Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
^fii«ifiii««iiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii,iiiiaiiiiiiiiiiiiitii,iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiill|||iiiiiigiiiiiiil||iil||iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|t,iiiiivtiiiiiiiil|iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiik«mitMiiiiiiMiimnuffrg hazánk felszabadulásának 30. évfordulója! iFiiiiiiimmiiimimiiiimiiiiiiiiimiimiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimMimiiiimiiiiiiiiitmimHmiiiiiiiiiiiiiiiriiHiimiimiiiiimiiiiiiiiimii mmiimmiiimiiiiiiiMiHiiiimimnimmmiiiiimmiiiiii iimiiiiiiiiiiiiiiiiiimi»iiiiiiii:miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiil«iiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiimiiiiiiiiill!iiiiiiii!illiiiiiiiHiiiiiltlltHfii»iiiir PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM ASIA 1,20 FORINT 1975. ÁPRILIS 4., PÉNTEK Folytatódik az ünnepségsorozat Emlékműd válás Vácott és Szentendrén Pest megyében is folytatódik a felszabadulásunk 30. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat. A megye minden üzemében, kis- és nagyközségében, városaiban emlékeznek a szovjet hősökre, azokra a katonákra, akik elhozták számunkra a szabadságot. Szerdán — mint beszámoltunk róla — a megyei ünnepséget Százhalombattán tartották és ott avatták fel a szovjet—magyar barátság emlékművét. Tegnap ismét két emlékművet avattak. Egyet Vác dolgozói, egyet pedig a szentendreiek állítottak. A továbbiakban ezekről az avatásokról, a kegyeletes megemlékezésekről számolunk be, s hírcsokrot adunk azokról az avatásokról is, amelyek egy-egy új létesítménnyel teszik gazdagabbá, szebbé a megyét. Három évtized többet adott, mint kilencszáz év A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére Vácott tegnap délután két órakor rendeztek ünnepséget, a Szabadság téren. Ezen részt vett A. P. Blohin, testvérmegyénk, Omszk tanácsának elnöke vezetésével' az Omszk megyei delegáció, valamint V. J. Mi- hajlov nyugalmazott .ezredes vezetésével az az öttagú szovjet delegáció, amelynek tagjai harminc esztendővel ezelőtt részt vettek Vác város felszabadításában. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Papp József, az MSZMP Vác városi Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, az ünnepség több száz résztvevőjét. — Városunk az elmúlt harminc esztendő alatt — mondotta — olyan fejlődésen, változáson ment át, amelyre ki- lencszázéves történelme során nem volt példa. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy városunk dolgozói élni tudtak azzal a szabadsággal, amelyet a dicső szovjet hadsereg hozott el számunkra három évtizeddel ezelőtt — hangsúlyozta. Előre tört as ukrán front Ezután Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. — Harminc esztendő nem nagy idő egy nemzet életében, mégis e rövid idő alatt nagyot változott a világ sora és benne különösképpen nagyot változott a magyar nép élete — mondotta bevezetőül. — 1944. szeptember 26-án, a szovjet hadsereg átlépte a magyar határt. A második ukrán front debreceni hadművelete 1944. október 6-án indult meg és ennek egyik szárnya november 2-án felszabadította az első Pest megyei településeket, Jászkara jenőt, Kőcsert, Nagykőröst. A megye északi részén a német hadvezetés bevetette tartalékait, s Vácot a védelem erős támaszának szánta. A szovjet csapatok azonban szétzúzták az útjukat álló fasisztákat. A több irányból indított támadás során Vác városát 1944. december 7-én felszabadították. Néhány hónappal később hazánkban végleg elhallgattak a fegyverek. .Április volt, akárcsak ma. A földeket azonban felverte a gyom; a leomlott falak, kiégett gyárak, a kormos gerendák között tetemek hevertek. Pozitív számvetés — A számvetést Vác várost dolgozói is elvégezték a közelmúltban, városuk felszabadulásának 30.. évfordulója alkalmából — folytatta Arató András. — Már az emlékezetekben is Szerencsére csak történelem, hogy például a Forte gyár fellelhető anyagkészletét a kivonuló német hadsereg uszályokkal szállította el, vagy hogy a nyilasok és a német fasiszták a Bélésárugyár 175 ezer méter késztermékét szintén Nyugatra szállították. E gyárak mellett azóta új üzemek egész sora létesült a városban, a Dunai Cement- és Mészmű, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Taurus Gumigyár vagy a Hajó- és Daru- gyár váci gyára. A város lakói a párt XI. kongresszusa tiszteletére és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára indított munka- verseny-mozgalomban adták példáját, hogy Vác munkásaira, alkotó értelmiségére, felnövekvő diák- és ifjúmunkás nemzedékére a párt mindenkor számíthat. A megtett út számokban is mérhető. 1945-ben a városi kórházban mindössze 60 ágy volt, ma pedig több mint 700 ágyas gyógyító központ a váci kórház. Vagy: a felszabadulás óta három új elemi és ugyanennyi középiskola épült, valamint egy 255 diák számára otthont nyújtó leánykollégium. Amíg 1945-ben csak 7 óvónő dolgozott a városban, ma 70 neveli a város dolgozóinak gyermekei,! És épül már a lakosság összefogásával az új, modern művelődési központ is. — Felsorolni is nehéz lenne, mi minden új született Pest megyében és az önök szűkebb hazájában, Vácott, a gazdaságban, a kultúrában, az emberi életben az elmúlt három évtized alatt — vázolta a továbbiakban a megyei pártbizottság titkára. — De az elmondott néhány példa is beszédesen bizonyítja: hazánkban a párt politikája nyomán megerősödtek a szocializmus immár bevehetetlen hadállásai. A szocialista demokrácia és a humanizmus fejlődése, a néptömegek iránti bizalom politikája hatalmas, szunnyadó energiákat szabadított fel és állított a szocializmus építésének szolgálatába szerte az országban, így itt, Vácott is. Tisztelettel és kegyelettel A most felavatásra kerülő felszabadulási emlékmű, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, hűen fejezi ki a város lakóinak háláját és tiszteletét felszabadítóink, a hős szovjet emberek iránt. És ez az emlékmű jól példázza azt is: megkülönböztetett jelentőséget tu- (Folytatás a 3. oldalon) Dísziinnepség az Erkel Színházban Losonczi Pál és I. V. Kapitonov mondott beszédet Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság csütörtökön díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Benke Valéria, Bisaku Béla, Lázár György, dr. Maróthy László, Németh Károly, Nemes Dezső, Óvári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, Győri Imre és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai. Az elnökség tagja volt Bon- dor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Bru- tyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Cselényi Imre, a Finommechanikai Vállalat ifjúmunkása, Czeglédi János, a 43. számú Állami Építőipari Vállalat központifűtés-szerelője, Czender Józsefné, a szocialista munka hőse, az Egyesült Izzó művezetője, Dercze János, a Ganz-MÁVAG fémöntője, Diamant Anna, az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat csoportvezetője, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Földvári Aladár, a SZOT el- höke, dr. Holló János ájiárhi- díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének igazgatója, Jávor István, a Magyar Optikai Művek művezetője, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Kurimszky Sándor, a munkásmozgalom régi harcosa, Majláth Mihály, a munkásmozgalom régi harcosa, Mekis József nyugdíjas, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának elnöke, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka, Pánczél Judit, az Losonczi Pál: I. István gimnázium tanulója, Párdi Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Poll Sándorné, a munkásmozgalom régi harcosa, Púja Frigyes külügyminiszter, Ragó Ferenc, a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádvezetője, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, Sipos István, a munkásmozgalom régi harcosa, Székely Sándor, az Akadémiai Nyomda Állami díjjal kitüntetett nyelvészeti komplexbrigádjának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, Tóth Ferenc, a Ganz- MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár vasöntője, Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Varga József, a BKV lakatos szocialista brigádvezetője és Váradi Hédi kiváló művész. Az elnökségben foglaltak helyet a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi párt- és kormányküldöttségek vezetői: I. V. Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a szovjet küldöttség vezetője, I van Popov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az államtanács elnökhelyettese, a bolgár küldöttség vezetője, Josef Koreák, Csehszlovákia Kommur nista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnökhelyettese, a Cseh Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, a csehszlovák küldöttség vezetője, Cvijetin Mi- jatovic, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, az államelnökség tagja, a jugoszláv küldöttség vezetője, Jan Szydlak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, a lengyel küldöttség vezetője, Alfred Neumann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának első elnökhelyettese, az NDK küldöttségének vezetője, Paul Niculescu, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, oktatás- és nevelésügyi miniszter, a román küldöttség vezetője. Az elnökség tagja volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet 1. V. Karpova, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, azOSZSZSZK Minisztertanácsának elnök- helyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke, az SZMBT küldöttségének vezetője és G. Ty. Beregovoj űrhajós vezérőrnagy, a küldöttség tagja. Az elnökség tagjai között volt B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Testvéri egységben a Szovjetunióval a kommunista társadalomba vezető utat járjuk Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! — Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, nemzeti sorsfordulónk, népünk szabadságának 30. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében tisztelettel köszöntőm díszünnepségünk valamennyi „Erőnk egyik forrása, hogy pártunkban összeforrottan forradalmárok három nemzedéke ” (Kádár János) él és együtt küzd a kommunista résztvevőjét, hazánk, a Magyar Népköztársaság minden állampolgárát, a szocialista Magyar- ország testvéreit, szövetségeseit, barátait — kezdte beszédét az Elnöki Tanács elnöke, majd a harminc esztendő eredményeit méltatta a szónok. Mély és soha el nem múló hálát, megbecsülést érzünk a szovjet emberek áldozatvállalásáért. Nem feledjük, hogy a magyar nép számára Lenin fiainak vörös csillagos hadserege hozta el a szabadságot: hogy felszabadítónk a Szovjetunió! Kegyelettel emlékezünk meg azokról a szovjet hősökről, akik a legdrágábbat, az életüket adták népünk szabadságáért, függetlenségéért. Hálás szívvel, mély tisztelettel gondolunk azokra az antifasiszta bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai harcosokra, akik vérüket hullatták felszab adításunkért. A szenvedésektől elgyötört népnek a kiutat a kis létszámú, de a fasizmus elleni negyedszázados harcban eszmeileg és szervezetileg megedződött politikai erő, a Magyar Kommunista Párt mutatta. Következetesen hirdette az ösz- szes hazafias erő tömörülését, a társadalom átalakításának szükségességét. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye, kommunista pártjának és kormányának politikai, diplomáciai, gazdasági támogatása meghatározó szerepet játszott a népi demokratikus forradalom kibontakozásában, a haladás hazai erőinek gyors térnyerésében. Ezt segítette, hogy a második világháború (Folytatás a 2. oldalon)
