Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP.KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1975. MÁRCIUS 19., SZERDA Ingyenes jogi tanácsadás Dunakeszin Március 19-én, szerdán dél­után 3 és 4 óra között ingye­nes jogi tanácsadás lesz Du­nakeszin, a nagyközségi ta­nács épületében: dr. Kovách Georgina, a váci járási ügyvé­di munkaközösség tagja vár­ja a tanácsot kérőket. Dicsőség a hősöknek! Felújítják a dunakeszi szovjet hősi emlékművet Dunakeszin, a Tanácsköz­társaság úton áll a szovjet hősi emlékmű. Sokan látták már ezt az emlékművet, de kevesen tudják, hogy miért vannak a fák, bokrok kivágva körülötte, miért a szorgoskodó fiatalok, idősebbek hada. A kérdésre Szabó József a Hűtő­ház igazgatója válaszol. — Április 4-ére szeretnénk rendbehozni az emlékművet és környékét. A járási ünnep­séget Dunakeszin rendezik. Szeretnénk, ha az emlékmű impozáns lenne. A rendezés tervét Hegyi Béla készítette el, aki a Szovjetunióban ta­nult. A terv szerint egy 25X20 méteres parkot létesítünk. Körben fenyők, díszcserjék lesznek. A virágágyások szé­lén 12 padot is elhelyezünk. A lépcsőket és a padok beton részét a házgyár készíti el. Csak az anyag árát kell meg­fizetni. A zsaluzási munkála­tokat a Költségvetési Üzem vállalta. A teret vörös salak­kal borítjuk. Az emlékmű és a csillag között egy sáv lesz, amelyben oroszul ez a szöveg olvasható: „Dicsőség a hősök­nek!”. Az emlékmű tetején is ki fogjuk cserélni a csillagot. A temető felőli részen két nagy teljesítményű világítótes­tet fogunk elhelyezni. Az elektromos teendőket az ÉDÁSZ dolgozói társadalmi munkában végzik el. — A kongresszusi verseny­ben vállaltakat üzemünkben túlteljesítettük. Ezért 175 ezer forint jutalmat kaptunk a köz­pontunktól. Ebből az emlék­műre 120 ezer forintot üze­münk szocialista brigádjai ajánlottak fel. Hétköznapokon 15 fős csoportok 3—3 órát, szabad szombatokon és vasár­napokon 30 fős csoportok 6—6 órát dolgoznak majd. A KISZ-esek 600 óra társadalmi munkát .vállaltak. — Mindent elkövetünk, hogy április negyedikére elké­szüljön a járás és talán a megye egyik legszebb parkja és emlékműve. K. Cs. Anyakönyvi hírek SZÜLETETT: Jusztin Péter és Balogh Mária: Andrea, Hri- csovinyi István és Seres Judit: Árpád, Cziczka János és Deszk Erzsébet: Tamás, Varga Ist­ván és Nagy Veronika: István, Tóth Sándor és Csomó Esz­ter: Krisztián, Farkas Sándor és Tornai Éva: Éva, Zelkó Ist­ván és Radácsi Mária: András, Takács Farkas és Fuksz Ilo­na: Miklós, Svirzsovics Fe­renc és Virág Jozefa: Ferenc, Petrik Lajos és Maruszki Ilo­na: Bernadett, Fehérvári Já­nos és Benkó Franciska: Judit, Nagy Márton és Tóth Magdol­na: Tamás, Méhes Kálmán és Madár Mária: Melinda, Mada­rász István és Jakab Margit: Zoltán, Kalácska János és Áb­rahám Erzsébet: Szilvia, Si­mon László és Bújdosó Mar­git: Csaba, Radó Sándor és Szegedi Irén: Norbert, Kolozsi László és Kőhegyi Erika: At­tila, Csomó István és Csinta­lan Margit: István, Balázsi Imre és Tresz Erzsébet: Ilona, Zemen János és Hévízi Zsu­zsanna: János, Rados Miklós és Bujtás Mária: Emma, Hor­váth József és Pásztor Zsu­zsanna: Zsuzsanna nevű gyer­meke. házasságot kötött: Csereklye József Kikillai Má­riával, Dudás György Kalács­ka Máriával. VÁCOTT HUNYT EL: Pau- lovits Lajos (Vác, Rádi út 26.) Cseh Marietta (Vác), Czibulya János (Erdőkertes), Szabó Zsigmond (Rád), Kiss József- né Alcsák Julianna (Vác, Templom tér 6.), Nyusztay La- josné Szilasi Irén (Vác, Bur­gundia u.), Cseri József (Vác, Máriaudvar), Rusovszky Má­ria (Vác, Zsellér d. 38.), Sziko- ra Istvánná GurecZki Mária (Vác, Lenin út 20.), Tóth Fe­renc (Vác, Somogyi u. 16.), Hí­rnél József (Bernecebaráti), A HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYARA (Vác, Zrínyi u. 17.) felvételt hirdet elektrikusi munkakör betöltésére. Bérezés a kollektív szerződés alapján történő megállapodás szerint Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Török József (Vác, Homok d. 10.), Csomó András (Szoko- lya), Gaál Ferenc (Vác, Petőfi u. 14.), Kecskeméti Géza (Vác, Bottyán u. 52.). Váci születésű tervező Sikeres bélyegsorozatok Ifj. Kőmíves István, a váci születésű tipografikus tavaly mutatkozott be, mint bélyeg- tervező, az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia genfi ülésére készített bé­lyegblokkjával. E hét elején öt címletből álló bélyegsor je­lent meg — s nagy sikert ara­tott a filatelisták körében —, a XI. pártkongresszus és a 30. évforduló alkalmából. Tervezője: ifj. Kőmíves Ist­ván. Az új hívójel: HA 30 KPK Megyei rendezvények a váci MHSZ-székházban Szombaton reggel úttörők érkeztek Pest megye minden részéről a Magyar Honvédelmi Szövetség váci székházába. Itt rendezték meg a Lenin ifjú távirásza nevű ifjúsági ver­senyt, az 1960 Után született résztvevőkkel. A cél az volt, hogy rangsorolják a megyei legjobb útitörő-távirászokat, akik április 11-én és 12-én Pest megye képviseletében versenyeznek majd az orszá­gos döntőben ... Az MHSZ Sztáron Sándor utcai, emeletes székházában mozgalmas élet zajlik kora reggeltől a késő esti órákig. Még hét óra sincs, amikor a T-jelzésű teher- és személy- gépkocsik innen indulnak a tanuló gépkocsivezetőkkel. A sorkötelesek táborában válto­zatlanul nagy az érdeklődés a gépjárművezetés tudományá­nak elsajátítása iránt. Az MHSZ kiváló oktatókikai, né­pes kocsiparkkal és jól felsze­relt tantermekkel gondosko­dik az oktatás magas színvo­naláról. A rövidhullámú adó-vevő- készülékek is vonzzák a fia­talokat. A felszabadulás 30. évfordulójára új hívójelet kaptak: HA 30 KPK jelzéssel jelentkeznek az éterben. A pár négyzetméternyi szo­bából kapcsolatot teremtenek és tartanak a béketábor sok országával. Januárban Ural környéki ifjú társaikkal vették fel a kapcsolatot, február 23- án, a szovjet hadsereg szüle­tésnapján szovjetunióbeli vá­rosokat köszöntöttek. Március nyolcadikén nőnapi üdvözletét sugároztak a rádiókészülékek s áprilisban Leninre emlékez­nek a baráti államokban. Vé­gül május kilencedikén, a győzelem napján kapcsolatot teremtenek ismét a fasizmus elnyomása alól felszabadult városokkal. A székház folyosóján okle-' velek, dicsérő iratok sokaságai sorakozik. A klubszobákban emlékserlegek, jutalomtárgyak bizonyítják, hogy eredményes munka folyik a váci MHSZ- székházban. A tavaszi ese­ménynaptárban ezért szerepel Pénzbe kerül és pénzt hoz Hasznos szenvedély a vadászat Gyermekkorunk meséinek medvéi, farkasai már nem él­nek erdőinkben, még a vadál­lományáról híres Börzsönyben sem. De vannak kecses őzek, büszke szarvasok, játékos mó­kusok, „ravasz” rókák, csörte­tő vaddisznók, a mezőkön vadnyulak, ízes szárnyasok. A vadvilág ma már tehát nem is olyan vad, mint ami­lyennek egykoron képzeltük. Négylábú vagy szárnyas polgá­rai közül pedig nem egy a félt­ve őrzött fajta. Mégis, ha el­szaporodnának, nagyon sok bosszúságot okozhatnának az embernek. Okoznak így is. Az Ipoly völgye Termelőszö­vetkezet kukoricásának pél­dául a felét fogyasztották el és kárt tettek másutt is a gazda­ságokban. Ilyen módon szapo­rításuk, ritkításuk is közérdek. Ezt a tevékenységet hívják vadgazdálkodásnak. Jó, ha tudjuk: vadon élő állataink húsa, bőre kifizetődő export­cikk. A Börzsöny vidékén számos vadásztársaság folytat vadgaz­dálkodást. Közülük az egyik, a Dunakanyar Kittenberger Kál­mán Vadásztársaság. A ma vadászai hasznos tevé­kenységet űző sportemberek. A Kittenberger vadásztársaság 32 vadásza közül 16 fizikai munkás, 9 szellemi dolgozó és 7 nyugdíjas. Olyan emberek, akik szeretik a csendet, az il­latos erdőben figyeléssel töl­tött éjszakákat, akik összegyűj­tött zsebpénzükből fegyvert vásárolnak, vadászszenvedé­lyüknek hódolnak. Hasznos szenvedélynek hó­dolnak, ezt bizonyítják ered­ményeik. A kilőtt, tenyésztés­re már nem alkalmas szarva­sok, őzek, váddisznók mellett a kártékony dúvadak közül 3 év alatt több mint 1500-at pusztí­tottak el. A vadállomány sza­porítására sok vadetetőt épí­tettek társadalmi munkában. Hasznos tevékenységüket mi sem bizonyítja jobban, hogy a MAVAD-nak, a kilőtt állatokat értékesítő vállalatnak sok százezer forint értékben adtak át exportálandó állatokat. Váciak figyelmébe! A szakmaközi bizottság szer­vezésében március 20-án, csü­törtökön délután 5 órától in­gyenes jogi tanácsadás lesz Vácott a párt- és tömegszerve­zeti székház első emeletén. A váci járási ügyvédi munkakö­zösség ügyeletes tagja válaszol a hozzáfordulók jogi kérdései­re. a jubileumi rádióamatőr-kiál­lítás április 1—13. között. A megyei rokon csoportok a sa­ját készítésű berendezéseiket mutatják be a váci székház­ban. Vác és Verőce lesz a rá­dió soktusázók megyei baj­nokságának a színtere, ápri­lis 3-án, 4-én és 5-én. Az épület egyik szépen be­rendezett helyisége: a tartalé­kos tisztek klubja. Itt talál­koznak a fegyveres testületek tartalékosai, előadásokat hall. gátnak, olvasnak, kiránduláso­kat szerveznek, lőgyakorlato- kat készítenek elő. Az MHSZ váci járási szer vezete 29 községgel tartja a kapcsolatot. Irányítja a nagy marosi, dunakeszi, rádi, penci alap- és középfokú modellező iskolákat, a gépjárműbaráti köröket. Előkészíti a községi klubok március 23-i döntőjét, szorgalmazza a lőterek kor­szerűsítéséit. P. R. Pusztul«» emlékünk Nem forog a „Zsufa malom“ kereke A sződligeti egykori vízi­malomról, közismert nevén a „Zsufa-malomról” van szó. Másfél évtizeddel ezelőtt még lovas kocsik, kézi tar­goncák álltak a malom előtt, megrakva gabonászsákokkal; őrölni hozták ide szemes ter­ményüket az állattartó gö­diek, sződiek, csörögiek — idestova húsz esztendeje már. A betonút mentén, benn az erdőben, ősfák árnyékában áll — inkább omladozik — a régi malom. A hajtóerőt adó sződi patak is arrább folyik. Az egykor szép vonalú, ne­mes külsejű épület — hivata­losan is nyilvántartott ipari műemlék — kiszedett, elkor­hadt ablakkereteivel vaksin, tétován áll a betonút mellett. Áll és vár, hogy mi lesz vele. Olyan jól állnak ezen a vi­déken a múlt megmaradt emlékeivel, hogy pusztulni, veszni hagyjuk, azt a keve­set is, ami megmaradt? Évek óta tárgyalnak a tu­lajdonossal az épület megvá­sárlásáról a tanács, a ven­déglátó vállalat, az idegen- forgalmi szervek, a DIB. A Műemléki Felügyelőség is hoz­zájárult volna az épület meg­vételéhez, de a vásár nem si­került — 80 ezer forint miatt. (Ennyivel kértek többet az épületért, mint amennyi ren­delkezésre állt.) Minden „illetékes” megál­lapította, hogy a sződ—rá­kösd „Zsufa-malom” ideális és messze környéken párját ritkító vendéglátóhely, csár­da, presszó lehetne. Nemzet­közi út mentén, Göd és Vác között, százados fák alatt Képzőművészeti szakkör Gödön A göd-alsói művelődési ház képzőművészeti szakkörének foglalkozásain Uhrig Zsigmond festőművész vezetésével alkot­nak a képzőművészetet szerető tehetséges fiatalok. parkírozó gépkocsik vára­kozhatnának itt, amíg a ko­csik utasai a vízimalom for­gó kerekeinek csobbanásai mellett a nagyszerű környe­zetben fogyaszthatnák az ételt-italt. Az idő kereke most is fo­rog. A vak malom kereke ta­lán már régen megsemmisült, de lehetne helyette újat ké­szíteni. A vízügyi hatóságok megígérték, újra odavezetik' a patakot a malom alá, ha lesz kerék, amit a víz forgat­hat. Nos, sok-sok illetékes! Raj­ta, forgassuk meg azt a ma­lomkereket! Nem baj, akármi­lyen lassan forog is, csak fo­rogjon már! Rozsnyai Simon naydn-hangverseny a zeneiskolában Zsúfolásig megtelt hétfőn este a Váci Állami Zeneiskola nagyterme. Népes volt a do­bogó is, ahol a Budapesti MÁV Szimfonikusok 50 tagú zenekara és a Vox Humana száztagú együttese foglalt he­lyet. A klasszikus zeneirodalom egyik legszebb remekműve, Haydn Az évszakok című ora­tóriuma szerepelt a műsoron. Három vendégszólista: Ágay Karola, Keönch Boldizsár és Gregor József énekelte Anna, Simon és Lukács szövegét. A zenekar és az énekegyüttes jól érzékeltette az évszako­kat: a természet ébredését, a nyári nap történetét, az őszi szüretet és a vadászatot, s vé­gül a szomorú gondolatokat ébresztő téli hangulatot. Makiári József karnagy, aránylag kevés összpróbával is jól összefogta a hatalmas együttest. Nagyon szép zenei este volt! Méltó nyitánya a tava­szi hangversenysorozatnak. <P> A vád: a hazatérés megtagadása Heisinger József és felesége, Raszler Magdolna, nagymaro­si lakosok nyugatra szóló út­levelet váltottak. Attila nevű gyermekükkel elhagyták a Magyar Népköztársaság terü­letét. Kinttartózkodásuk idejé­nek letelte után nem tértek vissza, hanem Regensburgból levelet írtak nagymarosi roko­naiknak, amelyben közölték, hogy az NSZK-ban maradnak. Vádat emeltek ellenük a Büntetőtörvénykönyv 205. §-a alapján, hazatérés megtagadá­sának bűntette címen. A Vá­ci Járásbíróság két-két évi szabadságvesztésre ítélte tá­vollétében a Heisinger házas­párt, s további két évre eltil­totta őket a közügyekben va­ló részvételtől. Adalékok járásunk történetéhez Cselédek és szövetkezetek Harminc év előtti tavasz, 1945 tavasza: alig múlt el már­cius 15-e, a járásban minde­nütt megkezdődött a földosz­tás. Az első napokban meg­alakultak a Földigénylő Bi­zottságok, hogy munkájukkal, a frissen faragott jelzökarók kitűzdelésével tegyenek pon­tot az évezredes pörre. Csak­hogy e pont helyenkint pa- cásra sikerült. Sződön először megtagadták a volt cselédek igényét, a később kuláknak minősített bizottsági tagok úgy vélték: a cseléd, ezután is cse­léd marad! Még élnek a harc szenvedői és résztvevői közül, bizonyítani tudják állításo­mat. S ez a bizottság vélte azt is, az ilkamajori cselédek (Ilkamajor ma a Felsőgöd-Üj- telep nevet viseli) csak a du­nakeszi határban kaphatnak földet, közelebb nincs! Termé­szetesen mégiscsak kielégítet­ték a jogos igényeket, a volt tselédek elsőrendű örökösként vették birtokukba az urak Eöldj ét. Ezt elsősorban Apró Antalnak köszönhették, aki erélyes intézkedéssel terem­ett rendet. Az ilkamajori cselédek ad­tak először példát arra, hogy az új élet majd csak a közös gazdálkodásban válhat való­ban emberi életté. Közösen aratták le és csépelték le 1945 nyarán az urasági földek ga­bonáit. Akkor kezdett az a gondolat érlelődni — talán ez lesz a jövő! S alig hangzottéi 1948-ban a párt felhívása a dolgozó parasztsághoz: „Igazi jólétet, kultúrát csak összefo­gással, szövetkezéssel, kölcsö­nös segítséggel érhetnek el a falu dolgozói" — az elsők kö­zött alakult meg itt a terme­lőszövetkezeti csoport. Alig háromszáz holdon, egy-két fo- gatos ekével, néhány igás ökör és ló birtokában. Mester Ernő volt az első elnök, s az alapító tagok közül Sógor La­jos, Pálinkás János, Tóth Fe­renc, Herr Ferencné és Koz­ma József nevére emlékezhe­tünk. Pár év múlva az alsó­gödi Vörös Csillag Tsz-szel egyesültek, megteremtvén ez­zel azt a lehetőséget, hogy két évtized elteltével a mai Göd— Dunakeszi hatalmas mezőgaz­dasági üzem emelkedjék a kél első csoport alapjaira. Az Aranykalász — az else szödi tsz — alig 320 holdor működött, s az csak természe­tes, az alapító tagok egytő egyig cselédek voltak: Far. sang János, Prekopa István Katalin János és István, lva. nics Sándor, Tóth Gyula — hogy csak emlékezetemben £ legfrissebben élőket említsem (Bizony, ideje leime már hogy valaki a volt cselédei felszabadulás utáni útját éí emberré válását megírja!] Emlékeznem kell rájuk, meri életem legszebb és legnehe­zebb hét éve az ő sorsukhoz kapcsolódott. Még elevenen él bennem az 1955,-i váci kiállí­tás, ahol a járás termelőszö­vetkezetei legszebb termékei­ket mutatták be. Holdankint 24 mázsa őszi árpa termett akkor Sződön, s ez még ma is kiemelkedő hozamnak számít. Az ötvenes évek végén olyan fejlődésbe kezdett a sződi ál­lattenyésztés, melynek ered­ményei ma már beértek... Csankó Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom