Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
A VB-ÜLÉS TÁRGYALTA MOHOB'VIDtEr XVII. ÉVFOLYAM, 66. SZÄM N K I A D A r> 1975. MÁRCIUS 19., SZERDA A gyömrci OTP-fióhban Gyarapodott a betétállomány Nyolcadszor is elnyerte a szocialista címet Az Országos Takarékpénztár gyömrői fiókja hat község (Úri, Sülysáp, Mende, Gyöm- rő, Maglód, Ecser) lakosságának áll a szolgálatában. Főleg pénzügyi szolgáltatást nyújt, de tavaly óta a gyömrői tanács es szerveinek pénzügyeit is intézi. Felkerestük Fodor Mi- hálynét, a fiók vezetőjét, s munkájukról érdeklődtünk. — Gyarapodott-e a betétállomány? — A hozzánk tartozó hat községben 1974-ben tíz és fél millió forinttal gyarapodott a betétállomány. Ezzel a betétek összege meghaladja a nyolcvanmillió forintot. Itt említem meg, hogy tervünk szerint az idén 14 millió forinttal kell növelnünk az állományt. — Ötödik éve létezik az ifjúsági takarékbetét. Hallhatnánk-e valamint erről? — 1970. szeptember 1-től kezdődött meg az ifjúsági takarékbetétek nyitása. A KISZ- korú fiatalok segítését szolgálja ez a betétiorma, havonta 100—400 forintot kell elhelyezniük. Eddig 416-an rendelkeznek ilyen betéttel, s ebből 111-en tavaly jelentkeztek. — Az OTP egyik fontos feladata a lakásépítkezés támogatása, kölcsön útján. — Munkáim része a lakás- építési KoicsonöK folyósítása. Ecseren a LaKásepító es f enntartó Szövetkezet 84 lakást épít, ezzel együtt 441 lakásépítési kölcsönt adtunk ki. A nyújtható támogatás összege községenként változik. Maglód például kiemelt község, ott a maximális támogatás SO ezer forint leket. Gyomron 70 ezer forintig adhatunk kölcsönt. A munkás- és nagycsaládok kategóriájába tartozók viszont 100 ezer forintot is igényelhetnek. — örvendetes: egyre több vállalat támogatja munkásainak családi ház építését. A fővárosi nagyüzemek közül jó néhány, 100 ezer forinton felüli összeget is ad erre a célra. Körzetünkben csak a Maglódi Vasipari Vállalat rendelkezik lakásépítési alappal, 30 ezer forintot ad dolgozóinak erre a célra. — Sok fiatal szándékozik telket vásárolni, s majd utána építkezni. Foglalkozik az OTP házhely-értékesítéssel is? — A telkek iránt a legnagyobb érdeklődés Gyömrőn és Maglódon van. Sajnos, az igényeket csak részben tudjuk kielégíteni. Ecseren is van érdeklődés a telkek iránt, a községi tanács ezért a közeli jövőben 140—150 telket parcelláztat. — Beszéljünk az áruválasztási, fogyasztási hitelekről! — A múlt esztendőben tízmillió forintot adtunk erre a célra. Egyre több üzletben önállóan végzik a hitellevél-kezelést, -kiállítást. Személyi kölcsönt ezernégyszázszor adtunk, mintegy 4,5 millió forint értékben. — Hogyan alakult a totólottóértékesítés? — Tavaly 751 ezer 500 totólottószelvényt értékesítettünk a hat községben, és ez felülmúlt minden eddigi számot. Sajnos, Fortuna csak ritkán kopogtat nálunk, de így is jó néhány négyes találatot fizettünk ki... — A Tyereskova brigád munkájáról is hallhatnánk néhány szót? — A múlt évi munkánk alapján nyolcadszor is elnyertük a megtisztelő szocialista címet. Még nem tudjuk biztosan, de reménykedünk, hogy ismét az aranykoszorús címet kapjuk meg. Sok társadalmi munkát végeztünk, idei felajánlásunk között szerepel, hogy valamennyi dolgozónk egy-egy utca beszervezését vállalja a vízműtársulásba. Sok egyéb társadalmi munkát is vállaltunk — mondotta befejezésül Fodor Mihályné. Gér József A régi dalos eltávozott — Dallal ébredek, dallal fekszem. A dalba belefér a bánat, az öröm. Nyáron hajnali négykor kelek, akkor úgy köszöntőm a napot, hogy „Rózsa, rózsa ékes vagy, hajnali csillag fényes vagy...” Annyi bajon, küzdelmen segített engem át az életben a dal, hogy sorolnom is sok lenne — mondja Tóth István, de inkább azt szereti, ha Pista bácsinak szólítják. Vecsésen mindenkit ismer, mindenki ismeri. — Szeretem Vecsést. Hosz- szú évtizedek kötnek hozzá, de a legfőbb a dal. No, meg a sport. 1930-ban, az akkori VSC-ben magam is futballoztam. A vecsésí munkas- ilalkörnek is akkor lettem a tagja, de előtte már 1909- ben, a szervezett munkások énekkarában daloltam Kőbányán. — Mindig szervezett munkás voltam. 1905-ben asztalosinasként dolgoztam, 18- ban szabadultam, de a „szakiktól" nemcsak mesterséget, harcot, muhkáspolitikát is tanultam. Ifjúmunkás lettem. Nem volt könnyű. Párttagként sokszor a dallal szólaltunk fel. A legharcosabb fajtából valók voltak az építők, én bútor- és épületasztalos voltam, de 11 éves koromban már dolgozni kellett, kőműveseknél téglát hordtam. Három korona 60 fillért kerestem egy héten ... Mindig sokat dolgoztam, a Vecsési Vegyes Isz-től 1955-bert' mentem nyugdíjba, de <£ gyalut, a fűrészt nem tettem le! Mostanában már kicsit kevesebbet járattam a fán a szerszámot. Többet olvasok, és egyre többet gondolkozom. Van min. Hat évig viseltem a katonaruhát. Béla fiam 18 évesen tűnt el a fronton, Sanyikét 9 évesen követelte a háború 44-ben. , — Egy fiam, egy lányom maradt, s a feleségem 30 éve hagyott magunkra ... Küzdelem, amiben úgy tűnt vigasz már csak a dal... Az 50 éves daloskitüntetést megkaptam Vecsésen — mondja büszkén. — Tenorként kezdtem, ma már baritont énekelek, magamnak — mondta nemrégen és nemsokára rá.., ★ A vecsési munkásdalkör vörös zászlaja borult Tóth István „öreg dalos” koporsójára, s a 17 dalos ajkán zengett a dal: „Rév partra talál... Szív a sírba ha száll...” Bogár Ferenc méltatta a hosz- szú harcos életút után. Tóth Pista bácsit... Azt, aki annyira tudott bízni, az 1919-es vöröskatonát, aki egész munkáséletével szolgálta az emberiség közös ügyét, nemcsak a családja siratja, mi is, mert egy becsülettel dolgozó, melegszívű embert vesztettünk el... Fejfájára a család, sírjára a társadalom, a munkásdalkör és a Vecsési Sportklub koszorúját helyezték el a kegyelet sok. virágai között. Fekete Gizella Gyömrő Oktatási statisztika Gyömrőn, a 4. számú Általános Iskolának 41 tanuló- csoportja van. Legtöbb a Kossuth utcaiban, 15, a többiben 9—9, illetve 8. A gyerekeket 52 pedagógus tanította a múlt évben. A négy óvodában 23 óvónő foglalkozik, 6 dadával együtt, a 9 foglalkozási csoportba sorolt kisgyerekekkel. Úttörő kulturális szemle 75 Verses prózamondás Gyömrőn, az úttörőházban március 15-én dr. Gürtler Magda szakfelügyelő és Han- kó István, a járási úttörő- elnökség kulturális szakbizottságának vezetője irányításával rendeztél? meg a vers- és prózamondók járási vetélkedőjét. Arany oklevelet és jelvényt kapott: Bálint Károly (Maglód, 2. sz. iskola), Izrael Edit (Mende), Tóth Katalin (Gyömrő, 4. sz. iskola), Nagy Ágnes (Monor, 2. sz. iskola), versmondás és Bálint Éva (Ve- csés, 3. sz. iskola), próza- mondás. Ezüst oklevelet és jelvényt nyert: Erdélyi Bálint (Vecsés, 3. sz. iskola), Fehér Erzsébet (Űri), Kapás Antal (Gyömrő, 4. sz. iskola), Benkó Gyula (Monor, Kossuth), versmondó és Klein Judit (Gyömrő, 2. sz. iskola), valamint Győri Antal (Sülysáp, 1. sz. iskola) prózamondó. Bronz oklevelet és jelvényt tizenegy úttörő nyert. B. M. Egészségügy, anya- cs csecsemővédelem Péteriben Legutóbb 1974. május 28- án számolt be a község egészségügyi helyzetéről dr. Huszár Sarolta, Péteri körzeti orvosa. Most a tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen ismét a testület elé állt. A körülmények azóta sokat javultak, hiszen elkészült az új rendelő, a tanácsadó, s a megnövekedett forgalmat így sokkal könnyebb ellátni. A kilenc hónap alatt 12100-an keresték fel a rendelőt, a fekvőbetegek száma ezen idő alatt 1120 volt, 41 beteget pedig kórházba kellett utalni. Az influenza- járvány nem kerülte el Péteri községet, naponta átlagosan 100—120-an ez ügyben keresték fel a körzeti orvos rendelőjét. A betegségek megelőzésében nagy szerepe van annak, hogy az egészségügyi dolgozók létszáma teljes, csak a csecs emővédőnő munkáját kell helyettesítéssel megoldani. Vannak azonban hiányosságok is az egészségügyi munka területén. Az új és négy helyiségbe új és főleg több bútor kellene. Égetően szükség lenne telefonra is. A kézi gyógyszertárhoz a gyógyszertár vállalattól új szekrényt kaptak, de a szállítás még mindig nem megoldott. Nagy Sándorné körzeti védőnő az anya- és csecsemővédelemről számolt be a végrehajtó bizottságnak. Az általános tanácsadásokon általában tizenketten vesznék részt. Havonta egy-egy alkalommal terhes anyák, illetve kismamák számára tartanak csecsemő- és kisgyermek-tanácsadást a mozgó szakorvosi szolgálat tagjai. Tavaly a második félévben 13 csecsemő született, az újonnan nyilvántartásba vett terhes anyák száma 16. A születések száma csak lassú emelkedést mutat, jelenleg 56 kismama tartózkodik otthon gyermekgondozási segélyen. Az anya- és gyermekvédelem legfőbb célja a magas szintű terhesgondozás, a komplikációk nélküli szülés elősegítése, az utódok egészséges testi és szellemi fejlődésének ellenőrzése, a betegségek megelőzése. A védőnői munka egyik legfontosabb rész« a családlátogatás; a múlt év második felében 274-szer látogatta meg a védőnő a családokat. Ebből a legtöbb, 139 volt a csecsemőlátogatás. Csecsemőhalálozás nem volt, s ez a védőnő munkájának is köszönhető. G. J. „Ä zene mindenkié” Az első próbálkozás zenekarral A monori zeneiskola vecsési kihelyezett zongora- és hegedűtanszaka a József Attila Művelődési Házban kapott otthont. Eredményes munkájukat a nagyközönség is mérheti, mikor néha hangversenyen, de leginkább a vizsgaelőadásokon dobogóra lépnek. Üllőről is járnak át gyerekek. A rendes foglalkozások mellett — már jó ideje —este is benépesítik a művelődési házat, kedves hangulatot árasztva maguk körül. A hegedűtanszak válogatásából 14 tagú vonószenekart állított össze és dirigál Kál- mánchey Zalán zenetanár, karmester. Nagy lelkesedéssel és bizakodással vezeti a vecsési viszonylatban első próbálkozásként létesített gyermekzenekart, akik a vonósok családjába tartozó hangszereket olyan szinten kezelik, hogy tanáruk „ígéretnek’’ tekinti őket. Azon túl — mint elmondotta — legfőbb célja a zenei műveltség színvonalának emelése, a közös muzsikálás örömének megismertetése. A zenekar összetételét nem az életkoruk Szűke Bátor unokája Vecsésen határozza meg; van közöttük kisiskolás: másodikos, de találunk ötödikest is. Az igényességet leginkább azzal mérhetjük, hogy a tanév végi ünnepi hangverseny repertoárjában a „könnyű” számok között a klasszikusok egész sorát találjuk. Schubert: Barokk-táncok próbája közben figyeltük meg őket, amint korukat meghazudtolóan a zene bűvöletében játszottak valamennyien. (Képünkön.) Aztán kis lazítás, míg a vonók a lábhoz ereszkednek, s a karmesteri pálcát is felváltja a tanár kezében az elmaradhatatlan pipa. Így egy I kis szünet és pipázás közben , váltunk néhány szót ismét Megtudjuk, hogy a hét valamennyi napján zsúfolt a program, mert hisz a tanítás mellett budapesti együtteseket — köztük a MÁV- kórház nagy múltú „Veiner Leó” kamarazenekarát is dirigálja, s mindamellett vállalta társadalmi munkában a gyermek vonósok vezetését. — Az érdem nem az enyém — mondja, miközben elhárítja az elismerést, nagy szeretettel nézi a pajkoskodó kis muzsikusokat. F. G. Felvételre keresünk betanított munkásnőket budapesti üzemünkbe, a későbbiek folyamán monori telepünkre történő áthelyezésre. ♦ Jelentkezés: Fővárosi Finommechanikai Vállalat Budapest VII., Nagydiófa u. 14., vagy a monori telepen: Monor, Jókai u. 9-11. Szuhe Bátor, a mongol népi felszabadító mozgalom vezéralakja. Az 1922-i forradalmat követően a köztársaság első elnöke. Lenin barátja. Lovasszobra ércbe öntve, gránittalapzaton Mongólia fővárosa, Ulánbátor főterén áll. Miként kapcsolódik a mongol nemzeti hős alakja Ve- cséshez? Mondhatni: véletlenül ... A vecsési Bállá Máriát a Május 1. Ruhagyár — 1974 nyarán, néhány munkatársnőjével együtt Mongóliába küldte tanulmányútra. Az volt a feladata, hogy az ottani ruhaipari technológiát tanulmányozza, illetve azt hasonlítsa össze az itthoni tapasztalatokkal. Mint ahogyan ez ilyen esetekben lenni szokott, a magyar és a mongol lányok között hamarosan baráti kapcsolat alakult ki. A szakmai ismereteken túl egyre több szó esett egymás hazájáról is. Akkor még úgy tűnt, hogy a mongol lányok jobbára csak ezekből az elbeszélésekből, s az otthonról sű rűn küldözgetett képeslapoké ismerhetik meg Magyarorszá got. Az idén azonban vállalatunk, a Május 1. Ruhagyár ulánbátori testvérvállalata jóvoltából sor kerülhetett egy tanulmányi útként a viszont- látogatásukra. Amikor Bállá Mária biztos lett a csoport ideérkezésének időpontjában, azonnal értesítette szüleit. Kérte, hogy előzetes megegyezésük alapján — néhányukat hívják meg vecsési lakásukba. Hogy kiket tisztelhetnek majd a látogatókban, azt akkor elfelejtette megírni... Néhány nappal ezután egy idegen jelzésű személygépkocsi állt meg Marikáék háza előtt. Négyen szálltak ki belőle, és a háziasszony, Bállá Gyuláné legnagyobb meglepetésére — magyarul üdvözölték őt. Mi több, mindvégig magyarul folyt közöttük a beszélgetés. Mondani sem kell, hogy nem tökéletes kiejtéssel, de éppen ez a nyelvbeli hiányosság tette kedvessé jelenlétüket — oldotta fel a kezdeti szorongást —, hogy a háziak kis idő múlva joggal érezhették családtagok között magukat. Különösen eayikük, egy harminc év körüli fiatalasz- szony veit rájuk nagy hatással. Szüntelen szellemességével, tréfálkozásával derítette újabb és újabb kacagásra a társaságot. Szót szinte nem is ejtett se munkájáról, se a családjáról, mintha csak kizárólag a jó hangulatkeltésre „kötelezte” volna el magát. Többet nem is tudva róla, így maradt meg Balláék emlékezetében. A sokszor elhangzott szíves marasztalásnak végül is késő délután véget kellett vetni. Akkor már — bármilyen fájó szívvel is — menniük kellett... Balláék talán kicsit a lányukra gondolván, azon az estén még sokáig álltak kint a kapuban. Néhány nappal a vendégek távozása után expressz levelet hozott a postás Balláéknak. Marika írta... A feladás módjából, s a sebtében írt sorokból arra következtettek, hogy valami nagyon fontos dologról kíván beszámolni. S csakugyan ... A késve érkezett levélből tudták meg, hogy ki is volt tulajdonképpen az a harminc év körüli, tréfás kedvű vendégük: Zó ja, a mongol nemzeti hős Szuhe Bátor unokája! (baky) Lélektanilag hátrányban fogadta a hazai csapat a jó képességű vendégcsapatot. A monoriak súlyos vereséggel, a vendégek pedig győzelemmel kezdték a tavaszi rajtot. De papírforma ide, vagy oda, ilyen vonalrangadón nem számít a helyezések sorrendje, mert minden eredmény lehetséges. Több mint ezerkétszázan övezték a játékteret, közöttük ötszáz pilisi szurkoló kísérte el kedvenc csapatát Monorra. Kezdés után pár perccel a hazai Halápi előtt adódott gólszerzési lehetőség, 16 méterről háttal állva ollózta kapufára a labdát, a nagyon szép megmozdulást mindkét tábor szurkolói nyíltszíni tapssal jutalmazták. Ezután Hochstein és Kürtösi hagytak ki helyzeteket. Ezekben a percekben a hazai csapat enyhe fölényt harcolt ki, de kapura nemigen voltak veszélyesek. Nem így a vendégcsapatból Haluszka: távoli lövése a kapufán csat« tant. A szünet után pár percre a vendégek kapuja előtt pattogott a labda, de a hazai védelem jól visszaverte a megmegújuló vendégtámadásokat. Még egy kapufa, Perjési 20 méteres szabadrúgása csattant a kapufán. Az utolsó percekben Déri közeli lövését védte a vendégkapus, majd Kuszenda tiszta helyzetből, senkitől sem zavarva, csúnyán kapu mellé lőtte a labdát. Jó iramú, sportszerű mérkőzésen az első játékrészben a hazaiak, a szünet után a vendegek voltak jobbak. Jók: Simonovics, Petries, Halápi és Kalocsa, illetve Perjési, Kerepeczki, Kuszenda. Pilis ifi—JVIonor ifi 2:1. Vitéz Imre Pályaszéli jegyzet Monor—Pilis 0:0
