Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
%m<w 1975. ÁPRILIS 4., PÉNTEK IMsziiimepség az Erkel Színházban (Folytatás az 1. oldalról) eredményeként világszerte előretörtek a demokrácia és a haladás erői. Fellendült az anti- imperialista nemzeti felszabadító mozgalom, a kommunista pártok tömegpártokká fejlődtek, a szomszédos országok velünk együtt léptek a forradalmi átalakulás útjára. A magyar kommunisták új életünk hajnalán felismerték, hogy a politikai küzdelem elsősorban a gazdasági építés területén dől el. Ennek megfelelően elsőként az újjáépítést, majd a gazdasági stabilizációt tűzték ki központi feladatként ■a párt és az egész nép elé. ■ A társadalmi megújhodás történelmi jelentőségű eseménye volt a két munkáspárt egyesülése — folytatta Lo- sonczi Pál. A Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása 'világosan kifejezte a hatalomért folytatott harc új állomását, azt, hogy döntő vereséget szenvedtek a reakciós erők, győzött a proletariátus, új lehetőségek nyíltak a szocialista előrehaladás gyorsabb ütemű kibontakoztatására. Fő feladattá vált a hatalom megszilárdítása, védelme, a proletárdiktatúra társadalmi és állami rendszerének megteremtése, a szocialista építés szilárd alapjának lerakása. A párt egyesülési kongresszusán elfogadott programjában megfogalmazta a társadalom szocialista átalakításának teendőit. A nép Áldozatvállalása JELENTETTE AZ ELSŐ SIKEREKET dése, a mezőgazdaság gépesítése megváltoztatja a falu képét. Hazánkban csaknem minden lakásban van rádió, tíz család .közül kilencnek van televíziója és mosógépe, a háztartások több mint kétharmadában hűtőszekrény működik. A parasztság munka- és életkörülményei mindinkább közelednek a munkásokéhoz. A világgazdaságban végbement változások, a magyar nép gyorsan növekvő szükségletei azonban a jövőben is nagy erőfeszítéseket követeinek tőlünk. Biztosítanunk kell a rendelkezésre álló energia és nyersanyag, korszerű termelőberendezések, az élőmunka hatékonyabb felhasználását, a minden piacon gazdaságosan értékesíthető áruk termelését, illetve a tőkés import csökkentését. Számunkra parancsolóan szükséges a szocialista országok gazdasági együttműködésének fokozása, a szocialista integráció erősítése. Különösen most, amikor egyre emelkedik az energiahordozók és a nyersanyagok világpiaciára: a tőkés világot az elhatalmasodó infláció sújtja. Tudjuk és valljuk, hogy további biztonságos előrehaladásunk feltétele a hatékony és gazdaságos termelés, a szocialista nemzetközi integráció fejlesztése a KGST komplex programja alapján. Különösen fontos számunkra a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. A Szovjetunióval bonyolítjuk le egész külkereskedelmünk egy- harmadát. A népi hatalom győzelme lehetővé tette a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumánál?; fölszámolását, a társadalmi változások nagy ösztönzést adtak és növekvő lehetőséget biztosítottak a tudomány és kultúra sokoldalú fejlesztéséhez. Kialakult a társadalmi igény is a tanulásra, a kulturált emberi életre. Ez a vívmány csakis a szocializmus sajátja, mert o mi világunk minden más társadalomnál szélesebb alapokon biztosítja a személyiség sokoldalú fejlődését, a közösség és az egyes ember javát szolgálva. Ifjúságunk is annak tudatában tanul, hogy biztos a jövőjében: abban, hogy megfelelően tudja képzettségét hasznosítani a köz javára és személyes boldogulására. Az ideológiai életben mind nagyobb a marxizmus—leni- nizmus befolyása. Három évtized alatt népünk megismerkedett forradalmi elméletünk alapjaival. Népünk öntudatának fejlődése nemcsak társadalmunk egyik lényeges vonása, hanem hajtóereje is. Egyre többen vannak, akik magukévá teszik a legfejlettebb közösségek, a szocialista brigádok hármas jelszavát: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. jli.jsnj' — ónbu'íi^í .”.f i béke és biztonság megteremtése. Azon fáradozunk, hogy a közeli hónapokban sor kerüljön az európai biztonsági értekezlet harmadik, helsinkiben tartandó zárószakaszára, legfelsőbb szinten. Meggyőződésünk, hogy ezt követően új, jobb korszaknak nézünk elébe, kedvezőbb politikai feltételek alakulnak ki a Becsben folyó haderőcsökkentési tárgyalások szempontjából is. A nemzetközi helyzetet áttekintve elmondhatjuk, hogy az elmúlt harminc esztendőben kialakult és megerősödött a szocialista világrendszer, amely egyre nagyobb hatást gyakorol a világ fejlődésére. A tőkés országok vezető köreinek mindinkább számoniuk kell a realitásokkal, öröm és büszkeség számunkra, hogy nemzetközi tevékenységünkkel a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke és az enyhülés erőit gyarapíthatjuk. TOVÁBB ERŐSÍTJÜK TÁRSADALMUNK SZOCIALISTA VONÁSAIT Pártunk XI. kongresszusa világos feladatokat tűzött ki, vonzó távlatokat állított népünk elé. Tudjuk, mit akarunk elvégezni a következő öt esztendőben és látjuk távolabbi jövőnk körvonalait is. A XI. kongresszus határozatai és a párt új programnyilatkozatának feladatai nagy lendületet adnak gazdasági, kulturális építőmunkánknak, arra ösztönzik népünket, hogy tovább erősítsük társadalmunk szocialista vonásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt tovább halad — a párt politikai fő irányvonalának megfelelően — a lenini úton. Ez népünk, társadalmunk számára azt jelenti, hogy tovább szilárdítjuk a munkásosztály vezető szerepét, a szövetségi politikát, a szocialista tulajdonviszonyokat: erősítjük a szocialista államot, szélesítjük a szocialista demokráciát. A gazdasági építőimunkában tovább fejlesztjük a tervgazdálkodást, biztosítjuk a népgazdaság tervszerű és arányos fejlődését, hatékonyabb, céltudatosabb, takarékosabb munkára törekszünk minden területen, jól kihasználva á hazai erőforrásokat és a nemzetközi munkamegosztás — elsősorban a szocialista nemzetközi gazdasági integráció — lehetőségeit. Következetesen folytatjuk életszínvonal-politikánkat, az életkörülmények, a szociális viszonyok további javításán dolgozunk. Tovább munkálkodunk népünk kulturális, műveltségi színvonalának emelésén. Arra törekszünk, hogy a marxizmus—leminizmus eszméinek mind szélesebb kisugárzása legyen társadalmunkban, és annak minden rétegében érvényesüljön a szodialis- ta gondolkodás és erkölcs, a közösségi felelősségérzet, a közösségért való cselekvés. Történelmünk új korszakának minden nagyszerű eredménye és beteljesülése egyetlen forrásból fakad, attól ered, aminek jubileumi ünnepét ma üljük. Pártunk programnyilatkozatának szavai tömören fogalmazzák meg e korszakos esemény jelentőségét: „Aszovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeként 1945- ben új korszak kezdődött történelmünkben. Hazánk függetlenné vált, és népünk előtt ismét megnyílt a társadalmi haladás útja”. Számotvetve a múlttal é$ a jelennel, jövőnk tiszta képe rajzolódik, ki pártunk újonnan elfogadott programnyilatkozatában. A magunk választotta úton haladunk előre. Bátran, következetesen káli előretörnünk nagyszerű, történelmi céljaink felé. Népünkre most az a nagy feladat hárul, hogy a programnyilatkozat szellő - méhen teremtsük meg hazánkban a fejlett szocialista társadalmat. ’ . ,1 A szovjet , nép harminc év előtti áldozatvállalása, 'nagy internacionalista tette árról győz meg bennünket újra és újra, hogy szilárd egységben a Szovjetunióval és a szocialista országokkal vegyük ki részünket abból az egész világra kiterjedő folyamatból, amely lezárja az osztálytársadalmak korszakát és az emberiséget a kommunista társadalomba vezeti el. Ehhez a történelmi méretű feladathoz, hazánk további felvirágzásához kívánok önöknek és magyar népünknek sok sikert, erőt, egészséget. Éljen szocializmust építő népünk, hazánk, a Magyar Nép- köztársaság ! Éljen felszabadítónk, a nagy Szovjetunió! Éljen a szocializmus és a béke! A nagy tapssal fogadott beszéd után I. V. Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára lépett a szónoki emelvényre. EREDMÉNYEINK ÉÖRRÁSA A SZILÁRD MUNKÁSHATALOM Pártunk és munkásosztályunk politikája azért lehet sikeres, mert alapjai megbízhatóak, változatlanok. Történelmi tanulság, hogy a szilárd munkáshatalom minden eredményünk forrása. Mély meggyőződéssel állíthatjuk, hogy eredményes szocialista építőmunkánk meghatározója a párt irányító szerepének következetes érvényesülése, a marxizmus—leninizmus általános törvényszerűségeinek helyes, a hazai viszonyokra történő alkalmazása, s a dolgozók általános bizalma politikánk iránt. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály magasan szervezett, forradalmi élcsapata, társadalmunk politikai vezetője. Nagy történelmi feladatok végrehajtására szervezte és vezette hazánk munkásosztályát, egész dolgozó népünket. Vezető szerepének érvényesülése a fejlett szocialista társadalom felépítésének is döntő politikai feltétele. Felbecsülhetetlen értékű az, hogy a pártnak az egész nemzet javát szolgáló politikája egyetértésre és cselekvő támogatásra talál népünk körében. Ezt példázza az a megnövekedett társadalmi aktivitás, közéleti érdeklődés, amellyel népünk a XI. pártkongresszusra készült, s az a munkaverseny- mozgalom, amely a kongresz- szus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott. Az a számtalan közérdekű kezdeményezés, amely — elsősorban a szocialista brigádok jóvoltából — e nemes versengés jegyében született, a legszebb szavaknál is ékesebben bizonyítja: dolgozó népünk országépítő munkával támogatja pártunk politikáját, tiszteleg a felszabadító hősök emléke előtt. Szocializmust építő munkánk eredményeként a mögöttünk hagyott három évtizedben megváltozott helyünk, szerepünk a nagyvilágban. Szilárd kapcsolatok fűznek össze bennünket a Szovjetunióval és a szocialista testvérországokkal, a fejlődő nemzetekkel, a világ különböző államaival. Alig van olyan jelentősebb nemzetközi fórum, ahol hazánk követei ne foglalnának helyet, méltó módon képviselve a szocialista Magyarországot. A nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás előmozdítására, a népek antiimperialis- ta szabadságmozgalmának támogatására, a szocializmus és a béke erőinek győzelmére törekszünk. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a népek harcát az imperializmus és a monopóliumok ellen elősegítsük. Az államközi kapcsolatokban síkraszállunk a békés egymás mellett élés széles körű térhódításáért, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes, a rendezett viszonyokon alapuló, kölcsönös érdekeket szolgáló kapcsolatokért. Mély meggyőződésünk, hogy népünk érdekeit szolgáljuk, az internacionalizmus elveit követjük, amikor egyre tevékenyebben és hatékonyabban veszünk részt a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Varsói Szerződés szervezetében és negyedszázada a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Az emberiség nagy kérdéseinek megoldása vezérel bennünket, amikor aktívan közreműködünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének és más nemzetközi szervezeteknek a munkájában. A népek közötti barátság szálainak erősítésén munkálkodunk kétoldalú államközi kapcsolatainkban is. elvtársak, kedves NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÜNK A BÉKE ÜGYÉT SZOLGÁLJA A magyar külpolitika egyik a válsággócok felszámolását, a fő feladata, hogy minden le- vitás nemzetközi kérdések tár- hetséges módon és eszközzel gyalások útján való rendezé- segítse elő a szocialista orszá- sét. E tekintetben különösen gok békepolitikájának sikereit, fontos számunkra az európai Kedves barátaim! — Engedjék meg, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség nevében meleg szeretettel üdvözöljem önöket, az ünnepi gyűlés részvevőit és az önök személyében az ország valamennyi dolgozóját e kikiemelkedő jelentőségű ünnep, Magyarország fasiszta zsarnokság alóli felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. — Örömmel teljesítjük azt a megtisztelő megbízatást, amelyet Leonyid lljics Brezs- nyev elvtárstól, pártunk központi bizottságának főtitkárától kaptunk, aki a közelmúltban részt vett az MSZMP XI. kongresszusának munkájában; s tolmácsoljuk forró üdvözletét és legszívélyesebb jókívánságait a kommunistáknak, az egész testvéri magyar népnek e nagyszerű jubileum alkalmából! — Ezt a dicső évfordulót a magyar néppel együtt ünnepük a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország dolgozói, a népi Magyarország valamennyi őszinte barátja. Ma önökkel együtt emlékezünk vissza 1945 ragyogó tavaszára, amely a magyar földre is elhozta a békét, a szabadságot és a boldogságot a dolgozó népnek. — Magyarország felszabadulásának jubileumát a hitleri Németország szétzúzása 30. évfordulójának küszöbén ünnepeljük. A fasizmus felett aratott győzelem világtörténelmi esemény volt és óriási hatást gyakorolt a világ fejlődésének egész menetére. — A Szovjetunióban május 9-ét az egész nép győzelmeként ünnepeljük. Ezt a győzelmet a szovjet emberek súlyos megpróbáltatások árán vívták ki; megvédték hazájuk szabadságát és függetlenségét, becsülettel teljesítették nagy felszabadító küldetésüket, internacionalista kötelességüket. — Ma kegyelettel adózunk azok dicső emlékének, akik életüket adták a későbbi nemzedékek boldogságáért, azért, hogy a földön meghonosodjon a tartós béke, azért, hogy sohase ismétlődjenek meg a fasiszta rémuralom sötét napjai. Kegyelettel adózunk az elesett szovjet katonák, a magyar antifasiszták, valameny- nyi nép bátor fiai és leányai emlékének, akik önfeláldo- zóan harcoltak a fasizmus ellen, de nem érhették meg a győzelem i örömteli óráját. — A fasizmus feletti győzelem — mondotta az MSZMP XI. kongresszusán Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs — történelmi határkő lett az egész emberiség sorsának alakulásában. Legmélyrehatóbb következményei: a világszocializmus mai sikerei, a forradalmi erők töretlen növekedése, a földünk szilárd békéjéért vívott harciban elért nagy eredményeink. — A szovjet embereket mélységes megelégedéssel tölti el, hogy az elmúlt 30 évben a magyar nép — kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével —kimagasló eredményeket ért el az új élet építésében. Magyarország dolgozói széles körben támogatják az MSZMP XI. kongresszusának határozatait, s ez ékes bizonyítéka a párt és az ország népe közötti szoros kapcsolatnak, egybe- forrottságnak és kölcsönös bizalomnak. Ez biztos záloga a kongresszus által kitűzött cél sikeres elérésének, a fejlett szocialista társadalom felépítésének. — A szocialista Magyarország és marxista—leninista pártja — élén Kádár János elvtárssal, a magyar nép hű fiával —, nagy tekintélynek örvend a testvéri országok családjában, a kommunista és a munkásmozgalomban, korunk összes haladó erőinek körében. Kedves barátaim! — Az MSZMP XI. kongresszusa és Losonczi Pál elvI. V. Kapitonov: A magyar szabadság születésnapja az egész szocialista közösség ünnepe társ ma elhangzott beszéde nagyra értékelte pártjaink és országaink sokoldalú együttműködését, a hála érzését fejezte ki a szovjet nép és a Magyarországot felszabadító szovjet hadsereg iránt. Mélységesen hálásak vagyunk önöknek ezért az értékelésért és a testvéri érzelmekért. A magunk részéről hangsúlyozni szeretnénk, hogy őszinte örömmel tölt el bennünket a szovjet—magyar barátság állandó szilárdulása, szüntelenül fejlődő kapcsolataink gyümölcsöző eredményei. — Jelenleg a szovjet nép eredményesen munkálkodik az SZKP XXIV. kongresszusán hozott történelmi jelentőségű határozatok, a kongresz- szus által felvázolt szociálisgazdasági fejlesztési program megvalósításán. A párt és a nép erőfeszítései azt célozzák, hogy még erősebbé tegyük hazánkat, még gazdagabbá a szovjet emberek életét, teljesebbé anyagi és kulturális ellátottságát. — A Szovjetunió, következetesen valósítja meg az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogramot. Ezért a nemes célért a szocialista országok egybehangolva lépéseiket, közösen tevékenykednek, ez biztosítja sikerünket. A szocialista országok változatlanul az élen járnak a békéért, a demokráciáért, az egyenjogú együttműködésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folyó harcban. I. V. Kapitonov ezután felolvasta az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány üdvözletét, amelyet az évforduló alkalmából intéztek a magyar vezetőkhöz. A nagy tapssal fogadott beszédek után Sarlós István mondott zárszót, majd a díszünnepség első része az Inter- nacionálé hangjaival befejeződött. A második részben ünnepi műsor következett. A szocialista fejlődés első évei — a nép áldozatvállalása nyomán — komoly sikereket hoztak. Az ipari termelés nagyarányú növekedésének eredményeként hazánk agráripari országból ipari-agrár országgá változott. Gyorsan emelkedett a lakosság élet- színvonala, egészségügyi, kulturális ellátottsága. Ezután a szónok a személyi kultusz éveiről, az ellenforradalom nehéz napjairól, a válságos évekről beszélt. Majd így folytatta: A tényleges helyzet ismereté, a munkásosztály és a párt vezető szerepének helyes értelmezése, a körültekintő szövetségi politika, az átgondolt gazdaságpolitikai intézkedések, az eredményes kulturális és ideológiai tevékenység tette lehetővé, hogy rövid időn belül felszámoljuk korábbi hibáink és az ellenforradalom káros következményeit, és lerakjuk a szocializmus alapjait. Ez a történelmi jelentőségű folyamat a mezőgazda- '6ág szocialista átszervezésével fejeződött be hazánkban. A“ munkásosztály a hatalom birtokában gyökeresen átalakította az ország termelési viszonyait. 1961-ben a szocialista szektor már a nemzeti jövedelem 96 százalékát adta. A szocializmus alapjainak lerakása, a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása, a társadalmi méretű politikai érdekazonosság a szocializmus elfogadásában megteremtette a feltételeket a népi-nemzeti egység kialakításához. Hazánk fejlődésének új állomásához, a fejlett szocialista társad alom építésének időszakához érkezett. A gyors gazdasági növekedés és a hatékonyabb termelés érdekében korszerűsítjük az ipar ágazati szerkezetét, melynek javításában döntő szerepet játszának a Szovjetunióval kötött kooperációs megállapodásaink, a bauxit—alumínium- ipari egyezmény, a közúti járműprogram, az olefin- és más programok megvalósítása. 1950—73 között az ipari termelés több mint hatszorosára, a villamosenergia-ipar termelése csaknem nyolcszorosára, a gépiparé kilenc és félszeresére, a vegyiparé csaknem huszonegyszeresére emelkedett Az elért fejlődésben meghatározó szerepet játszott pártunk helyes, marxista—leninista agrárpolitikája, az e politikát konkrét cselekvési feladatokra váltó pártkongresz- szusok, amelyek a megoldásra érett kérdéseket tűzték napirendre. A X. kongresszus óta élteit időben szocialista mező- gazdasági nagyüzemeinkben széles körben terjedtek el az iparszerű termelési módszerek. A népgazdaság eredményeivel összhangban, pártunk életszínvonal-politikájának eredményeként megváltoztak és javultak a lakosság életviszonyai, szociális körülményei. Az 1960 óta eltelt másfél évtized alatt egymillió lakás épül az országban. A városok növekedése, az építkezések, a tömegközlekedés, a közművesítés előrehaladásával együttjárt a falvak rohamos, mondhatni gyökeres átalakulása. A falusi építkezések korszerűsítése, a víz, a villany és a gáz bevezetése, az ipari munka és a munkás életforma elterje-