Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

19:5. ÁPRILIS 8., KEDD mriav Barátsági gyűlés, üzemlátogatás Szovjet szakszervezeti küldöttség Nagykőrösön Pest megyébe látogatott hétfőn annak a 300 tagú szov­jet szakszervezeti delegáció­nak egyik csoportja, amely felszabadulásunk 30. évfordu­lójára, a SZOT elnökségének meghívására érkezett hazánk­ba. A küldöttség tagjai az elmúlt napokban fővárosunk nevezetességeivel ismerked­tek, ellátogattak gyárakba, állami gazdaságokba. A Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa . vendégeként tegnap a delegáció mezőgazdasági és élelmiszeripari csoportja Nagykörösre utazott. A város művelődési házá­ban Nagykőrös vezetői fogad­ták a vendégeket, akik a Szovjetunió különböző tá­jairól, városaiból — egyebek között Irkutszkból, Moszk­vából, Novgorodból — érkez­tek. A delegáció vezetője: Sz. A. Alekszejevics, a VCSZPSZ (a szovjet . szak- szervezetek szövetsége) ok­tatási osztályának csoportve­zetője, tagjai: Ty. Mamaszali, a Szovjetunió Hőse, továbbá M. V. Germánovics, Ny. T. Antonovna, Sz. Adalat, T. Sz. Akharovics, Cs. Ny. Szer.i- jonovics, S. M. Mihajlorna, S. J. Fjodorovna, K. B. Petro- vics és L. L. Vasziljevna, va­lamennyien a Szocialista Mun­ka Hőse kitüntetés tulajdo­nosai. Jámbor Miklós, a 'megyei párt-, végrehajtóbizottság tag­ja, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára üdvözölte a vendége­ket és tájékoztatta őket a megye életéről, szakszerveze­ti mozgalmáról. A városi ta­nács elnöke, Szűcs Zoltán Nagykőrös múltjáról, jelené­TELEPULESFEJLESZ TES Mindenütt a felszabadulási ünnepségen adták át az 1974. évi megyei településfejlesz­tést segítő társadalmi munka­verseny helyezettjeinek az el­ismerő oklevelet. A Pest me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Pest megyei Elnöksége nevében Szentendrén dr. Csi- csay Iván, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettese, Nagykő­rösön dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titká- ra, Szobon Arany István, a népfront megyei elnökségé­nek tagja, Solymáron dr. Ké- ry Miklós, a Pest megyei Al­ről és jövőjéről beszélt, to­vábbá a városfejlesztés tenni­valóiról, eredményeiről. Pász­tor János, a városi pártbi­zottság első titkára ezután a felszabadulás évfordulójának emlékére alapított díszes ok­levelet adott át a delegáció­nak. A jelenlévők ezt követően a szovjet hősi emlékműhöz vonultak, ahol megemlékez­tek a felszabadító harcokban elesett hősökről és elhelyez- j ték a kegyelet koszorúit. Délután Nagykőrös legje- I lentősebb, legdinamikusabban fejlődő üzemével, a konzerv­gyárral ismerkedtek. Antal László, a gyár főmérnöke kö­szöntötte a vendégeket, majd együtt megtekintették a na­gyobb termelési egységeket, a szociális létesítményeket. Ezután rögtönzött barátsági gyűlésen találkoztak a szo­cialista brigádok vezetőivel, a szakszervezeti aktivistákkal. A késő délutáni órákban a szovjet vendégek vissza­utaztak Budapestre. S. Zs. Vasutasok, aktivisták, kisiparosok kitüntetése Kétszáz! iz vasutast tüntet­lek ki felszabadulásunk 30. évfordulóján a MÁV Vezér- igazgatóságod. Rödöríyi Ká­roly közlekedés ‘ és postdügyi minisztertől ez alkalommal vette át a közlekedés kiváló dolgozója kitüntetést Farkas István műszaki felügyelő, a Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozója. Urbán La­jos, a MÁV vezérigazgatója kiváló vasutas kitüntetést nyújtott át Honti Pálné ellen­őrnek, a szobi állomásfőnök­ség dolgozójának; érdemes vasutas lett Bársony Zoltánná és Bruder Géza ellenőr, a Du­nakeszi Járműjavító dolgozói. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Pest megyei vezetősége ünnepségén Szuhár János Pest megyei titkárhelyettes kitün­tetéseket adott át a honvé­delmi mozgalomban kiemelke­dő munkát végzőknek. A hon­védelmi miniszter által ado­mányozott Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát nyújtotta át Babinszki Károly- nak, a ceglédi járási hivatal elnökének, Böszörményi And­rás gombai tsz-elnöknek és Simon Pálnak, az MHSZ Pest megyei vezetősége főelőadójá­nak. Negyvennégyen Honvé­delmi Érdemérmet, negyven­egyen az MHSZ kiváló mun­káért érem arany, huszonki­lencen ezüst, harmincketten bronz fokozatát kapták, nyol­cán dicséretben és jutalomban részesültek. A budapesti kisiparosok klubjában ünnepség kereté­ben adták át az ipar kiváló mestere és a könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetése­ket. Török Zoltántól, a Pest megyei Tanács vb ipari osz­tályának vezetőjétől és Fi­scher Páltól, a KIOSZ Pest megyei titkárától 35 Pest me­gyei kisiparos vehette át a la­kosság szolgálatában végzett kiváló munkájáért az elis­merést. Az ipar kiváló mestere lett: Balázs Mihály kőműves, Bag, Bauer György kőfaragó, Du- naharaszti, Bejó István kő­műves, Ócsa, Bencsik Ferenc fényképész, Örkény, Bene István szobafestő, Pécel, Duchaj Sándor asztalos, Pi­lis, Duma Albert kőműves, Abony, Éliás János kőműves, Ráckeve, Galambos József villanyszerelő, Szigetszent- miklós, Gürtler Ernő kelme­festő, Érd, Gyetvai János asztalos, Vác. György József kőfaragó, Tápiószele, Haj- czinger Sándor fodrász, Ve- csés, Hauck György kőmű­ves, Perbál, Huszár László szobafestő, Veresegyház, id. Csontos Pál gipszszobrász, Gödöllő, id. Fábián Béla szo­bafestő, Gyömrő, ifj. Hor­váth László ács-kőműves, Szentlőrinckáta, ifj. Papp Elek órás, Nagykőrös, Ko­vács Endre kovács, Szent­endre, Kovács István kőmű­ves, Cegléd, Kővári György kovács, Cegléd, Mohácsi Já­nos kőműves, Dömsöd, Ru­dolf József mázoló, Nagy­maros, Scheller József kő­műves, Pilisvörösvár, Szeitz József kőműves, Biatorbány, Tóth Imre fényező, Dunake­szi, Tóth Károly szobafestő, Cegléd és Tóth Miklós ács, Kiskunlacháza. A könnyűipar kiváló dol­gozója miniszteri kitüntetést Bödő Mihály órás, Dömsöd, Józsa Jánosné adminisztrá­tor, Cegléd, Kóros Jánosné körzeti titkár Nagykáta, és Szacsvay József bognár-asz­talos, Budakeszi kapták meg. A lakosság szolgálatában el­töltött 25 éves eredményes tevékenységükért elismerés­ben részesült Garamvölgyi József bérfűrészelő, Nagyma­ros, valamint Paulik Márton nagybörzsönyi asztalos. Megérkezett a Szovjetunióból a Tiszai Kőolajfinomító első gépegysége \ o: Megérkezett Leninvárosba a több mint 6 millió forintos költséggel épülő Tiszai Kő­olajfinomító Vállalat első épegysége a Szovjetunióból. Az 56 tonnás készülékkel a nyersolaj sótlanítását oldják majd meg. A továbbiakban még három hasonló berende­zés érkezik, s ezek egyenkénti értéke körülbelül 3 millió fo­rint. Fegyelmezett, áldozatos munkával Segítenek a szocialista brigádok Megőrzi fejlődésének lendületét a PEVDI A IV. ötéves terv utolsó évének elején az 1974. évi mérlegadatok ismeretében — lényegében már készíthetünk számvetést arról, hogy miként sikerül teljesíteni a IV. ötéves tervidőszakra meghatározott céljainkat, milyen intézkedé­seket kell tennünk az idén ahhoz, hogy vállalt kötele­zettségeinket valóra válthas­suk. Rugalmas exportpolitika Vállalatunk árbevételének mintegy 45—50 százaléka ex­port értékesítésből származik, ebből több mint 2 millió dol- lá?1 értékű terméket tőkés pia­con helyezünk el. Előállításuk­hoz nagy értékű tőkés import­anyagokat is felhasználunk, ezért vállalatunk fokozottan érzékeny a tőkés országokban lezajló világjelenségekre, le­gyenek azok a nyersanyagel­látással, vagy az árak alaku­Tarlalmas három nap Gödöllőn Versengő ifiklubok Megyei első: Százhalombatta Tavaly ősszel hirdették meg a Pest megyei ifiklubok versenyét. Az indulók a já­rási, majd a területi vetélke­dők után jutottak a megyei döntőbe, amelyet április 5-e és 7-e között Gödöllőn ren­dezett meg a Pest megyei út­törőelnökség ifivezetői szak- bizottsága. A megyei döntőbe összesen öt, egyenként tízta­gú csapat, Dunakeszi, Gyál, Pilis, Százhalombatta és Vác legjobbjai jutottak be. A háromnapos gödöllői erő­próba során a versenyzőknek számos feladatot kjell meg­oldaniuk; ne­hezebbeket. Példaképpen em­líthetnénk, hogy félnapos aka­dályversenyen is összemérték erejüket. Ezt a városkörnyéki erdőkben rendezték. írásban is számot adtak felkészült­ségükről, például egy nyolc­napos ifiklub-titkárképző tá­bor programját kellett össze­állítaniuk. A verseny kereté­ben játékos vetélkedőn és társasjátékban is mérkőzött az ötven legjobb. Végül persze ez a verseny is eldőlt. Az első helyezést Százhalombatta csapata sze­rezte meg, egy négyszemé­lyes sátort nyertek, s ősszel kétnapos dobogókői túrára mehet a tíztagú csapat. A második helyen a gyáliak vé­geztek, nyereményük tíz da­rab hátizsák. A bronzérem tulajdonosa a pilisi együttes lett, ők három pár tollas­labda-felszerelést kaptak ju­talmul. A vetélkedő végén — mert humornak egy percig nem voltak híján —, megalakítot­tál^ .az„ öt, i)lelve; még. ennél is több éve * dolgozó ifivezé- tők, a „vén ifivezetők taná­csát”. Bizony itt már a 18 esztendősele is veteránnak szá­mítanak. Tegnap délelőtt az ötven versenyző megismerkedett az Agrártudományi Egyetem­mel, majd délután még egy­szer összegyűltek és értékel­ték a háromnapos verseny tapasztalatait. Végül is sok élménnyel és jutalmakkal térhettek haza. Orosz nyelvi vetélkedő A túrái úttörő filmklub felszabadulásunk jubileuma alkalmából rendezte meg az idén Immár hagyományos Szaltuszenko orosz nyelvi vetélkedőjét. Felvételünk — amelyet Takács Pál túrái levelezőnk kül­dött be — a vetélkedő izgalmas perceiben készült. A túrái általános iskola út­törőinek Szaltuszenko film­klubja felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére a nagyközségi pártbizottság dísztermében orosz nyelvi ve­télkedőt rendezett. A film­klub névadója, Szaltuszenko hadnagy, aki 1944 decemberé­ben a Túra felszabadításáért folytatott harcban esett el. Az immár hagyományossá vált vetélkedőre az idén harmad­ízben került sor. Az esemé­nyen a szülőkön kívül megje­lent többek közt Takács Gyu­la, a túrái nagyközségi tanács elnöke. Szilágyi Péter, a nagyközségi pártbizottság tit­kára, Pók Aladár, a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának elnöke, valamint Pásztor Péter, az ifjúsági moz­galom egyik helyi megalapító­ja, Túra felszabadulás utáni első MADISZ-szervezetének vezetője. Az általános iskolában ta­nuló négy ötödik osztály öt­öt fős csapatai vettek részt a vetélkedőn. A kisdiákok nem­csak elméleti kérdésekre ad­tak választ, hanem az általá­nos iskola orosz nyelvi szak­termében meglevő technikai segédeszközök segítségével közzétett feladatokat is meg­oldották. A magnetofon mel­lett az írásvetítő, a lemezját­szó és a diavetítő is jelentős szerephez jutott e vetélke­dőn. A versenyt Briski Má­ria, a helybeli általános isko­la orosz tanárnője vezette. A zsűriben helyet foglaltak az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport egyik egységének kép­viselői is. Az élvezetes, színvonalas versenyt az V/b. osztály csa­pata nyerte, az V/a. és az V/d. előtt. lásával kapcsolatosak. Az el­múlt másfél évben például volt olyan importanyagunk (dián, epiklórhidrén), amely­nek a beszerzési ára a koráb­binak huszonötszörösére emel­kedett. Ilyen áremelkedés mellett csak igen rugalmas exportpolitikával tudtuk ered­ményeinket elérni, a dollár­kihozatali mutatónkat 1974- ben 12 százalékkal tovább ja­vítani. Államunk a cserearányok romlása miatt megszigorította a tőkés importot és módosítot­ta a pénzügyi gazdálkodást is. Néhány területen a szabályo­zók alkalmazkodtak a világ­piacon végbemenő árváltozá­sokhoz. Belföldi szállítóink ár­módosításai is kedvezőtlenül hatnak az éves elérhető nye­reségünkre. Igaz, az áremel­kedések részbeni ellensúlyo­zására emelkedett az állami támogatás mértéke és kor­mányzatunk csökkentette az eszközlekötési járulékot. így — jóllehet néhány ter­mékünknél, ahol a tőkés anyagárak ezt indokolják, ár­emelést voltunk kénytelenek végrehajtani — végeredmény­ben az alapanyagok árainak emelkedése mintegy 25 millió forinttal rontja az idei várha­tó eredményeinket. Az üzemi demokrácia szerepe E röviden körvonalazott ne­hézségek indokolják, hogy kü­lönös gonddal elemeztük gaz­dasági helyzetünket az idei célok meghatározásakor, hi­szen rendkívül nagy felelősség hárul dolgozóinkra ezek telje­sítésében, annál is inkább, mert a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában évről évre az országos átlagot meghala­dóan fejlődött vállalatunk. Alapvető kívánalom, hogy az eddiginél is fokozottabban gondoskodjunk , dolgzóinkról, javítjuk ‘ á murikáfeltételeket, alakítsunk ki jó munkahelyi környezetet, ezzel is elősegít­ve aktivitásuk kibontakozta­tását, érdekeltségük fokozá­sát. Intézkedéseink megtételére jó alapot adott az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i határozata, amelynek figyelembevételével jelöltük meg konkrétabb ten­nivalóinkat. Ezek közül első­ként említjük meg az üzemi demokrácia továbbfejlesztését. Arra törekszünk, hogy ne hoz­zanak döntést vezetőinkegyet­len lényeges — a dolgozók összességének sorsára, életkö­rülményeire kiható — kérdés­ben sem a legjobb dolgozók, a törzsgárdatagok, a szocialis­ta brigádok és brigádvezetök .megkérdezése nélkül, mert j dolgozóink széles tömegeinek \ a részvétele a vállalati gaz­dálkodás irányításában nél­külözhetetlen, egyben a gaz­dasági hatékonyság növelésé­nek is fontos eszköze. Bár eddig is voltak jó formái a kollektív vezetésnek (pl. ko­ordinációs értekezletek) és aktív fórumai az üzemi de­mokráciának, de még vannak tartalékaink e téren és ezeket fel kell tárnunk. Az így meg­valósuló mozgósító munka egyik fő forrása lehet ered­ményeinknek. El kell érnünk, hogy a munkapadoknál dolgo­zók véleménye és javaslatai hiánytalanul eljussanak a leg­magasabb vállalati fórumok­hoz, a vezetőkhöz, hogy ezek az információk megalapozot­tabbá tegyék döntéseinket. összefügg ezzel a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom, illetve a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny lendületének további szélesí­tése úgy, hogy a szocialista brigádok töltsenek be még kezdeményezőbb szerepet a hatékonyság növelésében és támogassák a munkaszerve­zés fejlesztését, korszerűsíté­sét, az állásidők csökkentését, a belső szállítás javítását cél­zó intézkedéseket. Változatlanul fontos felada­tunk dolgozóinké munkakörül­ményeinek, üzemegészségügyi, szociális és kulturális hely­zetének további javítása. Ilyen célokra az elmúlt év­ben közel 11 millió forintot