Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

1975. ÁPRILIS 12., SZOMBAT

3

TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS

DR. SZAKÁCS ÖDÖN:

Széles körű iránymutatás,kiegyensúlyozott

ítélkezési gyakorlat

Elöljáróban dr. Szakács Ödön elmondta, hogy az alkotmányban előírt kötelességének tesz eleget, amikor beszámol az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság kétévi működéséről.

— A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két év alatt mintegy 2400 büntető, ugyanennyi polgári, 6500 gazdasági és 800 munkaügyi perben, összesen tehát 12100 konkrét ügyben hozott határozatot — mondotta. — Ugyanebben az időszakban 15 ezernél is több törvényességi óvás emelése iránti kérelmet, illetőleg kezdeményezést bíráltunk el, s ezek közül több mint 2000 ügyben törvényességi óvás emelésére került sor. Az elmúlt két évben a Legfelsőbb Bíróság 4 irányelvvel, 5 elvi döntéssel, 101 kollégiumi és 124 tanácselnöki értekezleti állásfoglalással adott irány- mutatást az alsóbb bíróságoknak, a büntető, a polgári, a gazdasági és a munkaügyi ítélkezés legkülönfélébb vitás kérdéseiben.

A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak munkáját ismertette dr. Szakács Ödön.

Elmondotta, a büntető kollégium fő feladatának azt tekintette, hogy minél eredményesebben küzdjön a bűnözés további csökkentéséért. Ez a tevékenysége — természetesen a többi bűnüldöző szerv közreműködésével — nem volt sikertelen. A bűnözés helyzetének évek óta észlelhető stagnálása után ugyanis az 1974. év kedvező változást hozott. A közvádas bűncselekmények száma az 1973. évihez viszonyítva mintegy 12 százalékkal csökkent.

— A büntetéskiszabás széles körű differenciálása, messzemenő egyéniesítése volt az egyik leglényegesebb törekvés, amelyet a kollégium saját munkájában, és egyben az országos ítélkezés irányításában is igyekezett megvalósítani. Megállapítható, hogy az országos ítélkezés mind kiegyensúlyozottabbá válik.

A visszaeső bűnelkövetőkkel kapcsolatban dr. Szakács Ödön elmondotta: számuk az utóbbi években némileg csökkent,

— Ami az egyes bűncselekmény-kategóriákat illeti: örvendetes a politikai bűn- cselekmények számának további jelentős csökkenése. Kedvező jelenség, hogy a fiasegít majd a jelenlegi helyzeten. Az új nyugdíjszázalékok megállapítása pediig a holnap várható gondjainak megoldását segíti azáltal, hogy magasabbra emelte a kevesebb munkában töltött esztendő után járó százalékot. Ez volt ugyanis eddig az a pont, amely mindig újratermelte az alacsony nyugdíjakat.

Dr. Palotai Sándor megállapítását csak igazolja a beszélgetésnél jelen levő Pásztor Béla, Veresegyház tanácselnöke, aki dr. Baskay Tóth Bertalan képviselő vendégeként

talkorúak bűnözésének az aránya is lényegesen csökken. Nem kielégítő viszont az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények tekintetében. A rablások száma emelkedett, az emberöléseké pedig évek óta stagnál.

— Fenntartjuk, sőt szigorítani kívánjuk a büntetéskiszabást az erőszakos, garázda bűnelkövetőkkel szemben, nyomatékosan súlyosbító körülményként értékelve a rendszeresen italozó életmódot — mondotta.

— A vagyon elleni bűncselekmények megítélésében a Legfelsőbb Bíróság büntető elvi döntésben és számos határozatában mutatott rá, hogy súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a bűncselekmény a társadalmi tulajdont károsította. A Legfelsőbb Bíróság több ügyben kifejtette, hogy a vélt csoportérdek egyoldalú szolgálata senkit sem mentesíthet a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Elvi irányításainkban ismételten kiemeltük, hogy a munka nélküli jövedelemszerzés, a spekulációs tevékenység, az árdrágítás és az üzérkedés — bárki legyen is az elkövetője — szocialista társadalmunkban szigorú büntetést érdemel.

A továbbiakban elmondta dr. Szakács Ödön, hogy a népgazdasági szempontból legjelentősebb gazdasági pereket az általános szabályoktól eltérően első fokon is a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. Emellett a Legfelsőbb Bíróság bírálja el a megyei bíróságok és a fővárosi bíróság hatáskörébe tartozó nagyszámú gazdasági perben

vett részt a tavaszi ülésszakon.

— Községünk 5800 lakosa közül majd ezer a nyugdíjasok száma. Közülük sokan szorulnak rendszeres vagy időleges szociális segélyre. Tavaly például 100 ezer forintot fizettünk ki ilyen címen, amely a tanácsi költségvetésben jelentős összegnek számít. Ezt az összeget nem kívánjuk csökkenteni a jövőben sem. Így — alapul véve a nyugdíjak emelkedését — több emberen tudunk segíteni.

Prukner Pál

meghozott határozatok elleni fellebbezéseket és a törvényességi óvásokat is. Részletesen szólt dr. Szakács Ödön a szocialista szervezetek polgári jogi szabályok szerinti szerződéseiről.

— A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervezetek még gyakran nem tudnak szerződéseik feltételeiben megegyezni — mondotta. — Számos esetben a szállító, a kivitelező gazdasági erőfölénye, tudatában egyoldalúan határozza meg a szerződési feltételeket. A Legfelsőbb Bíróság több állásfoglalás és ítélet közzétételével széles körben adott iránymutatást a gazdálkodó szervezetek szerződési fegyelmének erősítése érdekében.

— A tisztességtelen haszon- szerzés legkirívóbb esetei a gazdasági bírság iránti eljárásokban fordultak elő —mondotta a továbbiakban dr. Szakács Ödön. — A Legfelsőbb Bíróság által a két év alatt befejezett eljárásokban jogerősen kiszabott gazdasági bírság összege meghaladta a 153 millió forintot.

Ezután szólt dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma, illetve a munkaügyi bíróságok tevékenységéről. Az elmúlt két évben a bíróságok csaknem 32 ezer üggyel foglalkoztak, a Legfelsőbb Bíróságihoz mintegy 1900 ügyben érkezett törvényességi óvás iránti kérelem.

— Azt tapasztaljuk, hogy a törvényességi óvás iránti kérelmek száma emelkedik, ehhez viszonyítva azonban a., benyújtott óvások ' szama már kismértékben csökkent. Mindez, és a Legfelsőbb Bíróság egyéb adatainak elemzése is azt mutatja, hogy a dolgozók bátrabban harcolnak igazukért, felismerik, hogy a munkaügyi bíróságok egyre inkább képesek vitás ügyeikben elfogulatlan, igazságos döntést hozni.

— A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkája során ezen a területen is maximálisan, törekedett a társadalmi érdekek érvényesítésére. Társadalmi érdeknek tekintettük mindenkor a dolgozók jogainak védelmét, az üzemi demokrácia érvényesülésének bírósági eszközökkel való biztosítását, a jó munkahelyi légkör elősegítését, valamint azt, hogy a vezetők joga a munkafegyelem, a szocialista együttélés szabályainak megsértőivel szemben minden esetben érvényesülhessen. E célkitűzések megvalósításában egymást segítve dolgozunk a SZOTital, a Legfőbb Ügyészséggel, a a munkaügyi és az igazgságügyi minisztériummal. A közös munka eredménye, hogy megfelelő iránymutatásokat adhattunk a bíróságoknak, a munkaügyi döntőbizottságoknak több alapvető kérdésben.

— A munkavédelemmel, a dolgozók egészségének oltalmával kapcsolatos kérdésekben ösztönözni kívántuk a vállalatokat arra, hogy a dolgozók élete, testi épsége és egészsége védelmében teremtsék meg a biztonságos munkavégzés feltételeit és szigorúan tartsák meg a munkavédelmi szabályokat — folytatta dr. Szakács Ödön. — Ugyanakkor nevelni kívántuk a dolgozókat is a biztonsági előírások, az óvó rendszabályok és a munkavédelem egyéb szabályainak megtartására és a munkavégzés során elvárható fokozott gondosságra. A Legfelsőbb Bíróság határozataiban, elvi állásfoglalásaiban nagy súlyt helyez arra, hogy a dolgozók jogos igényeik alapján megfelelően részesüljenek a társadalombiztosítási gondoskodásban, az üzemi balesetet szenvedett, vagy foglalkozási körükben megbetegedett dolgozók a vállalat anyagi felelőssége alapDr. Baskay Tóth Bertalan képviselő (Pest megye Z. vk.), a gödöllői Agrártudományi Egyetem nyugdíjas tanszékvezető tanára három volt tanítványával beszélget a szünetben. Italról jobbra: Keszthelyi Zoltán, a battonyai termelőszövetkezet elnöke, dr. Baskay Tóth Bertalan, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Vámos Géza, a Vetőmagtermeltető Vállalat igazgatója, Pest megye li. választókörzetének képviselője.

ján megfelelő kárpótlást kapjanak, s baleseti munkaképesség-csökkenésük, vagy rokkantságuk miatt keresetveszteséget ne szenvedjenek.

— Összegezve megállapíthatjuk, hogy a munkaügyi bíróságok létrehozása helyes volt és egyaránt sikeresen szolgálta a szocialista demokrácia és a törvényesség erősítésének pártunk által meghatározott célkitűzéseit.

A továbbiakban elmondotta dr. Szakács Ödön, hogy a Legfelsőbb Bíróság folyamatosan

részt vett a kodiíikációs munkaprogram megvalósításában, közreműködött a jogszabály- előkészítő bizottságok munkájában, észrevételeket tett jogszabálytervezetekre és ezek során hasznosította az ítélkezési és elvi irányító munkában szerzett gyakorlati tapasztalatokat.

Befejezésül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta:

— Az ország legmagasabb bírósági szervének munkáját eredményesen végezni rendkívül nehéz, felelősségteljes,

ugyanakkor azonban megtisztelő feladat. Pártunk program- nyilatkozata megállapítja, hogy „előrehaladásunk tudatosan vállalt, fegyelmezett munkát kíván”. Mi ezt a munkát örömmel és készséggel vállaljuk. Azzal a jogos bizakodással haladunk előre, hogy munkánkkal szilárdítjuk a magyar igazságszolgáltatás alaposságába és megbízihatóságá- ba vetett hitet és sízerény eszközeinkkel mi is hozzájárulunk szocialista építőmunkánk eredményességéhez.

CSETERKI LAJOS:

Az élet követelményeihez igazítjuk a választott állami testületek működését

Cseterki Lajos, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkára bevezetőjében arról szólt, hogy az Elnöki Tanács alkotmányunk egyes rendelkezéseinek módosítását javasolja. Majd — az Elnöki Tanács megbízásából és nevében, a Minisztertanáccsal, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságával egyetértésben — előterjesztette a törvényjavaslatot.

— Az 1972-ben elfogadott, módosított alkotmányunk híven tükrözi társadalmunk viszonyait, segíti fejlődésünket és előrehaladásunkat — mondotta. — Akkor az ország- gyűlés és a tanácsok választásának időtartamát változatlanul hagytuk. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész megbízatását igyekeztünk összhangba hozni a választási ciklussal és ezért az alkotmányban kimondtuk, hogy megbízatásuk négy évre szól. A törvényjavaslat most azt indítványozza, hogy az országgyűlés megbízása, az általa választott egyes tisztségviselők és a tanácsok választása ötéves időtartamra szóljon.

— E javaslatok fő oka, hogy nálunk az államhatalmi és népképviseleti, az államigazgatási választott testületek tevékenységének alapját a szocialista társadalom fő kérdései, az ötéves tervben megjelölt népgazdasági feladatok képezik.

— Az indokolás tartalmazza azt a célkitűzést, hogy a jövőben az országgyűlési és tanácsi választások egymáshoz igazodjanak, vagyis a jövőben az országgyűlési képviselőket és a tanácstagokat egy időben válasszuk. Az előkészítés idején az egyetértés1 mellett, a legtöbb kérdés és megjegyzés eízel kapcsolatban hangzott el. Ez érthető, hiszen nem régen különítettük el egymástól a két választást.

— A választójogi törvény elfogadása óta megalakítottuk a tanácsokról szóló törvényt, amely megváltoztatta a tanácsok helyzetét, növelte önállóságát és ezekben az években a tanácsi munka gazdasági alapja határozottabb körvonalat öltött. A helyi politikában is a fő kérdés az építés: a lakásépítést, a kommunális fej^ lesztést és a közszolgáltatást öt évre tervezik meg. A tanácsok is a népgazdaság ötéves tervéhez igazodva oldják meg a területfejlesztési feladatokat, tervük része a népgazdaság tervének. Alapvetően ebből a meggondolásból javasoljuk, hogy a tanácsok választása is öt évre szóljon.

— Nem kerülte el figyelmünket az a tény, hogy a most működő tanácsok megbízása

1977-ben léjár. Ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása a jövőben egybeessék, a jelen törvényjavaslat az első paragrafus (2) bekezdésének hatályba léptetését külön törvényre bízza, ezzel lehetővé teszi, hogy az illetékesek megfelelő javaslatot dolgozzanak ki az átmenet megoldására.

— Ügy gondoljuk, hogy népgazdasági tervünk végrehajtását hatékonyabbá teszi, ha a terveket meghatározó, végrehajtó és a végrehajtást ellenőrző választott testületek és egyes tisztségviselők megbízatása egyaránt az ötéves tervidőszakhoz igazodik.

— Alkotmányunkban megfogalmaztuk, hogy társadalmunkat a marxista—leninista párt vezeti és a párt a kongresszusait 5 évenként tartja. Az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról beterjesztett javaslatok törvénybe iktatásával a tisztelt ország- gyűlés az élet követelményeihez igazítja a választott állami testületi szervek működését.

APRÓ ANTAL:

Országgyűlésünk megfelelően gyakorolta az alkotmányban előírt jogait

Az. 1971. április 25-én megválasztott országgyűlés a mostani ülésszakkal befejezte munkáját — mondta bevezetőjében Apró Antal. — Ügy gondolom, valamennyiükkel egyetértésben mondhatom el, hogy az eltelt négyéves időszakban országgyűlésünk eredményes munkát végzett, megfelelően gyakorolta az alkotmányban előírt jogait. Felelősséggel igyekezett minél jobban eleget tenni a választók megtisztelő bizalmának.

Országgyűlésünk, mint a legfelsőbb törvényhozó és népképviseleti testület, egész működésével népünk boldogulását, szocialista rendszerünk erősítését szolgálta. Előmozdította az államélet demokratikus fejlődését, a X. kongresszus által kitűzött célok valóra váltását, a Hazafias Népfront 197Í-es választási programjának megvalósítását.

Jó érzés mindannyiunk számára, hogy országgyűlésünk munkáját pártunk XI. kongresszusa elismeréssel méltatta.

A négy év alatt 23 törvényt alkottunk, melyek közül kétségtelenül az 1949. évi alkotmány módosítása volt a legfontosabb. Alaptörvényünk rendelkezései összhangba kerültek társadalmunk jelenlegi helyzetével, a szocializmus építésében előttünk álló feladatokkal. Üj törvényeink az állami, társadalmi és gazdasági életünkben bekövetkezett

nagy változásokat tükrözik. Csak példaként említem a szövetkezetekről, az ifjúságról, a népgazdasági tervezésről, az egészségügyről, a külkereskedelemről, a családjogi törvény módosításáról és a társadalombiztosításról szóló törvényeket.

Országgyűlésünk a kormányzati munka irányításában és ellenőrzésében is jelentős szerepet töltött be.

Az országgyűlés állandó bizottságai jelentős munkát végeztek, üléseiken több mint 300 témát tűztek napirendre.

A négyéves ciklus alatt tovább fejlődtek országgyűlésünk nemzetközi kapcsolatai is.

Az országgyűlés négyéves munkája, annak minden eredménye a kormánnyal, valamint az állami és társadalmi szervezetek széles körével folytatott állandó együttműködésen alapult.

Az országgyűlés nevében megköszönöm választóink bizalmát, azt, hogy képviselői munkánkat támogatták. Köszönetét mondok ,a Miniszter- tanácsnak az országgyűlés tevékenységének sok irányú támogatásáért, az országgyűlésben elhagzott és a bizottságok készéről ajánlott javaslatok rendszeres megvizsgálásáért.

Engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront, az Elnöki Tanács, a kormány és az ország- gyűlés tisztségviselői nevében megköszönjem önöknek odaadó, lelkiismeretes képviselői tevékenységüket. Azt az eredményes munkát, amelyet megbízatásuk egész idején végeztek választókerületükben, az országgyűlésen és az országgyűlés bizottságaiban népünk javára, szocialista fejlődésünk érdekében. A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése 1971—75. évi ciklusának utolsó ülésszakát ezennel berekesztem.