Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

1975. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosí­totta a muzeális emlékek vé­delméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmé­ben a földben, a vizek medré­ben vagy máshol rejlő, ille­tőleg az onnan előkerülő mu­zeális vagy műemléki értékű tárgyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tulajdont megillető védelemben része­sülnek. Az ásatásokon kívül az építkezéseknél, földmunkáknál stb feltárt muzeális értékeket a helyi tanácsnál be kell jelenteni. A muzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és érté­kétől függően elismerésben ré­szesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és válasz­tott meg, valamint egyéb ügyekben tárgyalt. Kiegyensúlyozott lesz idén a húsellátás A sertéshústermelés helyze­téről tájékoztatta pénteken a MEM-ben a sajtó képviselőit Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes. Elmondotta, hogy tavaly minden eddiginél több, egy­millió tonnát meghaladó ser­téshúst termeltek az ország­ban. Ebből központi felvásár­lással több mint hatmillió ser­tést vettek át. (Pest megyében a korábbi 170 ezer helyett 234 ezer hízó került vágóhídra) Kiegyensúlyozott és zavarta­lan volt a hazai serté&húsellá- tás, s így lesz ez 1975-ben is. A miniszterhelyettes hang­súlyozta:« háztáji gazdálkodók és a kis gazdaságok kínálatára hosszú távon is szükség van, a nagyüzemi termelés ugyanis nem fejlődik olyan mértékben, hogy egymaga kielégíthetné az egyre növekvő hazai igénye­ket. Az állami gazdaságok és a tsz-ek sertéstelepei várha­tóan 1976-ban kerülnek majd túlsúlyba a termelés országos arányában, ekkor lépik át a részesedés 50 százalékos hatá­rát. Sajnos, 1974-ben csökkent a kis termelők tenyésztési kedve, mindent egybevetve 60—80 ezer koca „hiányzik” a kis­gazdaságok állományából. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy megyénkben, kétharma­dára apadt a háztájiban tar­tott kocaállomány. A visszaesés ellensúlyozásá­ra, a; kisgazdaságok támogatá­sára egész sor intézkedést hoz­tak az illetékesek. A sajtótájé­koztatón a Pénzügyminiszté­rium képviselője elmondotta, hogy a fennálló adózási jog­szabályokat nem változtatják meg. KNEB- vizsga lat Sürgető feladatok a tömegsport fejlesztésében Arday László főiskolai ad­junktus, a KNEB munkabi­zottságának vezetője terjesz­tett elő a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság pénteki ülésén a tömegtesfcnevelés és a tömegsport helyzetének vizsgálatáról jelentésit, mely ráirányítja a figyelmet a test­kultúra fejlesztésének sürge­tő feladataira, a tömegsport szervezeti, anyagi feltételei­nek megjavítására, /a szemlé­let alakításának, a sportpro- paganda kiszélesítésének fon­tosságára. A KNEB a jelentésit elfo­gadta, a vizsgálat megállapí­tásairól tájékoztatja a kor­mányt, javaslatait megküldi az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak is. A KNEB vizsgálati prog­ramokat is elfogadott. Ennek alapján megkezdik a mipő- ségszabályozók rendszerének fejlesztésére egy évvel ez­előtt hozott kormányhatáro­zat végrehajtásának ellenőr­zését, valamint az anyaggaz­dálkodás egyes kérdéseinek vizsgálatát. A bizottság ez­után megtárgyalta és elfo­gadta a népi ellenőrzés tava­lyi vizsgálati tapasztalatairól készült jelentést, és felhatal­mazta elnökét, hogy azt a Minisztertanács elé terjessze. A Pest megyei tanács üléséről Átgondolt, céltuda a megye fejlesztéséért Tanácsi rendelet a társadalmi munkáról Tegnap délelőtt dr. Mondok Pál elnökletével ülést tartott Pest megye Tanácsa és meg­tárgyalta a végrehajtó bizott­ság 1974. évi tevékenységéről, az átruházott tanácsi hatáskö­rök gyakorlásáról szóló beszá­molót, valamint a társadalmi munkáról szóló tanácsrendelet tervezetét. Szélesebb hatáskörrel, magasabb színvonalon A kollektíva állja szavát Eredményes kongresszusi verseny a DKV-ban Minden évforduló visszate­kintésre késztet. A jelen ered­ményei igy mutatkoznak meg valóságos nagyságukban, de egyben figyelmeztetnek is ar­ra, hogy a múlt kötelez: a felnőtt, népgazdasági jelentő­ségű vállalat kollektívájától elvárja az egész ország, hogy legyen méltó a korábban megszerzett hírnévhez. Fejlesztés, folyamatos termeléssel Tíz éve termel a Dunai Kő­olajipari Vállalat, azóta Száz­halombatta jelentős szerepet tölt be a népgazdaság ener- giaszerkezeténes átalakításá­ban; fűtő- és motorhajtó,, anyaggal, kenőolajjal, petrol­kémiai alapanyaggal látja el az ipart, a közlekedést, a me­zőgazdaságot és a lakosságot, termékeit külföldön is értéke­síti. A Barátság I, és II. ve­zetéken érkező kőolaj százfé­le formát ölt a húsz termelő- üzsm feldolgozóberendezései­ben. Harmincmillió tonna kő­olajat dolgozott fel tíz év platt a DVK. A termelési ütem felgyorsult, 6,3 millió tonnára tehető az a mennyi­ség, amelyet a vállalat tavaly fogadni tudott. Aromások, benzinek, gázolajok, bitume­nek, kenőolaj és párlat, pa­raffin, kőolajszármazékokból 7 milliard 455 millió forint termelési értéket állítottak elő. Az egy személyre jutó termelési érték pedig 2 millió 32 ezer forint volt. Az évről évre növekvő fel­adatok teljesítése annál is in­kább nagy érdeme a 3600 dol­gozót számláló kollektívának, hogy mindezt párhuzamosan a folyamatos beruházás mel­lett produkálja. Igazi, nagy­üzemi közösségé forrott ösz- sze a kiváló szakmai tudással rendelkező, vállalkozó szelle­mű munkásgárda. Bizonyíték erre-a jól szervezett szocialis­ta munkaverseny és brigád- mozgalom. A közelmúltban értékelték a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi eredményeit, melyekről Strpsszer Gáspár a DKV mun- kaverseny-szervezője már tel­jes képet adhatott: Határidő előtt — Népgazdasági szempont­ból is jelentős feladatokat tel­jesített a vállalat kollektívá­ja. Kezdjük talán a beruhá­zásokkal: határidő előtt sike­rült megvalósítani a tartály­építést, így 75 ezer tonna gáz­olaj tárolását oldottuk meg, mellyel egymillió 725 ezer dollár értékű kény szer export- és importveszteséget kerülhet­tünk el. A kivitelező vállala­tokkal összehangoltan a be­fejezetlen beruházásokra össz­pontosítottuk az erőnket, 531 millió forintos csökkentést sikerült elérni. A gazdaságos­ság elvét követtük, amikor az eddig tőkés piacról beszerzett xilol hazai gyártásaira vállal­koztunk, s ezzel 202 ezer dol­lárt nyertünk a népgazdaság­nak. — A vállalások között sze­repel a belső tartalékok fo­kozottabb feltárása... — Igen, 21,4 millió forinttal gyarapította nyereségünket a benzin és gázolaj termelésé­ben elért eredménytöbblet. Sikerült 5 százalékkal leszo­rítani a termelési költségeket is, 80,1 millió forintot nyer­tünk energiamegtakarítással. Megjegyzem: az üzemek ál­landó létszámgondokkal küz­döttek, de munkaerő-átcso­portosítással, kellő szervezés­sel több művelet betanulásá­val a szocialista brigádok 76 dolgozó teljesítését pótolták, zavartalan volt a termelés. A munkaverseny hatására jelen­tősen növekedett a termelés, a többlét 94,5 százaléka a ter­melékenység javulásából fa­kad. Sokat segített a Icisgépe- sítés, s főleg az, hogy szerve­zettebb lett az anyagelőké­szítés. — Milyen nyereséggel zár­ták az évet? — A beruházási és terme­lési feladataink megvalósítá­sával terven felül 139 millió forint nyereséget értünk el. Minden gazdasági egység ki­dolgozta az üzem- és munka- szervezési programját, ennek hatása érződött egész évben. 12 szállókkal csökkent az üzemek karbantartási ideje. Szocialista brigádjaink kö­zött számos újító akad, 251 ja­vaslattal járultak tavaly a termelés gazdaságosabbá té­teléhez. Öt vándorzászló A DKV pártbizottsága kong­resszusi , és felszabadulási munkaverseny két évre meg­hirdetett időszakára 5 vándor­zászlót alapított, melyeket a negyedévenként legjobban ddlgozó brigádok nyerhetnek el. Eddig már kétízben osztot­ták ki a kiváló teljesítményt nyújtóknak a kitüntetést, va­lamint a vállalat kiváló bri­gádja plakettet. A kísérő ju­táiéin meghaladta a 78 ezer forintot. Féléves teljesítmé­nyével négy" üzem érdemelte ki az Élüzem cím kitüntetést és a véle járó 25 ezer forin­tos pénzjutalmat. Százhetvenhat brigád 2372 tagja csatlakozott a verseny- mozgalomhoz, közülük 4 a kiváló brigád cím birtokosa lett, 170 pedig arany, ezüst és bronz fokozatot nyert eL Ki­emelkedő munkájáért két bri­gád az ágazat kiváló brigád­ja cím és a kongresszusi ok­levél várományosa, az OKGT elbírálása alapján. Kommunista műszakok, véradónapok, társadalmi, köz­életi muülka jellemző a brigá­dokra. A vállalát sokra be­csüli helytállásukat. Tavaly a különböző versenymozgal­makban résztvevők között ki­tüntetéssel, vagy jutalomként több mint 3 miliió forintot osztottak ki. A DKV pályázatot nyújtott be az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszthöz a kiváló vállalat és a kongresszusi zászló elnyerésére. Az elmúlt év eredménye minden bizony­nyal jogosulttá teszi majd a kollektívát a cím viselésiére. H. A. Dr. Mondok Pál szóbeli kiegészítőjében hangoztatta, hogy a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága 1974. évi munkájában arra törekedett: tovább erősítse a megyében a korábbi kedvező folyamato­kat, biztosítsa a folytatást — mondotta bevezetőjében. — A vb arra törekedett, hogy hiánytalanul valóra váljanak a megye tanácsainak és ta­nácsi szerveinek munkájában a központi és a megyei hatá­rozatok, hogy tovább javul­jon a megye lakosságának az ellátása. A szóbeli és írásos jelentés egyaránt megállapította, hogy a vb irányító, ellenőrző, ösz- szehangoló szerepköre a tiszt­ségviselők tevékenysége ré­vén is érvényre jutott. Jelen­tős helyet foglalt el a tavalyi munkákban a városi tanács, valamint a járási hivatalok elnökeinek és a megyei szak- igazgatási szervek vezetőinek rendszeres beszámoltatása. A vb döntései elősegítették a helyi tanácsok munkája szín­vonalának emelését is; meg­állapítható, hogy erősödött a helyi tanácsok önkormányzati, népképviseleti és államigazga­tási jellege. Tovább élénkült a közélet, a tanácsok követke­zetes és nyílt településpoliti­kát folytatnak, tényleges és sokoldalú kapcsolatot tartanak az állampolgárokkal, a társa­dalmi szervezetekkel. — A végrehajtó bizottság különösen nagy figyelmet for­dított arra, hogy a tanács ha­tározatában 1974-re jóváha­gyott költségvetési és fejlesz­tési előirányzata megvalósul­jon. Pest megyében tavaly — a negyedik ötéves terv lakás- építési programja keretében — az 1973. évi 7 ezer 606 lakás­sal szemben 10,5 százalékkal, több, 8 ezer 400 lakás épült. A kiskereskedelmi boltok szá­ma 84-gyel, forgalmuk pedig 1 milliárd 570 millió forinttal növekedett. Jelentős az előre­haladás a közműhálózat fej­lesztésében is. A megyében ta­valy a vízellátásba több mint 73 és fél ezer, a csatornaháló­zatba pedig mintegy 15 ezer lakás volt bekapcsolva; tavaly összesen több mint 2 ezer 300 kilométer vízvezeték és 301 ki­lométer csatorna épült. Joggal állapíthatta meg a megyei tanács elnöke: Emelkedő termelés — Az 1975-re tervezett fej­lesztések megvalósításával együtt a IV. ötéves tervet a megye tanácsai kiemelkedő eredménnyel zárják. A vb az idén is arra törekszik, hogy maximális segítséget nyújt­son a tervezett fejlesztések megvalósításához. Dr. Mondok Pál szólt a né­pesedéspolitikai kormányha­tározat végrehajtásáról is. Elmondotta, hogy a határo­zatot követően, 1974 első tíz hónapjában az előző év azo­nos időszakához képest Pest megyében 19,7 százalékkal több gyermek született, s en­nek megfelelően a megyei ta­nács intézkedéseket hozott a szülészeti ágyak növelésére. Megkülönböztetett figyelmet fordított a vb a nagy csalá­dosok lakáshelyzetére. Pest megyében tavaly mintegy 200 nagy család lakásgondját szüntették meg. Rendezetten folyik a városokban a továb­biak lakáshoz juttatása. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Szűcs Zoltán, a Nagykőrösi Városi Tanács el­nöke. A többi között elmon­dotta, hogy a végrehajtó bi­zottság helyi tanácsokat se­gítő munkája kedvező hatást váltott ki és teljes összhang­ban volt a helyi tanácsok ön­állóságával. Varga Ferenc, a budai járási hivatal elnöke az államigazgatási, hatósági munka egyszerűsítésének, gyorsításának eredményeiről és a még meglevő gondokról beszélt. Utalt rá, hogy a he­lyi tanácsi dolgozók politikai és szakmai továbbképzésé­hez eredménnyel járul hozzá a járási hivatal; rendszere­sek és kedveltek a meghatá­rozott időközönként tartott szakmai napok. Dr. Bencsik Mihály, a monori járási hi­vatal elnöke többi között az agglomerációs községek gond­jainak adott hangot, dr. Mo­nori Bálázsné vezető óvónő, Dunakeszi megyei tanácstagja saját tapasztalatai alapján kiegészítette a beszámolót: a végrehajtó bizottság folya­matosan és rendszeresen tá­maszkodott az elmúlt évben a megyei tanács bizottságai­ra. Jávor Józsefné, az ÉVIG műszaki ügyintézője, Veres­egyház, Erdőkertes és Szada megyei tanácstagja a falu­gyűlések megnöv'ekedett je­lentőségére hívta fel a fi­gyelmet. Dr. Mondok Pál válasza után a beszámolót a tanács­ülés egyhangúlag elfogadta. Az üzemi és munkahelyi kollektívák segítségével A társadalmi munkáról szó­ló, írásban előterjesztett ta­nácsrendelet-tervezethez és in­dokoláshoz dr. Foki László, a megyei tanács ügyrendi bi­zottságának elnöke fűzött szó­beli kiegészítést. Utalt arra, hogy a társadalmi munka rangját és fokozott megbe­csülését rendeletileg először az 1974-ben született 1005. számú kormányhatározat, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la együttes irányelve juttatta kifejezésre. — A megjelenésük óta eltelt alig egy esztendő tanácsi és mozgalmi tapasztalatai egyér­telműén igazolták, hogy e dokumentumok ösztonzőék, újabb lendületet kapott a társadalmi munka — mondotta dr. Foki László. — A tapasz­talatok szerint a munkafel­ajánlások többsége a tanácsi költségvetéshez és a fejleszté­si célokhoz kapcsolódik, be­épül a tanácsi tervekbe. Az elmúlt időszak egyik legje­lentősebb eredményének te­kinthető az üzemi és a mun­kahelyi kollektívák erőteljes részvétele, bekapcsolódása a község- és városfejlesztési célok megvalósításába. A vál­lalásokon belül is a szocialista brigádok aktív közreműködé­se a jellemző. — Egyre jellemzőbb vonása a lakóhelyi társadalmi mun­kának az is — hangsúlyozta —, hogy a párt-, az állami, a tár­sadalmi és a mozgalmi szervek által tudatosan irányított és támogatott munka, amely egy­re jobban átfogja a város- és községellátás egész területét. Jellemző, hogy 1973-ban a társadalmi munka összértéke Pest megyében meghaladta a 160 millió forintot, a tavalyi fejlesztési és szépítési verseny értékelése most folyik, az elő­zetes fezámítások szerint azon­ban az összérték több mint 23 millió forinttal lesz több az előző évinél. Az élőterjesztést követően Szász György nyugdíjas, Tár­nok. valamint Nagy János tsz­alkalmazott, Csobánka, Pilis­szántó és Pilisszentkereszt me­gyei tanácstagja a társadalmi munkát szervezők megbecsülé­sére hívta fel a figyelmet, dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke, Rád-Penc és Kösd megyei tanácstagja pe­dig a rendelet szövegének megfogalmazásával kapcsolat­ban tett javaslatot Dr. Foki László válasza után a tanácsülés egyhangúlag el­fogadta a tanácsrendeletet. A tanácsrendelet rögzíti: ,*A társadalmi munka az ál­lampolgárok és a dolgozó kol­lektívák önkéntes, a települé­sek szebbé, és gazdagabbá té­telét szolgáló, anyagi ellen­szolgáltatás nélküli, közhasznú fizikai, vagy szellemi tevé­kenysége’1, amelyre a tanácsi tervek elkészítésénél figyelmet kell fordítani. A tanács költségvetésben gondoskodik a társadalmi munka elismerésének anyagi fedezetéről, a társadalmimun- ka-versanyben kiemelkedő eredményt elérő várost, nagy­községet és községet a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága meghatározott fejlesztési- alap-kiegészítéssel jutalmazza, valamint oklevéllel és vándor- zászlóval tünteti ki. A megyei tanácsülés dr. Mondok Pál zárszavával feje­ződött be. D. G. Profilátalakitás Fejlesztik a váci gépparkot A Dunát Kőolajipari Vállalat az ntóbbi őt esztendő alatt mintegy 15 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott. így vált lehetővé, hogy feldolgozó kapacitását évi 6 millióról ÍZ millió tonnára növelje. Gárdos Katalin (elvétele A Magyar Hajó- és Daru­gyárban a tengeri hajógyártás megszüntetésével befejeződött a gyártmányösszetétel átalakí­tásának első szakasza. Ebből az alkalomból pénteken az I MHD óbudai gyáregységében a I vállalat több száz brigádveze- ; tőjének részvételével megren­dezték 9 szocialista brigádve­zetők tanácskozását. Szép János vezérigazgató el­mondta, horry a vállalat nyere­sége a múlt évben már sok­kal kedvezőbben alakult, mint korábban, egy év alatt ugyan­is csaknem megháromszorozó­dott. 12 százalékkal bővítik majd a termelést, az export is csaknem 13 százalékkal nő, különösen a tőkés kivitelt kí­vánják növelni. Tovább folytatják a gyárt­mánystruktúra átalakítását. Az év második felében megszün­tetik a motorkerékpár-oldal- kocsi gyártását is. mindezek érdekében többek között to­vábbfejlesztik a váci konténer- és a balatonfüredi műanyag- gyártó gépparkot

Next

/
Oldalképek
Tartalom