fordítottunk, de a jó munka­helyi környezet kialakításá­ban tovább kívánunk lépni az idén. Ennek érdekében növeljük a szociális és kulturális jelle­gű kiadásainkat is, amelyekre 950 ezer forintot irányoztunk elő; további segítséget adunk dolgozóink lakásproblémáinak megoldásához — mintegy 800 ezer forint összegben. A nőkért cs az ifjúságért Dolgozóink szakmai képzé­sére és továbbképzésére 1974-ben közel 500 ezer forin­tot fordítottunk, és már eddig is kiemelkedő eredmények születtek a munkásoktatás­ban. A szakmai műveltség to­vábbi gyarapítására ez évben is megkülönböztetett gondot fordítunk, hogy minél na­gyobb számban szerezzenek dolgozóink technikumi, gim­náziumi és ennél magasabb képesítést. Az emberről való gondosko­dás néhány konkrét példáját említettük, amelyek elősegítik feladataink végrehajtását. De ide sorolhatnánk még a párt nönolitikai határozatának a teljesítését is, hiszen vállala­tunk 3 ezer dolgozója közül 2300 a nő, vagy a népesedés- politikai határozat teljesítését, amelynek érdekében — csak egv példát említve — a böl­csődében vagy óvodában gyermeküket elhelyezni nem tudó kismamákkal bedolgozói szerződést kötünk, hogy ott­hon megfelelő körülmények között nevelhessék gvermekü- ket. Ugyanitt említhetnénk még a párt ifjúságpolitikájá­nak a végrehajtása érdekében tett intézkedéseket is, mivel minden harmadik dolgozónk fiatal. Szorosan ide Icapcso- lódnak az „Alkotó ifjúság” versenymozgalom felkarolását célzó törekvéseink, amelyek eredményeképpen ifjú dolgo­zóink országosan is élenjáró pályamunkákkal bizonyítot­ták rátermettségüket, munka­szeretetüket és egyben politi­kai hozzáállásukat is. Ujahb felajánlások Mindezek említése után ta­lán érthető, hogy vállalatunk dolgozói a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vállalt munkaverseny-fela j áldásaikat újabbakkal toldották meg. Az idén 50 millió forinttal több értéket akarnak előállítani, mint 1974-ben. Vállalták azt is, hogy a takarékossági moz­galom keretében, amely ma­gában foglalja a vállalat szinte valamennyi munkate­rületét, több mint 10 millió forinttal ellensúlyozzák e cikk elején jelzett eredményki­esést; vállalták, hogy műszaki intézkedésekkel, megfelelő technológiai módosításokkal és elsősorban fegyelmezett munkával tovább művelik a termelékenységet. Mindezek­kel egyben már megkezdtük az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak helyi végre­hajtását. További felajánlások szük­ségesek azonban még ahhoz, hogy a vállalat fejlődése ne csak az értékesítésben, ha­nem a nyereség, a hatékony­ság javításában is töretlen legyen. Ügy érezzük azonban, hogy a munka- és üzemszer­vezésben, az újításokban és ésszerűsítésekben, a munkafe­gyelem megszilárdításában rejlő tartalékok feltárásával a vállalat IV. ötéves tervének valamennyi főbb mutatóját teljesíteni tudjuk, s ezzel megfelelő mértékben járulunk hozzá az állami költségvetés bevételeinek növeléséhez és közvetlenül dolgozóink élet- színvonalának s emelkedéséhez is. Édes István, a PEVDI igazgatója lategészségügyi Állomás igaz­gató főorvosa, a népfront me­gyei alelnöke, Veresegyházán dr. Barna Lajos, a Fóti Gyer­mekváros igazgatója, a nép­front megyei alelnöke, Sziget- szentmártonban Dékány Ist­ván, az érdi Bentavölgye Tsz elnöke, a népfront megyei el­nökségének tagja, Nagytar- csán Bodor Zoltán, a nép­front megyei bizottságának munkatársa és Erdőkertesen Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese adta át a lakóhely vezetőinek az oklevelet. Oklevél — társadalmi munkáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom