Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

Az aláírás 20. évfordulóján A Varsói Szerződés országai parlamenti képviselőinek találkozója a lengyel fővárosban Jubileumi megemlékezés Budapesten és Moszkvábun A lengyel fővárosban, a nemzet-gyűlés osz­lopcsarnokában szerdán délelőtt megkezdő­dött a Varsói Szerződés országai parlamenti képviselőinek kétnapos találkozója, ame­lyet a szerződés aláírása 20. évfordulója al­kalmából rendeznek meg. A jubileumi eseményen a bolgár küldött­séget Vladimir Bonén, a nemzetgyűlés el­nöke, a csehszlovákot Alois Indra, a szö­vetségi gyűlés elnöke, a legyeit Stanislaw Gucwfl, a szejm elnöke, a magyart Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az NDK-ét Gerald Götting, a népi kamara elnöke, a románt Stefan Mocuti, a nagy nemzetgyűlés alelnöke, a Szovjetunióét Alekszej Sityikov, a legfelsőbb tanács szövetségi tanácsának el­nöke vezeti, Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a találkozót Európa jövője szempontjából rendkívül fontos időszakban tartják, amikor a szocialista közösség következetes béke­politikája eredményeként ki­bontakozott az enyhülés szé­les folyamata. Ezt követően Henryk Jab~ lonski, a LEMP PB tagja, ál­lamelnök tolmácsolta a jelen­levőknek a LEMP KB, az ál­lamtanács és a kormány üd­vözletét. — Mi, lengyelek, különös megelégedéssel fogadjuk azt a tényt, hogy a hét európai szocialista ország parlament­jeinek képviselői éppen Var­sóban jöttek most össze, hogy megünnepeljék védelmi szer­ződésünk jubileumát, és ki­fejezésre juttassák állásfog­lalásukat a béke és bizton­ság megerősítése, az euró­pai együttműködés fejleszté­se és a népek közeledésének nagy ügyében — húzta alá jabíonski államelnök. A találkozón ezután Vladi­mir Bonev, a bolgár küldött­ség vezetője vette át az el­nöki tisztet, és elsőként Alek­szej Sityikov, a szovjet dele­gáció vezetője szólalt fel. Rá­mutatott, hogy a Varsói Szer­ződés országai az elmúlt húsz esztendőben számos olyan fontos, építő jellegű kezdeményezést tettek, amely lényegbevágóan befolyásolta Európa és az összes földrész különböző társadalmi rend­szerű országai kapcsolatainak fejlődését. — A Varsói Szerződés a bé­ke és a szocializmus megerő­sítésének hatékony eszkö­zévé vált, biztosította a dol­gozók milliói nyugodt alkotó­munkájának lehetőségét — hangsúlyozta Sityikov. Alois Indra, a csehszlovák küldöttség vezetője aláhúzta a Varsói Szerződés békés jel­legét, és megállapította, hogy a népek közötti együttműkö­dés az utóbbi években egész sor konkrét eredményt ho­zott. „A tartós béke biztosí­tása érdekében azonban még további erőfeszítésekre van szükség” — mondotta. A találkozón ezt követően Apró Antal elnökölt. Gerald Götting, az. NDK delegációjának vezetője meg­állapította, hogy a Varsói Szerződés történelmi szerepet játszott az európai béke meg­őrzésében és a kontinens or­szágai együttműködésének ki­bontakoztatásában. „Szerződé­sünk humánus céljai alap­vetően különböznek a tőkés államok katonai és politikai szövetségeinek célkitűzésed­től” — hangoztatta. Az NDK népi kamarájá­nak elnöke után a bolgár küldöttség vezetője, Vladimir Bonev emelkedett szólásra. Rámutatott, hogy az 1955. május 14-én aláírt Varsói Szerződés a szocialista or­szágok kapcsolataiban új, mi­nőségileg magasabb szintű szakaszt nyitott meg. „Az elmúlt 20 év megmutatta — emelte ki —, hogy ez a vé­delmi egyezmény hű maradt történelmi jelentőségű célki­tűzéseihez, s Európa és a vi­lág békéje és biztonsága meg­szilárdításának hatalmas té­nyezőjévé vált”. Ezt követően Gerald Göt­ting elnökölt, s Apró Antal­nak, a magyar küldöttség ve­zetőjének adta meg a szót APRÓ ANTAL: A szerződés biztosítja a békés építőmunkához szükséges nemzetközi légkört Apró Antal bevezetőben a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a magyar országgyűlés, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya nevében és megbízásából köszöntötte a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képvi­selőinek találkozóját és emlé­Fokozatosan eltűnik a szürke lepel Korszerű porta’anító berendezést kap a DCM Üzembe helyezése, 1963 óta több tízezer tonna porral szennyezte környezetének le­vegőjét a Cement- és Mész­művek váci gyára. A nagy­üzem környékén azóta szürke lepel borítja a tájat, a nö­vényzetet, sőt szeles időben Váctól jóval távolabb is észlelik a gyár porát. A levegő szeny- nyezéséért tetemes összegek­kel bírságolják a gyárat, s időnként kártérítésért perelik a DCM-et a szomszédos válla­latok, a környező termelőszö­vetkezetek is. A vizsgálatok megállapítot­ták, hogy a mulasztást a gyár építésénél követték el. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a DCM technológiai bővítése során nem fejlesztették a por­tálandó berendezéseket, holott a város és a megye veze­tői többször szót emeltek az áldatlan állapotok mi­att. | A váciak időközben több el­járással kísérleteztek, de egyik sem hozott kielégítő ered­ményt, ezért a légszennyezés csökkentésére rekonstrukciós programot állítottak össze, amelyet három ütemben való­sítanak meg. Az első szakasz­ban — amelyhez állami támo­gatást is kapnak — a cement­malmok, a granuláló tányérok, a cementszállítás, a kötélpálya, a fogadóállomás, a forgóke­mencék, s a nyers liszt szállí­tás műveleteinek portalanító berendezéseit szerblik fel. A munka megkezdődött. A berendezéseket a nyugat­német Beth-cég szállítja. E ké­szülékekkel légköbméteren­ként legfeljebb 50 milligramm por kibocsátását garantálják. A szerelést a jövő évben fe­jezik be. A rekonstrukció má­sodik ütemében, előrelátható­lag 150 millió forintos beruhá­zással, megoldják a nyersmal­mok, a szárítók és a nyersliszt szállítás és tárolás portalaní­tását. Ezt a munkát három év­re tervezik, végül a harmadik ütemben a forgókemencék lég- tisztító berendezései készülnek el. kezeit arra, hogy. ez év márciusában volt az MSZMP XI. kongresszusa és április 4- én ünnepelte a magyar nép 30. évfordulóját annak, hogy a Szovjetunió felszabadította Magyarországot. Ezekben a na­pokban — mondotta — min­den haladó gondolkodású, be­csületes ember hálával gon­dol a Szovjetunióra, amely a háború legfőbb terhét viselte és a legnagyobb áldozatokat hozta a népek békéjéért, az egyetemes emberi haladásért. A Varsói Szerződés jelentő­ségét (méltatva az országgyű­lés elnöke egyebek között ki­jelentette: a szocialista építés­ben elért eredményeink jelen­(Folytatas a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI.TANÁCS LÁPJA: XIX. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM ÁRA KO FILLER 1975. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését május 15-re összehívták. A Politikai Bizottság nemzetközi kér­désekről szóló tájékoztató megvitatását, valamint más időszerű kérdések tárgya­lását javasolta a Központi Bizottságnak. A népfront jelöltjei kaptak bizalmat Szigethalmon Gáspár Sándort, Hódmezővásárhelyen Győri Imrét, Salgótarjánban Brulyó Jánost jelölték országgyűlési képviselőnek Ünnepi hangulat, zeneszó, zászlódísz fogadta tegnap dél­után az érkezőket a Csepel Autógyár 'művelődési köz­pontjában. Több mint hatszá- zan gyűltek össze délután négy órára, nemcsak az autógyári­ak, hanem a Pestvidéki Gép­gyár, a SZ1MF1 és az ATEV dolgozói, valamint négy köz­ség: Halásztelek, Szigetha­lom, Tököl és Szigetszentmik- lós lakosaiból, hogy részt ve­gyenek a megye 18. választó- kerületének jelölögyűlésén. A jelölőgyűlésen megje­lent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Jámbor Miklós, slz SZMT ve­zető titkára, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Raffay Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke, valamint a választókerület községeinek, gyárainak párt- és tanácsi vezetői. A Himnusz hangjai után Dékány Sándor, a Hazafias Népfront ráckevei járási bi­zottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket, majd A szakmai bértáblázat kategóriái szerint Már végrehajtották az előírásokat az ISG-ben I Mint köztudott, minden vállalat annak függvényében fejlesztheti dolgozóinak bé­rét, hogy milyen ütemben nő a nyereség, emelkedik a ter­melékenység. Az Ipari Sze­relvény- és Gépgyárban évek óta dinamikusan emelkedett az átlagkereset, míg 1970- ben egy dolgozó átlagosan 24 000, addig 1971-ben 25 100, 1972-ben 26 800, a következő évben 29 300, tavaly pedig 31 800 forintot keresett. A fizetéseket differen­ciáltan rendezték. A prbduktív munkások 6 szá­zalékot, ezen belül a kovács­üzem dolgozói 7-et, a tmk- sok, karbantartók 5-öt és az alkalmazottak, beosztottak 5 százalékos bérfejlesztést kap­tak. 1972 óta nagy figyelmet fordítottak a nők bérének emelésére, ugyanis az jelen­tősen elmaradt a férfiakétól. 1972-ben például 7.8, 1973­ban 6,85, tavaly 5,29 százalé­kot kaptak. Idén az 5 száza­lékos bérfejlesztésen belül a nőknek 1 százalékkal többet adtak a férfiaknál. Ma már elmondhatjuk, hogy az ISG- ben a nők és a férfiak azo­nos bért kapnak, kivételt csak a különösen nagy erő­feszítést kívánó munkák ké­peznek. Az 1976. január elsejei ha­táridőnél háromnegyedévvel korábban, ' március elsej're érvény­be lépett az országos szakmai bértáblázat a vállalatnál. Mint a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak, valamint a vasasszakszervezetnek kül­dött jelentésükből kiderül, minden dolgozót felzárkóztat­tak a táblázatban szereplő bérkategóriák alsó határáig. Ennek kapcsán 135-en 11,5 százalékos béremelést kap­tak. A szakmai bértáblázat pillanatnyilag 1391 emberre vonatkozik, de a többi dolgo­zó bére is az övékhez ha­sonlóan alakul. Jövőre a tervek szerint ismét 4 százalékkal eme­lik a fizetéseket, de mint már említettük a nyereség alakulásától ■ függ, hogy ennél gyorsabb ütem­ben növelhetök-e a bérek. Cz. V. Az Ipari Szérelvény- és Gépgyár armatúraüzemében két év­vel ezelőtt kezdték meg a gömbcsapok gyártását svéd liccnc alap­ján. Azóta évente 43—50 ezer nagy látású gömbcsapot gyártanak, 20 százalékát külföldi megrendelésre. A képen: Csizmadia Jó­zsef félautomata hegesztőgépen dolgozik, a műveletet Svédország­ban sajátította cl, (Tóbiás Irén felvétele) Szeghalmi Gyula, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára a jelölés és a képvi­selőválasztás jelentőségét mél- , tatva összegezte az eltelt négy esztendő eredményeit. Elmon­dotta, hogy az autógyár négy esztendővel ezelőtt nagyon sok gonddal küszködött, ma azonban már újra a Jejlődés útját járja. Ebben megha­tározó szerepe volt — mon­dotta — a Központi Bizott­ság és a kormány tudatos gazdaságpolitikájának. Ennek köszönhető, hogy a termelés négy év alatt 140 százalékkal fejlődött. Jelentőségét csak növeli, hogy ez a termelésnö­vekedés a. termékszerkezet nagyarányú átalkitásával együtt ment végbe. Ma már a gyártmányok több mint 60 százaléka új termék. Hasonló eredményekről számolt be a Pestvidéki Gépgyárral kap­csolatban. Beszélt arról is, hogy a gyá­rakhoz hasonlóan a választó- kerület négy községe is igen intenzíven fejlődött az elmúlt választási ciklus alatt. A nagy érdeklődéssel kísért beszámolót követően Túri Ist­ván, a Csepel Autógyár üzem­fenntartó gyáregységének ve­zetője — a Hazafias Népfront nevében — a kerület választó- polgárainak képviseletében megjelenteknek javasolta, hogy ismét Gáspár Sándort je­löljék. — Nem feledhetjük el — mondotta —, és nem is feled­jük, hogy Gáspár Sándor elv­társ itt volt közöttünk akkor is, amikor „az ég zengett”, amikor a Csepel Autógyár léte vagy nem léte forgott kockán. Mellettünk állt — mondotta — ezekben a nagyon nehéz hónapokban s elvi szilárdsága, következetes állásfoglalása új erőt is hitet adott a gyár tíz­ezer dolgozójának is. Még jóformán be sem fejez­te szavait, már zúgott a taps, a köszönet tapsa, amely egyúttal értékítéletét is adta, méghoz­zá a legspontánabb formában Gáspár Sándor képviselői munkájának. S amit a hatszáz résztvevő együttesen tapssal fejezett ki, azt szóban is ki­nyilvánították a felszólalók: Varga András, a szigetszent- miklósi Szolgáltató Vállalat igazgatója, Nagy János és Hor­váth. Józsefné, a Csepel Autó­gyár dolgozója, Burlovics Fe­renc, a tököli Vörös Csillag Termelőszövetkezet dolgozója, Tarcsi Géza halásztelki peda­gógus, Lettner János, a Pest­vidéki Gépgyár dolgozója, Kovács Gáborné szigethalmi pedagógus, Szeredi József ha­lásztelki nyugdíjas és Morvái András, a SZIMFI dolgozója. A felszólalásokat követő szavazásnál egyszerre emel­kedtek magasba a kezeli s a gyűlés több mint hatszáz résztvevője egyhangúlag fo­gadta el Gáspár Sándor újra jelölését. Gáspár Sándor megköszönte a jelölőgyűlés bizalmat. El­mondotta, csodákat ne várja­nak tőle, eddig sem vállalko­zott ilyesmikre, de tud és akar harcolni az egész nép ügyéért, hogy szebb és jobb le­gyen az élete mindazoknak, akik ebben a hazában élnek. A jelölőgyűlés Dékány Sán­dor zárszavával fejeződött be. Csongrád megye 13. számú választókerületének lakosai Hódmezővásárhelyen tartották jelölőgyűlésüket, amelyen részt vett Győri Imre, az MSJSMP Központi Bizottságának titká­ra. Dr. Szalontai József, az MSZMP hódmezővásárhelyi bizottságának első titkára ja­vasolta a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében, hogy Győri Imrét jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. A felszólalások után a gyűlés résztvevői egy­hangúlag elfogadták a javas­latot. Győri Imre köszönetét mondott a bizalomért. A salgótarjáni öblösüveg­gyár művelődési házában le­zajlott jelölőgyűlésen megje­lent Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke. Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára a népfront és a város dolgozói nevében java­solta: jelöljék Brutyó Jánost Salgótarján országgyűlési kép­viselőjének. A javaslatot a hallgatóság egyhangúlag meg­szavazta. Brutyó János megkö­szönte a választópolgárok bi­zalmát. Tudósítás a jelölőgyűlé­sekről a 3. oldalon. Gáspár Sándor köszönetét mond a bizalomért. Mellette balról Cser- ven ka Ferencné, jobbról Dékány Sándor, Szeghalmi Gyula és Túri István- a gyűlés elnökségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom