Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-14 / 111. szám
MOHOB’VIim PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1975. MÄJUS 14., SZERDA Késő este a monori kenyérgyárban Púpos Lajost, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat III. számú üzemcsoport monori kenyérgyár fiatal vezetőjét este hét órakor már a gyárban találjuk. Kérdésünkre elmondotta, hogy reggel öttől délután négy óráig van a munkaideje, de ő ettől függetlenül este hat és hét óra között minden egyes nap bemegy a gyárba, és ha kell intézkedik, hogy a gyár dolgozói zavartalanul végezhessék munkájukat, no, meg azért is, hogy ha valamelyik dolgozó elfelejt az esti műszakra bejönni, akkor neki- gyürkőzve a dagasztógép mellé álljon, ő is szakember. Közben elmondja, hogy a gyár munkarendje este hattól reggel ötig és reggel öttől, déli 12-ig tart. Egy-egy műszakban hét-hét ember dolgozik és amint mondotta, a gyár modern nagyüzemi technológiával, gépsorokkal van felszerelve, ezért minden adva van, hogy a gyárból jó minőségű kenyér és sütemények kerüljenek az üzletekbe és a fogyasztókhoz. Az utóbbi hetekben mégis panasz volt a kenyér minőségére. Tudunk róla, de nem minden esetben a dolgozók hibájából történik ez. A szakmunkások ugyanazok, akik jó vagy rossz minőségű kenyeret adnak ki a kezükből. Például Szolnoki István 27 éve. Hortobágyi Gyula 25 éve, Petries Sándor kenyérsütő 25 éve dolgozik a gyárban, mind nagyon jó szakember. Nagyon sok esetben a liszt gyenge minősége határozza meg a kenyér minőségét, persze nem szabad mindent erre fögni. A gyár dolgozói Igyekéznek és azon vagyunk, hogy jó minőségű áruk kerüljenek ki tőlünk. Elmondotta még, hogy a kemencék olajkazánokkal dolgoznak. Ezután végigvezetett a gyár helyiségein, láttuk a raktárban a liszteszsákok sokaságát, a csarnok polcain a szállításra váró friss kenyereket, süteményeket és munka közben a dagasztóban tiszta fehérbe öltözött pékeket, amint a dagasztást végzik, mégpedig állandóan fokozott munkatempóban. A kenyérdagasztóban Szolnoki Istvánt munka közben találjuk. — Hány mázsa kenyeret kell éjszakánként dagasztani? — Hetvenöt mázsa megrendelés van holnapra, ezt maradéktalanul teljesíteni fogjuk. A nagy vasdagasztóhoz tessékel, hogy lássam, milyen szépen kelnek a tészták. — A mai napon pilisi és j pándi lisztből dolgozunk, s az ilyen jó minőségűből öröm dolgozni. Következő utunk Ergi Gyula zsemledagasztóhoz vezet, aki elmondta, hogy már délután öt óra óta dolgozik, dagasztja a péksüteményeknek valót. — Hány mázsa lisztből sütnek ma éjjel péksüteményt? — Tizenkét mázsa lisztet dolgozunk fel általában. Az elmúlt napokban 9200 zsemle. 10 200 kifli, 1800 nagykifli, 360 zsemlecipó, 142 zsúrkenyér és 39 szegedi került ki a gyárból az üzletekbe. — Monoron kívül még mely községekbe szállítanak árut? — kérdeztük most már Púpos Lajostól. — Monor egész területére, azonkívül Üllő, Péteri, Gomba és Bénye községek összes \ üzleteibe mi szállítunk úgy, hogy az áruk az üzlet nyitásakor már ott vannak. Ezt a munkát három zárt kocsival és gépkocsival bonyolítjuk le. — Egy szakmunkásnak mennyi a havi jövedelme? — — Háromezerkétszáztól négyezerszáz forintig terjed a keresetük. Másnap reggel felkerestük Darázsi Kálmánnét, a 401. számú szaküzlet vezetőjét. Elmondotta, hogy naponta 4—5 mázsa kenyeret, 500 kiflit, 250 zsemlét, 100 nagykiflit, egyéb péksüteményekből mintegy 100—150 darabot ad el. Beszélgetésünk közben Bulati Péter- né, Kölcsey úti lakos jött kenyeret vásárolni. — Milyen a kenyér minősége? — kérdeztük. — Az utóbbi hetekben javult, meg vagyok elégedve. Szabó Dezső Kisfaludy úti lakos is hasonlóan nyilatkozott, csak azt kifogásolta, hogy a kenyérszaküzletben tejet és tejterméket is árulnak, s így lassítják a kenyérvásárlók kiszolgálását. (Vitéz) Monor-lsaszeg 1:0 Kellemes, napsütéses időben, közel kétszáz lelkes szurkoló kísérte el csapatát Isaszegre. A hazai csapat támadólag lépett fel, egymás után vezették a támadásaikat Kalocsa kapujára, de a védelem jól állt a lábán és verték vissza a hazai rohamokat. A monori csapat ezekben a percekben alig-alig tudta megközelíteni a hazaiak kapuját. A 21. percben kecsegtető monori támadás futott a pályán. Kecskei L. vezette fel a labdát, senkitől sem zavarva 5—6 méterről csúnyán kapu mellé lőtt (a mérkőzés legnagyobb gólhelyzete volt). Nem sokkal később Kalocsának kellett két esetben is bravúrosan tisztázni. Újultak a hazai rohamok, de Paput, Kécskei I., Somodi, Hochstein, Simono- vics önfeláldozóan verték vissza. A szünet után a 46. percben Halápi a jobbszélen vezette fel a labdát egészen az alapvonalig, beadásába Szabó robbant bele és a léc alá vágta a labdát, 1 i0- Nem sokkal később Háláin (aki fáradhatatlanul küzdött, hajtott) hagyott ki helyzetet. A 65. percben Kécskei L.-t. aki igen gyengén játszott, Lomén ] rátságos, előkészületi váltotta fel, nem sokkal ké- I zést. sóbb Szabó helyett Déri jött be. Most már folyamatosabbak lettek a monori támádá- sok is. A 68. és a 71. percben Kalocsának kellett tisztázni. A 85. percben Halápi vezette fel a labdát, a büntetőn belül járt, mikor felvágták, a játékvezető sípja néma maradt, a jogos büntetőt nem adta meg. A monori csapat igen küzdelmes mérkőzésen szerezte meg a nagyon fontos két bajnoki pontot. Jók: Kalocsa, Paput, Somogyi, Kécskei I., Simonovics, Hochstein és Halápi. Monori ifi—Isaszegi ifi 4:1. (V) CSÜTÖRTÖKÖN Megyei ifiválogatott Vecsésen A megyei if júsági labdarúgó- válogatott csütörtökön délután fél négykor Vecsésen vendégszerepei, ahol a Vecsési SE felnőtt csapatával játszik ba- mérkőMiiyen volt a vetó'magellátás ? Ülést tartott a népi ellenőrzési bizottság A járási népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén a vetőmagtermelésről, -forgalmazásról, -ellátásról volt szó. Három helyen — a Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat monori központjában, a Monori Állami Gazdaságban és a pilist Aranykalász Tsz-ben végeztek a témával kapcsolatos vizsgálatot a népi ellenőrök. A Vetőmag-termeltető területi központjának működési területe Pest és Nógrád megyére, valamint Budapestre terjed ki. Tizenhat állami gazdasággal és 279 termelőszövetkezettel áll liapcsolaban. Negyvenegy különféle zöldség- és egyéb növényfaj, 15 virágvetőmag termesztésével foglalkozik. A szaporításhoz, felújításhoz szükséges vetőmag- mennyiséget faj- és fajtaarányos meghatározással a vállalati központ bocsátja a területi közp>ont rendelkezésére. A termelési központ a vizsgált időszakban részben hazai, részben import vetőmagból elégítette ki a termelő gazdaságok igényeit. Hiány mutatkozott lucernából, fehérheréből, néhány korai és középkorai kukoricából, napraforgóból és vetőburgonyából is. A tsz területén működő és vetőmag- termesztéssel foglalkozó gazdaságokra jellemző, hogy az importból származó vetőmagvakat jelentősebb mértékben igénylik, mert ezek a magvak bőtermők, a betegségekkel szemben ellenállóbbak, termesztésük biztonságosabb és jövedelmezőbb. Az állami gazdaság működési területe a monori, anagy- kátai és a ceglédi járások egyes területeire terjed ki. A gazdaság rendelkezik megfelelő vetőmagszaporítási, illetve felújítási tervvel. A következő években, a borsó- és burgonyatermesztésre kívánnak szakosodni. A pilisi Aranykalász szakemberei a Vetőmag-termeltető szakembereivel előzetesen megtárgyalták az egyes növényfajok és fajták termesztésének lehetőségeit, s csak ez- Stitán kötöttek termelésre szerződést. A tsz és a szövetkezet között az éves szerződések vannak túlsúlyban — a szövetkezet azonban igényelné a tartós együttműködést szolgáló, hosszú lejáratú szerződések megkötését is. Ma is különbözőek a vélemények a szakemberek körében: érdemes-e foglalkozni minőségi, hazai vetőmag előállításával, vagy külföldön ] kikísérletezett és hazai vi- | szonylatban jól bevált, ma- | gas terméshozamot bizto- i sí tó vetőmagvakat importáljunk? Az országos vizsgálat is ezt a kérdést hivatott eldönteni, része volt ennek a monori járási NEB vizsgálata is. K. Zs. Vasszerkezetek szállítása közben A Maglódi Vasipari Vállalat az idén is nagy megrendelést kapott a VBKM-től, különféle vasszerkezeti állványok gyártására. Képünkön Cseh János, Csorba József és Ungi Péter a vasszerkezeteket szállításra készítik elő. Mutnéfalvy Adorján felvétele Pályaszéli jegyzet FutlialEmatiné és huszáros öt perc Maglódon Remek mérkőzést vívott vasárnap délelőtt a maglódi és a pilisi serdülőcsapat. Az a néhány néző, aki megtekintette ezt a mérkőzést, nem bánta meg. A hazaiak szellemesen, okosan játszva biztosan győzték le 3:0 arányban a pilisi fiatalokat. Délután folytatódik-e a győzelmi sorozat? — vetődött fel a kérdés a szurkolók körében. Az ifik jó mérkőzést vívtak, s az 1:1 arányú Harminc éve az élvonalban Fogyatkozó erővel, töretlen hittel Lene Józsefet Üllő, Vörös Hadsereg út 6. számú lakásában éppen borotválkozás közben zavarjuk meg. Csak any- nyi türelmet kér, hogy lemoshassa arcáról a habmaradványt, és máris a hús szobában beszélgetünk. — Az én életem — nevet fel némi nosztalgiával — igen rapszódikus volt... nehéz röviden elmondani — és cigarettára gyújt. — Tízéves sem lehettem, amikor a hét testvéremmel együtt anya nélkül maradtam. Hogy milyen világ volt az? Egy mai fiatal se tudja meg! Akkor még a rádiónak a látása is újságszámba ment a szegény emberek körében. Hadd mondjak el egy történetet róla! — Ügy az 1920-as évek táján, kalaposinas koromban a mesterem detektoros rádiót vett. Megcsodáltuk, és hazajövet sietve újságoltam el apámnak, hogy mit láttam. Van-e drótja... nincs? És konnektor?... az sem — csodálkozott, miközben én kézzel, lábbal magyaráztam neki az „új csodát”. Már éppen azt hittem, hogy meggyőztem, amikor felkelt, és egy jókora pofont lekent. — Csapd be az inastársaidat, de ne az apádat! Ki hiszi el, hogy drót nélkül is lehet beszédet hallani, hát még zenét ... ★ Lene József párttagkönyvében ez áll: Párttagságának kelte: 1932. — Hogyan ismerkedett meg a munkásmozgalommal? — faggatom. — Koczó Pál helybeli lakos, régi gyerekkori barátom által. Az egész történetet nem mondom el, mert hosszú len-\ ne ... Lényege, Üllőn vele ketten alakítottuk meg a kezdetben hat kommunistából álló illegális pártszervezetet. Mindenkire emlékszik, még ma is számon tartja az akkoriakat. Kiből mi lett, s ki hol lakik. — Koczó Pál volt az összekötőnk, ö hordta az anyagot. A röpcédulákat és a marxista tanokat tartalmazó brosúrákat. könyveket, amelyeket együtt olvastunk nyáron az erdőben, leginkább a volt gazdák erdejében, télen pedig hol itt, hol ott. Egy pár hónap alatt tudatos marxistákká váltunk. Éjjelente plakátokat ragasztgattunk, másoltuk a német- és Horthy-ellenes feliratokat, noha statárium volt... A fontosabb feladatokat pedig elosztottuk. Én mivel munkanélküli voltam akkor, és mint afféle mezőgazdasági bérmunkás, a tanyasi családok közti agitációt, szervezkedést kaptam feladatul. — 1944. október 18-án katonai behívó érkezett a nevemre. A párt úgy határozott, hogy nem vonulhatok be. Megszöktem a községből, és álnéven Dunakeszin, majd Gyomron tartózkodtam. A feleségem mesélte később, hogy volt éjjel, amikor háromszor is kerestek a csendőrök... ★ — A felszabadulás után első dolgunk a legális kommunista párt megalakítása volt, amely 1944. december 31-én sikerrel is járt. Vezetőségi tag lettem — és képzelje —, fordul felém újabb cigarettára gyújtva — ugyanazt a feladatot kaptam, mint azelőtt. A tanyákon, a volt cselédek között szerveztem a párttagokat ... — Beválasztottak a községi képviselőtestületbe, tagja lettem a nemzeti bidöntetlen, igazságosnak mondható. Ezután lépett pályára a maglódi és gödöllői felnőtt csapat. Már az 5. percben Füleki dolgozott ki helyzetet, de emelése nyomán a felső kapufára esett a labda ... Ezután Rakita bődületes erejű szabadrúgását tolta ki a léc alól a gödöllői kapus. Bacsó ezt kövétően nem tétovázott, egy megkapott labda után 20 méterről lőtt, s a nagy erejű bombát a gödöllői „portás’’ csak beljebb tudta segíteni. Továbbra is a hazaiak támadtak, de a támadások befejezése nem sikerült. A második félidőben a szokott dolgok történtek a pályán. A hazaiak egyre-másra vezették a veszélyesebbnél veszélyesebb támadásokat. Füleki egymaga legalább négyszer került holtbiztos gólhelyzetbe, de egyszer sem tudta bevenni a kaput. A gödöllőiek szórványos lefutásai is sok veszélyt jelentettek, s csak a csatárok ügyetlenségén múlott, hogy nem szerezték meg a kiegyenlítő gólt. Az utolsó öt percben huszáros hajrába kezdtek a magló- diak, s Bacsa és Szémann újabb góljával 3:0 arányban nyerték meg a mérkőzést. Végeredményben a hazaiak akár fél tucat góllal is győzhettek volna. Maglód ezzel elkerült a veszélyes zónából, s már nem fenyegeti őket a kiesés veszélye. Ehhez hozzásegítette őket Monor is, amely vasárnap győztesen hagyta el a játékteret az isaszegi „csatamezőn”. (g. }■) MŰSOR MOZIK Maglód: Jelbeszéd. Monor: Apacsok. Nyáregyháza: Rejtett forrás. Vecsés: Átkozottak vagyunk, Irina. ★ zottságnak, és egy ideig a földigénylő bizottságnak is. A szakmaközi bizottságot ugyancsak én szerveztem meg először Üllőn . .. 1945 elején a polgárőrség parancsnokának neveztek ki, a rendőrség megalakulása után, áprilisban én lettem a helybeli rendőrparancsnok. ★ Sok helyen dolgoztam, mindig ott, ahol rendet kellett teremteni. — Én alakítottam meg a Kalaposok Ktsz-ét. Később, mivel alapító tagja voltam az UFOSZ-nak, a Pest megyei Földhivatal személyzeti, illetve hivatal- vezetője lettem. Innét Székesfehérvárra küldtek a Fejér megyei Földhivatalhoz ugyancsak vezetőnek. Dolgoztam a Hazafias Népfront megyei elnökségén, és Pusztaváron én alakítottam meg az első termelőszövetkezetet. Az 1968-i nyugdíjazásom előtt újra Pesten dolgoztam a Finommechanikai Gyárban ... — Közben bekövetkezett az, amitől mindig féltem ... Megbetegedtem. — Egyszer — sóhajt fel félig szomorúan, félig nevetve — már az egyik pesti utca közepén jártam, amikor megszédültem. A forgalmat irányító rendőrnő belémkarolt és rosszallóan mondta. — Ejnye, bácsi, hát szabad ezt? Ilyenkorra berúgni... — Nem ittam én, lányom — mondom neki, és ráleheltem —, csali rosszul lettem. Leültetett az út menti kispadra, és beszélgetni kezdtünk. Kisült, hogy az apja régi veterán harcostársam volt... Legközelebb még a forgalmat is leállította, amikor meglátott, és szabadot mutatva engedett át... Háromszor operáltak. A sok, reggelig tartó tanulás tett tönkre ... Hat elemivel kezdtem ugyanis... És mennyi, de mennyi pártmunkát végeztem. Még a múlt év végén is vezetőségi tag voltam ... ★ Sérelem is érte, néha mellőzés is, de a párthoz töretlenül hű maradt. Jelenleg sokat pihen, és a családjának él. Három, férjnél levő lánya és öt unokája van. Az egyiket ő hordja minden reggel a bölcsődébe, ezért gyakran látom a buszról katonásan egyenes tartását. Meg is említem neki. Mosolyog. — Valamikor... valamikor tényleg az voltam, de az idő nemcsak egvre több évet, hanem terhet is rak a vállamra — mondja, és újabb, ki tudja hányadik cigarettára gvújt. Kovács György _A pilisi könyvtárban 18-tól 20 óráig fotótanfolyam, elméleti előadás. Optikai elemek, makro- és mikrooptikák bemutatása. Üttörőliáz Gyomrán, 14-től 15.30-ig tisztségviselő kisdobos; 15-től 17-ig úttörő és honvédelmi szakkör, 15.30-tól 17.30-ig sportrendezvény, 16-tól 18-ig Ságvári Harsona,
