Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
1975. MARCH’S 2., VASÁRNAP 7 ___________________________________________________"xMiian _______ Ta nácskozik a Pest megyei küldöttértekezlet daságai minden erejükkel ar. ra törekednek, hogy erősítsék az alaptevékenységet, s itt a legkülönbözőbb lehetőségeket is felhasználják. Így a többi között a társulásos együttműködés formáit, mert ezek eddig is jó eredménnyel jártak. E társulásokban mód nyílik a különböző mezőgazdasági termények és termékek feldolgozására, akár olyan formában, hogy a szövetkezetek egymással vagy a szövetkezetek és az állami vállalatok együtt társulnak. A főag- ronómus a továbbiakban a cukorrépa iparszerű termelési rendszerek terjedésével és annak feltételeivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy mind ennél a növénynél, mind más kultúráknál, a járás gazdasáKomáromi János, a százhalombattai városi pártbizottság első titkára A településfejlesztés és a társadalmi összefogás kérdéseit elemezte a százhalombattai várospolitika eredményeinek, gondjainak tükrében. A felszólaló elmondotta többek között, hogy Százhalombatta a X. pártkongresszus időszakában vált várossá. Éppen ezért a kongresszus útmutatásait a város vezetői érvényesíteni tudták a várospolitikai munkában. Abból indultak ki, hogy nincs külön üzemi és városi érdek. A kezdet kezdetén ugyan problémák is jelentkeztek ezzel kapcsolatban, mert nem sikerült azonnal mindenkivel megértetni e két dolog szoros és szerves összhangját Az elmúlt csaknem öt esztendő azonban mindenkit meggyőzhetett az összefogás gondolatának helyességéről. Az üzemi és a városi érdek egyeztetése egyik fontos alapjává vált Százhalombatta fejlődésének. A város vezetői — mint a felszólaló sok példával illusztrálva elmondotta — bátran támaszkodhatnak az üzemekre, és a lakosság segítő támogatására, a társadalmi munkára, az összefogásra. Ennek következtében is jöttek létre olyan eredmények, hogy például ebben az ötéves tervben a tervezett 900 lakás helyett 1100-at adtak át, ezzel is segítve a Dunamenti Hőerőmű és a Kőolajipari Vállalat munkáját. Dinamikusan növekedett az óvodai helyek száma is, és mint ebben az évben, újabb 200 kisgyerek számára teszik lehetővé az óvodába járást. Ez azt jelenti, hogy Százhalombattán nem lesz olyan óvodás korú, aki helyhiány miatt kiszorul az iskola előtti szervezett foglalkozásokból. A társadalmi összefogás, az üzemek és a lakosság együttműködésének eredményeképpen valósult gainak termésátlaga elmarad a megyei átlagtól, és ez szinte kötelezően megszabja teendőiket. A legnagyobb tartalék a vezetés megjavítása. A vezetésnek ugyanis döntő része van abban, hogy sikerül-e az ésszerűség és a hatékonyság jegyében végrehajtani az üzemek szakosodását, illetve hogy az egyesülések révén tetemesen megnőtt üzemnagyságot sikerül-e kellően kamatoztatni. A járásban kellő tapasztalatokat szereztek ahhoz, hogy miként szabad, és miként* nem szabad a szövetkezetek egyesülését végrehajtani, s' ezek az ismeretek jól hasznosíthatók a további teendők meghatározásakor meg Százhalombattán a 72 tantermes, tornateremmel és tanszobávál rendelkező iskola, amely mindenben megfelel az oktatás korszerű követelményeinek. Részletesen foglalkozott a városi pártbizottság első titkára annak a folyamatnak ismertetésével és elemzésével is, amelyben munkássá váltak azok is, akik a mezőgazdaságból érkeztek Százhalombattára. A város lakosságának többsége, üzemekben dolgozik, méghozzá úgy, hogy jó részük ebben a városban ismerte meg a nagyüzemi termelést, és életmódban, gondolkodásban, szemléletben itt váltak munkásokká. Ennek a folyamatnak az erősítése, szervezése nagy felelősséget hárít a város vezetőire, pártbizottságára, tanácsára, valamennyi kommunistára egyaránt. A továbbiakba!! az üzem- és munkaszervezéssel, a vezetők munkájával foglalkozott a felszólaló. Ebben a tekintetben nincs minden rendben, egyebek közt fontos döntések késnek, esetleg olyankor születnek meg, amikor a munka már megkezdődött, és a változtatás zavarokat okoz. Éppen ezért nem lehet kizárólag a munkásokat felelőssé tenni a munkafegyelemért, hiszen anyagellátási és más nehézségek, szervezési hibák miatt is súlyos problémák adódnak. Nagyobb körültekintésre, jobb szervezésre van itt szükség. Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója A közös munka, az összehangolt tevékenység, a vezetők és a dolgozók között az igényesebb munka: ezek a kérdések álltak Kovács Sándor felszólalásának középpontjában. Mint elmondotta, Nagykőrösön a konzervgyár dolgozói képviselik a nagyüzemi munkásságot. A gyár kollektívája — mint magatartásukból is kitetszik — átérzi ennek a helyzetnek felelősségét, eszerint élnek és dolgoznak. Egyik nagyon fontos és jellemző jele ennek az a társadalmi munka, amelyet a város közösségéért végeztek. Ebben az ötéves tervben például nyolcmillió forinttal járultak hozzá a gyár dolgozói a város fejlesztéséhez. Ma, szombaton is — mondotta Nagykőrös küldötte — kommunista műszakot tartanak gyárunk dolgozói. Munkásaink több alkalommal kértek bizonyos változásokat a városi vezetés munkamódszereiben. Dolgozóink a nyílt várospolitika megvalósítását sürgették, azt kérték, hogy ne csak a társadalmi munkában támaszkodjanak rájuk, hanem már a tervezés időszakában ismerhessék meg a fejlesztési programokat. Ne érezzék úgy, hogy rájuk már csak a végrehajtás marad. A továbbiakban a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója részletesen boncolgatta a felsőbb irányítás és az üzemi vezetés kapcsolatait, valamint elemezte az együttműködésben időnként kiütköző zavarokat. Egyebek közt a termékszerkezet, a termékválaszték módosításának gondjaira hivatkozva hangoztatta, hogy ez csak akkor történhet meg teljesen zavartalanul, ha a felsőbb irányítás és az üzemi vezetés kapcsolatai jók és közöttük gyors az információcsere. A konyságának és a vezetés valóságban azonban a kétől- színvonalának összefüggései- dalú informálódás gyakran vei. A hatékonyság nagymér- lassú és nem teljes. tékben a vezetőktől függ, ezért Foglalkozott a felszólaló ez- helyesek a vezetőkkel szembe- után a fizikai munka haté- ni magasabb követelmények. Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz elnöke A felszólaló bevezetőjében elmondotta, hogy a pártértekezlet elé került írásbeli és szóbeli jelentés egyaránt nagy fejlődésről számol be. Ez lendületet ad a megye dolgozóinak a további jó munkához. De a dicséret mellett — mint a jelentésekből és az eddigi felszólalásokból is kiderült — rászolgáltunk a kritikára is, amely szintén segíthet bennünket a munka további javításában. A továbbiakban a ceglédi járás gazdaságpolitikai tevékenységével foglalkozott a tsz elnöke, hangsúlyozva, hogy mezőgazdasági járásról van szó. A 30 ezer lakosból 12 ezer a mezőgazdaságban dolgozik. Nincs azonban minden községben mindenkinek rendszeres munkája. Éppen ezért szükség lenne ipartelepítésre is. A járás dolgozói a X. kongresszus határozatait végrehajtották és a fejlődés, benne a termelés fejlődése ezért is nagyarányú., Üj agrotechnika terjedt el ebben az időszakban, általánossá vált a gépesítés, iparszerű termelési rendszerek honosodtak meg, kiemelkedő eredményeket hozva a mezőgazdaságban. Különösen a kukoricatermesztésben jelentősek az eredmények. A fejlődés az állattenyésztésben a leggyorsabb. A szakosított telepek járnak ebben az élen, s nemcsak a termelési, hanem a tenyésztési eredmények is figyelemre méltóan jók. A területi szövetségnek, a termelőszövetkezeti parasztság érdekképviseleti szervének munkájával foglalkozva, hangsúlyozta a kocséri Petőfi Tsz elnöke, hogy nagyobb aktivitást várnak a szövetségtől. A szövetségnek nagyon sok feladata van, mind az érdek- képviseletben, mind a gazdasági döntésekben. Az eddiginél sokkal hatékonyabban kell részt venniük a termelőszövetkezeti parasztság munkájában és életében. Reketye Károly, a Lenfonóés Szövőipari Vállalat gazdasági igazgatója Felszólalását teljes egészében a pártszervezetek koordinációs tevékenységének néhány kérdése töltötte ki. Bevezetőben rámutatott, hogy az erre vonatkozó határozatok jók, de a gyakorlati végrehajtás még sok kívánnivalót hagy maga után. Ugyancsak saját vállalatának tapasztalataiból tud kiindulni — hangsúlyozta —, de feltehető, hogy ezekben rejlenek általánosítható vonások is. Mint megállapította, a jó néhány telephellyel és gyáregységgel működő nagyvállalat a koordinációs tevékenységgel kapcsolatban nemcsak kedvező, hanem kedvezőtlen jellemzőket is felmutat. Ez utóbbiak közé tartozik egyebek mellett az, hogy a koordináció érdekében ritkán lehet csak összehívni az érintett párttitkárokat, s emiatt olyannyira összezsúfolódnak a megtárgyalni valók, hogy egy-egy témára alig jut idő. Emiatt az előzetes konzultációkra szinte soha sincs lehetőség, s még kevésbé arra, hogy a megbeszéltek végrehajtását a későbbiekben együttesen elemezzék. Tisztázatlanok tehát a koordináció módszerei — állapította meg Reketye Károly — holott nagy szükség lenne a vállalati pártszervezetek ösz- szehangolt tevékenységére. A megfelelő színvonalú politikai és gazdasági munka ugyanis csak úgy képzelhető el, hogy valamennyi gyáregységben és telephelyen azonosan értelmezik a teendőket. Ma viszont inkább a formalitás jellemzi ezeket a koordinációs megbeszéléseket, amihez az is hozzájárul, hogy a vállalati párt- szervezetnek 11 járási városi pártbizottsággal kell kapcsolatot tartania koordinációs kérdésekben, természetesen saját gyárai, telepei, pártszervezetei mellett. Már maga ez a szám is arra figyelmeztet, hogy nehéz, sőt olykor szinte lehetetlen megteremteni a hatékony politikai munka feltételeit, s gyakorlatilag az esetek többségében a koordináció puszta tájékoztatásra és tájékozódásra szorítkozik. Baji György, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat villanyszerelője Felszólalása bevezetéseként utalt arra, hogy 1971- és 1972- ben a vállalat tevékenysége mélypontján állt, de azóta különböző szervezeti és személyi intézkedések eredményeként megkezdődött a felemelkedés. Nincs szó arról, hogy ma már zökkenők nélkül menne a munka, de enyhült a fluktuáció, javult valamelyest a szervezettség. Ami azonban a gazdasági feladatoknál haladás, az a politikai tevékenységben még nem tapasztalható ilyen súllyal. Arról van szó ugyanis — mondotta —, hogy a párt- szervezetek hatásköre rendkívül kiterjedt, olykor egy-egy alapszervezet vezetőségének tagjai öt-hat településen dolgoznak. Nem egyszerű tehát még egy vezetőségi ülés összehívása sem, nem szólva a párt- irányítás, pártellenőrzés színvonalának növeléséről. Ezek az érthető nehézségek azonban nem szülhetnek belenyugvást, nem gondolkodhat egyetlen kommunista sem úgy a vállalatnál, hogy náluk ezen nem A főváros pártértekezlete Csepelen Tanácskoztak Komárom megye, a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a határőrség kommunista küldöttei Tegnap a Csepeli Sportcsarnokban mintegy 600 küldött részvételével megkezdődött a budapesti pártértekezlet. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a pártbizottság írásos előterjesztéséhez. A beszámolót követő vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A tanácskozás ma folytatja munkáját. ★ Komárom megye kommunistái tegnap Tatabányán az MSZMP megyei bizottságának székházában tartották meg pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A pártbizottság írásos beszámolójához Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában elhangzottakat Havasi Ferenc foglalta össze. Ezután a pártértekezlet megválasztotta a megyei pártbizottság tagjait, és a XI. kongresszus Komárom megyei küldötteit. A pártbizottság első ülésén a megyei pártbizottság első titkárává Havasi Ferencet választották meg. ★ Ugyancsak szombaton tartották pártértekezletüket a Belügyminisztérium kommunistái. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. ★ A határőrség kommunistái küldötteinek szombati pártértekezletén részt vett és felszólalt Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. ★ A Külügyminisztérium kommunistáinak tegnapi pártértekezletén részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Politikai Főiskolájának rektora. lehet segíteni. Elsősorban arra van szükség, hogy a párttagok kiálljanak meggyőződésükért, ehhez pedig elengedhetetlen a politikai oktatás — szakmai, politikai művelődés — szervezettebbé tétele. Baji György arról beszélt ezután, hogy mind a pártszervezetekben, mind a munkahelyeken nyíltabbá, őszintébbé kell tenni a légkört, mert ma még a vezetők némelyike úgy gondolkodik, hog'i ő a „főokos”, minden úgy jó, ahogy ő teszi. Holott nagyon is szükség van a munkások véleményének kikérésére, de ezt a gazdasági vezetők, akik csak szakmai képzettségükkel törődnek, sűrűn mellékesnek tartják. Hiba lenne pusztán a szakmai képzettséget elfogadni a vezetői alkalmasság feltételeként, mert a másik két követelménynek nem ekkora, hanem még nagyobb súlya van. Befejezésül a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat munkása hangsúlyozta, hogy a beruházások kivitelezésének elhúzódásáért sok esetben valóban az építőipar a felelős. Az esetek egy részében viszont a rossz előkészítés, a közművek hiánya és hasonló okok miatt már eleve késedelemmel kezdik a munkát, és ez érthetően a létesítmény átadásának' határidejét is befolyásolja. Nagy szükség van tehát arra, hogy az építőipar szervezettségének növelése mellett a beruházók és a beruházást lebonyolítók is tökéletesítsék munkájukat. Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára A megyei pártértekezlet tiszteletére Pest megye fiataljai vállalták, hogy két és fél millió forinttal járulnak hozzá a Vietnamban felépítendő ezerszemélyes szakmunkásképző-intézet költségeihez. Bejelenthetem — mondotta Arpási Zoltán nagy taps közepette —, hogy a megyék közül elsőként Pest megye fiataljai teljesítették vállalásukat, s ahogy megígérték, a megyei pártértekezlet előtt néhány nappal a teljes ösz- szeget átutalták a jelzett célra. A KISZ megyei első titkára a továbbiakban az ifjúsági szövetség kommunista jellegének erősítéséről beszélt. Ebben fontos szerepet játszott az, hogy tervszerűbbé vált a kádermunka, sikerült kiváló aktívákat kinevelni, s döntő része volt a politizáló KISZ- munfca elmélyítésében az alapszervezetek köréiben végbement változásoknak. A KTSZ-alapszervezetek sokoldalúbban és színesebben dolgoznak, mint néhány esztendővel ezelőtt, bátran teret m/itnak az ifjúság kérdező kedvének, s az ifjúság Jogos várakozásának, hogy választ kapjanak kérdéseikre — a vezetők igyekeznek megfelelni. Lényeges feladatok sokasága vár dolgos kezekre — hangsúlyozta Arpási Zoltán —, s a fiatalok joogal érzik úgy. homi e teendők, sikeres megvalósítása érdekében többet kellene tudniuk arról hogy mi miért történik. Éo- oen ezért a lövőben nagvobb figyelmet szükséges fordítani a szocialista Magyarország eredményeinek megismertetésére. Felszólalása befejező részében Arpási Zoltán a KISZ pártirányításának néhány problémájával foglalkozott. Kiemelte, hogy ma már nemcsak a megyei, járási, városi párt- és KISZ-szervek együttműködése zavartalan, hanem mind nagyobb segítséget nyújtanak a pártalapszerveze- tek is ifjúsági szövetségünknek. Ezért köszönet jár, de fogalmazhatunk úgy is — hangsúlyozta —, hogy önérdekből cselekszik ezt a párt- szervezetek, hiszen a kommunistává válás útja az ifjúsági szövetségen át vezet, fogalmazhatunk tehát úgy is, hogy a jövendő párttagjait az ifjúsági szövetségben lehet ma már kinevelni. Arpási Zoltán felszólalásával a megyei pártértekezlet első napi tanácskozása véget ért. A megye kommunistáinak küldöttei ma reggel folytatják munkájukat. ★ A megyei pártértekezlet tiszteletére tegnap kommunista műszakokat tartottak a dunakeszi járműjavítóban és a solymári PEMÜ-ben. A tanácskozásról tudósított: Mészáros Ottó és Ökrös László. Gárdos Katalin, Koppány György és Nagy Iván felvételei.
