Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

1975. MÁRCIUS 15., SZOMBAT FÓRUM Iskola és pártszervezet Pedagógus párttitkárok kérdeztek - megyei vezetők válaszoltak E héten rendezték meg a Pest megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságán az iskolai pártszervezetek titkárainak hagyományos — évenként, két évenként visszatérően szerve­zett — tanfolyamát. Az egy­hetes előadássorozaton a Pest megyei iskolák párttitkárainak mintegy 60 fős csoportja köz­életünk és az oktatáspolitika számos időszerű kérdésében tá­jékozódott. A Pest megyei pártértekezletről, az oktatási párthatározat végrehajtásának tapaszalatairól, a pedagógus pártszervezetek feladatairól is előadást hallgattak meg és foglalkoztak az iskolai élet de­mokratizmusának fejlesztésé­vel, a közművelődési, valamint az ifjúsági párthatározat vég­rehajtásának kérdéseivel. Tegnap, pénteken délelőtt a tanfolyamzárás egyik esemé­nyeként Fórumot rendeztek. Ezen Balogh László, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályvezetője, Angyal Károly, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszer- vezetek osztályának megbí­zott vezetője, Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyi bizottságának tit­kára, Szentgyörgyvári István, a KISZ megyei bizottságának titkára, Lábai László, a me­gyei úttörőelnökség elnöke és Hargitai Károly, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztá­lyának vezetője válaszolt a hozzájuk előzetesen írásban eljuttatott mintegy 70 kérdés­re. Állami vezetés és pártmunka Az iskolai titkárok kérdései természetesen, nemcsak a pe­dagógiai munkával foglalkoz­tak, hanem felölelték a nem­zetközi politikai, s gazdasági munka és a társadalmi élet számos időszerű kérdését. Kü­lönösen gazdasági és morális problémák érdekelték a tanfo­lyam résztvevőit. Egyebek közt például az energiaválság je­lenlegi helyzete és következ­ményei. A kérdések közép­pontjában azonban természet­szerűleg az iskolai pártmunka állt, s a válaszokban is ez a téma kapta a legtöbb helyet. Közülük is mindenekelőtt azok a kérdések, amelyek a párt- alapszervezeteknek az iskola életében betöltött szerepére vo­natkoztak. A fórumon világosan és ha­tározottan tisztázták az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Kide­rült például, hogy több isko­lában homályos még az állami vezetés és a pártszervezet kap­csolatának jó néhány össze­függése. A válaszadók leszö­gezték, hogy amíg az állami vezetésben az igazgató egysze­mélyi felelősségének kell ér­vényesülnie, addig a pártmun­kában a kollektív felelősségre hivatkozunk. A pártvezetőség és a taggyűlés felelőssége el­sődleges itt, annak az elvnek az alapján, hogy a pártmunka — mozgalmi munka. Ez azon­ban csak a határozathozatalra, tehát a döntések kialakítására érvényes. A végrehajtásban a pártmunkában is az egyéni fe­lelősség a döntő. Az állami vezetés és a párt- szervezet viszonyának más összefüggéseit vizsgálták azok a kérdések, amelyek a párt- szervezet beszámoltatási jogá­val függtek össze. A fórumon hangsúlyozták, hogy a beszá­molás kötelezettsége csak a párttag állami vezetők eseté­ben érvényes. De pártszerve­zetek a pártonkívülieket is megkérhetik, hogy számolja­nak -be tevékenységükről. A demokratizmus fejlesztése Foglalkozott a fórum azzal is, milyen mélységig szóljon bele az iskola vezetésének munkájába a pártszervezet. Az ezzel kapcsolatos állásfog­lalás arra mutatott rá: a párt- szervezetnek az a feladata, hogy a politikai jelentőségű kérdésekkel törődjön. Tevé­kenysége semmiképpen sem csökkentheti az igazgató sze­mélyes felelősségét. Ebből sok más mellett az is következik, hogy bizonyos ügyektől, ame­lyek politikailag közömbösek — ahogyan a válaszadók meg­fogalmazták — „el kell sza- kadniok” a pártszervezetek­nek. Szóba került az is, ml tör­ténjék akkor, ha az igazgatók és a pártszervezet között eset. leg vita támad. Az ilyen vitá­kat — mint a válaszokból ki­tűnt — o felsőbb pártszerv elé kell terjeszteni, és addig az igazgató nem dönthet, amíg a felsőbb szerv az ügyet felül nem vizsgálta. Elhangzott a tanácskozáson az állami vezetés és a párt- szervezet kapcsolatának né­hány rossz példája is. Egy is­kolaigazgató például a peda- . gógusok jutalmazására tett ja- l vaslatát már megbeszélte és aláíratta a tanácselnökkel, amikor az ügyben a pártszer. vezet titkárához fordult. Ez tűrhetetlen. Az iskolai élet de­mokratizmusának ilyen súlyos megsértése a pártszervezetek­nek semmiképpen sem szabad belenyugodniuk. Jelentős helyet kapott a fó­rumon a pártszervezet és a társadalmi szervek kapcsolatá­nak helyzete is. Egyebek közt például megállapította a ta­nácskozás, hogy bár ezek a kapcsolatok általában kielégí- tőek, sőt fejlődőek, javításuk­ra bőven van még tennivaló. A Pedagógus Szakszervezet és a párt megyei, városi és járási bizottságainak kapcsolata pél­dául magas színvonalú, haté­kony. Ehhez képest iskolai szinten jóval gyengébb az együttműködés. A jövőben ezen javítani, változtatni kell. Világnézeti nevelés A pedagógiai munka szá­mos más kérdésével is foglal­kozott a fórum, egyebek közt az iskolák és a tanács kapcso­lataival, a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel. E részletesen elemzett problé­mák közül kiemelhetjük azt a kérdést, amely a Világnéze­tünk alapjai című tantárgy tanításával foglalkozott. A feltett kérdés szerint, ha el­vétve is, de találkozhatunk még azzal a véleménnyel, amely a világnézeti nevelést magának a tantárgynak okta­tásával elintézettnek véli. A tanácskozáson határozottan le­szögezték, hogy szó sem lehet erről. Ez a tantárgy önmagá­ban nem helyettesítheti az is­kola egészének nevelő munká­ját. A világnézeti nevelés min­den tantárgy és minden peda- dagógus számára kötelező. ö. L. Rákóczi-jubileum előtt Gyűjtik az emlékeket A Rákóczi-jubileumra ké­szülve a vajai Vay Ádám Mú­zeum vállalkozott arra, hogy összegyűjti és feldolgozza az időszak dokumentumait. A gyűjtést a társadalmi szervek, intézmények mellett sok ma­gánszemély is segíti azzal, hogy a birtokában lévő doku­mentumokat eljuttatja a mú­zeumnak. Dr. Gáspárdy Ala­dár budapesti lakos két érté­kes emléket küldött a mú­zeumnak. Az egyik emlék­tárgy az orsovai fiú polgári iskola 1905—1906-os évkönyve, amely azért érdekes, mert a kiadvány teljes terjedelemben közli az 1906-ban a fejedelem és bujdosó társai hamvai ha­zahozatalának tiszteletére emelt orsovai emlékoszlop állításának történetét, és az avatóbeszéd szövegét. Az év­könyvön kívül a múzeum rendelkezésére bocsátotta an­nak a fényképfelvételnek a lemezét is, amelyet édesapja, néhai Gáspárdy Aladár orso­vai tanár 1907-ben készített az oisovai emlékműről. Tompos Ernő soproni lakos elküldte a múzeumnak a soproni Rákó­czi szobor avatásán elhangzott Rákóczi című vers teljes szö­vegét. Ivó Andric temetése Pénteken délután több tíz­ezres tömeg kísérte utolsó út­jára a be'srádi újtemetőbe Ivó Andric Nobel-díjas írót, aki hosszantartó, súlyos beteg­ség után, 83 éves korában csü­törtökön hajnalban hunyt el, egy belgrádi kórházban. A gyászszertartáson Kiró Gligo- rov, a Jugoszláv Szövetségi Képviselőház elnöke, valamint a Szerb Tudományos és Művé­szeti Akadémia, továbbá szü­lőföldjének Bosznia-Hercego­vinának küldötte búcsúztatta az elhunytat. A gyászszertartást megelőző­leg Ivó Andric holttestét a belgrádi városi képviselőtestü­let (tanács) székházában rava­talozták fel. A ravatal előtt a lakosság tízezrei tisztelegtek. A Magyar írók Szövetségét a temetésen Csuka Zoltán író és műfordító, Ivó Andric mű­veinek legkiválóbb magyar tol- mácsolója képviselte. Ifjú alkotók kiállítása Gödöllőn Kiosztották a díjakat A kiállítást dr. Kéri Miklós, a Hazafias Népfront megyei alelnöke, a Pest megyei Állat­egészségügyi Állomás igazgató főorvosa nyitotta meg, majd a szakemberekből álló zsűri ér­tékelte a műveket. Első díjjal dr. Bucsy László kisplasztikáit, második díjjal dr. Hamar György grafikáit és akvarell- jeit jutalmazta, a harmadik dí­jat megosztva a bíráló bizott­ság M. Tóth Mária és Zs. Tóth Mária népi hímzéseinek adta. A kiállítás március 21-ig te­kinthető meg, munkanapokon. Főiskolások tárlata Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére ismét nyilvánosság elé léptek az Iparművészeti Főiskola hallgatói. A Képcsarnok Vál­lalat támogatta pályázatra 85 — a lakáskultúra valamely ágát művelő — fiatal iparmű­vész nevezett be, közülük 43 hallgató alkotásait tárja a né­zők elé a Csók Galéria pén­teken megnyílt kiállítása. Zene, irodalom, képzőművészet barátsága Csokonai költészete „képi műfordításban Nemrég emlékeztünk Csoko­nai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójáról. Költésze­tünk e fontos jubileumának utórezgése öt fiatal grafikus Csokonai-illusztrációi, melyek elsősorban a népi derű és jó­zanság, a bővérű humor líri­kusát örökítik meg, aki az élet számtalan nehézsége közepet­te is megőrizte kedélyét. Ez a vonulat költészetünk hiány­cikke. Csokonai és különösen Petőfi életműve után ez az állapot háttérbe húzódik. Nem indokoltan. Csokonai nem­csak a felvilágosodás legna­gyobb magyar költője volt, hanem Moliére folytatója is — a Zsugori uram, a Békaegér- harc és a Dorottya írója —, olykor ironizáló kedvvel, más­kor éles szatirizáló hangvétel­lel. Így lett évtizedekig a nem­zeti kedély irodalmi rangú őrzője. Olyan időben, amikor a társadalmi haladás legjobb­jait üldözték, és szükség volt a népi derű ápolására. Az öt grafikus elsősorban ebből az irányból közelítette meg Csokonai értékeit és a szerelem, a fűszeres humor, a vaskos derű költőjét ragadta meg a képi műfordítás nyitott lehetőségeiben. Mindezt úgy, hogy saját koruk és környeze­tük személyiség-hullámhosz- szán szűrték át a vizuális át- költést. A már Miskolcon be­mutatott rajzok bővített soro­zatát láthatjuk mától a fővá­rosi XX. kerületben, a Kisdu- na Galériában április elsejéig. Máger Ágnes egészséges iro­nizálókedve rajzainak széles gesztusával kapcsolódik Cso­konai világához, König Róbert a Békaegérharc aprózott nyüzsgését elemzi találó meg­oldásokkal, olykor Kondor Bé­lától kölcsönzött eszközökkel. E rakoncátlan vonalvezetés szelíden méltóságteljes áram­latokká módosul Pető János rajzaiban, aki Lilla elérhetet­len alakját támasztja fel. Almásy Aladár fomjacsoport- jainak szervessége is Csokonai Vitéz Mihály költészetének megértésén alapul, Szemethy Imre grafikáinak objektív len­cséje felizzó hevülettel idézi Csokonai ismert alakjait. A XX. kerületi tárlat jó idő­pont és alkalom arra, hogy a társas csoporttá szerveződő öt grafikus számot adjon közös törekvésük felkészültségi fo­kának egyéni elágazásairól an- illusztráció, nak kapcsán, hogy rajzokkal fordítják képzőművészetté Csokonai Vitéz Mihály költé­szetének rejtett magaslatait, összefogásuk és kezdménye- zésük folytatását igényeljük, a magyar irodalom évszázadai­nak rendszeres grafikai mű­fordítását, annak Pest megyé­ben lezajlott fontos részleté­nek rajzi feltérképezését is. Máger Agnes: . '/itino-' . Csokonai-vers­Zene, költészet és képzőmű­vészet színvonalas találkozása zajlott le a héten o ráckevei Ady Endre gimnáziumban. A TIT megyei művészeti szak­osztályának rendezésében tar­tottak előadói konferenciát mintegy 70 részvevőnek, akik Szentmártonkátáról, Ceglédről, Kiskunlacházáról, Monorról érkeztek és tekintették meg egynapos kiállítás keretében Dániel Kornél új festményeit, hallgatták meg Kovács Lajos zenetörténész magas színvona­lú előadását. Különösen Ko­dály és Beethoven művészeté­nek elemzése ragadta meg a közönség figyelmét. A beszél­getéssé bővült program után méltó érdeklődéssel kísérték a részvevők Dániel Kornél tár­latát, mely elmélyültségének fokozásával idézte az Anyaság körét, a komplex TIT-előadás központi műtárgyát. Losonci Miklós A gödöllői ÁFÉSZ facsemete- és szaporítóanyag-telepén mindent beszerezhet egy helyen Gyümölcsfaoltványok, szőlőoltványok, díszfák, díszcserjék, fenyők és tujafajták, Chameciparis-fajták, bokor- és futórózsák, ribiszke- és köszméteoltványok nagy választékban. Vetőmagvak, növényvédő szerek, kerti szerszámok. Keresse fel lerakatunkat Gödöllőn, a 3. sz. főút mellett, a HÉV Palotakert megállónál. Postai szállítást nem vállalunk. Az Alkotó ifjúság mozgalom keretében tegnap Pest megyé­ben — többségében a gödöllői járásban — élő fiatal képző­művészek alkotásaiból nyílt kiállítás Gödöllőn, a Pest me­gyei Állategészségügyi Állomás dísztermében. Kisplasztikák­kal, grafikákkal, akvarellekkel, intarziával és népi hímzések­kel mutatkozik be dr. Bucsy László, dr. Hamar György, Kozma Zoltán, dr. Pátkay Zsu­zsa, Rochenbauer Ágnes, M. Tóth Mária, Zs. Tóth Mária és Zloch Éva. bemutató, amely akarva-aka- ratlan csatlakozik Offenbach új kultuszához, ami napjaink­ban színpadon, filmen, televí­zióban egyaránt tapasztalható. Ezúttal a legkedveltebb és leg­ismertebb nagyoperettjét mu­tatják be: az Orfeusz az alvi- lágbant. A nagy' múltú dara­bot frissítik Romhányi József versszövegei. Egyébként át is dolgozta az operettet, melyet Vámos László rendez. A főbb szerepekben Kovács József, Domonkos Zsuzsa, Marik Pé­ter, Zentay Anna, Gallay Ju­dit, Suka Sándor lép fel. m S végül jegyezzünk föl Pest megyei színházi eseményt: az Állami Déryné Színház Kákán mutatja be először a hónap utolsó napján, március 31-én (előtte való nap budapesti székházában nyilvános főpró­bán) Tamási Áron: Boldog nyárfalevél című kedves, nem minden tanulság nélküli víg­játékát. Az író közismert ízes humora, derűje jellemábrázo­ló ereje és példázókedve szövi át a cselekményt, melyben egy fogságból hazatérő katona akar megbizonyosodni felesége hű­segéről. darabot Szalai Vilmos rendezi, a főbb szerepeket Szi­geti Géza, Várnagy Katplin, ifj. Tatár Endre, Horvát Fe­renc, Téren Gizella játsszák, A kókai bemutató után több helyen is előadják majd Pest megyében. SZÍNHÁZI ESTÉK Eredeti bemutatók, klasszikus felújítások Kákán kezdi új előadásának sorozatát a Déryné társulata Felszabadulásunk 30. évfor­dulóját köszöntötte tegnap pénteken este Budapesten a Vígszínház új bemutatója. Az érdekes dokumentumjáték mai riportokat és felszabadulásunk időszakából, 1944—1945-ből származó iratokat, feljegyzé­seket használt fel, mindenek­előtt arra keresve a választ, hogy ez a nagy sorsforduló mit jelent a mai generációnak, amely csak hallomásból tud azokról az időkről, de nincse­nek személyes élményei. A cím is ezt idézi: Harmincéves va­gyok. Bereményi Géza, Kern And­rás, Marton László, Radnóti Zsuzsa összeállításában, társ­szerzőségében született darab­ra és előadásra — melyet Mar­ton László rendezett — még visszatérünk lapunkban. m Eredeti bemutató színhelye lesz március 20-án a budapesti Katona József Színház is. Kop­pányi György: Igazolatlan ősz című tragikomédiájának cse­lekménye szintén a felszaba­dulás időszakára emlékeztet, de egészen más síkon közelíti meg. A dráma eszközeivel mély emberi rétegekbe igyek­szik belevilágítani, s azit akar­ja elmondani, miként vigyáz­hatunk békében, a háború vi­haraiban emberi méltóságunk­ra, emberségünkre. Példázatá­hoz egy tulajdonképpen jelen­téktelen öregember figuráját választja, aki nem veszi észre, nem akarja észre venni, hogy a városra, melyben az életét leélte, rátört a háború, s egyik napról a másikra megváltozik minden. Az öregember alakját Kállai Ferenc kelti életre, szereplő­társai között Mészáros Ágit, Agárdi Gábort. Horváth Jó­zsefet, Velenczey Istvánt lát­hatjuk. Rendező: Egri István. KI Az Állami Operaházban új magyar balett eredeti bemuta­tója kerül közönség elé már­cius 29-én. Hidas Frigyes ze­néjével, Seregi László koreog­ráfiájával, A cédrus címmel alkotott balett ihletését Csont­vári híres festménye, A ma­gános cédrus nyújtotta. A fővárosban először kerül színre a veszprémi Petőfi Szín­házban tavaly novemberben már bemutatott darab. Karin­thy Ferenc: Hetvenes évek cí­mű színművét március 28-tól a Madách Kamaraszínházban láthatjuk Kerényi Imre rende­zésében. A főbb szerepeket Bessenyei Ferenc, Menszátor Magdolna, Békés Itala, Zenthe Ferenc, Kalocsay Miklós játsz- sza. m A márciusi műsorban szép számú eredeti bemutató meliett felújítások is helyt kapnak. Közülük reprezentatíven ki­emelkedik a Nemzeti Színház­ban nagy klasszikus drámánk, Katona József Bánk bánjának premierje március 22-én. „Majdnem négy emberöltőn jött keresztül, és nem fony- nyadt meg, nem kopott el, nem hervadt ki belőle semmi” — írta még Hevesi Sándor, s megállapítása napjainkban ugyanúgy igaz. A jelenlegi új betanulásban Marton Endre rendezi a darabot, a címsze­repben Sinkovits Imre lép fel, Tiborcot Avar István, Gertru- dot Ronyecz Mária, Melindát Vörös Eszter játssza. m Ma, szombaton este a Fővá­rosi Operettszínházban lesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom