Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

1915. ÁPRILIS 20., VASÄRNAP S&mkw Párbeszéd az üzemegészségügyről Fejlődő üzemegészségügyünkről először egy grafi­kont láttam, amely szerint 1960-ban hazánkban 868 üzem­orvos dolgozott, a napi rendelési órák száma pedig alig volt több háromezernél. Egy évtizeddel később 1267 főállású (és néhány száz mellékállású) üzemorvos összesen már 5673 órát rendelt. A statisztikák szerint másfél millió munkás és alkal­mazott ellátásáról gondoskodnak. Az adatok azonban kiegészítendők. 1971-ben 12, 1972- ben 15,7 százalék volt a betöltetlen állások aránya. Az üres rendelési órák száma nőttön nő. (Például 1969-ben csak a fővárosban ötven végzős egyetemista helyezkedett el üzem­orvosként — azóta huszonheten elmentek.) A Minisztertanács 1974-es utolsó határozata az üzem- egészségügy fejlesztéséről szólt: ez az ötödik ötéves terv egészségügyi céljai között kiemelt feladat. Ennek érdekében a területi vezető üzemi főorvosokat is be kívánják vonni a megyék gyógyító-megelőző intézményhálózatának vezetésébe, s az üzemorvosok fizetését július elsejével átlagosan ezer fo­rinttal emelik. Államunk 1951 májusában szervezte meg az üzemorvosi hálózatot. Az akkori újságcikkek azt fejtegetik, hogy az üzemorvos végzi talán a legsokrétűbb orvosi tevé­kenységet. „Mint sok száz, sok ezer dolgozó egészségének őre, benne él a gyár lüktető életében, s hivatásából adódóan na­gyon közel kerülhet a dolgozókhoz... Munkájában óriási je­lentősége van a betegség- és balesetmegelőzésnek...” Miért nem csalogató még ma sem a pálya? Helytelen szemléletki- aiakító a* egyetem, ahol üzemegészségtant nem tanítanak, s a kezdő orvosok úgy kerülnek ki onnan, hogy azt hiszik: az igazi orvosi munka a betegágynál kezdődik. 1968 óta ugyan lehet üzemorvosi szakvizsgát tenni, de hogyan? Kell hozzá kétéves belgyógyászati gyakorlat, kétéves üzemorvosi gya­korlat, s részt kell venni egy kéthónapos bentlakásos tan­folyamon. Ezek után öt tárgyból szakvizsgázhat az üzemor­vos, s száz-kétszáz forinttal emelkedik a fizetése. A vizsgáz­tatók közül egyébként egy sem üzemorvos. Ebben a szak­mában nincsenek hírességek, tudományos fokozatot szerezni majdnem lehetetlen. Kevés a „kiváló”, az „érdemes” címmel rendelkező üzemorvos is. hácsi kórházban, utána családi okok miatt az a fél esztendő, ami még hiányzott volna a szakvizsgához, elmaradt, s ti­zenöt év következett egy fa­luban, körzetben. Az egészsé­gemet nagyon-nagyon megvi­selte ez a tizenöt év. A körzeti orvos szilvesztertől szilveszte­rig dolgozik ... Három éve adó­dott ez az állás — ifit valóban csak napi nyolc óra a munka —, eljöttem Simontomyáról, vettem Dunakeszin egy kis há­zikót. A húsz év tapasztalata sokat segít munkámban, az emberekkel való kapcsolat ki­alakításában. • Hogyan telik el ti­zenöt év egy helyen? Je­len esetben Simontor­nyán... — Nagyon nehezen. Nem lassan! Nehezen. Az persze nem igaz, hogy az ember ki van rekesztve a kultúrából, vagy a magánélete a laká­sára koncentrálódik vidé­ken, az ember csak úgy van kirekesztve, ha magát rekesz­ti ki. ... Napi száz beteg, az egy körzeti orvosnak nem ku­riózum ... A szülés levezeté­sétől a vakbélgyulladásig ... • Hogyan telt el a há­rom év a konzervgyárban? — Sajátos feladatai vannak egy élelmiszeripari üzemiben az üzemorvosnak. Munkája kitágul, a gyógyításhoz nem­csak a betegségek megelőzé­se, hanem az élelmiszerhigié­nia is hozzátartozik. Sőt, a legfontosabb, hogy az élelmi­szer ne legyen fertőzött! Fo­kozottan érvényes „a tiszta környezet, tiszta gép, egész­séges dolgozó” elve; egy üzemorvosnak nemcsak a szakmáját kell alaposan, is­mernie, hanem a technoló­giákat, magát a gyárat is, ahol dolgozik. Az általános és az egyéni megelőzés, a gyó­gyítás, azzal a sajátos vo­nással, hogy az üzemorvo­sok elsősorban a beteg mun­kanapját, az ébrenléti álla­potot Ismerik, az egészség- nevelés, a rehabilitáció, mil­lió kisebb-nagyobb emberi probléma tartozik az üzem­orvos munkájához. Unalmas­nak, egyhangúnak semmi­képpen nem nevezném... 0 Hogyan sikerül betar­tatnia a tisztaság mind­megannyi feltételét? — Hozzá kell tennem, hogy elég elavult, öreg gyár a miénk. így sokkal nehezebb itt a munka, mint egy csillo- gó-villogó, csempés, korszerű berendezésekkel felszerelt üzemben. Az új vezetés — az igazgató és a főmérnök is most került a gyár élére _— hozzáállása ragyogó, megér­tenek, segítenek. A régebbi vezetés rossz beidegződése néha gondot okozott nekem... 0 S ilyenkor harcolt? — Én nem harcolok. Én szívósan, csendben dolgozom, én sohasem harcolok. Jelen­tek. Nyugodtan, csendben, kitartóan. Ez nem harc. És nem a gyárigazgató vagy fő­mérnök háta mögött írom a jelentéseket, én szépen meg­beszélem velük, sőt a kija­vítás lehetőségeit is abban a pillanatban felderítem és kö­zösen, barátságosan beszél­jük meg. Annak semmi értel­me, hogy két ember egymás torkának essék, abból csak harag lesz, eredmény nem. A munkások is bizalommal jön­nek hozzám, elmondanak min­dent, a tapasztalat is segítsé­gemre van abban, hogy se­gítségükre legyek... ... Joga van táppénzbe venni a dolgozókat? — Egy nap. De nem szíve­sen veszek senkit sem táp­pénzbe. Ebben a gyárban olya­nok dolgoznak, akik húsz- harminc-ötven kilométerről járnak be, Tésától Érsekvad- kertig, Váctól Budapestig. Ha én betegállományba , veszek valakit, az otthon marad, két nap múlva berendelem. Mert kimenni hozzá nem tudok! És ha súlyosbodik az állapo­ta?... Ha rossz az üzemi lég­kör, azt is észleli az orvos a rendelőben. Növekszik az ideges panaszok száma. Ha anyaghiány van, az emberek foglalkozni kezdenek maguk­kal, felfigyelnek arra, hogy ha megnyomják, fáj; lejön­nek. Csak nyitott szem, hal­ló fül kell, s az orvos mindent tud a gyárról. A tá^pénzbe- vételi jog azonban a mostani Orsdzók A szentendrei járási ÁFÉSZ dunabogdányi orsóző részlege két új gépet kapott a Pamuttextil Művek angyalföldi szövőgyárától. Az Üzem így a korábbinál többet, 320 tonna fonalat tud feldolgozni évente. Nagy Iván felvétele lehetőségek szintjén jobb, ha a körzeti orvosé marad. 0 A kötelező vérvétel is az ön feladata? — Nem az enyém volt. De képtelenségnek tartottam, hogy mindenkinek oda kellett adni a beutalót, s a lakóhe­lyükön végezték el azokat a rutinvizsgálatokat, amelyeket én is el tudtam volna vé­gezni. A szegény asszony ki­vett két nap szabadságot, ment sorbaállni a rendelők­be ... Éh leveszem a vért, s elküldöm a labornak. így megkönnyítem a magam munkáját, s a termelésben is sokkal kevesebb a kiesés... 0 Milyen munkát jelent a rehabilitáció? — Talán a legeredménye­sebb munkája lehet ez az üzemorvosnak, ha mindent latba véve intézkedik, illetve kéri a megfelelő intézkedést a vezetőségtől. Ha érzi a ve­zető, hogy az üzemorvos se­gíteni akar, segíteni a mun­kásnak, a vállalatnak, akkor könnyű. Mindig el tudtam mindent intézni, összegyűlünk szépen — az üzemorvos, szakszervezetis, a rehabilitá­ciós bizottság titkára, jegyző­könyvet készítünk, s mindig megtaláljuk a megfelelő meg­oldást. 0 Megbecsülik? — Meg. De ez nagyon rela­tív dolog. Az ember azért nem kaphat Kossuth-díjat, mert a nyolc órában elvégzi rendesen a munkáját. Mindenki elvégzi becsületesen a dolgát és meg­kapja érte a havi fizetését. Az elmúlt három év alatt én annyi jutalmat, annyi nyere­ségrészesedést kaptam a gyár­tól, amihez tulajdonképpen jogilag nem is tartozom, hi­szen a rendelőintézet alkal­mazásában állok, hogy semmi okom nem lehet panaszra. Húsz év alatt engem sehol sem becsültek meg annyira, mint itt, Dunakeszin. Tudo­mányos runkt? A belgyógyá­szat érdekel, el is olvasom a szaklapokat, de különösebb tudományos munkát nem végzek. Újat alkotni? Arra már nem gondolok, arról már lemaradtftm. Megfelelni — ez a célom. a Harmadik beszélgetés A harmadik beszélgetés, dr. Csemniczky Júliával, a váci Finompamutfonó és a Forte üzemi orvosával rövid lesz. Nem azért, mert a rendelőbe behallatszik a textilgépek üte­mes dübörgése, azért sem, mert a doktornő huszonhat évesen még keveset tud mon­dani üzemorvosi gyakorlatá­ról — egyszerűen azért, mert kint a váróteremben sokan várják, hogy fogadja őket. Csemniczky Júlia óvodás ko­rában kutatóorvos akart len­ni, azután a sebészet, majd a belgyógyászat érdekelte. Pá-' lyája — pedig még két éve csak, hogy végzett — kacs­karingás. Kevésnek adatik meg, neki megadatott, hogy a korszerű váci kórház bel- osztályán kapjon helyet. Há­rom és fél hónap után mégis a körzeti orvosságot vállalta Alsópetényben — egyszerűen a nagyobb fizetés miatt. Hi­szen szülei leszázalékoltak s a még tanuló húgát neki kell eltartania. Magánéletre itt nem telt idő, ezért jött vissza szülővárosába, Vácra — két üzem orvosának. Ügy érzi, itt megragad. A paraszolvenciát gyűlöli, megalázónak érezte körzeti orvosként, amikor a pénzt köpenye zsebébe gyűr­ték. Üzemi orvosként fizetése nagyobb, s a munka csak nyolc óra — neki gohdolnia kell a családalapításra is. 0 Kielégíti az üzemor­vosság szakmailag? — Nem. 0 Pedig az üzemegészség­ügy fontos terület... — Keveset hallottunk erről az egyetemen ... Talán majd, ha egy esztendő múlva jön, addig fölfedezek valami érde­keset, értékeset ebben a mun­kában is. Egyelőre két telje­sen más jellegű üzem az enyém, s kellő mértékben még egyiket sem ismerem. Mun­káin szinte csak gondozássze­rű* fölírok pár gyógyszert, vérnyomást mérek... Leg­alább járóbetegeket kezelhet­nék, de én csak megállapítom az esetleges betegséget, a beteg sorsát nem kísérhetem figyelemmel. Ha majd a Forte megkapja az EKG-t, talán ak­kor ... Jelenleg a bizalmat szeretném megszerezni, hogy megkérdezzék a véleménye­met egy-egy új gyártási fo­lyamat megkezdése előtt, hogy az egészségre a kémiai anya­gok használata minél ke­vésbé legyen ártalmas. 0 Hány esztendő alatt válik magából igazi üzem­orvos? — Két év, mire tisztába jövök a különböző jogszabá­lyokkal, s megismerkedem a két üzemmel, a technológiák­kal, a gépekkel, az emberek­kel. S szeretnék majd szak­vizsgázni is. Fölszereltek pél­dául a Forte-gyárban drága pénzen szellőzőket, aztán le kellett őket állítani, mert hu­zatot csinálnak, nem friss le­vegőt ... Hát, ha megkérdez­nek, talán nem kellett volna feleslegesen kidobni a pénzt az ablakon. Persze, azért szerencsém van, mert amit eddig kértem, megtették..., mind a két vállalatnál múlt­ja van az üzemegészségügy- nett. Kevés az üzemorvos. Akad hely, ahol másodéves orvos- tanhallgatók ügyeleti rendszerben látják el az üzemorvosi teendőket. Egyikük úgy fogalmaz, hogy a pálya szélén van­nak. A minisztertanácsi határozat azt célozza, hogy valami­vel beljebb kerüljenek. Tamás Ervin E szokatlanul hosszú beve­zető után pedig kezdődjék a párbeszéd, illetve a párbeszé­dek. Három orvossal készítet­tünk interjút; egyikük Vác városi-járási közegészségügyi felügyelője, aki az üzemorvo­sok munkáját irányítja, a má­sodik beszélgető partner a Gyümölcs- és Főzelékkonzerv­gyár dunakeszi gyárának üzemorvosa, a harmadik pe­dig két gyár munkásainak, alkalmazottainak egészségőre, a Finompamutfonóé és a FORTÉ-é. Első beszélgetés Vácott a járási hivatal épü­letében székel a járás és a vá­ros egészségügyi osztálya — a felügyelők és az egészségőrök. Munkájuk csak közvetve or­vosi jellegű, a tanácsi dolgo­zók közül kirínak fehér köpe­nyükkel.^ A közegészségügyi felügyelő, dr. Körös Károly elnézést kér kusza mondatai­ért, de nem érzi jól magát, rosszak az idegei, a jövő hét­re szól szanatóriumi beutaló­ja, reméli, rendbejön. — Rengeteg idő elmegy az adminisztrációval, s rengeteg — legalább nyolcvan — egy­ség munkaegészségügyét ma­gam ellenőrzőm. Szóval, az irodai munka mellett komoly feladatot jelent ez is. Az el­múlt évig, amíg a felügyelő­ségnek nem volt gépkocsija, az autómmal havonta félezer ki­lométert tettem meg a járás területén. Az üzemorvosok ide­jének nagy részét jelenleg még — hiszen erre van igény elsősorban — a gyógyítás, a gyógyító munka köti le. A közegészségügyi munkájuk, a működési szabályzatuk előírá­sai szerint is, csak egy egé­szen rövid kis kitétel. Van, aki kevesebb, van, aki több időt szakít erre, pedig hát az üzemorvosok eredetileg azért kerültek a gyárakba, hogy a munkahelyek közegészségügyi viszonyai javuljanak és hogy a munkahelyi ártalmakat a dologzó egészségügyi állapotá­val összevetve megfelelő in­tézkedéseket hozzanak. Elte­kintve attól, hogy gyógyító-or­vosi munkát végeznek, a fő­foglalkozású üzemorvosoknak egyes gyárakban táppénzbevé­teli joguk is van, ugyanúgy, mint a körzetieknek. Rendsze­resen érkeznek be hozzánk az üzemorvosi jelentések, melyek kiegészítik munkánkat, tájé­koztatnak a gyárban tapasztal­ható közegészségügyi gondok­ról, amelyek orvoslásában a mi segítségünkre is számíta­nak. 0 Akadnak indulatos üzemorvosoli, akik igazu­kért akár a vállalati veze­tőkkel is harcba szállnak? — Szerencsére ritkán kell harcba szállni. A múltkor vol­tam a dunakeszi hűtőházban, ahol az igazgatóval éppen ar­ról beszélgettünk; ő nagyon örül annak, hogy aktív, bár idős kolléga került oda és mindent szóvá tesz, veri az asztalt. Egyre többen megér­tik azt, hogy a vezetői mun­kát is megkönnyítik az orvo­sok akkor, amikor fölhívják figyelmüket a rendellenessé­gekre. 0 A dolgozók egészsége, fizikai, szellemi képességei­nek „karbantartása” nem kevésbé fontos feladat, mint megfelelő munkafeltétele­ket, munkakörülményeket teremteni. Az üzemorvosi szolgálat szült egy új szak­mát is, melynek hagyomá­nyai nemigen voltak ha­zánkban. Huszonnégy év nem nagy idő. Hol tart ma az üzemegészségügy? — Én azt hiszem, hogy na­gyon szép eredményeket ér­tünk el. A javuló munkakö­rülmények, a korszerűen fel­szerelt új üzemek természet­szerűleg csökkentik az egész­ségre ártalmas hatásokat. A munkásvédelem nemcsak egész­ségügyi feladat — társadalmi feladat is. Foglalkozik ezzel a szakszervezet, a munkavédel­mi .szolgálat és egyre kevesebb az olyan vezető, aki elzárkóz­na az anyagi támogatós elől — ne biztosítaná pénzt a szociál­politikai, munkavédelmi in­Második beszélgetés ink tára. Harmadik éve üzem­orvos itt dr. Fenyő Ferenc, aki a járási hivatalhoz intézett ha­vi jelentését a saját maga szer­kesztette nyomtatványra írja. Minden üzemrésznek külön ro­vata van, a szemléken tapasz­taltak így rendszerbe foglalha­tók. — Nem vagyok mai gyerek, húsz évvel ezelőtt végeztem, s kórházban kezdtem pályafutá­somat, mint belgyógyász. Há­rom és fél évig voltam a mo­Az orvosi rendelő a modern, emeletes irodaépület mögött, az üzem mellett van. Földszin­tes, rozzant házikó, szűk váró­val, öreg, bicegő székekkel. Az orvosra sokan várnak, a vér­vétel bizonyos időszakonként kötelező a dunakeszi konzerv­gyárban, hiszen élelmiszerrel dolgoznak. Az egyik falnál könyvszekrény: változatos ösz- szevisszasággal sorakozó köte­tek — Kodolányi, az idegen szavak szótára, gyógynövénye­tezkedésekhez szükséges beru- i ázás okra. Hiba általában a takarítás körül van az üze­mekben. Ügy látszik a takarí­tói munkakör nem népszerű, íevés a fizetés, sok a munka, lem találnak rá embert. Ezen i téren egyre nehezebb a hely­iét, voltak olyan gyárak, pél- lául a DCM, vagy a Híradás- iechnikai Anyagok Gyára, amelyek külön szerződéssel tudták csak biztosítani az 5gyes üzemrészek takarítását. Egyébként akik ott az üze­mekben évek óta azonos kör­nyezetben élnek, nem viszik észre annyira a hibákat, s ha mi figyelmeztetjük őket, rög­tön cselekednek. 0 Önök orvosként nem orvosi, vagy nem egészen orvosi munkát végeznek ... Senki sem úgy jelentkezik egyetemre, hogy közegész­ségügyi felügyelő lesz ... — Orvosi munka ez, kérem! Én merem állítani, hogy a tár­sadalomnak, a lakosságnak, a munkából élő dolgozóknak több haszna van a mi tevékenysé­günkből, mint a közvetlen gyógyító-orvosokéból. Nem jobb az, hogyha megelőzzük magának a betegségnek a lét­rejöttét? 0 Mégsem becsülik any- nyira munkájukat, mint mondjuk egy kórházi főor­vosét ... — Az biztos, hogy aki köz­egészségügyi-járványügyi te­rületre kerül, számolhat az­zal, hogy ebből meggazdagod­ni nem fog. Fizetésünk ma­gasabb, mint a gyógyító-orvo­soké, mi viszont e mellé sem­mit sem kereshetünk. Tulaj­donképpen hivatalnokok va­gyunk. Mellékes nincsen, ezért a munkahelyi pótlék ezerszáz forinttól másfél ezer forintig terjed. Munka pedig akad elég: tizenhárom ügyintézőnk van, az ügyiratforgalom pe­dig megközelíti a kétezret... A lakosság körében mi nem játszunk olyan szerepet, mint a körzeti orvos, legalábbis ők úgy vélik. Engem kielégít vi­szont annak a tudata, hogy én tudom, mit tehetek a lakosság érdekében. Bizonyára sokan haragszariak is ránk, egészség- ügyi felügyelőkre... Számta­lan embert megbírságolunk! 0 ön hogy lett felügye­lő? — Körzeti orvos, megyei or­vos, aztán megint körzeti or­vos voltam. 1964-ben, amikor a hallásom is rosszabbodott meg az egészségügyi állapotom sem volt rózsás, ide jöttem. Kérem, én szívdobogást kap­tam akkor is, ha a kapucsen­gőt valaki megnyomta! Éjsza­ka most álhatom, kevesebbet kell menni, nem okoz gondot, hogyha megkérek valakit, be­széljen hangosabban ... Ha a szakmámban nem is, a tanács­tól kaptam elismerést: árvíz- védelmi emlékérmet, a polgári védelmi munkámért a Honvé­delmi Érdemérem bronz foko­zatát ... 0 Mi jellemzi az itteni üzemorvosokat? — Egy részük azért ment üzemorvosnak, mert már más orvosi munkára nem volt fi­zikailag alkalmas, talán mert már a könnyebb végét akarta megfogni a munkának. Nők­nek is jó állás ez, különösen ott, ahol sok a női munka­erő ... A többiekre pedig, mi­vel kis létszámú az üzem, rá­juk akasztották, mint szamár­ra a fület: a körzeti orvosi munka mellett nekik kell el­látniuk az üzemorvosi teen­dőket, részfoglalkozásúként...

Next

/
Oldalképek
Tartalom