Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-29 / 99. szám

T memos A PESmEfrVEl HÍRLAP KIÜLÖM KIADÁSA' XIX. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 197». ÁPRILIS 29., KEDD Négyszeres túljelentkezés Szorgalmas óvónőjelöltek Az oktatási intézményekben a tavasz a tanév végének kö­zeledtét jelzi, s egyben a „nagy számadások” idejét is. Így van ez a végzősöknél és azoknál is, akik az óvónő­képző szakiskolába kérték a felvételüket. Rózsás Lászlóval, az Arany János gimnázium igazgatójá­val a szakközépiskolások ered­ményeiről beszélgettünk. Nem­csak azért került szóba e téma, mert a gimnázium éle­tében az óvónőképzés új feladatokat jelentett, hanem azért is, mert az eddigi ered­mények igazolják az új kép­zési formához fűzött reménye­ket. Szigorú vizsga — Óvónőképző tagozatunk első növendékei jövőre végez­nek, de már most, három év múltával is megállapítható, hogy milyen eredményeket várhatunk tőlük — mondja az igazgató. — Éppen a napok­ban fejeződött be a kötelező gyakorlatok egy része, me­lyeken a tagozat növendé­kei szép bizonyságot tettek eddig megszerzett tudásukról. Nem bizottság előtt, hanem ennél szigorúbb „vizsgázta­tók” előtt, az óvodások előtt. A kis óvodások csillogó sze­mel és derűs jókedve, a gya­korlatot vezető óvónők egy­behangzó jó véleménye azt bizonyította, hogy a leendő óvónők nem középfokon, ha­nem felső fokon sajátították el a kicsikkel való foglalkozás nehéz tudományát — Most adódik a kérdés, milyenek lesznek a következő évfolyamok hallgatói? — Valóban, a nemrégiben lezajlott felvételi vizsgákon erről is döntöttünk. A 12 tagú bizottság körültekin­tően és szakszerűen igyeke­zett eldönteni, hogy a jelent­kezők közül kik kerüljenek az első osztály 35 tanulója közé. — Volt-e túljelentkezés? — Igen, négyszeres. ösz- szesen másfélszáz jelentke­zőt hallgattunk meg, hogy közülük a legtehetségesebbe­ket választhassuk ki. Szinte az egész megyéből jöttek a felvételizők, s amennyi örö­möt, annyi gondot is okozott a jelentkezők magas száma. — Miért? Kőt tárgyból kötelező' — Az a célunk, hogy minél több helyről jöjjenek az óvó­nőjelöltek, hogy a megyében tapasztalható óvónőhiányon ezzel is segítsünk. így 21 ta­nulónk Ceglédnél távolabb­ról jön majd szeptembertől Nagykőrösre, a többiek Ceg­lédről, a ceglédi járásból, s mindössze öten Nagykőrös­ről. Városunkból egyébként 20 jelenkező akadt. — Szóljunk az érettségi­zőkről is. Változott-e a vizs­ga rendje? — Jelentősen nem. A köz­oktatás-politikai határozat leg­fontosabb tényezője a tanulók terhelésének ésszerű csök­kentése, és a fölösleges vizs­gák elkerülése. Két tárgyból kötelező az érettségi: magyar­ból és matematikából. A ma­tematika érettséginél választ­hatnak a diákok, hogy írás­ban, vagy szóban kívánnak vizsgázni, magyar nyelvből és irodalomból viszont egyaránt kötelező az írásbeli és a szó­beli vizsga is. A kötelző érett­ségi tárgyak mellé más tár­gyakat is választhat az. érett­ségiző, kedve, tudása és haj­lama szerint. A felesleges vizsgák elke­rülésére a központi írásbeli — azok számára, akik vala­melyik felsőoktatási intéz­ményhez adták be felvételi kérelmüket — egyben érett­ségi vizsgajegy is. így pél­dául matematikából 4 vizsga izgalma és gyötrelme helyett mindössze egy vizsgán kell helytálliuk a felvételizőknek. Öt fokozat A módosítás csak annyi az előző évihez képest, hogy a háromféle fokozat helyett ismét az öt fokozatú elbírá­láshoz térünk vissza: míg tavaly „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt”, vagy „nem fe­lelt meg” minősítésekről dön­töttünk, addig most jelesen, jól, közepesen, elégségesen vagy elégtelenül lehet érettsé­gizni — mondta a gimnázium igazgatója. Szabó Mária Rendőrségi felhívás A Városi Rendőrkapitányság felkéri azokat a károsultakat, akiknek 1975. február 1-től kerépárjaikat a városban levő italboltok és üzletek elől el­lopták, sürgősen jelentkezze­nek á rendőrkapitányság I. em. 4. számú szobájában, vagy telefonon az 59-es, 95-ös mellékállomáson tegyenek be­jelentést. Mit látunk ma a moziban? Lányok az aknamezőn. Szí­nes, szinkronizált szovjet film. Kísérőműsor: Elbrusz vidé­ke. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÓZ1 ISKOLÁBAN 141 perc a befejezetlen mondatból, I—II. Színes ma­gyar film. (16 éven felüliek­nek.) Előadás kezdete: fél 7-kor. Jó volt a vasárnapi vásár Vasárnap tartották meg a Szent György napi nagykőrösi országos vásárt, melyre a vi­haros, rossz idő ellenére még a Dunán- és Tiszántúlról is sokan eljöttek, és nagy vásári forgalom alakult ki. Az állatvásáron sok volt a sertés, főleg a választási ma­lac, melynek nagy része elkelt, páronként 900—1200, s a kivé­telesen szépek 1300 forintos áron. A körösi malacot a Pest környékiek is szívesen vásárolják, mert igénytelen és jó hízó válik belőle. Anyasertóst csak néhányat hoztak a vásárra, s 2500—4300 forintért árulták. A 30 kilós süldő darabját 900, a 6—8 hó­naposat 1200 forintért adták, kilóra pedig 25 forintért. A szarvasmarha-vásár a szo­kásosnál lanyhább volt. A te­hén ára 12 ezer forintnál kez­dődött. Jó, borjas tehenet 20— 25 ezer forintért lehetett venni. Az éves üsző ára 6 ezer fo­rint, a bikáé 8 ezer forint kö­rül mozgott. Vállalat nem vá­sárolt. A lóvásáron is mérsékeltebb árak alakultak ki. Idősebb ko­csiló 6—10 ezer, a jobb fuva­ros ló 20—25 ezer forint volt. Egy pár fiatal jó igás ló 60 ezer forintért kelt el. Éves csikót már 8 ezer forintért is adtak. Egy szamár 5 ezer fo­rintért cserélt gazdát. A vásárra juhokat is hoz­tak, az éves birkát 500 forin­tért ájulták. Még fias kecske is volt, ezer forintért árulták, de csak 800 forintot ígértek érte. Egy háromhetes kis kecs­két 150 forintért vettek meg. A gyalogvásárra az iparosok és kereskedők nagy számban felvonultak és elég hagy for­galmat csináltak. K. L. Megjavítják a csatornák fedőlapjait Április 16-i számunkban szóvá tettük, hogy a Petőfi ut­cában húzódó csatorna fedele sok helyütt hibás, balesetve­szélyes, s ezt akkor a Város­gazdálkodási Vállalat szak­embereinek mulasztásaként említettük. Zsigri Lászlótól, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától azonban megtud­tuk, hogy a csatornák kar- -bantartása, fedelük javítása, pótlása nem a Városgazdál­kodási Vállalat feladata. A válaszért ekkor Tanai István tanácselnök-helyetteshez for­dultunk. Tőle megtudtuk, hogy a városi tanács kezelé­sében levő csatornahálózat karbantartására a Tőzegkiter­melő Vállalattal kötöttek szer­ződést, amelytől megrendelték a csatornák beton fedőlapjai­nak javítását és pótlását is. A munka remélhetőleg hamaro­san megkezdődik, és ebben az évben folyamatosan rendbe­hozzák a város cstornáit, s így a Petőfi utcaiak gondja is megoldódik. Három évtized sodrásában A hajdani polgári iskola egykori fizikatanárának órái aligha lehettek unalmasak. A század első évtizedei új kor­szakot nyitó felfedezései, köz­tük az elektromos áram hasz­nosításának újabb nagyszerű lehetőségei, melyek ott mind szóba kerültek, érthető kíván­csisággal töltötték el a diáko­kat. Ott ült közöttük feszült fi­gyelemmel Bugyi József is, aki ekkor határozta el: elektro­mossággal kapcsolatos szak­mát választ élethivatásul. Ez azonban nem ment könnyen. Sok fiatalt vonzott a pálya, s csak kevés mester akadt Nagy­kőrösön, aki vállalkozott okí­tásukra. Az első próbálkozás Bugyi Józsefnek sem sikerült, így az iskola befejezése után kifutó lett. A következő esz­tendőben azonban már több sikerrel járt: inas lett Biczó László műhelyében. Helyreállt az áramszolgáltatás — Nagyon sokat -köszönhe­tek mesteremnek — emléke­zik. — Nagy türelemmel és hozzáértéssel tanított a szak­ma rejtelmeire, még inkább megszerettette velem ezt az izgalmas, szép hivatást. A vonzódás tartósnak bizo­nyult: életének utóbbi négy évtizedét e pályának szentelte. S ebből 32 esztendőt a nagy­kőrösi villamos műveknél és utódjánál, a DÉMÁSZ helyi igazgatóságánál dolgozott. Nemcsak szakmájához, de társaihoz, munkahelyéhez is hű maradt, s most a DÉMÁSZ egyik legrégibb dolgozójaként megy nyugdíjba. Bugyi József beszélgetésünk­kor utóbbi három évtizedünk históriáját idézi, abból mind­azt, ami munkájához, életéhez fűződik. — A háború végén, vissza­vonulásuk előtt a németek fel akarták robbantani a városi villanytelepet. Ez pedig azt je­lentette volna, hogy Nagykő­rös nagyon hosszú ideig villa­mos energia nélkül marad. Húsz társammal mindent el­követtünk, hogy megmentsük a gépeket, értékes berendezé­seket, s 1944. november 1-én a déli órákban megszüntettük az áramszolgáltatást. Bugyi József társaival a vil­lanytelep pincéjében töltötte a város felszabadulását megelő­ző éjszakát. Reggel, amikor a Kossuth Lajos utcán felfelé igyekvő szovjet katonákkal találkoztak, tudták: igyekeze­tük sikerrel jáít. Rövidesen munkához láttak, s a követ­kező hetekben, hónapokban fokozatosan helyreállt az áramszolgáltatás. — Telepünkön is megala­kult 1945 első hónapjaiban az üzemi bizottság. Verbó János után engem választottak el­nökévé, s ezt a tisztet hat évig láttam el. A felszabadulást követő évek új feladatok elé állítot­ták Bugyi Józsefet, a kommu­nisták helyi szervezetének tag­ját: az alpári hengermalom államosítását vezette, majd néhány hónapig a munka meg­indulása után irányította is az ottani dolgozókat. Az apa nyomában — Alpárról hazatérve 1952- ben a szerelőknél kaptam munkát, csoportvezető lettem. Néhány év múlva pedig, ami­kor a hálózatszerelők, építési csoport megalakult, odahe­lyeztek művezetőnek. Bárhova is került Bugyi Jó­zsef, mindenütt helytállt, be­csülettel elvégezte a rábízott munkát, meg azt, amit azon felül vállalt. 1945-ben megnősült, s ha­marosan megszülettek gyere­kei is: egy lány, két fiú. Ez utóbbiak örökölték apjuk szak­mája iránti szeretetet, a na­gyobbik a DÉMÁSZ-ban tech­nikus, a kisebbik fiú pedig villamosiparí üzemmérnöknek tanuL Bugyi József elégedett em­ber. Különösen a felszabadu lás utáni 10—15 évre emlék­szik szívesen. Mint mondja, azokra az időkre, amikor elő­ször érezték igazán, hogy ma­guknak dolgoznak, saját gya­rapodásukon munkálkodnak, új világot alakítanak. S hogy a megnövekedett feladatok­nak eleget tehessen, sokat ta­nult. Serény munkája nem is maradt eredmény nélkül: nem ki« része van például abban, hogy Nagykőrös utcáit ma már több mint kétezer utcai lámpa világítja meg, s hogy egyre több lakásba jutott el a villany. Nem hiányzik a meg­érdemelt elismerés sem: ki­váló dolgozó, a villamos ipar kiváló dolgozója, a nehézipar kiváló dolgozója, a Felszaba dulási Emlékérem és a Hon­védelmi Emlékérem két foko zata dicséri szorgalmát. S amire a legbüszkébb, az most április 2-án esett meg. A Ne­hézipari Minisztérium ünnep­ségén dr. Szekér Gyula mi­nisztertől a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát vehette át. Szolgálat nélküli napok Most, a nyugdíjas évek ele­jén talán szokatlanok a szol­gálat nélküli napok. Mégsem telnek üresen az órák: a te­metőhegyi kiskert jófajta sző­lőjével, veteményesével, gyű' mölcsösével nem kevés mun kát ad. A Szőlő utcai kis ház ban most is, mint eddig, dol­gos napok jönnek. Khim Antal Megkezdték a szabadföldi saláta felvásárlását Kétmillió fej saláta vár értékesítésre Vasárnap reggel a szokásos öt átvevőhelyen megkezdték a szabadföldi saláta felvásárlá­sát, melynek nagyobb részét a Német Szövetségi Köztársa­ságba szállítják. A kisebb fejű, másodosztályú saláta belföldi ellátásra kerül. Irliáz\ Gyula, a MÉK kör­zeti vezetője és Vida János, az ÁFÉSZ felvásárlási osztályá­nak vezetője panaszkodik, hogy a hűvös időjárás miatt lassan fejesedik a saláta, s a termelők keveset tudnak el­adásra vinni. Pedig a kertek­ben a termelési szerződések és a tavaszi felmérések ezerint csaknem kétmillió fej saláta vár értékesítésre. Az első osztályú szerződéses exportsalátát vasárnap és hét­főn 1 forint 10 fillérért vásá­rolták belföldi értékesítésre, a gyengébb fejeket 70 fillérért vették. A hét közepére, főleg ha az időjárás is javul, na­gyobb saláta-felhozatalt vár­nak. A Kálvin téri átvevőhelyre az elsők között Szűcs Pálné és Halász Dénesné vittek salátát. Halász Dénesné elmondotta, hogy 200 négyszögöles kertjé­ből 5 ezer fej salátára szerző­dött, mely az enyhe télben elég jól megmaradt, s valamivel többet tud beszállítani. Vannak még jó uborkatermelők A statisztikai adatok sze­rint az elmúlt, 1974-es esz­tendőben a Nagykőrösi Kon­zervgyár 19 ezer 484 mázsa uborkát vásárolt és dolgozott fel. Ebből a mennyiségből Nagykőrösön a termelőszö­vetkezetek 1319 mázsa, az egyéni kistermelők 2514 má­zsa uborkát termesztettek. Ez még mindig tekintélyes mennyiség, bár az uborka­termelési főszerepet más vi­dékek, főleg a Galga menti községek vették át, melyek 40—50 esztendővel ezelőtt azt sem tudták, hogy mi fán te­rem az uborka. A változást főképpen Nagy­kőrös iparosodása magyaráz­za. De azért még vannak Kő­rösön is jó uborkatermelők, mint azt a napokban a Sza­badság Tsz-ben hallottuk. A tsz az idén 10 hektár te­rületen folytatja a hagyomá­nyos uborkatermesztést, s munkavállaló tagjai sorában Bárány József né, egy hold te­rületen termeszt uborkát. A szorgalmas tsz-tagot felke­restük. — A múlt évben 800 négy­szögöl uborkát termeltem. Jól jöttem ki vele, 4 kiló híján 100 mázsa uborkát szedtem le. Ezért az idén egy holdat vállaltam. — Az uborka mellett más­fél hold paradicsomvállalá­som van, és a tsz hangácsi szőlőtelepén ötvékás ezerjó szőlőt is munkálok, szintén részes vállalásban. A tsz az uborka- és a pa­radicsommagot géppel elveti, nekünk csak kapálni és szed­ni kell. Az uborka árából 40, a paradicsoméból 27 százalék részesedés jár. A múlt évben az uborkából és a paradicsomból 22 ezer forintot kaptam, s ehhez jö^t a szőlőrészesedés, és a ház­táji föld. — Hogy bírja ezt a sok munkát? — Megszoktam — mondot­ta mosolyogva Bárány Jó- zsefné. Besegít a család is. Szívesen szedem az uborkát, még sohasem fájt a derekam. K. L. SPORT LABDARÚGÁS Megérdemelt vereség - hazai pályán Szigethalom— Nagykőrösi Kinizsi 2:0 Kinizsi: Kocza — Suba, Ju­hász, Balogh, Marton, Somlyai, Bari, Sarkadi, Kecskés III, Ko­vács T., Orbán. Csere: a szü­netben Bari helyett Cavalloni. A 10. percben Kecskés III jó lövése alig kerülte el a kaput, a hazai kapunál pedig Kocza védett jól. A 18. percben ügyes kiugratás után a vendégek megszerezték a vezetést. 1:0. Szép körösi támadás után Or­bán mellé lőtt, majd Kovács T. lábáról szedte le a kapus a labdát. A 35. percben húszmé­teres szabadrúgásból a rosz- szul felállt sorfal és Kocza hi­bájából a vendégek növelték előnyüket. 2:0. Fordulás után erősen roha­mozott a Kinizsi, de a góllövés nem sikerült. A mérkőzés vé­gén Kocza védett jól, majd szöglet után a kapufáról pat­tant ki a labda. A gyorsabban és tervszerűb. ben játszó vendégcsapat meg­érdemelten nyert a hazai pá­lyán is inkább védekező stílus­ban játszó Kinizsi ellen. Pintér játékvezető hiba nélkül vezet­te a mérkőzést. Nk. Kinizsi ifi— Szigethalom ifi 1:1 (1:0) Kinizsi ifi: Tóth I. — Kecs­kés, Labancz, Várkonyi S., Tóth S. (Szabó B.), Bélteki, Banyár, Hajdú, Mucsányi, Ruttner, Fe­hér (Turcsik). Az igen fiatalokból álló kö­rösi csapatnak még legalább egy év kell, hogy beérjen, most is sok jó helyzet kimaradt. Góllövő: Bélteki. Jók: Bélte­ki, Mucsányi. Megyei serdülőbajnokság Nagykőrösi Kinizsi— Aszódi Építők 2:1 (2:1) Kinizsi serdülők: Gömöri — Kovács Z., Torma, Kovács L., Várkonyi L., Nagy P., Zöldi (Pesti), Dénes, Leskó, Nagy Z. (Kovács I.), Dér (Farkas). A hazai csapat 1:0-ás vezeté­se után is nyerni tudott a kö­rösi csapat. A serdülők veze­tőinek jó munkáját dicséri, hogy a csapat csoportjában öt­pontos előnnyel első, még két mérkőzés van hátra. Góllövő: Várkonyi (11-esből), Dér. A teljes csapat dicséretet érdemel. Járási bajnokság Bem SE II (Cegléd)— Nk. Kinizsi II 1:1 Kinizsi II: Kovács Gy. — Szécsény, Szomolányi, Horvátii J. (Tolnai), Tóth I., Hegedűs, Rákosi A., Karsai, Podmanicz- ki, Tóth II, Lengyel. Hajtós mérkőzésen igazsá­gos döntetlen. Góllövő: Lengyel. Jók: Rá­kosi, Podmaniczki, Lengyel. Porondon: a női asztalitenisz A Kinizsi elnökségi ülésén kevesen vettek részt, és szp esett arról, hogy aktív tagok­kal megerősítik a vezetőséget. Az asztalitenisz-szakosztály munkája fellendült, közel öt- venen látogatják az edzéseket. Említés történt arról, hogy is­kolai tehetségkutató leány­verseny után női asztalitenisze­ző gárdát is hoznak össze u sportegyesületben. Orvosi ügyelet ÁPRILIS 28—30 és MÁJUS 2—3-IG I., III. és IV. körzet: Dr. Mikó Miklós, rendel 11—13-ig és 6—7-ig. II. körzet: Dr. Vass-Andrásy János, rendel 8—11-ig és 5—6-ig. V. körzet: Dr. Pólus Károly, rendel: 11— 14-ig és 6—7-ig. VI., VII., VIII. körzet: Dr. K. Kiss Dá­niel, rendel 11—14-ig és 6-tól 7-ig. Központi ügyelet május 1-én reggel 7 órától 2-án reggel 7 óráig, május 3-án délután 2 órától május 5-én reggel 7 óráig a Magyar u. 2. sz. alatt. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, munkatársaknak, jő szomszédok­nak, akik drága jó férjem, édes­apánk, id. Szabó Lajos temetésén megjelentek. sírjára koszorút, vagy virágot helyeztek, ezúttal mély fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló Szabó csa­lád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom