Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

1915. MÁRCIUS 15., SZOMBAT X/fúíav Minden eddigi tervciklust meghaladó fejlődés Beszélgetés Marosvölgyi Lajos tanácselnökkel Téglajegyekből Kevesen tudják ma már, hogy a nagyvillámi turista­házat négy évtizeddel ez­előtt a BOTE, teljes nevén a Budapesti Orvosok Tu­rista Egyesülete építtette. A haladó szellemű orvoso­kat magába tömörítő egye­sület 1927-ben alakult. Tagjai nem csupán öncé­lúan hódoltak a turizmus­nak, hanem elsősorban az egészséges életmódra neve­lés érdekében fejtettek ki intenzív tevékenységet. Az egyesület elnöke, dr. Dal- mady Zoltán, akinek emlé­ke a jubiláló turistaház kö­zelében található, a ma­gyarországi sportorvosi te­vékenység egyik kezdemé­nyezője volt. A BOTE rendre felemelte szavát a természet védelmében, a fák kiirtása ellen, híres ki­adványát, az egészségügyi tízparancsolatot 30 ezer példányban kapkodták szét közvetlenül a megjelenése után. Ugyancsak a fárad­hatatlan egyesület nevéhez fűződik a túravezető-kép- zés elindítása hazánkban: tíz év alatt az egyesület nem kevesebb, mint ezer túrát vezetett! A környezetbe harmoni­kusan illeszkedő, korsze­rűségéből mit sem veszí­tett nagyvillámi turistaház megépítése nem kis erő­feszítésébe került a BOTE tagjainak. Elsősorban azért, mert Nagyvillám, amely ma a Pilisi Állami Park­erdő Gazdaság ' védelmét élvezi, akkoriban az úgy­nevezett koronauradalom­hoz tartozott, teljesen zárt terület volt. Az építési költség kereken százezer pengőt kóstált: az összeg háromnegyedét a tagok 10 pengős téglajegyekből ad­ták össze. Hasonló akcióval jött össze a berendezésre- való. A turistaház felavatá­sára 1934. június 14-én ke­rült sor, az épületbe akkor­ra már a villany és a víz is be volt vezetve. Ezt az al­kalmat használta fel a tu­ristaszövetség arra, hogy éves közgyűlését ott tartsa meg. Turisták ezrei érkez­tek a rendkívüli esemény­re: hajókkal a Dunán és különautóbuszokkal a part menti úton. Az érdemeket szerzett alapító tagok közül ma már senki nem él. Többsé­gük életének az üldöztetés, Mauthausen, Auschwitz ve­tett véget. Emléküknek a Budapesti Orvosok Turista Egyesületének jogutódja, az OSC Gyopár természet- barát szakosztálya és az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete állított emléktáblát az elmúlt hét végén. Az ünnepélyes ak­tusnál turisták százai vol­tak jelen. Az emléktáblát dr. Indi Ottó, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete budapesti bizottságának titkára avat­ta fel. A BOTE történetét, tevékenységét pedig az el­némult alapítók egyikének fia, dr. Bogárdi Mihály, az újpesti Árpád Kórház fő­orvosa idézte fel. Önkéntességgel megoldható Kihasználatlan a klubkönyvtár Pilisszentkereszten Aki csak átutazik Pilis­szentkereszten, az is megcso­dálja a tanácsháza szomszéd­ságában 1968-ban létesült klubkönyvtárat. Mi tagadás: a járásban nemigen akad párja, még a szomszédos nagyközség, Pomáz is meg­irigyelhetné a pompás kul­turális létesítményt. Hang­súlyozom: kizárólag az épü­letet! Hiszen adottságai elle­nére a klubkönyvtár mind a mai napig nem töltötte be hivatását s nem vált a kül­lemre rendkívül rendezett pi­lisi község kulturális és köz- művelődési központjává. Az igyekezet kevés — Éspedig elsősorban azért nem — tudom meg Szóvá Ist­ván tanácselnöktől —, mert az intézménynek kezdettől nincs függetlenített vezetője. Az. a szerény 600 forintos tiszteletdíj, amit biztosítani tudunk a költségvetésből, nyilvánvalóan nem elégséges egy kvalifikált népművelő al­kalmazására. Első időkben Gerlai Péter pedagógus látta el másodál­lásban az igazgatói teendő­ket, akkoriban viszonylag rendben is mentek a dolgok. Három év elteltével azonban a lelkes és hozzáértő nevelő, aki időközben az úttörőcsa­pat vezetője lett, kénytelen volt visszaadni a megbíza­tást. Gyakorlatilag az ő le­köszönése óta pang a kultu­rális élet Pilisszentkereszten. A jelenlegi tiszteletdíjas — immár a harmadik — Lum­pért Antal községi KISZ-tit- kár, azt lehet mondani, be­csületből vállalta el, <?jzCTa tisztséget, jóllehet ideje sincs — Budapesten, a hajógyárban dolgozik —, a jelentkező fel­adatokkal való foglalkozás­hoz. Azt pedig felesleges hangsúlyozni, hogy egy 2400 lelket számláló község szel­lemi életének az irányításá­hoz nem elegendő az igyeke­zet. — A nehézségek ellenére a klubkönyvtárat, ha nem is rendeltetésszerűen — munka­terve sincs —, de azért ki­használjuk. Minden este ki­nyit, itt jönnek össze a község fiataljai beszélgetni, ping­pongozni. Rossz idő esetén a földszinten tartja az általá­nos iskola >a tornaórákat. A felső szinten levő, szlovák nyelvű könyvtár kétszer egy héten a késő délutáni órák­ban várja az olvasókat. Ugyancsak itt tartja próbáit a híres nemzetiségi énekkar, s az erdészet is gyakran igény­be veszi a helyiséget. Közösen Pilisszentlászlóval A népművelői státus kér­dése megoldatlan. Korábban volt egy meglehetősen utó­pisztikus elképzelés, hogy a légvonalban közel levő Pi­lisszentlászlóval legyen a' köz­ségnek közös művelődési ve­zetője. Üjabban még azt sej­teti a járás, hogy a szentke­reszti iskolában létesítenek egy nevelői státust, melynek betöltője javarészt népműve­léssel foglalkozna. Az idő nyilvánvalóan sür­geti a megoldást. Öten - színeinkben A Népművelési Intézet által hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meg­hirdetett országos amatőr kép­zőművészeti pályázat városi és járási bemutatójának zsűrizé­sét Bak Imre és Nadler István festőművészek vállalták. Dön­tésük alapján öten képviselik színeinket a megyei tárlaton: Gavrilovits Sándor, Matyófalvi Gábor, Prohászka Antal, Tö­rök Lidia és Zámbó István. Az egy híján félszáz pályamű március 20-ig tekinthető meg a József Attila Művelődési KÖZpónt kiállítási termében. Adóstatisztika Ebben az évben 2535 lakó- és 1212 üdülőépületre vetett ki házadót a városi tanács adó­csoportja. Az emelkedés mér­téke 1974-hez képest több mint 1O0 ezer forint. A többlet rész­ben az újonnan létesült épüle­tek, részben pedig a hétvégi házak adótételeinek emelkedé­séből képződik. Ugyanakkor az adócsoport 1396 olyan épületet tart nyilván a városban, amely még 15 illetve 25 esztendeig adómentességet élvez. Felszabadulási mérföld A városi KISZ-bizottság március 20-án rendezi meg a Pannónia-telepi réten a Fel- szabadulási mérföld futóver­senyt. A táv a kocogó sereg­szemle nevéből következik: 1945 méter. Nevezés a helyszí­nen. Start: délután fél három­kor. A legtöbb fiatalt mozgó­sító három KISZ-alapszervezet díszoklevelet kap. A mérföld teljesítése után — ahol tehát a részvétel az elsődleges — külön a tanulók és külön a dolgozó fiatalok 600 méteres Városi hírek Az 1848-as szabadságharc emléke előtt tisztelgő váro­si ünnepség színhelye ma dél­előtt 10 órakor a Kossuth La­jos Katonai Főiskola lesz. Egy órával később indul a KISZ- bizottság által szervezett em­léktúra a Kőhegyen levő Pe- tőfi-emlékműhöz, amelyen várhatóan félezer szentendrei fiatal vesz részt. Március 17-én, hétfőn 18 órakor a József Attila mű­velődési központban fiatal pedagógusok találkozójára kerül sor. Az ankétet Haness László, a városi tanács mű­velődési osztályvezetője ve­zeti. Hosszas huzavona után ki­jelölték végre a leendő Gel- ka kialakításának helyét. A városszerte annyira hiányolt szolgáltatás a szanálásra ke­rülő, meglehetősen rossz hí­rű Kis-Béke kocsma helyi­ségeiben áll majd a lakosság szolgálatára. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat új egysége pedig — minden bi­zonnyal felülmúlva elődjét, a Május 1 utcában, a Patyo­lat-felvevőhely területén nyí­lik meg. Az oldalt írta: Kertész Péter mezei futóversenyen mérik össze gyorsaságukat és állóké­pességüket. Február utolsó napján nyil­vános ülésen fogadta el a testület a város tavalyi pénz- gazdálkodásának zárszám­adását, s szentesítette egyút­tal az előterjesztett idei költségvetési és fejlesztési alap tervezetét. Az elért ered­mények és a tervek össze­foglalására, illetve összesí­tésére Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke vállal­kozott. Átcsoportosítások — Tavalyi pénzgazdálko­dásunknak két pozitívumát emelném ki. Emelkedtek a saját és megosztott bevéte­leink, utóbbi révén 2,7 millió forint többletbevétel jelent­kezett. Azért fontos ez, mert az ilyen összegek felhaszná­lásáról teljes egészében a város dönt. Másik jellem­zője elmúlt évi gazdálko­dásunknak: az orvoslásra váró feladatoknak megfele­lően, úgy a költségvetésen, mint a fejlesztési alapon be­lül különböző átcsoportosítá­sokat hajtottunk végre. Az út-híd keretünk a költségve­tésben eredetileg 400 ezer fo­rint volt: utak karbantar­tására, felújítására, új, por­mentesített utak kialakításá­ra azonban mégis 5 millió forinttal többet tudtunk köl­teni a tervezettnél. A meg­emelkedett bevételek lehe­tővé tették, hogy többet jut­tassunk az egyes ágazatok­nak. így vált lehetővé az egészségügyön belül a köz­ponti orvosi ügyelet életre- hívása, de saját erőből épült a Szabadságforrás úti óvo­da szennyvizét elvezető csa­torna is. Az eredmények mellett a tanács első embere nem hallgatta el azt sem, hogy 'sajnálatosan számottevőek a pénzmaradványok: a költ­ségvetésben 8, a fejlesztési alapban pedig 46 millió forint — utóbbiból 35 milliót a cél- csoportos lakásépítkezések­nél nem használtaik fel. A pénzmaradványok kiküszö­bölése a jövőben szorosabb, tervszerűbb gazdálkodást kí­ván a pénzügyi osztálytól, azonban azt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy a nagyobb beruházások üteme­sebb megvalósítását csak közvetve és nagyon kis mér­tékben tudja befolyásolni a tanács, s ez a tény alapvetően meghatározza a fejlesztési alappal való gazdálkodást. — Rátérve az idei felada­tokra: az 1975. évi költség- vetési és fejlesztési alap ösz- szehasonlításánál áz a cél ve­zette a testületet, hogy biz­tosítsuk a meglevő intéz­ményeknek az előző évi szin­ten történő üzemeltetését, s Tollak, írószerek kétszázmillióért A PEVDI szentendrei fró- szergyárában elkészült öimil- lió forintos költséggel a 900 négyzetméter alapterületű új műanyagfröccsöntő-csamok. Az épületet úgy építették • meg, hogy a távlati tervekben még két emeletet rá lehet építeni. I A szentendrei gyárból ebben az évben megközelítőleg két­százmillió forint értékű író­szert szállítanak hazai és kül­földi piacokra. Képünkön az új üzemcsarnok egy része lát­ható, ahol néhány napja kez­dődött meg a termelés. a minőség tovább javítását. Ugyanakkor tekintettel' kel­lett lennünk arra, hogy a fejlesztési alap terhére olyan feladatok várnak megoldás­ra, amelyeket csakis a költ­ségvetésből történő átcso­portosítással tudunk garan­tálni. Ennek következtében az út-híd' keretre mindösz- sze 200 ezer forint jutott, amelyből csupán a szükséges karbantartáspkra futja. Az esztendő során jelentkező megtakarításokból azonban szeretnénk legalább 1 millió­val megemelni a keretet, s így lehetővé válik, hogy a földutakat társadalmi mun­kával a lakosság — átmene­tileg — kőzúzalékos utakká alakítsa. Óvoda, bölcsőde, napközi konyha A fejlesztési alapba tör­ténő átcsoportosítást — ez volt a testület egyhangú ál­lásfoglalása — elsősorban a gyermekintézmények fejlesz­tésének igénye sürgette. A határozott döntésnek már az első eredménye is megszüle­tett: a hét elején a Felszaba­dulás lakótelepen, az egykori Borsos-villában átmeneti jel­leggel ugyan, de azért az elő­írásoknak megfelelően kor­szerű, kétcsoportos óvoda nyitotta meg kapuját. A város hetedik óvodája pedig a Vas­vári Pál úti lakótelepen fog felépülni. A százszemélyes, agropaneles gyermekintéz­ményre a tanács másfél mil­lió formtot csoportosított át költségvetéséből, a többit a megye finanszírozza. A böl­csődei helyhiány enyhítésére a tanács még tavaly megvá­sárolta a Szabadságforrás úton a Szikszay-féle házat, amely 30 gyerek ellátására lesz alkalmas. S bár az épü­let átalakítására csak 200 ezer forint jutott, a többletmun­kát a város kisiparosai társa­dalmi munkában vállalták. És még egy jó hír: a betongyári bölcsőde és óvoda — amely köztudott, hogy nincs kellően kihasználva —, a jövő év első napjától tanácsi keze­lésbe kerül. — Harmadik átcsoporto- sítási témánk: a központi napközi konyha megépítésé­re további 1 millió forintot biztosítottunk. A jelenlegi konyha kapacitása 400 adag, ezzel szemben megközelítő­en 1000 adagot főz. Műkö­dését a KÖJÁL sem enge­délyezte volna már hosszú tá­von. A kivitelező Városgaz­dálkodási Vállalat megkezd­te az új konyha földmun­káit, a nyár folyamán min­den bizonnyal a magasépít­kezés is elkezdődik, s úgy tervezzük, hogy 1976 elején sor kerülhet az üzembe he­lyezésére. Nem jutott elég pénz a régóta áhított öregek napközi otthonának a Rákó­czi út 7. szám alatti házban történő kialakítására, ennek ellenére a tanácsülés úgy fog­lalt állást, hogy ezt a témát — számítva a lakosság áldo­zatvállalására —, semmi eset­re ne hagyjuk ki idei terve­ink sorából. Szamárhegyi csatornázás — Ötmillió forintos hitellel ugyan, de elkezdődik a Sza­márhegy csatornázásának elő­készítése. Ebben az évben va­lószínűleg a Vörös Hadsereg utcai főgyűjtő csatornaszakasz készül el, s ebből ágaznak ki azok a szárnyvezetékek, ame­lyek a Szamárhegy csatorná­zását teszik majd lehetővé. Ez több éves munkát, s természe­tesen tekintélyes állami támo- I gatást igényel. Sürgetőbb ez annál is inkább, mert a pin­cék felülvizsgálata során a Bányaműszaki Főfelügyelőség a közelmúltban megállapítot­ta, hogy a pincék beomlását a talajba hatoló szennyvíz nagy mértékben elősegíti. Nyilván­való, hogy a katasztrófát meg kell előzni: ezért a legkritiku­sabb szakaszokon a pincék megerősítése, s ezzel párhu­zamosan a csatorna megépíté­se halaszthatatlan feladati. Felsőbb szervektől azt az ígé­retet kaptuk, hogy az V. öt­éves terv pénzügyi tervének összeállításánál ezt minden­képpen figyelembe veszik. — Csatát nyert a város: el­kezdődik végre a KPM beru­házásában az annyira áhított belső körút középső, a Talaj­javító Vállalattól a szeszfőz­déig terjedő szakaszának építkezése. Az út nyomvona­lára már készül a szanálási terv. A munka az egészség­háznál levő Bükkös-patak híd átépítésével veszi kezdetét. A megyei és a városi tanácsnak a közművek kiépítését kell garantálnia. A középső sza­kasz a tervek szerint 1976-ban készül el, s ezzel egyidőben lehetőség nyílik a belső vá­rosmagból a forgalom eltere­lésére. Kisebb volumenű, de jelentős fejlesztései az eszten­dőnek: májustól megtekinthe­tő a Czóbel-gyűjtemény, s előreláthatóan az esztendő végére, igaz, nem városi be­ruházásból, elkészül a Liget utcában az új gyógyszertár. Iskolák — Folytatódnak a célcsopor-i tos beruházások a Felszaba­dulás lakótelepen. Befejeződik az első ütem, a 80 lakásos fia­talok háza kivételével, bár a kivitelező PÁÉV fogadkozik, hogy év végére ezt az épüle­tet is átadja. Sajnos, itt meg kell mondani, hogy a IV. öt­éves terv időszakára tervezett 600 állami lakásból várhatóan csak 510 fog elkészülni. En­nek oka egy mondatban: a beruházási költségek emel­kedése. Lényegében ezért kényszerültünk átadni már eddig is három épületet érté­kesítésre az OTP-nek. Végül a lakótelep csatlakozó létesít­ményeiről mondanék néhány konkrétumot. A 100 személyes óvoda és a 80 személyes böl­csőde építése már idén elkez­dődik. Ugyancsak elkészült a 16 tantermes általános iskola terve, az V. ötéves terv első évében kezdődik a kivitele­zés. S ha már az iskolák fejlesz­téséről esik szó, szólni kell a létesítendő 16 tantermes kö­zépiskoláról is, amely hiva­tott lesz otthont biztosítani a jelenleg albérletben szűkölkö­dő iparitanuló-intézetnek is. A korszerű középiskola terve­zett helye közvetlenül a 11-es műút mellett lett volna, a Ró­zsakért lakótelep szomszédsá­gában, azonban a tervezésnél városképi szempontokból olyan különleges megoldások­kal kellett élni, amelyek meg­emelték a költségeket. Körül­belül 60 milliót kellene bizto­sítani erre a célra, holott az országos norma tantermen­ként 2,5 millió forint. Ezért a megyei vezetés úgy döntött, hogy ismét felül kell vizsgál­ni az iskola telepítési helyét, s esetleg csökkenteni kell az eredeti beruházási program­ban megjelölt célokat, vagyis az uszodát, vagy a műhelye­ket el kellene hagyni. Az új hely kiválasztásánál eddig szóba került a Vasúti villasor úti sporttelep melletti terü­let, s a Felszabadulás lakóte­lep. Mindkét helynek van elő­nye, de van hátránya is. A lakosságra számítva — Összegezve az eddig el­ért eredményeinket, s a vá­zolt célokat, megállapítható, hogy a IV. ötéves terv min­den eddigi tervciklust megha­ladó fejlődést eredményezhet a város életében, minden te­rületen. Egyetlen negatívuma volt ennek az időszaknak, és­pedig az, hogy a nagy beru­házások csak az utolsó két évben kerültek, illetve kerül­nek átadásra, s ez átmeneti­leg kedvezőtlen visszhangot váltott ki a lakosság körében. Ugyanakkor ez az időszak be­bizonyította, hogy a várospo­litikában meghatározóan szá­míthatunk a lakosság támo­gatására — fejezte be a be­szélgetést Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom