Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

1975. MÁJUS 14., SZERDA %%sdM9 Az első negyedév eredményei Pest megyében A Központi Statisztikai Hi­vatal Pest megyei Igazgatósá­ga elkészítette jelentését az idei első negyedév megyei eredményeiről. Az alábbiak­ban közöljük a jelentést Beruházások A megyében létesülő 60 fon­tosabb beruházásra előirány­zott összes költség csaknem 22 milliárd forint, ebből az 1975. évre tervezett felhasználás 4 milliárdot tesz ki. Az I. ne­gyedév végéig az éves elő­irányzat 20%-át teljesítették. A Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat bő­vítése — mindkettő kiemelt nagyberuházás — kedvező ütemben halad. Az év első há­rom hónapjában az éves költ­ségelőirányzat 26 százalékát használták fel, szemben az 1974. év azonos időszakában teljesített 20 százalékkal. 1975. I. negyedévében meg­kezdődött a kistarcsai megyei kórház kivitelezése, amely 392 millió forint költséggel valósul meg és 1979-töl 580-nal növeli a megye kórházi ágyainak szá­mát. Ugyancsak megkezdték a Pest megyei Pincegazdaság, szentendrei Márka palackozó üzemének beruházását, amely­nek költségelőirányzata 85 millió forint, üzembe helyezé­sének tervezett időpontja 1976. március. A Cement- és Mészművek 45 millió forint előirányzattá portalanítási beruházásának I. üteme is megkezdődött, és a tervek szerint még az idén el­készül. Tanácsi beruházásokra 1975. I. negyedévében 171 millió fo­rintot fordítottak — folyóáron számolva — 7 százalékkal töb­bet, mint 1974. I. negyedévé­ben. Ipar 1975. I. negyedévében a me­gye szocialista ipara 5,6 száza­lékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A növe­kedés üteme az előző évinél alacsonyabb, de a 4,7 százalé­kos országos átlagot meghalad­ja. Az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés volumene 5,9 százaié leír al emelkedett a vizsgált időszak alatt, s mivel a foglalkoztatottak száma csökkent, így a termelés nö­vekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése fe­dezte. A korábbi évektől eltérően a szocialista iparon belül a legdinamikusabban a tanácsi ipar fejlődött, termelése 7,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átla­gosnál gyorsabban, 12,6 száza­lékkal a nehézipar termelése emelkedett, melynek forrása 86 százalékban a termelékeny­ség javulása volt. A könnyű­iparban és az élelmiszeripar­ban egyaránt 3,4 százalékkal nőtt a termelés. A növekedést a könnyűiparban teljes egé­szében a termelékenység emel­kedése eredményezte. A minisztériumi ipar terme­lése 1975. I. negyedévében a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi színvonalat. Az elmúlt évinél lassúbb ütemben, 6,2 százalékkal nőtt a nehézipar termelése, viszont az élelmiszeripar mind ter­melését, mind termelékenysé­gét gyorsabb ütemben emelte az előződ évinél. A minisztériumi ipar főbb termékei közül az évek óta tartó csökkenés után az idén több cementet, égetett téglát és filmet gyártottak, mint 1974. I. negyedévében. Tovább emel­kedett az izzólámpa, a fény­cső, a fűtőolaj és a főzelékkon- zerv gyártott mennyisége, ugyanakkor kevesebbet állí­tottak elő Diesel-motorból, Diesel-üzemű tehergépkocsiból, gördülőcsapágyból és gyü- mölcskonzervből, mint az 1974. I. negyedévben. A Építőipar A megyei székhelyű szocia­lista építőipar saját építési­szerelési munkáinak 1975. évi éves költségelőirányzata 2,9 milliárd fórint, amely —foiyó- áron számítva — 8—9 száza­lékkal magasabb termelési ér­téket jelent, mint az 1974. évi tényleges teljesítés volt. A ne­gyedév végéig az éves elő­irányzat 71 százalékára meg­kötötték a szerződéseket, ez az arány az előző évinél kedve­zőbb. A szocialista építőipar­ban a megkötött szerződések 7 százalékát a lakosság részé­re végzendő munkák adják, amelyek döntő részét — több mint 80 százalékát — az épí­tőipari szövetkezetek vállalták el. Ezeknél az összes szerző­dések 42 százalékát lakossági igények kielégítésére kötötték. 1975. I. negyedévében a szocialista építőipar szerveze­teihez mintegy 6 százalékkal nagyabb értékű építési igény érkezett, mint egy évvel ko­rábban. Az elutasított építési igények összege 35 százalékkal csökkent, s arányuk az összes igényekből az 1974. I. negyed­évi 12 százalékról 7 százalékra csökkent. A megyed székhelyű szocia­lista építőipar termelésének növekedési üteme az egy év­vel korábbi időszakhoz viszo­nyítva felgyorsult. Az 1975. I. negyedévében végzett saját építési-szerelési munkák érté­ke 538 millió forint volt, ösz- szehasonlítható áron számol­va 8 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A termelékenység ennél gyor­sabb ütemben, 10 százalékkal emelkedett, s mivel az építő­ipari munkások száma az el­múlt egy év alatt mintegy 2 százalékkal csökkent, így a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította. Az átlagosnál gyorsabban a minisztériumi építőipari válla­latok növelték termelésüket, ahol a saját építési-szerelési munkák volumene 19 száza­lékkal haladta meg az 1974. I. negyedévit. A termelékenység emelkedése — 15 százalék — is gyorsabb az átlagosnál, s mivel a foglalkoztatott építő­ipari munkások száma 4 szá­zalékkal emelkedett, így a ter­melés növekedését közel 80 százalékban a termelékenység javulása eredményezte. Mezőgazdaság 1975-ben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vetés- szerkezetének kisebb módosu­lása várható. A gabonafélék vetésterülete meghaladja az előző évit, és nő a cukorrépa, a napraforgó, valamint a zöld­ségfélék vetésterülete is. A megye összes gazdaságai­ban 1975. március 31-én csak­nem 102 ezer darab szarvas- marhát tartottak, 1,8 százalék­kal többet, mint 1974. decem­ber 31-én. Ezen belül a tehén- állomány az állami gazdasá­goknál 7,1 százalékkal növe­kedett, viszont a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknél, valamint a háztáji, egyéni és egyéb gazdaságoknál 3,2, illet­ve 1,2 százalékkal csökkent. A sertések száma a megyé­ben 1975. március 31-én 4,2 százalékkal kevesebb volt, mint egy negyedévvel koráb­ban. Az állami gazdaságoknál 1,7, a háztáji, egyéni és egyéb gazdaságoknál 4,0 százalék az állatállomány csökkenése, míg a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél kismérvű növe­kedés tapasztalható. A szerződéskötések 1975-ben kedvezően alakultak. A cukor­répa-terület növelése folytán 10 százalékkal nagyobb meny- nyiségre kötöttek szerződést. A mezőgazdasági üzemek a szerződéses kötelezettségüket az étkezési és konzerv zöld­ségfélékből is növelték, azon­ban kevesebb gyümölcsre kö­töttek szerződést, mint az el­múlt év azonos időszakában. 1975. I. negyedévében a fel­vásárló szervek révén történt értékesítés az elmúlt év azonos időszakához mérten kedvező; vágósertésből megközelítőleg 40 százalékkal, vágóbaromfiból 14 százalékkal és tehéntejből 9 százalékkal haladta meg az 1974. I. negyedévi mennyisé­geket. Foglalkoztatottság, jövedelmek 1975. I. negyedévében az iparban foglalkoztatottak — elsősorban a munkások — lét­száma kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A szocialista építőiparban foglalkoztatottak száma az elmúlt év azonos időszakában tapasztalt csökke­nés után ismét emelkedett. A kereskedelemben a foglal­koztatottak száma 5 százalék­kal nőtt, összefüggésben a rö­vidített munkahét július 1-i bevezetésével. A munkaidő­csökkentést a vállalatok és szövetkezetek a boltok mint­egy negyed részében tervezték létszámbővítéssel megoldani, ami azonban munkaerőhiány miatt csak részben valósult meg. Az iparban dolgozó munká­sok havi átlagbére 7,5 száza­lékkal, az építőiparban dol­gozóké 6,6 százalékkal növe­kedett az 1974. I. negyedévi átlagbérekhez képest. A kereskedelem forgalomtól függő alkalmazottainak havi átlagbére e két ágazatban dol­gozókénál, s az egy évvel ko­rábbinál is nagyobb mérték­ben emelkedett. Az átlagbérek növekedéséhez hozzájárult a túlórák magas száma, amely ugyancsak a munkaidő-csök­kentés bevezetése miatt vált szükségessé. A többlet szabad idő túlórában történő megvál­tása elsősorban az élelmiszer- boltokra jellemző, de jelentős a vendéglátásban is. Pest megye lakosságának takarékbetét-állománya 1975. március 31-én 3,8 milliárd fo­rint volt, 574 millió forinttal több, mint az előző év azonos időpontjában. A lakosság ré­szére folyósított hitelek I. ne­gyedév végi állománya 18 szá­zalékkal nőtt; ezen belül vál­tozatlanul a lakásépítési és ér­tékesítési kölcsönök emelked­tek a legszámottevőbben. Fogyasztás A kiskereskedelem I. ne­gyedévi. eladási forgalma több mint 3 milliárd forint volt — folyóáron számolva — 13 szá­zalékkal magasabb az egy év­vel korábbinál. A forgalom 92 százaléka a lakosság vásárlá­saiból számiizótt. A szövetke­zeti kiskereskedelem és a ma­gánkiskereskedők az átlagos­nál gyorsabb ütemben növel­ték forgalmukat. Az összes forgalmon belül legjelentősebben a ruházati cikkek forgalma emelkedett, amely a termelés korszerűsí­tésével egyidejűleg végbeme­nő választékcserélődéssel is kapcsolatban van. Ennek kö­vetkeztében egyre több a drá­gább, de korszerűbb termék, s ez egyben a forgalom növe­kedésének egyik tényezője. A tartós fogyasztási cikkek eladása a vegyes iparcikk áru- főcsoport forgalmát is megha­ladva, 14 százalékkal emelke­dett, részben a gépkocsik for­galmának dinamikus növeke­dése folytán A tartós fogyasz­tási cikkek 25 százalékát OTP- hitellevéllel vették meg. . Az élelmiszer-fogyasztáson belül az idényáras cikkek ár­színvonala az év első három hónapjában kedvezően ala­kult; 9—11 százalékkal ala­csonyabb volt, mint az elmúlt év azonos hónapjaiban. Az ár­színvonal mérséklődésére ha­tott az előző évi kedvező ter­més burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből. Országos tanácskozás a közlekedés fejlesztéséről Az ország közlekedésének fejlesztéséről rendeztek ked­den tanácskőzást Esztergom­ban. Dr. Bajusz Rezső, a KPM közlekedéspolitikai főosztá­lyának vezetője tájékoztatta a közlekedés-építőipari vállala­tok vezetőit, képviselőit azok­ról az elképzelésekről, ame­lyeket 1980-ig valósítanak meg. Márta Ferenc az Akadémia új főtitkára A Minisztertanács a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének javaslatára Márta Ferenc akadémikust, az MTA főtitkárává, Köpeczi Bélát és Láng Istvánt az MTA fő­titkár-helyetteseivé nevezte ki, Márta Ferenc főtitkár, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke előtt kedden délelőtt letette a hivatali esküt. Az eskü­tételnél jelen volt Aczél György a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának •titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Minisztertanács Köpeczi Béla akadémikust, az MTA főtitkár-helyettesét a kormány tudománypolitikai bizottsá­ga elnökhelyettesévé nevezte ki. Tizenhat község, húszezer választópolgár képviseletében Együtt a lakossággal (Folytatás az 1. oldalról) Ünnepi hangulatban készült Szob tegnap délután a jelölő- gyűlésre, úgy várta vendégeit, a 29-es választókerület 16 köz­ségének képviselőit. A házakon vörös és nemzeti színű zász­lók, az utcákon ünneplőbe öl­tözött emberek. Hatszázötven választópol­gár gyűlt össze a szobi jelölő- gyűlésre. A művelődési ház nagyterme szűknek bizonyult; szerencsére a rendezők gon­doltak erre. Az udvaron szé­kek, hangszórók, senkinek sem kellett állva végighallgatni a külsőségeiben, hangulatában egyaránt ünnepélyes jelölő- gyűlést. A hangulatot erősrtette-fo- kozta az a két vers, amely a tanácskozás megkezdése előtt elhangzott. Selley Zoltán elő­adóművész kifejező tolmácso­lásában Heltai Jenő: Szabad­ság és Váci Mihály: Méltó ha­talmat! című versét hallgatták meg a résztvevők. A két vers mintegy érzelmileg készítette fel a gyűlés résztvevőit mun­kájuk jelentőségére, fontossá­gára. Ezt a felelősséget hang­súlyozta Himmer Lőrinc ta­nácselnök is megnyitójában. A jélölőgyűlésen megjelent Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Barát Endre, a megyei párt-vb tagja, a váci járási pártbizott­ság első titkára és Krima Já­nos, a járási hivatal elnöke is. A jelölés és a választás je­lentőségét, az országgyűlés négyesztendős munkáját Heil Imréné, a nagyközségi párt­bizottság titkára méltatta. Részletesen elemezte az elfo­gadott nagy jelentőségű tör­vényeket, köztük az ifjúsági és a legutóbb elfogadott társada­lombiztosítási törvényt, ki­emelve, hogy végrehajtásuk milyen változásokkal járt a 29-es választókerület falvainak életében. Az elmúlt négy év­ben az országgyűlés munkájá­nak köszönhetően is, minden tekintetben jelentősen fejlő­dött a kerület. Itt Is teljes a keresőképes lakosság foglal­koztatottsága, rövid idő alatt jó eredményeket hozott a ter­melőszövetkezetek egyesülése, és hasonlóan jó hatással járt a közös tanácsok létrehozása. Szólott az előadó a gondokról, a megoldatlan feladatokról is. Ezek között első helyen az ivóvízellátás javítását, az egészségügyi hálózat jobb ki­építését, és az utak további fej­lesztését jelölte meg. Beszéde befejező részében javaslatot tett a Hazafias Nép­front nevében a képviselője­löltre. A kerület húszezer vá­lasztópolgárának képviseleté­ben megjelenteknek javasolta, hogy Barát Endrét, a járási pártbizottság első titkárát je­löljék. Javaslatát be sem fejez­hette, a jelölőgyűlés lelkes tapsban tört ki. Mint később az egyik felszólaló, Dániel Kornél festőművész, a zebegé- nyi Szőnyi Múzeum igazgatója megfogalmazta: a járási párt- bizottság első titkárát min­denki jól ismeri és tiszteli. Barát Endrét eddigi munká­ja és egész élete alkalmassá teszi a nép képviseletére. Szol­nok megyei parasztcsaládban született, tanítói oklevelet szer­zett, majd az ifjúsági mozga­lomban tevékenykedett, és on­nan került a párt apparátusá­ba. Nős, két gyermek édes­apja, felesége Dunakeszin pe­dagógus. Barát Endre elvé­gezte a tanárképző főiskolát, s jelenleg az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen tanul. Krebsz József, a verőcema­rosi tanácselnök, Molnár Jó- zsefné, a szobi vasútállomás dolgozója, Sági Sándor, a ke­mencéi KISZ-szervezet titká­ra, Csorba ' Jánosné nagybör­zsönyi tsz-tag, Mondi Jánosné, a nagymarosi általános iskola igazgatóhelyettese és Prétyi József, a szobi gyümölcsfeldol­gozó üzem párttitkára felszó­lalásával is kifejezte egyetér­tését a javaslattal. Felszólalt a gyűlésen Arató András is. Kiindulva az MSZMP XI. kongresszusának határozataiból, egyebek közt rámutatott, ahhoz, hogy előbb­re lépjünk, hogy felépüljön- létrejöjjön mindaz, ami a gyűlésen elhangzott, a képvi­selő munkáját mindenkinek támogatni kell. E feladatokat a képviselőnek és a lakosságnak együtt kell megvalósítani. Ba­rát Endre személye biztosíték arra, hogy ez az együttműkö­dés közte és a lakosság között továbbra is megmarad. A 29-es választókerület jelö­lőgyűlése Barát Endrét egy, hangúlag elfogadta képviselő- jelöltnek. ö. U Minősítése: ismét jelölik Százhalombattán Végleges jelöltségére három gyűlésen mondják ki válasz­tói — ha kimondják — az igent, akik először négy esz­tendeje azzal bízták meg, hogy az ország legfelsőbb törvény­hozó testületében, az ország- gyűlésben képviselje a legif­jabb városunkat, Százhalom­battát, továbbá Tárnok, Tö­rökbálint, Sóskút-Pusztazámor és Diósd lakosságát. A jelöl­teié« esélye most, az első for­dulóban tűnik a legbizonyo­sabbnak, hiszen ez alkalom­mal munkatársai függesztik szemüket Magyar Sándorra, akivel napról napra találkoz­Négyszeres teljesítmény A híradástechnikai anyagok váci gyárában az elavult gépe­ket fokozatosan újaktra cserélik. Az automata tekercselők négy­szeresen termelékenyebbek a régieknél. Modern gépekkel dolgoznak már a nyomtatott áramkör- üzemben is. itt gyártják a rádiók, tv-Jta, a magnetofonok és a mérőműszerek nyomtatott áramköre.t. A Zsiguli gépkocsik műszer­fal áramköreit is itt állítják elő. nak a gyárban — az ország villamos energiájának több mint egynegyedét termelő Du- namenti Hőerő Vállalatnál — s aki most az emelvényen a piros drapériával borított asztal mögött ül. Egyelőre az elnöklő Vas Ferencnek, a Ha­zafias Népfront városi titká­rának megnyitó üdvözlő sza­vait hallgatják a jelenlevők* mintegy kétszázan, munkások, mérnökök, gazdasági vezetők, irodisták, akik mindjárt a fej- ront után gyűltek össze a bál­teremnek is beillő, örökzöldes, csupaablak ebédlőben. Részt vesz a jelölőgyűlésen Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei bizottságának gazdaságpoliti­kai osztályvezetője is. Vas Fe­renc bejelenti, hogy a Haza­fias Népfront Pest megye 20. választókerületében ismét Magyar Sándor technikust ja­vasolja képviselőjelöltnek. Most már a választópolgárok döntésén a sor. Az első felszólaló Komáromi János, a városi pártbizottság első titkára. — Amikor képviselőválasz­tásra készülünk — mondja —, számvetést készítünk eredmé­nyeinkről, fölmérjük felada­tainkat, összegezzük gondjain­kat. Olyan adatokat említ, me­lyekhez aligha kell kommen­tár. Egyebek között Százha­lombattán átadtak ezerhatvan lakást — a terv 980 volt —, a tervezett százzal szemben 175 kisgyermeket helyeztek el óvo­dában, felépítettek egy 12 tan­termes kabinetrendszerű álta­lános iskolát,' amely sport­udvarával, tanmedencéjével a legkorszerűbb oktatási Igé­nyeket is kielégíti. A munkás­város fejlesztésére a negyedik ötéves terv 300 millió forintot juttatott, ezzel szemben, ha ma gyarapodásuk mérlegét meg­vonjuk, a végösszeg máris 500 millió forint Mindebben az állami költségvetés által nyúj­tott pénzügyi források mellett az üzemek közösségeinek, szo­cialista brigádjainak igyekeze­te, munkálkodása, támogatása van benne. — A XI. kongresszus ki­mondta: Közösen munkálkod­junk a fejlett szocialista tár­sadalom építésén! Mi most azt kérjük, hogy az e gyűlésen részt vevő választópolgárok olyan képviselőjelöltet állítsa­nak, aki ezt a programot vall­ja magáénak. Magyar Sándort ilyen embernek ismerjük — mondja Komáromi János. S ezt rendre megerősítik a hozzászólók: Varjas Sándor művezető, Túrán Ferenc szo­cialista brigádvezető, Kunos Károly, az üzem párttitkára, Újhelyi Géza üzemviteli osz­tályvezető, s végül Sóskút- Pusztazámor választópolgá­rainak nevében Kocsis József, a községi pártszervezet titká­ra. Magyar Sándor látnivalóan megilletődötten hallgatja a néhány mondatos ajánlások­ból kikerekedő minősítését, miszerint a gyárban is példa­mutatóan dolgozik, szerény és lelkiismeretes, igazi patrióta Százhalombattán, de nem ha­nyagolja el választókerülete egyéb helységeinek ügyét sem. Amikor a városi népfront­titkár szavazásra bocsátja je­lölését, szinte egyszerre emel­kednek a karok. Május 13- án, kedden, 15 óra 30 perckor a DHV-beli jelölőgyűlésen Magyar Sándor mellett tetfék le a voksot. A. Z. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom