Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

2 1975. MÁRCIUS 22., SZOMBAT xMiap TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XI.KONGRESSZUSA Keserű Jánosné: Az iparnak és a kereskedelemnek összhangban kell tevékenykednie Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter bevezetőjé­ben Kádár Jánosnak, & X. kongresszuson elmondott zár­szavából idézte a következő­ket: A magyar textilipar­nak komoly jövője van. Nagy­arányú rekonstrukciót terve­zünk és az meg is fog való­sulni. A magyar textilipar népgazdaságunk erős, egész­séges, a jövőben gyorsan fej­lődő ágazata lesz; és szük­séges, hogy ennek megfelelő legyen az ott dolgozók hely­zete is. Azóta négy év telt el, s most a miniszter beszá­molt a XI. kongresszusnak a könnyűipari rekonstrukció eredményeiről. — Az eredmények közé so­roljuk — mondotta —, hogy a termelést a tervezettnek setük. De vannak gyenge megfelelően, dinamikusan nö- pontjaink, vannak tartalé- veltük, a lakosságot több, kaink, és nem kevés a teen- szebb ruhával, cipővel, bú- dónk a meglevő eszközök torral, papír- és nyomdaipari j°bb hasznosításában, az bio­termékkel láttuk el, az ex- djk ötéves terv feladatainak portot majdnem megkétsze- 3° megjelölésében, reztük, korszerűsítettük a Miközben megállapítjuk, gyártmányokat és a géppark hogy jobb lett az ellátás, az jelentős részét kicseréltük, áruválaszték, iparunk és ke- Javult a vállalatok gazdái- reskedelmünk gyorsabban kodása, versenyképesebb, gaz- reagál az újra, a korszerű- daságosabb a gyártmány- re, az életkörülmények vál- struktúra. Javultak a köny- tozására, tudjuk, hogy nem nyűipari dolgozók munkakö- minden vásárló elégedett rülményei, növekedett kere- termékeinkkel, mert nem, Kovács Sándor: vagy csak hosszabb utánjá­rással kapja meg a számára megfelelő árucikket. Mindinkább felismert tény, hogy az iparnak és a ke­reskedelemnek nem külön- külön, haném együttesen kell tevékenykednie azért, hogy a lakosság minden ré­tege pénztárcája és igénye szerint megtalálja a keresett árucikket, hogy az export mind hatékonyabb legyen. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a rekonstrukció során igen sok régi gépet cseréltek ki korszerűre. A gépek cseréjénél azonban sokkal bonyolultabb feladat — mondotta — a magasabb technológiai követelményük­kel összhangban álló szak­embergarda biztosítása, a kellő szakismeret megszer­zése. Egyértelműen tapasztal­juk, hogy a gyakorlott mun­káskezeken, a hozzáértő sta­bil munkásokon nagymér­tékben múlik áruink minő­sége. Végezetül a minisztérium fel­adatairól beszélt Keserű Já­nosné. A többi között kije­lentette: ■ elsődlegesnek tart­juk a párt határozataiban kifejezésre jutó társadalmi ér­dekek érvényesítését. De tud. juk azt is, hogy ez csak ak­kor érhető el, ha összhang van a társadalmi, a cso­port- és az egyéni érdekek között. Ezért minisztériumi irányító munkánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony ' összhangjának minél jobb megteremtését. Végezetül biztosította a kong­resszust arról, hogy a köny- nyűipar csaknem félmillió munkása és vezetője mindent elkövet a XI. kongresszus ha­tározatainak valóra váltásá­ért. Méű sok a feltáratlan tartalék — A dolgozók és vezetők közötti szoros kapcsolat, a közös tervezés és a közös, összehangolt munka fontossá, gát már nagyon sokszor bebi­zonyította az élet. Ezért ezzel összefüggésben csak egy ta­pasztalatot szeretnék röviden elmondani, kezdte felszólalá­sát Kovács Sándor, a Nagykő­rösi Konzervgyár igazgatója. — Gyárunk 3500 dolgozója képviseli Nagykőrösön a nagyüzemi munkásságot. Ér­zik is felelősségüket — ennek megfelelően élnek és dolgoz­nak. Befolyásolják a város hangulatát a politikai jellegű kérdésekben, lett légyen az a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, vagy a szocialista brigádmozgalom kialakítása, vagy a közelmúltban a kong­resszusi munkaverseny szer­vezése. Jelentős társadalmi kötele, zettségvállalásuk is. Évenként több mint két millió, a IV. ötéves terv eddig eltelt idő­szakában megközelítőleg ki­lenc millió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek vál­lalatunk dolgozói a különböző városfejlesztési célokért. Lokálpatriotizmus, város­szeretet, áldozatkészség egy­Elmondotta ezután a Pest megyei küldött, hogy a dönté­sek utáni tájékoztatás jónak értékelhető a város lakossága körében, de az észrevétel az, hogy nem elegendő a döntések közlése. Nemcsak a társadal­mi munkában, hanem egyéb területen is igénylik a dolgo­zók azt, hogy a tervezés idő­szakában ismerjék meg a tér. veket és ne utólag csak a döntésekről tájékoztassák őket. — Az igényt a választott testület jogosnak fogadta el — mondotta — és mindent elkövetünk azért, hogy mun­kánkban ezt a következő években figyelembe vegyük. Ezzel összefüggő, de mégis más területről is szeretnék néhány gondolatot elmondani: a vállalati vezetés a miniszté­riumi, illetve irányító szintű vezetés kapcsolatáról. Közismert, hogy a gazdasá­gos termékszerkezet kialakító, sa már több éve gazdasági céljaink egyik központi kér­aránt kifejeződik a munkák­ban. És mégis, vagy talán éppen ezért, először a gyári pártérte. kezleten, majd később a vá­rosi pártértekezleten is han­got adtak küldötteink annak, hogy a város vezetésében, a vezetés stílusában változást kérnek. Elismerték, hogy ed­dig is volt törekvés, a nyílt várospolitikára, most mégis ennek továbbfejlesztése volt az igény. dése. Nagyon fontos tehát en­nek érdekében o konkrét in­formáció folyamatos áramlá­sa a két vezetési szint között. A termékszerkezet változta­tása ugyanis nemcsak kényel­metlenség és gond a vállala­toknál, hanem nemkívánatos politikai hangulatromlás­hoz is vezethet, ha a döntés elhibázott és újabb átállásra, újabb módosításokra van Tudom, hogy ilyen helyzet előállhat a világpiacon vi­szonylag váratlanul bekövet­kező események hatására is. Én azonban nem ezekről be­szélek, hanem olyanokról, amelyeket közben legalábbis minisztériumi szinten előre ér­tékelni lehetett volna; vagy olyanokról, amelyeknek- elő­idézője valamilyen felső szintű megállapodás volt. szükség. Esetleg időközben el­készült beruházások is feles­legesnek bizonyulhatnak. Világos tehát, hogy a válla, lati vezetésnek ahhoz, hogy egy-egy lényegesebb termék- szerkezet változtatást végre­hajtson, nagyon egyértelmű támogatásra van szüksége a minisztériumoktól. De minde­nek előtt egyértelmű minisz. tériumi eligazításra, amikor az intézkedésre sor kerül. A kölcsönös információ fogadása megbízhatósága ép­pen ezért lényeges követel­mény. Előfordulhat és előfor­dult olyan helyzet, amikor a vállalati tájékoztatás bizonyos taktikai elemeket tartalmazott és ez befolyásolhatta negatív irányba a döntést. De olyan helyzet is előfordult, hogy a vállalati információ hiteles­ségét nem fogadta el a felső vezetés, feltételezve, hogy abban taktika van és nem őszinte — és ez vezetett nem. kívánatos fejleményekhez. Köztudott, hogy a magasabb vezető szintekről messzebbre látni térben és időben. De az is nyilvánvaló, hogy a vállala­ti vezetés a vállalat szintjén élesebben észleli az esemé­nyeket, illetve azok hatását. A két vezetési szint oda-visz- sza információja tehát kiegé­szíti egymást. Ez a kapcsolat sokszor még­is kívánnivalót hagy maga után. A vállalathoz eljutó infor­mációk lassúsága, nem teljes volta éles töréseket okozhat; korábban stabilan dolgozó vállalat kritikus helyzetbe ke­rülhet. Az addig kialakult termelési profilja, gyártmány­jegyzéke szinte egyik napról a másikra bizonytalanná, sőt kilátástalanná válhat. A megyei pártértekezlet elé terjesztett beszámoló is foglal­kozott azokkal a problémák­kal, amelyek például két na­gyobb megyei vállalat: a Mechanikai Művek és a Cse­pel Autógyár számára több éven át nagy gondokat okoz­tak és még a közelmúltban is problémák elé állították a me­gyei vezetőket is. A közelebbi szakterületem, Nem elég a döntések közlése Az érdekeltségi rendszer egr irányba hasson a konzervipar, ahol dolgozom, az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején egyik fon­tos nyersanyagunkkal, a zöldséggel kapcsolatban me­rültek fel termelési problé­mák. Ezt követően kormány- határozat nyújtott segítséget a jelentkező nehézségek meg­oldására. Viszonylag gyorsan jelentkeztek az eredmények a konzervipar zöldségellátásá- ban. Ebben segített az ipar és a tsz-ek között kialakult ko­rábbi kapcsolat, a közösen végrehajtott műszaki fejlesz­tés és az a termelési bizton­ság, amelyet az ipar a szállí­tóinak biztosítani tudott. Én. nek segítségével már a kö­hatékonysága mégis jelentő­sen attól függ, hogy milyen a vezetés színvonala. A vezetés színvonala azonban függ a különböző vezetői szintek együttműködésének azonossá­gától, hatékonyságától. Néhány évvel ezelőtt olyan szemlélet alakult ki, amely a vállalati önállóságot már szinte . vállalati függetlenség, gé torzította. Ügy látom, hogy az 1972. novemberi határozat óta van változás, de még most is hiányzik néhány he­lyen a döntések előkészítésé­ben a közös munka. Többsé­gében a vezető szervek és a vállalatok közötti kapcsolatok jók és eredményesen működ­nek. Csak így volt lehetséges, hogy gazdaságunk kedvezőtlen külső körülmények ellenére is gyors fejlődést tudott elér­ni.' De az elmondott hibák jelzik a feltárható tartalékok nagyságát. Bruno Muster, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt Vezetősége Irodájának tagja, a vezetőség titkára vetkező évben tovább nőtt a konzervipar zöldségellátása és ennek megfelelően zöldség­konzerv termelése. És ez a nö­vekedés az elmúlt években rek line dinamikus volt. Nem ilyen helyzet alakult ki azonban a friss zöldségei, látásban és a friss zöldség ex­portjában. Kétségtelen tény, hogy itt nehéz volt a feladat is, mert a nagyüzemi zöldség- termelés egyes gépei az ilyen célra termelt zöldségfélék esetében nem alkalmazhatók. De hiányzott a megfelelő ter­melési biztonság is, és a meg. felelő érdekeltségi rendszer is. A kormányhatározat által nyújtott támogatás így nem hasznosult minden területen egyformán. A tartós és végleges ered­ményhez a központi akarat érvényesítése szükséges a ter­melésben, sőt a termelést megalapozó műszaki fejlesz­tésben. Ez már az egész zöld. ségtermelést, forgalmazást, feldolgozást magába foglaló vertikum közös ügye. Ehhez megfelelő eszközökről kell gondoskodni és a ma ellenté­tesen ható érdekeltségi rend­szer rendezéséről. Társadalmi rendszerünk le­hetővé, sőt szükségessé teszi a tapasztalatok szabad áramiá. sát, mégis néha az eredmé­nyek elszigetelődnek és azért vagy túlzottan sok, esetleg indokolatlanul párhuzamos, drága kísérletekre kerül sor. A különböző kísérletek ered­ményeinek összegezése sok­szor késik. Természetesen az ilyen döntés meghozatala fe­lelősségvállalást igényel, de ennek elhúzódása rontja a be­vezetéssel elérhető ered­ményt, késlelteti a tapasztala­tok általános elterjesztését. Nem akarom idealizálni a helyzetet. A fizikai dolgozók körében van munkakerülő, vándorma­dár, fegyelmezetlen ember, de az abszolút többség szívvel- lélekkel dolgozik, munkáját szereti és azt lelkiismeretesen végzi. Munkájuk eredménye, Bruno Küster, a Nyugat-ber­lini Szocialista Egységpárt Ve­zetősége Irodájának tagja, a vezetőség titkára, pártja test­véri üdvözletét tolmácsolta, s hangsúlyozta: — Önök politikájuk közép­pontjába népük jólétét, jövő­jét és sokoldalú fejlődését állí­tották. Mindaz az eredmény, amit hazájukban elérnek, to­vább erősíti a szocializmus fel­sőbbrendűségét az imperialista rendszerrel szemben, amely­ben minden a profitért törté­nik, és amelyet napjainkban soha nem tapasztalt kizsákmá­nyolás, bizonytalanság, válság és infláció jellemez, valamint az a veszedelmes, reakciós mes­terkedés, hogy az enyhülési fo­lyamatot meggátolják. A továbbiakban rámutatott: a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt töretlen és sokrétű harcot folytat dolgozói létfon­tosságú érdekeiért, a monopol­tőke és a reakció ellen. — Nyugat-Berlin napjaink­ban a kommunistaellenes haj­sza és rágalomhadjárat újabb tetőpontjához érkezett. Az uralkodó körök ismét azzal kí­sérleteznek, hogy a Nyugat- Berlinre vonatkozó egyez­ményt aláássák, végrehajtását gátolják, és hidegháborús han­gulatot szítsanak. A magunk részéről kötelezőnek tartjuk a nyugat-berlini egyezmény be­tartását. Továbbra is jó és ren­dezett kapcsolatokat kívánunk fenntartani a Német Szövetsé­gi Köztársasággal, a Német De­mokratikus Köztársasággal, a Szovjetunióval, a Magyar Nép- köztársasággal, valamint a szo­cialista közösség többi államá­val. Bruno Küster befejezésül aláhúzta: — Ügy érezzük, hogy szoros kötelékek fűznek bennünket az MSZMP-hez, amely szilár­dan a marxizmus—leninizmus talaján áll. Miként a mi pár­tunk, önök is tántoríthatatla- nul azt az elvet vallják, .hogy minden forradalmár számára a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony jelenti az alap­követ. Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke volt a következő felszólaló. — Miközben az imperialis­ta és tőkésvilágot súlyos és mély gazdasági, politikai, tár­sadalmi és erkölcsi válság sújtja, a szocializmus győzel­mesen halad előre, — mon­dotta, majd arról beszélt, hogy a néptömegek mozgal­mai jelentős változásokat eredményeznek a nemzetközi életben, előmozdítják egy szélesebb antiimperialista ak­ció lehetőségét, az enyhülés folyamatának térhódítását, a békés egymás mellett élés, az európai biztonság és együttműködés megvalósulá­sát. — Az imperializmus súlyos helyzetbe jutott, aminek v oka a pénzügyi rendszer válsága, az ipari termelés visszaesé­se, az olajválság, a munkanél­küliség növekedése, a mun­kások életkörülményeinek sú­lyosbodása. Ezek a jelenségek kiélezik az osztályharcot, kor­látozzák az imperializmus mozgásterét, s a népek béké­je és szabadsága, a békés egymás mellett élés ügye ja­vára változtatják meg az erő­viszonyokat világszerte. — A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, tá­mogatják az imperializmus ellen, a világ békéjéért küz­dő erőket. Ezzel nagyban hozzájárulnak a munkásosz­tály forradalmi mozgalmá­nak és minden nemzeti fel­szabadító mozgalom erejének növeléséhez, a tőkésországok kommunista és munkáspárt­jainak sikeres harcához. A szocialista országoknak és minden testvérpártnak ha­tározottan fel kell lépnie á T>r. Maröthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára SZOVjetellenesség bármilyen (balra), a kongresszus szünetében. megnyilvánulása ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom