Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa Kádár János megtartotta vitaiam beszédét Ä küldöttek egyhangúlag elfogadták a beszámolókat és a beterjesztett dokumentumokat Tegnap reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Állami-díjas akadémikus, a tanácskozás soros elnöke üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első felszólalója Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter volt. öt követte a szónoki emelvényen Szóló János, a Magyar Hajó- és Darugyár pártbizottságának titkára, Szalai Gyula, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese, dr. Benedikt Ottó akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója, Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke és Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára. Szünet után Nemes Dezső, ez MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora vette át az elnöki tisztet, majd szólásra következett dr. Kur.ucz Imre, a budapesti V. kerületi pártbizottság első titkára és Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója. A testvérpártok üdvözletét tolmácsolta ezután Bruno Küster, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt Vezetőségi Irodájának .tagja, Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke, Juan Gomez, a Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bi-. zottságának tagja, Franz Dü- bi, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Per Isráelsson, a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták Központi Bizottságának tagja, és I. Biten, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. A testvérpártok küldöttségei vezetőinek felszólalását az elnöklő Nemes Dezső kü- lön-külön köszönte meg a kongresszus nevében és viszonozta a jókívánságokat. Ezután ebédszünet következett, majd Mórocz Bajos vezérőrnagy elnökletével folytatta tanácskozását a kongresszus. Mórocz Lajos elmondotta, hogy újabb üdvözletek érkeztek a tanácskozáshoz: az Iráni Tudeh Párttól, a Guadeloupe! Kommunista Párttól, a Martinique! Kommunista Párttól és a Pakisztáni Szocialista Párttól. Bejelentette: pénteken délelőtt átutazott Budapesten Vrho Kekkemen, a Finn Köztársaság elnöke, s baráti üdvözletét, jókívánságait küldte a kongresszusnak, a kongresz- szus útján a magyar népnek. A jókívánságokért Mórocz Lajos a kongresszus nevében mondott köszönetét. Ezután felszólalásra következett Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, Dojcsák János, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, majd Mórocz Lajos bejelentette, hogy 143-an jelentkeztek felszólalásra, s eddig 53 küldött kapott szót Az elnökség nevében indítványozta, hogy még négy jelentkező szólaljon fel, majd zárják le1 a vitát. Javasolta: akik nem kaptak szót, véleményüket írásban juttassák el a kongresszus titkárságához, amely továbbítja majd a megválasztandó Központi Bizottsághoz. A kongresszus küldöttei az elnökség javaslatát egyhangúlag elfogadták. A következő felszólalók Tóth Imre, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pártbizottságának titkára, dr. Rózsa Imre sebészadjunktus, Czidor András, a MÁV záhonyi állomásának átrakókörzeti főnöke és Jávorszky József, a Ganz-MÁVAG hegesztője voltak. ; Szünet után Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének elnökletével folytatta munkáját a tanácskozás. A korábban megválasztott munka- bizottságok elnökei terjesztették a kongresszus elé jelentésüket. Elsőnek Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a szerkesztő bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz. Majd Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP programnyilatkozata szerkesztő bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A két szerkesztő bizottság elnökének és tagjainak munkáját Kállai Gyula a kongresz- szus küldötteinek nevében köszönte meg, s ezzel a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolói fölötti együttes vita véget ért. Az elnök bejelentette, hogy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke nem kíván élni a válaszadás jogával, majd felkérte Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát a vitazáró megtartására. Kádár János hosszan tartó, nagy tapssal fogadott vitazárója után határozathozatal következett. Először a Központi Bizottság beszámolója fölött szavazott a kongresszus. Az elnöklő Kállai Gyula megállapította: az MSZMP XI. kongresszusa a Központi Bizottság beszámolóját és Kádár János viitazáróját egyhangúlag elfogadta. Ezután az MSZMP program- nyilatkozatáról határozott a kongresszus: az MSZMP beterjesztett programnyilatkozatát a módosításokkal — amelyeket Óvári Miklós terjesztett elő — egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a szervezeti szabályzat módosításáról szavaztak a küldöttek, s azt egyhangúlag elfogadták. A továbbiakban a határozati javaslatról szavaztatott az elnöklő Kállai Gyula: a küldöttek a határozati javaslatot — a Győri Imre által beterjesztett módosításokkal — egyhangúlag elfogadták. Végül Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Ezzel1 az MSZMP XI. kongresszusa befejezte pénteki ülését és ma, szombaton reggel 9 órakor zárt üléssel folytatja munkáját PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IMlfiESa AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM ÁSSA SO FILLÉR 1975. MÁRCIUS 23., SZC/1BAT Friss István: Harminc esztendő sikerei a Tanaesköztársasag dicsőségét is hirdetik Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Állami díjas akadémikus, ünnepi megemlékezésének elején megállapította: Kongresszusunk mai, ötödik napja március 21-éré, a magyar kommunisták nagy ünnepnapjára esik. ötvenhat évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon győzött a szocialista forradalom. A Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésével megszületett a magyar munkásság forradalmi egysége, a munkásság pártja a proletariátus képviseletében kezébe vette az államhatalmat Létrejött a proletárdiktatúra. Egy kis nép hangja a világ népeinek nagy hangversenyében ritkán hallható. A magyar proletárforradalom hírére mégis felfigyelt a miág. Ez az esemény azt mutatta, hogy a világháborút követő forradalmi hullám még nem ült el, a mérhetetlenül sokat szenvedett és szenvedő tömegek mindinkább követik a munkásosztályt, a forradalomtól várják sorsuk jobbra fordulását. Oroszország, ahol már korábban győzött a forradalom, Európa peremén feküdt, és a kontinens gazdaságilag és kulturálisan legelmaradottabb országa volt. Most ez a forradalom Európa szíjvébe nyomult előre, egy gazdaságilag és kulturálisan jóval fejlettebb országban győzött. Nem kisebb jelentősége volt a magyar proletárforradalom győzelmének a nemzetközi munkásmozgalom számára. Mutatta: a magyar munkás- osztály az évtizedek óta folytatott osztályharcban megérett Kádár János kongresszusi küldöttekkel beszélget az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Háza előtt. arra, hogy az elnyomott és kizsákmányolt nép vezetője legyen. Példája bizonyította, hogy a munkásosztály egyedül képes és egyúttal hivatott a dolgozó tömegek vezetésére egy kevéssé fejlett polgári or- szágbáh is. A kommunisták vezette munkásosztály tudott és csak ő tudott biztató jövőt ígérő utat mutatni a súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdő társadalomnak. Történeti jelentősége volt annak, hogy Magyarországon a proletárság békés úton vette kezébe a hatalmat. A magyar burzsoázia vezetői ráébredtek arra, hogy a kétségbeejtő és reménytelen helyzetből polgári hatalom számára nincs kivezető út. Ezért önként lemondtak a hatalomról. Először történt meg, hogy fegyveres felkelés nélkül, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista forradalom. Létrejött a Magyar Tanács- köztársaság, és megalakult vezető testületé, a Kormányzó Tanács. Másnap az egyesült párt és a Kormányzó Tanács így fordult az ország népéhez: nélkülözések, nyomofgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton, mégis rá merünk lépni, mert bízunk a magyar proletárság hősiességében és áldozatkészségében. Joggal bíztak benne, de a proletárságon messze túl is, örömmel és reménykedve üdvözölte a munkáshatalmat a dolgozó nép nagy többsége és jóformán az egész magyar haladó értelmiség. Az írók, művészek színe-java mind ott volt a forradalom táborában. Az Oroszországi Kommunista Pártot VIII. kongresszusán érte a hír a Magyar Tanács- köztársaság megalakulásáról. Március 22-én, a kongresszus szikratáviratban lelkes jókívánságait küldte. Lenin külön is üdvözölte a Tanácsköztársaságot, de alig is akadt olyan ország Európában, ahonnan munkáspártok és munkásszervezetek ne tolmácsolták volna testvéri jókívánságaikat a magyar munkásságnak. Nem volt viszont olyan polgári ország Európában, amelynek burzsoáziája ne kísérte volna rettegéssel vegyes gyűlölettel a magyarországi eseményeket. Mivel Közép-Euró- pában a magyar proletárdiktatúra elszigetelt maradt, a nemzetközi imperializmus megfojtotta, véres ellenforradalom következett. Az. urak hónapokra meg voltak fosztva hatalmuktól és ezt nem bocsátották meg a szegényeknek. Ezrével kínozták halálra, akasztották, lőtték agyon, fojtották vízbe a kommunistákat és kommunistagyanúsakat. Sokan ezek közül büszkén kiáltották oda hóhéraiknak: mi meghalunk, de az eszme győzni fog! Munkások és szegényparasztok tízezreit vetették börtönbe, hurcolták internáló táborba. Tízezrek kényszerültek emigrációba. A terror, a kíméletlen elnyomás és kizsákmányolás évtizedei következtek. Az ország urai Európa legreakció- sabb hatalmaihoz láncolták Magyarországot, majd kiszolgáltatták a náci Németországnak és magyar fiúk százezreit vágóhídra küldték Hitler őrült világuralmi terveinek megvalósítására. Huszonöt éven át a magyar munkásság legjobbjai, ezrek és ezrek, kegyetlen körülmények között vállalták az üldöztetést, a megkínzatást és ha kellett, a halált, de nem hagyták abba a harcot a munkásság felszabadításáért, a magyar nép függetlenségéért és szabadságáért. Huszonöt év után a szovjet hadsereg győzelmei, amelyek szétzúzták Hitler világhódításra indult hadait, hazánk felszabadítását is meghozták. A munkásosztály pedig ismét megteremtette egységes pártját és meghódította a hatalmat. Igazuk lett azoknak, akik 1919-ben és utána is azt hirdették, hogy bár az első magyar proletárdiktatúrát leverték, diadalmasan fel fog támadni. Kongresszusunk elégedetten tekintheti át a felszabadult nép 30 év alatt elért eredményeit. Indokolt ezért, hogy március 21-én, büszkén és hálával emlékezzen azokra, akik hazánkban először vitték diadalra a proletárdiktatúra ügyét és azokra it, akik az elnyomás nehéz évtizedeiben ezt az ügyet szolgálták. Munkánkban, küzdelmeinkben az ő folytatóik vagyunk, sikereink az ő dicséretüket is hirdetik. i
