 14. választókörzetének — Úcsa, Gyál, Alsónémedi, Felsöpa- kony, Bugyi — választói, aki­nek jól kell majd sáfárkod­nia tízezrek bizalmával: Vitz Mártonná, a Telefongyár bugyi egységének munkásnője, fiatal- asszony, akit most jelölnek első ízben képviselőnek. Jelölik-e? Ez dől el most. Egy nappal korábban saját vállalatának dolgozói már mellette szavaztak. Egyelőre Ihászi József, a dá- basi járási pártbizottság első titkára kér szót, röviden vá­zolja, hogy a legutóbbi ciklus időtartama alatt mint fejlődött a járás — 600 millióról 1,9 milliárd forintra nőtt a mező- gazdasági termelés, a tervezett 600 millió forint értékű beru­házás helyett már tavaly 655 milliós gyarapodást könyvel­hettek el, húsfeldolgozók, tej­üzemek, szakosított állattartó telepek épültek, s amit inkább tapasztal a lakosság: megépült 90 kilométer vízhálózat, 4 ki­lométer csatorna, 775 kisgyer­meknek jutott hely az óvodá­ban. Beszélt arról is, hogy a teendők ezután sem fogyat­koznak, a tervek valóra váltá­sához pártunk XI. kongresszu­sa mutat utat. megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja, a Pest megyei Tanács elnöke. Dr. Lenyó László, a Forte Vállalat igaz­gatója javasolta a résztve­vőknek, hogy a választóke­rület képviselőjének ismét Nagy Miklós mérnököt, a Kulturális Kapcsolatok In­tézete elnökhelyettesét jelöl­jék. A javaslatot elfogadták. S egykettőre szó került arról is, hogy miféle teendőket szán­nak jövendő képviselőjüknek az ócsaiak, akik mint a hoz­zászólásokból kitűnik, földijük­ként tartják számon Farkas Rozikát, azaz Uitz Mártonnét, aki gyermekkorát e községben töltötte, ide való a férje is. A hallgatóság soraiba húzó­dó szőke fiatalasszony látni- valóan azon töpreng, milyen úton is kell majd elindulnia, hogy e közhasznú megoldá­soknak rendre eleget tegyen, lehetősége, tudása szerint, az itt megígért segítséggel. Néhány perc múlva kiderül, hogy ezen egyre inkább van mit gondolkodnia, mert jelölt­nek már megszavazták. Egy­hangúan. A. Z Külsőségeiben a tegnap este tartott váchartyáni jelölőgyű­lés éppen olyan ünnepélyes volt, mint az eddigiek. Tartal­mát tekintve azonban valami­ben, és nem is jelentéktelen dologban, különbözött tőlük. Amikor Krima János, a váci járási hivatal elnöke, aki a 27-es választókerület gyűlésén beszédet mondott, befejezte az ország és a körzet legutóbbi négyesztendős fejlődésének is­mertetését, és elérkezett be­széde legfontosabb pontjához, a Hazafias Népfront nevében a megszokottal ellentétben nem egy, hanem két képvise­lőjelöltre tett javallatot. Amíg a gyűlés eljutott e szokatlan mozzanatig, minden a hagyományos rend szerint zajlott. Demény János váchar­tyáni tanácselnök nyitotta meg a tanácskozást, melyen részt vett Barát Endre, a Pest me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a váci járási pártbizott­A ceglédi járási hivatal egyike a legeredményesebben tevékenykedő hivataloknak. Pontosan fogalmaznak Ceglé­den, amikor azt mondják: fon­tos feladatnak tekintik, hogy elősegítsék a lakosság életkö­rülményeinek állandó javítá­sát, egészségügyi, közművelési és oktatási színvonalának emelését. A szándék ered­ménnyel jár, ezt bizonyítja a ceglédi járás mindennapi fej­lődése, s ezt elismerte tegnap a végrehajtó bizottság is. Vitathatatlanul jelentős sze­repe van a járási hivatal he­lyi tanácsokat segítő, a fej­lesztést koordináló és támo­gató munkájának abban, hogy a járás több mint 56 millió fo­rintos ötéves fejlesztési tervét várhatóan 78 millió forintra teljesíti. A vízhálózat mintegy 48 kilométerről 106 kilométer­re növekedett, és az 1040 dara­bos magánlakás-építési tervü­ket is valószínűleg túlteljesí­tik. Minden község belterüle­tén kiépült a villanyhálózat, amely ma már több mint 320 kilométer hosszú. Ebből azon­ban mintegy 60 kilométer — külterületen van. Figyelmet érdemlő ez utóbbi szám, a járás lakosságának ság első titkára, Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Darvasi Pálné, a gödi termelőszövetkezet elnökhe­lyettese. Az elhangzott javaslat sze­rint a Hazafias Népfront azt indítványozta a gyűlés részt­vevőinek, hogy Tomecsko Fe- rencné mezőgazdasági mun­kást, a sződi tsz kertész szak­munkását és Diváld Béláné laboránst, a vácrátóti botani­kuskert dolgozóját egyaránt jelöljék országgyűlési képvise­lőnek. Szakmai és társadalmi munkájuk szerint mindketten alkalmasak a megtisztelő fel­adat ellátására. A bejelentés után a felszó­lalók mindannyian elfogadták és támogatták a kettős jelö­lést. Amikor a gyűlés szavazott, egyhangúan elfogadták a Ha­zafias Népfront javaslatát. Ö. L. Az MSZMP XI. kongresszu­sa szocialista rendszerünk to­vábbi erősítését, gazdaságunk tervszerűségének, a társadalmi termelés hatékonyságának nö­velését jelölte meg a legfonto­sabb feladatok között. A haté­konyabb, magasabb szintű munka új és magasabb köve­telményeket támaszt a válla­latokkal és intézményekkel s ezen belül a vezetőkkel szem­ben. Természetesen Pest me­gye 50 megyei tanácsi válla­latával és intézményével szemben is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén első ízben tekintette át ezeknek a vállalatoknak és intézmények­nek a káder- és személyzeti munkáját és megállapította: az MSZMP Politikai Bizottsá­ga 1967. május 9-i, valamint a Minisztertanács 1968. januári határozata óta e téren számot­tevő fejlődés tapasztalható. A káder- és személyzeti munka céltudatosabb és eredménye­sebb lett. összeségében meg­állapítható, hogy a tanácsi vállalatok vezetői politilcailag és szakmßilag felkészültek, megfelelő szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkeznek. A vezetők általában igénylik a vállalati kollektíva vélemé­nyét, állásfoglalását, tevéke­nyen bevonják az irányításba a párt- és szakszervezeti szer­veket. Az üzemi demokrácia fejlesztése a tanácsi vállala­toknál és intézményeknél mindenapos gyakorlattá vált. A különböző szintű vezetői megbeszéléseken, igazgatói, termelési, szocialista brigád­vezetői, újítói tanácskozáso­kon, munkásgyűléseken a dol­gozók tájékozódnak, véle­ményt alkotnak és javasolnak a vállalatot érintő kérdések­ben. Különösen a szocialista brigádmozgalom tölt be egy­re nagyobb szerepet a■ válla­latok életében. Fizikai dolgozok a vezetésben Korántsem szólt azonban piinden területre érvényes, egyértelmű elismeréssel a ká­der- és személyzeti munkáról a végrehajtó bizottság. Válla­latonként esetenként jelentős eltérések mutatkoznak. Jó pél­dául a személyzeti munka a solymári PEMÜ-nél, a szent­endrei Kéziszerszámgyárnál, a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalatnál, van viszont jócs­kán javítanivaló általában az építőipari vállalatoknál, és cott. Fontosságának megfelelő hangot kapott a végrehajtó bi­zottság tegnapi ülésén a válla­latok minősítési és káderután­pótlási tevékenysége. A fel­ügyeletet ellátó megyei tanácsi osztályok együttes beszámoló­ja is hangsúlyozza; a káder- munka egyik legfontosabb fel­adata a tervszerű utánpótlás és erre mutatkoznak törekvé­sek és vannak figyelemre mél­tó eredmények is. Erre utal például az, hogy 1968 óta mintegy 380 fizikai állományú dolgozó került vezetői beosz­tásba. Elsősorban — középve­zetői beosztásba. Nagyon sokszor még ma is gondot jelent a felügyeleti szerveknek az, ha egy-égy igazgatói, főmérnöki vagy fő­könyvelői állás megüresedik, mert a legtöbb vállalatnál a vezetők a kívántnál kisebb mértékben törődnek a tervsze­rű utánpótlással. Holott — s ez viszont a minősítésekre hív­ja fel a figyelmet — a veze­tők minősítésénél egy nagyon fontos szempont kellene le­gyen az, hogy miként foglal­koznak ezzel g kérdéssel. Kongresszusi, párthatározatok mondják ki, hogy a vezetők egyik legfontosabb feladata az utánpótlás nevelése. Feltehetően kamatozni fog, hogy ezt a kérdést a végre­hajtó bizottság most napirend­re tűzte, és ismételten a fi­gyelem középpontjába állítot­ta. Annál is aktuálisabb ez, mert a vállalatok éppen e na­pokban készítik el ötéves ká­derutánpótlásig tervüket.., Nagyobb céltudatosságot A gyorsabb ütemű előreha­ladáshoz tehát nagyon sok he­lyen a még meglevő helytelen szemléleten kell változtatni. Bizonyos fokig ugyancsak a szemlélettel függ össze egy másik gond: kevés a női veze­tő; összesen négy intézmény- vezető és hat főkönyvelő nő. Az arra alkalmasak felkészíté­se nagyobb céltudatosságot igényéi. Megkívánja ugyan­ezt a tehetséges fiatalok mun­kájának figyelemmel kísérése is. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnapi ülé­sén döntött a megyei Arany János pedagógiai díj és emlék­érem odaítéléséről is. A díjat és emlékérmet a pedagógus­napi megyei kiemelt ünnepsé­gén adják át. D. G. Társadalmi felelősséggel Mindketten alkalmasak a megtisztelő feladatra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom