Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

■««fi TS KSÜiiav 1975. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK A Pest megyéért emlékérem új tulajdonosai ARANY ISTVÁN köztiszí- viselő, a Pest megyei Tanács nyugdíjas vb-titkára Három évtizedet dolgo­zott Pest megye közigazga­tásának különböző funk­cióiban. A párt, a közösség, a közélet szolgálatának ál­dozta egész tevékenységét, melyet mindig az igényes­ség, a pontosság, a köte­lességtudat jellemzett — alapvetően az emberekbe vetett bizalommal. A tanácsrendszer továb­bi fejlődését, a tanácsi munka korszerűsítését Pest megyében számtalan ész- szsrűsítő javaslattal is elősegítette. „Közelmúltbeli nyugdíja­zása óta is lendületesen, áldozatkészen, fáradhatat­lanul tevékenykedik az ál­lamigazgatási munka to­vábbi segítéséért, a szocia­lista építés szolgálatában. BARCSAY JENŐ festőmű­vész A Képzőművészeti Főis­kola nyugalmazott tanára, Kossuth-díjas, Kiváló mű­vész, aki több mint fél év­százada áll a szocialista művészet szolgálatában. Határainkon túl - is jól is­mert és megbecsült művé­szetének szinte kimeríthe­tetlen forrásához, Szent­endréhez fűződő kapcsola­ta. Termő kölcsönhatásban él a várossal: ihletet me­rít környezetéből, társadal­mából és a szentendreiek is tanulnak tőle. Művé­szeti munkássága mellett kiemelkedő közéleti szemé­lyisége is a városnak, kul­turális életének, s gazda­gítani igyekszik e nagy művészeti tradíciókkal rendelkező városunkat. Ezért is készítette el új monumentális mozaikfalát — élete főművét —, mely­ben egész festői ars poeti­cáját összegezte, az új szentendrei megyei műve­lődési központ számára. Szeretett városának adó­zott ezzel. Tisztelettel és szeretettel veszi körül személyét, be­csüli munkásságát Szent­endre és a megye lakossá­ga, s — az egész országhoz hasonlóan — mint jelenko­ri képzőművészetünk egyik legjelentősebb egyéniségére tekint fel rá. CSERI BÉLANÉ, a Híradás- technikai Anyagok Gyára „Rakéta” aranykoszorús szo­cialista brigád vezetője Több mint egy évtizede tevékenykedik eredménye­sen Vác város politikai és társadalmi életében. Ki­váló szervezőkészségiének is nagyban köszönhető, hogy a vezetésével 1969-ben ala­kult nyolcfős női brigád elnyerte a szocialista cí­met és az aranykoszorús jelvényt. Példamutató munkával tűnt ki a XI. pártkongresszus és a fel- szabadulásunk 30. évfor­dulójára indult munkaver­senyben is. A brigáddal együtt kongresszusi, kom­munista műszakokat vállal­va járult hozzá a váci mű­velődési központ építéséhez és óvodák bővítéséhez. Kétszer is kiérdemelte a Kiváló dolgozó elismerést, egy évtizedes tanácstagi munkájáért 1973-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben ré­szesült. Tudatos munkájával ál­dozatvállaló harcosa me­gyénkben a munkásosz­tálynak, a szocializmus ügyének. HUNYA ISTVÁN, a MEDOSZ elnöke Nemzedékek számára példakép egész élete, te­vékenysége, amellyel kora ifjúságától kezdve aktív részese a szocializmus ügyének, vezetője a ma­gyar földmunkásmozga­lomnak. E tartalmasán gaz­dag, harcos, áldozatos élet­út utóbbi három évtizede örvendetesen egybefonó­dott Pest megyével. A felszabadulás után ugyanis moszkvai emigrációjából hazatérve a mi megyénk­ben, Budaörsön telepedett le és országos vezetői tiszt­ségei mellett is hatékonyan segítette a község politikai, gazdasági és társadalmi fejlődését, de ezen túlme­nően az egész megye to­vábbi előrelépését is. Je­lenleg is aktív tagja az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának. Pest megye lakossága jól Ismeri és szereti, aki ma már nyugdíjasként dolgo­zik tovább mint a MEDOSZ elnöke és országosan meg­becsült politikai személyi­ség. Áldozatos munkájának elismerését több magas magyar állami és szovjet kitüntetés, legutóbb a Ma­gyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozata is jelzi. Nagy mozgalmi ta­pasztalatára, megfontolt véleményére a jövőben is számít megyénk politikai élete. KALÁCSKA LÄSZLÖNE, a kemence! általános iskola igazgatóhelyettese. Megszakítás nélkül dol­gozik első munkahelyén, Kemencén és nagy hivatás- tudattal látja el a pedagó­gusmunka sokrétű, áldoza­tos feladatát. Hosszú éve­ken át úttörő vezet óiként, majd a Vöröskereszt köz­ségi szervezetének egyik vezetőjeként vett részt a közéletben, miközben — két gyermeke nevelése mellett — továbbtanult, s elvégezte a pedagógiai fő­iskolát, s szerzett magyar- orosz. tanári képesítést. Jelentős közművelődési tevékenysége is. Megírta a község történetét, s nevé­hez fűződik a Tulipános Kör megalapítása. Ebben vezetésével sikerrel eleve­nítik fel a tsz-tagok régi népszokásainkat, táncain­kat. Közéi tíz esztendeje köz­ségi tanácstagként és 1967 óta megyei tanácstagként is részese közéleti mun­kánknak. DR. LAKOS JANOS kör­zeti orvos \ Fél évszázados gyógyító­munka kapcsolódik nevé­hez és ez äz emberöltonyi munkásság teljes egészé­ben Pest megyéhez fűző­dik. Itt kezdte, Dabas községben körorvoísként hi­vatását és — híven orvo­si esküjéhez — a nép- egészségügy szolgálatának szentelte tudását, életét. Lelkiismeret és áldozat- készség jellemzi fél évszá­zados orvosi működését, amelyhez jelentős közéleti tevékenység is csatlakozik. Pártonkívüliként kiemelke­dő aktívája a Hazafias Népfront-mozgalomnak és a Vöröskeresztnek. Elismeri, tiszteli és sze­reti a község lakossága ön­zetlen és fáradhatatlan munkáját, példás hivatás- tudatát. DR. MADAS LÄSZLÖ, a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság igazgatója Magasfokú elméleti fel­készültségű, kiváló gyakor­lati érzékkel, közgazdasá­gi ismeretekkel rendelke­ző vezető, aki sikeresen hangolja össze megyénk­ben az erdők több célú hasznosításának feladatait. Pályájának eleje is a me­gyéhez kapcsolta: 1949-ben Szentendrén kezdte erdő- mérnöki tevékenységét. A Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság igazgatója 1969 óta, s vezetése alatt az erdőgaz­dasági üdülési, vadgazdál­kodási, fakitermesztési és fafeldolgozási tevékenysé­ge magas szintre emelke­dett. Kiemelkedően sokat tesz a Dunakanyar üdülő jellegének fejlesztéséért, környezetvédelmi munkás­ságáért pedig nemzetközi kitüntetésben is részesült. A mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa. Ta­nulmányai, vezetőmunkája mellett aktív közéleti te­vékenységet fejt ki: Leányfalu, Dunabogdány, Visegrád tanácsát képviseli a megyei tanácsban. Tagja a Dunakanyar Intéző Bi­zottságnak, lelkes támoga­tója a testnevelésnek és sportnak. DR. NOVÁK BÉLA ország- gyűlési képviselő, a Csepel Autógyár vezérigazgatója A felszabadulás előtti vasesztergályos az utóbbi három évtizedben különfé­le állami, gazdasági és pártfunkciókban szolgálta a szocializmus ügyét. El­végezte a Gazdasági és Műszaki Akadémiát, dol­gozott a Csepel Autógyár­ban, majd 1956. november 4. után a Karhatalomban teljesített szolgálatot. Különösen a budai járá­si pártbizottság első titká­raként fej,tett Iá kimagasló munkát — 1968-tól 1974-ig —■ a járás gazdasági, politi­kai, kulturális fejlődése, viszonylagos elmaradásá­nak felszámolása érdeké­ben. A járás szociális kö­rülményeinek javításával, az alkalmatlan telepek fel­számolásával, az ott élő családok megfelelő lakás­hoz juttatásával, új lakóte­lepek építésének kezdemé­nyezésével ért el kiemelke­dő eredményeket. Irányí­tásával példás fejlődés ment végbe a gyermekin­tézmények építésében, a társadalmi erők mozgósítá­sával. Főként ezt segítet­te elő 1971-től országgyűlé­si képviselőként is. Fáradhatatlanul dolgo­zott és dolgozik Pest me­gye fejlődéséért, tavaly júliustól mint a Csepel Autógyár vezérigazgatója. SZILAGYI JANOS nyugdí­jas rendőr vezérőrnagy. Közel két évtizedes Pest megyei közéleti tevékeny­sége során aktív részesévé vált politikai, társadalmi életünknek. Az egykori bőripari szakmunkás 1950- től párt- és állami tiszt­ségekben dolgozott és 1953- ban került a Pest megyei Rendőr-főkapitányságra, melynek vezetését 1962-ben vette át. Közéleti tevékenységét számos kitüntetés jelzi: közelmúltbeli nyugdíjba vonulásakor a Vörös Zászló Érdemrend kitünte­tésben részesült. Nyugdíjazásával nem szűnt meg közéleti mun­kássága, áldozatkész, aktív tevékenysége. Több ciklu­son át volt tagja a Pest megyei pártbizottságnak, amelynek tagjai sorába vá­lasztotta a legutóbbi me­gyei pártértekezlet is. Szilágyi János olyan közéleti ember, akinek munkásságát, mindennap­jait a párt, a munkásosz­tály, a szocializmus iránti elkötelezettség jellemzi. VERECZKY PÁLNÉ nö­vénytermesztési szakmunkás Megalakulástól tagja a csömöri Haladás Termelő- azövetkezetoek. Három éve vezet a termelőszövetke­zetben szocialista brigádot. Ez idő alatt háromszor nyerték el a Kiváló szocia­lista brigád címet. Áldozatos családanya­ként négy gyermekét ne­veli, s emellett is kiemel­kedően vasai ki részét a közösségi munkából. Tevé­keny tagja a termelőszö­vetkezet szociális bizottsá­gának, pántbizalmiként el­ismerten folytat párt- és társadalmi munkát. Az öntudatos termélőstzö- vétkeaeti tag új típusú éle­tét példázza magatartásá­val. Munkája, közéleti te­vékenysége tiszteletet és megbecsülést érdemel. Fáklyaláng a kőszirmok ölelésében Kenyérkereső munkánk éltető ereje a Szovjetunióból érkező olaj Emlékműavatás a megye fiatal városában „Százhalombatta köszönti kedves vendégeit’’, „Éljen és virágozzék a magyar—szovjet barátság’’ — ilyen feliratok pi­ros viaduktjai ívelték át Száz­halombatta utcáit és sűrű zász­lóerdő jelezte az utat tegnap az emlékműavató ünnepség szín­helyéig. Ez á mindössze öt­esztendős, de kamaszmódra növekedő-izmosodó város méltóképpen kívánt megem­lékezni felszabadulásunk 30. évfordulójáról: emlékművet állított a magyar és a szovjet nép barátságának. A város középpontjában fekvő tágas téren — amelyen alig egy hónapja még hatal­mas földgépek egyengették a buckákat — sokezer főnyi ün­neplő tömeg sereglett össze: úttörőgyerekek és fehérhajú veteránok, kékinges ifjú gár­disták és- a környékbeli ter­melőszövetkezetek tagjai, a két helybeli nagyüzem mun­kásai és a megye távoli vidé­keiről érkezett küldöttségek tagjai, a város lakói és a kül­földi vendégek. Délután két órára nemcsak a tér telt meg ünneplőkkel, hanem még az odavezető utcák torkolatai és a környező házak ablakai is. Felcsendült a magyar és a szovjet himnusz, majd Ady Endre: Véres panorámák ta­vaszán című versét Bessenyei Ferenc kétszeres Kössuth-dí- jas, kiváló művész tolmácsolta az alkalomhoz illően.’ Vendégek köszöntése Komáromi János, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára köszöntötte ezután á megjelenteket, köztük Cser- venlca Péteriénél, íi Magyar Szocialista Munkáspárt uoKffle- panti Bizottságának tagját, a Pest megyei pártbizottság első titkárát, dr. Mondok Pált, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagját, a Pest megyei Ta­nács elnökét, Nagy Máriát, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkárát; forró szere­tettel köszöntötte a város la­kói és dolgozói nevében a fel- szabadulásunk 30. évfordulója alkalmából hazánkba érkezett G. Sz. Csebotarev nyugalma­zott vezérőmagyott, a 316-os lövészhadtest egykori parancs­nokát, a Pest megyei felsza­badító /harcok veteránját, to­vábbá G. Ty. Beregojov vezér­őrnagyot, a Szovjetunió két­szeres hősét, a szovjet űrhajó­sok parancsnokát, aki 30 év­vel ezelőtt ugyancsak részt vett hazánk felszabadításában, / I. Bagyult, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkárát és testvénne- gyéink — Omszk, Szófia és Suhl megye — küldöttségeit. Végül a felavatásra kerü'ő emlékmű alkotóját, Rózsa Pé­ter szobrászművészt köszön­tötte — Százhalombatta — a ma­gyar—szovjet barátság és együttműködés szülötte. Vá­rosunk, kenyérkereső mun­kánk éltető ereje a Szovjet­unióból származó olaj. Barát­ságunk harcokban született és a békés építőmunkában ková- csolódott szilárddá. Ennek a barátságnak állít kőbe vésett, bronzba öntött emléket a ma golódas jelezte, hogy közeledik a város KlSZ-fiataljainak sta­fétája, hogy a Dunai Kőolaj­ipari Vállalattól hozott olaj­fáklya füzével meggyújtsa az emlékmű lángját. A kőszirmok védő ölelésében levő bronzcsö­vek torka egymásután lobbant kékes fénybe, miközben a vá­rosi tanács elnöke, Szekeres József meghatott szavakkal vette át a város legújabb büsz­keségét — és legszebb emlék­művét. Vérben-l űzbcn fogant szabadság Tapsvihar zúgott végig a tá­gas téren, amikor Beregovoj űrhajósparancsnok lépett a mikrofonhoz: , — Magyarországon nagyon sok emlékmű található, ameiy a magyar nép hősi múltjának állít emléket. Van aztán jó né­hány olyan is — a legszebb éppen a Gellérthegyen — amelyik azt a vérben-tűzben fogant szabadságot szimboli-' zálja, amelyet a szovjet kato­nák hoztak el a magyar nép- szovjet népnek önzetlen barát- nek. Láttam magyar népi hő­sága, együttműködése. sök és szovjet parlamenterek E barátság és együttműkö- emlékművét is, de azt hiszem, dés eredményeként nőttek ki először állítanak emléket a itt, a pusztaságban az ezüst testvéri összefogásnak, a ma­színű tornyok, az óriás tartá- gyár és a szovjet nép barát- lyok és a föléjük magasodó ságának. Boldog vagyok, hogy kémények, bizonyságául, hogy épp abban a városban teszik a Szovjetunió nemcsak a harc- ezt, amelyik a két nép alkotó ban, hanem az építőmunká- együttműködésének gyümölcse. ban is megbízható társunk, se- E szép tavaszi ünnep alkalmá- gítőkész barátunk. ból hadd kívánjak sok boldog­— Ünnepi pillanathoz ér- Ságot, örömet, szocialista épí- keztünk: egy kis magyar vá- tőmunkájukhoz jó egészséget felavatásra kerülő erfílékmű — mondotta a többi között a városi pártbizottság első titká­ra, majd átadta a szót Nagy Máriának, az MSZBT főtitká­rának, az ünnepi gyűlés szó­nokának. Az emlékezetes partraszállás — Százhalombatta a szocia­lista társadalom építésének, a magyar—szovjet barátságnak és a testvéri együttműködés­nek jelképévé vált — mondot­ta bevezetőben. — Ezen a tá­jon, amely már a honfoglalás idején is lakott település volt, csupán 30 esztendeje születtek meg az' emberhez méltó élet, a békés építőmunká feltételei. Egy fagyos-hideg decemberi napon, amikor a szovjet had­sereg csapatai átkeltek a Duna ercsi—százhalombattai szaka­szán és. kiverték onnan a né­met fasisztákat. Az az emlé­kezetes partraszállás 1944. de­cember 6-án, sorsdöntő volt. Attól a pillanattól keltezett e város lakóinak és a testvéri ros emléket állít annak a ba­rátságnak, amelynek létrejöt­tét, fejlődését, jelenét és jövő­jét köWÖáheti. Az emlékmű anyaga kő — tehát maradan­dó, mint az a barátság, amit jelképez, ölében láng lobog majd, a barátság lángja. Ügy vigyázunk rá, hogy soha ne szűnjék meg lobogni — mon­dotta befejezésül az MSZBT főtitkára. A transzparensek és zászlók alatt sorakozó tömegben moz­— mondotta Beregovoj vezér­őrnagy. A Dunáról fújó szél szét­szórta a felhőket, tiszta nap­sütésben lobogott az örök láng, mialatt a megyei, a járási és a városi pártszervek, a társa­dalmi és tömegszervezetek ve­zetői, a helybeli üzemek és intézmények képviselői meg­koszorúzták az emlékművet. Az avatóünnepség az Intema- cionálé hangjaival ért véget. Nyíri Éva Három évtized — dokumentumszínpadon A megyei ünnepség máso­dik részében az eredeti és többségében Pest megyei dokumentumokra épült iro­dalmi-zenei összeállítást Si­mon Cy. Ferenc újság­író írta és Iglódi István ren­dező fogalmazta színpadi produkcióvá. A megszokott emlékező hangvételtől elütő, eredeti felfogású-szellemű mű­sor a modem színpad eszköz­tárát erőteljesen használta fel mondanivalójának hangulati és tartalmi erősítésére. A mű­fajilag sokszínű, népdalt, mun­kásmozgalmi indulót, verset és korabeli dokumentumokat ma­gában foglaló anyag egységes alkotássá olvadt össze, és sajá­tos színpaddá, dokumentum- színházzá vált. A megyei levél­tár dokumentumaira támasz­kodó műsor egy távoli megye példájának idézésével kezdő­dött: a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János hires diófahasonlatával indult a műsor. Aztán következtek a Pest megyei dokumentumok az irodalmi színpad eszközei­vel érzelmileg magasra emel­ve. A Pest megye életének, múltjának és felszabadulás utáni jelenértek eseményeit, mozzanatait bemutató anya­gok erőteljes atmoszférát lét­rehozó színpadi környezetben, népdalok, munkásmozgalmi dalok, versek társaságában kerültek a közönség elé. Jó néhány jellemző dokumentu­mot jelenített meg ily módon az összeállítás. Egyebek kö­zött például Németh Istvánná váci lakos könyörgő kérvé­nyét a „Főméltósású Asszony­hoz”, Horthy Miklós feleségé­hez, egy 1930-ból származó rendőri jelentést a gyömrői kommunisták tevékenységé­nek fokozódásáról, aztán a Magyar Front egyik felhívá­sát a német megszállók elle­ni harcra, majd a felszabadu­lás utáni új élet dokumentu­mait: a tinnyei, a túrái, zsám- béki földosztás eseményeit, egy ceglédi küldöttség tiltako­zását 1946-ból, hogy ne porol­jék vissza a nemrég kiosztott földeket. Az összeállítás hatásosságát nagymértékben fokozta a Makiári József Liszt-díjas karnagy vezette váci Vox Hu­mana kórus és a váci zeneis­kola rézfúvós kisegyüttesének közreműködése. Különösen nagy sikerrel mutatták be Ko­dály Fölszállott a. páva című kórusművét. Hatásosan szere­peltek közreműködő színészek is, Csíkos Gábor, Jobba Ga­bi, Jordán Tamás és Papa- dimitriu Athene, a 25. Szín­ház tagjai. Élénk színt vittek a műsorba a százhalombattai Ságvári Endre általános iskola úttörői. A Pest megyéért Emlékérem kitüntetettjei: Balról jobbra: dr. Madas László, Szilágyi János, Cseri Béláné, Arany István, Hunyta István, Vereczky Pálné, Kalácska Lászlóné, dr. Lakos János, Barcsay Jenő és dr. Novák Béla. Koppány György és Nagy Iván felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom