Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

menu wi VS 1 2 i n i i Jß 1975. MÁJUS 14., SZERDA Nagy Britannia elismerte a DIFK-et Befejezte saigoni tevékenységét a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság magyar tagozata ■ ^ m •• ' r |^|_ Különös zaradek F®KUS2 A Mayaguez-ügy Kambodzsa békés hétköz­napjairól számol be Phnom Penhböl közvetített adásai­ban a „Kambodzsai Nemzeti Egységfront hangja” rádióál­lomás. A hadsereg és a la­kosság együttesen dolgozik az ipar és a mezőgazdaság hely­reállításán. Katonai alakulatok és a helyi lakosság meg­kezdte a hidak és az utak kijavítását, illetve újjáépíté­sét. Megkezdődött Sihanouk- ville-nek, Kambodzsa egyik mélytengeri kikötőjének új­jáépítése is. EKÖZBEN az Egyesült Álla­mok hétfőn éjszaka a Sziámi öböl térségébe rendelte a Co­ral Sea repülőgép-anyahajét és néhány más hadihajót. Az utasítást egyértelműen össze­függésbe hozzák a hétfői fehér házi bejelentéssel, amely sze­rint „a kambodzsai hatóságok elfogták az amerikai zászló alatt közlekedő Mayaguez ke­reskedelmi hajót” ... A Fehér Ház közleményét ismertetve Eon Nessen szóvivő azt állí­totta, hogy Mayaguez „nem kém haj ó, és nem volt felfegy­verezve ...”. Közben kitudó­dott, hogy a hajó 241 tonnás rakományának egy része fegy­ver ... A Mayaguez Hong­kongból Thaiföld felé tartott, amikor hétfőn. megközelített egy kambodzsai szigetet. En­nek tényét a Fehér Ház nem hajlandó elismerni, és válto­zatlanul ragaszkodik ahhoz a verzióhoz, amely szerint elfo­gása pillanatában a hajó nem­zetközi vizeken tartózkodott. NYUGATI HÍRÜGYNÖK­SÉGEK felhívják arra a fi­gyelmet, hogy hasonló hely­zetbe került néhány nappal ezelőtt egy panamai hajó is, s rámutatnak, hogy az Egyesült Államok illetékes hatóságának figyelmeztetnie kellett volna az amerikai hajókat a várható veszélyekre. Izmi Nessen fehér házi szóvivő keddi közilése szerint az amerikai zászló alatt hajózó Mayaguezt a Poulowai szigetnél, attól nyolc tengeri mérföldre tartóztatták fel a kambodzsai naszádok, s a hajó ez idő szerint a Kach Tang szigetnél horgonyoz; amerikai légierő gépeinek megfigyelése alatt áll. Amerikai jogászok rámu­tatnak, hogy az amerikai köz­reműködéssel annak idején hatalomra segített T.on-Nol kormányzata nem vonta visz- sza az általa megbuktatott Sziltanuk-kormány döntését, amely 12 tengeri mérföld­ben szabta meg a kambodzsai felségvizek kiterjedését. Mi­vel a Mayaguez a Poulo-wai- szigettől nyolc mérföldre tar­tózkodott feltartóztatása pil­lanatában — a kambodzsai te­rületi vizekre behatolt külföl­di hajónak minősül. AZ AMERIKAI TÖRVÉNY- HOZÁS a Mayaguez-ü gyből „nemzeti becsületkérdést” igyekszik csinálni. James Buckley köztársasági párti szenátor arra szólította fel az elnököt, hogy „rendeljen el azonnali légi- és haditengeré­szeti támadást Kambodzsa el­len ...” John Sparkman, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke „minden rendelke­zésre álló eszközt, akár erő­szak alkalmazását is” szüksé­gesnek tartott a „hajó” visszaszerzésére. James Allen demokratapárti szenátor szin­tén amellett foglalt állást, hogy az amerikai hajó elfogá­sa „ne maradjon büntetle­nül” ... Ford elnök a nem­zetbiztonsági tanács hétfő es­te megtartott Mayaguez-ta- nácskozása után kijelentette: „Ha a hajót az Egyesült Álla­mok haladéktalanul vissza nem kapja, annak a legsúlyo­sabb következményei lesz­nek ...” RON NESSEN, Ford elnök sajtótitkára kedden újabb nyilatkozatot olvasott fel a Mayaguez nevű amerikai kon- téner-teherhajó jelenlegi hely­zetéről. Az újabb nyilatko­zat — anélkül, hogy ezt el­ismerné — közvetve módosítja a Fehér Ház előző napi nyilat­kozatát. A nyilatkozatból ki­derül, hogy az amerikai hajót nem kényszerítették kambod­zsai kikötőbe, amint azt a Fe- héz Ház hétfőn állította. AZ IMMÄR retiráló ameri­kai erődemonstrációnak mi le­hetett az oka? Csak az, hogy próbálja csökkenteni délkelet­ázsiai tekintélyveszteségét és az ezzel kapcsolatos láncreak­ció hevességét. A. B. T. Nagy-Britannia elismerte a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyát — jelentette be kedden Londonban az angol külügy­minisztérium szóvivője. Mint közölte, James Callaghan brit külügyminiszter a hivatalos döntésről táviratban tájékoz­tatta a DIFK külügyminiszte­rét. A DIFK brit diplomáciai el­ismerésének bejelentésével egyidejűleg az AFP francia hírügynökség „illetékes fran- fia forrásra” hivatkozva azt jelentette, hogy „küszöbön áll” a DIFK és Franciaország közötti nagyköveti szintű dip­lomáciai kapcsolatfelvétel be­jelentése. A vietnami nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság magyar tagozata befejezte saigoni tevékenységéi. Dr. Né­meth József nagykövet vezeté­sével tagozatunk utolsó cso­portja is hazatért Budapestre. A magyar képviselet a pári­zsi egyezmény aláírása óta el­telt több mint két év alatt mindvégig következetesen ki­állt az egyezmény rendelkezé­seinek végrehajtásáért, s tevé­kenységével hozzájárult a magyar és a vietnami nép ba­rátságának további erősítésé­hez. A DIFK és a VDK kormá­nya szoros együttműködést kí­ván kialakítani az ENSZ-szel és szakosított szervezeteivel — jelentette be az ENSZ fő­titkárának személyes képvise­lője, Raymond Áuforac, aki április 16 és május 7 kö­zött Hanoiban tartózkodott. New Yorkban hétfőn újság­írók előtt hangsúlyozta, hogy az ENSZ saigoni kirendeltsé­ge zavartalanul működik. Hoz­záfűzte: mind a DIFK, mind a VDK kormánya érdekelt ab­ban. hogy két- és sokoldalú alapon nemzetközi segítséget kapjon. Del-Vietnam lakosságának ez idő szerint mindenekelőtt élelmiszerekre, gyógyszerekre, ruhaneműekre, és mezőgazda- sági felszerelésekre van szük­sége. A VDK olyan segítség iránt érdeklődik, amely mező­Konstruktiv m eg közeli tés A szocialista külpolitikát mindig az európai és világ- problémák megoldásának tár­gyilagos, konstruktív megkö­zelítése jellemezte. E megkö­zelítési módszer magából a szocializmusból, mint az új tár. sadalmi rend jellegéből, alko­tó céljaiból, a rá szervesen jel­lemző békeszeretetből, és ab­ból a felismerésből fakad, hogy egy új világháború katasztró­fát jelentene az emberi civi­lizáció számára. E megközelítési mód vezet­te a szocialista tábor országait, amikor azt javasolták, hogy 1954-ben hívják össze az euró­pai békéről és biztonságról tár­gyaló európai országok érte­kezletét, amikor világossá vált, hogy a nyugati nagyhatalmak zárt katonai-politikai csoporto­sításokat tákolva össze, a pá­rizsi egyezmények ratifikálásá­nak, az újra felfegyverzett Nyugat-Németország NATO- ba való bevonásának útjára léptek, ami fokozta egy új há­ború veszélyét, és közvetlen fenyegetést jelentett a béke­szerető európai államok nem­zeti biztonságára. A nyugati nagyhatalmak azonban eluta­gazdaságának és közlekedésé­nek fejlesztését, valamint ön­tözőberendezésének építését segíti elő. Befejeződött Saigonban az új hatalmi szervek megalakí­tása — jelenti Valerian Szkvorcov, a moszkvai Prav­da saigoni tudósítója. Saigon 11 kerületében — ír­ja — vasárnap több ezer hely­beli részvételével megtartott nagygyűléseken választották meg a kerületek népi forra­dalmi bizottságait. Ezek nyomban hozzákezdtek a ha­laszthatatlan közigazgatási és gazdasági kérdések megoldá­sához. A kerületi népi forra­dalmi bizottságok tevékenysé­gét a saigoni katonai közigaz­gatási bizottság irányítja és hangolja össze. Ilyenformán alig két héttel a bábrendszer összeomlása után Saigonban megszerveződött és működik a népi hatalom. Ez mindenek­előtt azáltal vált lehetségessé, hogy a Lakosság támogatja az ideiglenes forradalmi kor­mány intézkedéseit. A dél­vietnami lakosság túlnyomó többsége teljes bizalommal van az új hatalmi szervek iránt. A Saigonba vezető ország­utakon mindenütt élénk for­galom bonyolódik le. Több száz autóbusz érkezik napon­ta a városba utasokkal és köz­szükségleti cikkekkel, élelmi­szerekkel megrakodva Nha Trangból, Dalaiból, Bien Hoa- ból, azokról a helyekről, ahol a közelmúltban még elkesere­dett harcok folytak. A DIFK humánus, a nem­zeti érdekeket tükröző, a nem­zeti egyetértés szellemében fo­gant politikája mind több hí­vet toboroz azok között a vietnamiak között is,. akik nemrég még a bábrezsirö ideológiai fertőjének áldozatai voltak — írja a Pravda saigo­ni tudósítója. A Felszabadulás rádió Bangkokban lehallgatott adá­sait ismertetve jelenti az AFP: A saigoni központi piacon 60 százalékkal csökkent a zöldségfélék ára. sították ezt a javaslatot. Az 1954. november 29.—december 2. között Moszkvában lezajlott tanácskozáson csupán nyolc szocialista állam vett részt. A tanácskozás résztvevői — hangsúlyozva, hogy milyen veszélyt jelent a Nyugat poli­tikája az európai béke számára — kijelentették: „Az igazi európai biztonsá­got csak abban az esetben le­het szavatolni, ha az egyes eu­rópai államok más európai ál­lamok ellen irányuló zárt ka­tonai csoportosításainak létre­hozása helyett kollektív euró­pai biztonsági rendszert hoznak létre. Az ilyen biztonsági rend­szer, mely valamennyi euró­pai állam részvételén alapul, függetlenül ezen államok tár­sadalmi és államrendjétől, le­hetővé tenné, hogy egyesítsük ezen államok erőfeszítéseit, az európai béke biztosítása érde­kében.” A szocialista országok, me­lyek 1955 májusában kénytele­nek voltak halaszthatatlan in­tézkedéseket tenni — hogy a nyugati nagyhatalmak agresz- szív politikájával és az általuk összetákolt katonai-politikai csoportosítással saját, egyesí­tett erőiket állítsák ízembe —, ennek ellenére, már magában a Varsói Szerződés szövegében A tíz és ennél több háló­szobával rendelkező luxusvil­lákat a forradalmi hatóságok elkobozták tulajdonosaiktól és állami kezelésbe vették. Tich Tam Mau buddhista papot kinevezték a DIFK mel­lé a buddhisták ügyeivel kap­csolatos tanácsadóvá. A kine­vezés összhangban van a DIFK által meghirdetett val­lásszabadság politikájával. A DIFK felhívásának ered­ményeképpen hétfőn hazain­dult Singaporéból hat olyan dél-vietnami hajó, amely a saigoni bábrendszer összeom­lása idején megtévesztett me­ismét hangsúlyozták azon tö­rekvésüket, hogy egy kollektiv európai biztonsági rendszert hozzanak létre, mely „vala­mennyi európai ország részvé­telén alapul, függetlenül ezen államok társadalmi és állam­rendjétől, lehetővé tenné ezen államok erőfeszítéseinek egye­sítését az európai béke biztosí­tása érdekében.” Más szavakkal, a szocialista tábor országai állandóan elle­nezték és ellenzik az úgyneve­zett „blokkpolitikát”, küzde­nek a hatékony kollektív eu­rópai biztonsági rendszer lét­rehozásáért. Nem az ő hibájuk, hogy Európa a szocialista és kapitalista államok két, egy­mással szemben álló katonai- politikai csoportosulásra sza­kadt szét. A katonai blokkok feloszlatása Két évtizeden keresztül az európai biztonság problémája változatlanul a Varsói Szerző­dés tagállamai figyelmének középpontjában maradt. Az európai biztonsági rendszer, melyért a szocialista országok következetesen küzdenek, szi­gorúan figyelembe veszi a kon­tinensen a második világhábo­rú után kialakult területi rea­litást, az erőviszonyokat, a meglevő politikai és gazdasági csoportosulásokat. A szocialis­ta országok az európai bizton­ság problémájának megoldá­sakor nem törekszenek egyol­dalú előnyökre, nem ragasz­kodnak semmilyen kötelező előzetes feltételhez, mely meg­nehezítené és távolítaná a fő­cél elérését. Javaslataik azokat Pekingben közös közleményt adtak ki a japán Szocialista Párt Tomoni Narita pártelnök vezette küldöttségének kínai látogatásáról. A delegáció út­jára rendkívül figyelemre méltó időpontban került sor. Az előzmények a következők: Japán, amely hosszú ideig szinte minden tekintetben kö­vette az amerikai politikát, a Nixon-féle nyitás után elérke­zettnek látta az időt ahhoz is, hogy megjavítsa Kínával addig — érthető történelmi és tóyéb okokból — rendkívül tossz kapcsolatait Tanaka Kakuei, a nemrég „Watergate”-szerű korrupciós botrány nyomán megbukott miniszterelnök elment Pekingbe és 1972. szeptember 30-áii Csou En-laj- jal közös nyilatkozatot írt alá. a területeket ölelik fel, me­lyek már önmagukban is elég jelentősek, és amelyekben az európai államok politikai, gaz­dasági és egyéb érdekei érint­keznek, részlegesen vagy tel­jesen egybeesnek. * Annak ellenére, hogy ma az európai államok biztonságának problémáját még nem tekint­hetjük véglegesen megoldott­nak, e téren már figyelémre méltó eredményeket értünk el. Az európai biztonság szavato­lásában elért sikerek elválaszt­hatatlan részévé váltak a nem­zetközi feszültség enyhülése egész folyamatának. „Nemcsak a kontinens keleti, de nyugati részén is erősödött az a meg­győződés, hogy a második vi­lágháború és a háború utáni európai fejlődés eredményei­nek megerősítését egy szilárd kollektív biztonsági rendszer létrehozásának kell betetőz­nie. Mindent meg kell tenni a kollektív európai biztonság szavatolásáért.” Az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott békeprogram e szavai tük­rözik a Szovjetunió és a test­véri szocialista országok konstruktív megközelítési módját az európai államok közqtti viszony, jószomszédi, kölcsönösen előnyös, egyen­rangú együttműködés alapján történő rendezésével kapcso­latban. A szocialista országok az e cél eléréséhez vezető utat az európai biztouság és együtt­működés kérdéseiről folyó tanácskozás sikeres befejezé­sében, a politikai légkör ra- . dikális megjavításáfian lát­ják, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése elveinek alapján. Ez egy új világhá­ború egyetlen elfogadható, egyetlen reális alternatíváia. A szocialista országok, melyek javasolják a NATO és a Var­barátsági szerződés alapját, amelyet — minden jel arra mutat — mind Tokió, mind pedig Peking szeretne tető alá hozni. De nem egyformán! A kínai vezetés a szerződés alá­írását néhány hete ultimátum­szerűén az úgynevezett hege­mónia-záradéktól teszi függő­vé. Ennek lényege az, hogy Pe­king szerint a két országnak egységesen kellene fellépnie „egy harmadik országnak a térségben jelentkező hegemo- nikus törekvéseivel szemben.” Mint az Asahi Evening News és számos más japán lap egy­értelműen megállapítja, ez a „harmadik ország” pekingi megfogalmazásban a Szovjet­unió. Ha Japán elfogadná ezt a nemzetközi életben páratlan záradékot, súlyosan ártana a fejlődő szovjet—japán viszony­nak, amelyre az utóbbi időben több milliárd dolláros üzletkö­tések is jellemzőek. Ezt a japán kabinet sem akarja. Miki Takeo áprilisban Pekingbe küldte a külügymi­nisztérium egyik vezetőjét, de Teng Hsziao-ping miniszter­elnök-helyettes neki is kijelen­tette, hogy Kínát a szerződés „csak a záradékkal együtt” érdekli. Nem csoda, hogy szá­mos szovjet lap — és számos japán lap is — ezzel kapcso­latban a „zsarolás” kifejezést használta. Ilyen előzmények után uta­zott Pekingbe az ellenzéki Szocialista Párt delegációja, nyilvánvalóan azzal a megbí­zással, próbáljon haladást el­érni ebben a Tokió számára is rendkívül kínos kérdésben. A közlemény tanúsága szerint Narita küldetése eredményte­len volt. TRIPOLIBAN kedden foly­tatódtak a tárgyalások Alek- szej Koszigin szovjet és Abdusszalam Dzsallud líbiai miniszterelnök között. 24 ORAN belül másodszor támadtak izraeli egységek a határtól mintegy két kilomé­terre fekvő Aitrun dél-liba­noni településre. GISCARD' D’ESTAING fran­cia köztársasági elnök ked­den délután fogadta az Ely- sée-palotában Teng Hsziao- ping kínai miniszterelnök- helyettest, aki egy 18 tagú küldöttség élén hétfőn érke­zett hivatalos látogatásra Pá­rizsba. sói Szerződés egyidejű fel- oszlatását, e cél elérése fele vezető úton első lépésként a ltét szövetség katonai szer­veinek feloszlatását javasol­ták. Az SZKP XXIV. kongres­szusa e követelményt a bé­keprogramban a nemzetközi biztonság fokozásának egyik legkonkrétabb feladataként je­lölte meg. A Varsói Szerző­dés és az Eszalcatlanti Szer­ződés Szervezete • egyidejű felosztásának óhaja fejeződik ká a Varsói Szerződésben részt vevő európai tagországok más testvéri pártjainak dokumen­tumaiban is. E fontos nemzetközi problé­ma konstruktív és reális meg­közelítését bizonyították a szö­vetséges szocialista államok, amikor a politikai tanácskozó testület 1974-es, legutóbbi var­sói ülésén kijelentették: „A po­litikai tanácskozó testület résztvevő országai ismét hang­súlyozzák változatlan állás­pontjukat, hogy készek felosz­latni a Varsói Szerződés szer­vezetét, az északatlanti paktum feloszlatása esetén, és első lé­pésként készek felszámolni a szerződés katonai szerveit. Ugyanakkor kijelentik: amíg létezik a NATO, és nem tör­téntek hatékony intézkedések a leszerelésre, a Varsói Szerző­dés országai szükségesnek tart­ják, hogy fokozzák védelmi képességüket, és szoros együtt­működést alakítsanak ki egy­más között e területeken.” A katonai-politikai blokkok napjainkban még sok min­denben meghatározzák az eu­rópai és Európán túli hely­zet fejlődését. Mindenki el­ismeri, hogy e blokkok a „hi­degháború” újjászületéséhez vezethetnek. Am, egyáltalán nem ért egyet mindenki az­zal. hogy a háború utáni fej­lődés e gyászos szakaszának lezárulása a világ blokkokra osztásának, a blokkpolitikának is végét kell hogy jelezze. Hi­szen a „félelem egyensúlya” rendkívül ingatag talaj a vi­lágbéke számára. Nyikolaj Kolikov nek ülőket vitt el az országból. Gyakorlatilag ez a doku­mentum képezte a később megfogalmazott japán—kínai Hadihajók A. N. Kulinyin el­lentengernagy pa­rancsnoksága alatt befutott az egyesült államokbeli bostoni kikötőbe a Bojkij és a zsgucsij szov­jet torpedóromboló. A második világ- í háború óta először kereste fel szovjet ; : hadihajóraj a* Egyesült Államok kikötőit. Képünkön: : Roy D. Snyder el­lentengernagy (Jobb oldalt), az USA el­ső hajózási körze­tének parancsnoka üdvözli Kalinyin el­lentengernagyot. ívv <*> f V : A nácizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából amerikai hadihajóraj érkezett a leningrádi kikötőbe. Képünkön szovjet tengerészek tisztelegnek az amerikai hadihajók befutása­kor. Reális alternatíva A világméretű enyhülési folyamat elmélyülése felveti a kérdést; mi a jövője korunk két legnagyobb katonapoliti­kai szövetségének, a NATO-nak és a Varsói Szerződés Szer­vezetének? össze lehet egyeztetni a két társadalmi rendszer államai békés egymás mellett élésen alapuló politikai, gazda­sági, kulturális, tudományos és egyéb együttműködésének széles körű fejlődését a regionális katonai blokktok létével? Lehet szavatolni az európai államok biztonságát külön-külön és együtt véve, ha e katonapolitikai szövetségek megszűn­nek? Azok számára, akik átélték a világtörténelem egy, esetleg mindkét legnagyobb pusztítást okozó, épp Európá­ban kirobbant háborúját, akiknek létérdeke, hogy a béke tartós legyen Európában, e kérdések egyáltalán nem akadé­mikus jellegűek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom