Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
2 POLGÁRI VEDELEM Foglalkozás— bemutatóval A jelenleg is folyó kiképzések alapvető követelménye, a gyakorlatiasság. Régi tapasztalat, hogy az ismeretek sokkal könnyebben elsajátíthatók, ha közvetítésük módszerei változatosok, szemléletesek. Sok helyen már ennek szellemében tartották az oktatást — mégpedig sikerrel. Képeink az egyik tápiósze- lei foglalkozáson készültek, ahol be is mutatták a résztvevőknek az elméletben tanultakat. Fent: a sérültek ellátása, lent: a védőfelszerelés felöltésének módja. Felelősségtudásból: kitűnő Parancsnokok törzsvezetési gyakorlaton A Pest megyei tanács ipari osztálya keretében működik a polgári védelem megyei vegyivédelmi szolgáltatóparancsnoksága, s ugyancsak az ipari osztály irányítja, szervezi, koordinálja és ellenőrzi — szakigazgatási feladatként — a felügyelete alá tartozó vállalatok és szövetkezetek polgári védelmi tevékenységét, az önvédelmi alegységek, valamint a polgári védelmi szervezetekbe be nem osztott üzemi dolgozók felkészítését. Az elmúlt kiképzési év jelentős állomása volt a parancsnokok Dobogókőn rendezett törzsvezetési gyakorlata. A feladat megoldása közben HONVÉDELMI ÉRDEMÉREM 15 ÉV UTÁN Milyen a jó parancsnok? — Egyenruhás csapat ez — mondja Dávid Margit, a ráckevei egészségügyi alegység parancsnoka. — Tornacipő, svájcisapka meg a többi, hisz biztos ismeri, amikor egy csomó nő így kiöltözve végigvonul a falun, vagy a városon, ki a sportpályára. El tudnék képzelni mutató- sabb egyenruhát is, elvégre többségében nőkről van szó. Még ma is előfordul, civilben mennek végig az utcán és kinn öltöznek át. Én azt mondom, a tekintélyen ezzel — mármint adott helyzetben az egyenruha viselésével — nem esik csorba. Ha mi fegyelmezetten megyünk az utcán, ha komolyan csináljuk azt, amit csinálunk, ha kitűnik, hiszünk ebben, meggyőződésem és egyébként tapasztalatom is: tiszteletre késztetjük az embereket. Pedagógus Pokolhegyen Pontosan és szenvedéllyel fogalmaz. — Különben pedagógus vagyok, Pokolhegyen tanítok. Mondja, milyennek képzeli el Pokolhegyet?! — A neve után ítélve... — Igen, körülbelül olyan. Faduvég, kisebb homokdombokkal, amelyeket lassan már teljesen elhordanak. Én nem vagyok született ráckevei, húsz éve Gyuláról kerültem ide, de gondolom, valamikor a legszegényebb réteg telepedett ide. Ötödik éve járok itt, öten tanítunk a cigányiskolában. Megvan, hogy honnan Ismerős, ez a pontos, szenvedélyes fogalmazás, az arc, a hang! Tavaly nyáron Szigetújfalun, egy egészségügyi tanácskozáson beszélt, nyíltan, hévvel, szókimondóan, vitára is ingerlőén ötük munkájáról. Emlékeztetem rá. Magyarázatként hozzáfűzi: — A véleményünket, hibáinkat is, mernünk kell nyíltan, őszintén megmondani, a fejlődést gátolja, ha elkenjük azokat. Tűnődik. — Azelőtt is ismertem Pokolhegyet, barátnőmmel, a védőnővel gyakran kijártam, kíváncsiságból. — Ha szabad találgatni: védőnő barátnő — Vöröskereszt — polgári védelem; ez lehet talán az út, amely idáig vezetett... Szeretem az ízet a munkának — Voltam én minden. Mozgékony ember voltam és talán az vagyok még most is. Voltam úttörővezető, nagyon réged és nagyon sokáig, szerveztem annak idején az MNDSZ-t is... Nagyon szeretek szervezni, szeretem a gondolataimat átadni, hasznosítani ... A Vöröskereszt. Nagyon hozzámnőtt ez a szervezet — szívesen csináltam, ne vegye dicsekvésnek, de itt van a „Magyar Vöröskereszt Kiváló Dolgozója” kitüntetés. Kétségtelen a Vöröskereszt, maga polgári védelem, ezen belül is az egészségügyi terület szoros kapcsolata. A mag belőlük alakult. Korábban két egészségügyi alegység volt Ráckevén, az egyik parancsnokának engem jelöltek ki. Így, ahogy mondom: kijelöltek. Rátermett vagyok, vezetésre alkalmas — mondták. Én pedig ha valamit elvállalok, szeretem jól csinálni. Szeretem az ízét a munkának. — Ügy tűnik, elveit, céljait sikerült megvalósítani, ezt jelzi a fegyveres erők napján önnek átnyújtott Honvédelmi Érdemérem 15 év után kitüntetést is. De az eredményhez két fél kell. Jelen esetben a parancsnok és az alegység ... Naponta újítani — Igaz. A jó parancsnok — most általában beszélek — jó emberismerő kell legyen, szeretnie kell az embereket. Aztán feltétlenül higgyen abban, amit csinál, és legyen tekintélye persze, méghozzá megalapozott, szerzett tekintélye. És hát legyen képes mindig megújítania magát. — Kérem, beszéljen az alegység mindennapi életéről! — Napról napra célunk felfrissíteni az ismereteket. Felsőbb szervünktől rendszeresen megkapjuk a tananyagot, mondjam az iskola, a pedagógus nyelvén:, a tanmenetet. Ezt én úgy fogom fel: ez egy irányéit, amelyet a magunk helyi viszonyainak megfelelően, értelemszerűen kell felhasználni. A mi feladatunk az átfogó egészből a számunkra legfontosabbakat kiemelni, feladatunk — ha szükséges — a kapott tananyag kiegészítése is. Évente megtartjuk a közös zárógyakorlatunkat, természetesen. Uj módszerrel — Hamar megunom az egyformaságot. Tavaly, gondoltam, felborítom a rendet. A hagyományos zárófoglalkozás ugye az, hogy kivonulunk a sportpályára, úgynevezett kárterületet alakítunk ki és mentünk. Rendszerint a szomszédos községek alakulataival közösen. Ezekre a foglalkozásokra meg szoktuk hívni a községek, üzemek, gazdaságok vezetőit is. Tavaly benn maradtunk az iskolában és zárókérdések alapján, forgószín- padszerűen három alegység, má6-más körzeti orvos előtt adott számot tudásáról. Gondoltam lássák az előadók, a felkészítők a másik csapat tudását is. Elég sok vita volt ekörül a módszer körül... Jöjjenek közénk — Nemcsak az ismereteinket, hanem a személyi állományt is felfrissítjük, sokan például elköltözne^, kell az utánpótlás. Az idén elmentem a termelőszövetkezetbe. Ma már a mezőgazdaságban is egyre több a gép és a tsz-nek sok melléküzeme, „veszélyes” üzeme van. Mondtam: adjanak embert és mi ingyen és bérmentve képezzük őket az elsősegélynyújtásra. Tudásukat — bár ne kerüljön rá a sor — a nap minden percében alkalmazhatják. A jelentkezők kiválasztásánál még arra is vigyáztunk, hogy minden műszakból legyen egy-egy. Fontos, hogy az alakulatokban olyanok is tevékenykedjenek, akik a civil életben tömegekkel vannak kapcsolatban, például a bölcsődében, óvodában, iskolában dolgozók. Tizenvala- hány elsősegélynyújtó állomás van a nagyközség i területén, vezetői is jöjjenek közénk, a korszerű ismeretekre nekik is naponta szükségük lehet. Dereeán Gábor — a négy fős csoportokban — néha parázs vitá alakult ki, s a döntés előtt, amely végül is megalapozott, logikus elhatározás megfogalmazásához vezetett. A csoportok lelkiismeretességét, érdeklődését mutatta, hogy a kissé terjedelmesre méretezett feladat megoldását nem hagyták abba, a hivatalos napi tanulási idő lejártakor sem. Másnap a feladat kollektív megoldásánál a vita tovább folytatódott. Ha nem is volt minden terv hibátlan, ha hiányzott is még néhol a rutin, a polgári védelem parancsnokainak és törzspa- rancsnokamak a feltételezett helyzetben lelkiismeretességből és felelősségtudatból kitűnőre vizsgáztak. Ami nehezíti a munkát Ugyanilyen, lelkiismeretesen, eredményesen hajtották végre a járási és városi szolgáltatóparancsnokságaink is a feladatukat a Lajosforrásnál megtartott többnapos kiképzésen. A fejlődést elismerve azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy a polgári védelmi munka vállalatainknál és szövetkezeteinknél nem könnyű és nem problémamentes. Területünkön nincsenek például függetlenített törzsparancsnokok, akiknek kizárólagos feladata a polgári védelmi tevékenység irányítása. A jelenlegi törzsparancsnokok feladataikat egyéb munkájuk mellett látják el. A dolgozók sem minden helyen értik még meg a polgári védelem szerepét, szükségességét. Ez is nehezíti a törzsparancsnokok munkáját, csakúgy, mint a munkaerő-vándorlás, mely károsan hat a polgári védelem szervezettségére is. A ki- és belépő dolgozók figyelemmel kísérése sem könnyű. Egyre több vállalatunknál és szövetkezetünknél, ezért vezették be, hogy a belépéskor és kilépéskor is jelentkezni kell a dolgozónak — egyebek között — az üzemi polgári védelmi parancsnokság nyilvántartójánál is. A felkészültség vizsgálata Idei legfontosabb feladatunk a parancsnoki és beosztott állomány felkészültségének lemérése, annak megállapítása, hogy elsajátították-e azokat az ismereteket, amelyek képessé teszik őket a rendkívüli körülmények között az élet és az anyagi javak mentésére, mentesítésére. A üzemi parancsnokok munkájának megkönnyítését szolgálja az ipari osztály által összeállított útmutatói, A polgári védelem idén ünnepli 25. évfordulóját. A jubileum jegyében rendezzük meg a szakmunkástanulók megyei honvédelmi és polgári védelmi versenyét, a vegyivédelmi szakszolgálat, valamint az üzemek önvédelmi szerveinek vetélkedőjét is. Harangozó Lajos a vegyvédelmi szakszolgálat mesvei törzsoarancsnoka Újabb szakasz a fejlődésben További korszerű alapokon A Minisztertanács új határozatot hozott a polgári védelemről A Minisztertanács 1974. évi december hó 6-i ülésén — a honvédelmi miniszter előterjesztésére 2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. szám alatt új, alapvető jogszabályt fogadott el a polgári védelemről. ) Az új jogszabály, a kihirdetésével egyidejűleg kiadott 4/1974. (XII. 11.) HM számú végrehajtási rendelettel együtt, a polgári védelemről szóló 2002/1966. (I. 23.) Korm. számú határozat és a végrehajtására kiadott miniszteri rendelkezések helyébe lépve a támadófegyverek hatásai elleni polgári védelmi felkészülés, illetőleg védekezés további korszerű alapjait rakja le. Az új szabályozás a fegyveres küzdelem és a védekezés, továbbá a gazdaságirányítás és a tanácsrendszer általános fejlődését figyelembe véve továbbfejleszti a mintegy tíz évr vei ezelőtt a 2002/1966. (I. 23.) Korm. számú határozatban rögzített elveket, a polgári védelem rendszerét. Ezáltal — legalábbis a polgári védelmi igazgatást és annak jogi szabályozottságát tekintve — újabb szakaszt nyit meg a fejlődés folyamatában. Normatíva is A Minisztertanács határozata — a polgári védelem meglevő alapjaira épülve — a perspektivikus jelentősége mellett a korábbi, túlnyomó- részt keresztszerű szabályozáson túlmenően, több vonatkozásban normatív jelleggel szabályozza a polgári védelem irányításának és működésének rendjét, az országos irányító szervektől a végrehajtásban érintett legalsóbb szintű polgári szervekig, nevezetesen egészen a községi tanácsi szervekig, a szövetkezetekig stb. Meghatározza — az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésének és a hatáskörök decentralizálásának elvét követve — az említett szervek vezetőinek polgári védelmi feladatkörét és felelősségét, szélesíti a tanácsi szervek polgári védelmi hatósági jogkörét, és növeli — az ágazati irányítás és a szervezeti felügyelet elvének tiszteletben tartásával — azok hatáskörét, a működési területükön levő vállalatok, szövetkezetek stb. felett. Hatáskörök es felelősségek 1 A határozat „Általános rendelkezések” című része lényegében a jogszabály hatályáról, a polgári védelem korszerű fogalmáról, céljáról, az ország államigazgatási és gazdasági szervezetéhez való igazodásáról, valamint a honvédelem rendszerében való megszervezésének és fejlesztésének posz- tulátumáról szól. Annak ellenére, hogy rendelkezései — bár közvetke az állampolgárokat is érintik — elsősorban a különböző polgári szervekhez szólnak, és vonatkoznak a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre is. Mindez egyértelműen kitűnik a jogszabály bevezető rendelkezéséből (1) pont, amely szerint a polgári védelem az állami (költségvetési, tanácsi) szervek, az állami, a tanácsi és szövetkezeti vállalatok, a szövetkezetek és mindezek társulásai, a szövetkezetek érdekvédelmi szervei, továbbá a társadalmi szervezetek irányító szervei (a továbbiakban együtt: polgári szervek), valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és a lakosság közreműködésével valósul meg. Ez másképpen azt jelenti, hogy a polgári védelemmel kapcsolatosan minden egyes nr>!ffári c7.ervre számos fel* adat, ezekhez kapcsolódóan hatáskör, illetőleg hatósági jogkör és mindezek révén megfelelő jogi felelősség hárul. Ez a jogkör, illetőleg felelősség — amint a határozat rendelkezéseiből kitűnik — mindenütt a szerv vezetőjét (miniszter, vezérigazgató, tanácselnök, szövetkezet elnöke, hivatalvezető stb.) érinti, illetőleg terheli. Először szerepel Ezt követően a határozat kimondja, hogy a polgári védelem — a honvédelem részeként — az élet és az anyagi javak támadófegyverek hatása elleni védelmét, valamint az elemi csapások, az ipari és az egyéb katasztrófák elhárításában való közreműködést szolgáló intézkedések, továbbá az azok alapján állami, társadalmi és egyéni erővel megvalósuló védekezés rendszere. Meghatározása több új — a polgári védelmi jogalkotásban eddig ismeretlen — elemet tartalmaz. így pl. a katasztrófa-védelemben való közreműködést, az állami, társadalmi és egyéni erő szerepét. Hasonlóan új elemek jelentkeznek a polgári védelem felkészülési és védekezési, illetőleg mentési időszakaszra tagolt céljának meghatározásában is. A határozat „A polgári védelmi feladatok” (II. fejezet) című részében a polgári védelmi feladatokat és azok tagozódását, illetőleg rendszerét tartalmazza. Ezeket a védelmi rendszer egyes alágazatainak, illetőleg szakterületeinek kialakításával végbement, bár befejezettnek még korántsem tekinthető polarizációt figyelembe véve határozza meg, és csoportosítja. Ennek keretében — a szocialista jogra jellemző humanizmus szem előtt tartásával — elsőként a lakosság és a polgári szervek felkészítésével, illetőleg közvetlen védelmével, azt követően a lét- fenntartáshoz szükséges és az egyéb anyagi javak, valamint a termelés, az infrastruktúra stb. védelmével, majd a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben szükséges felderítéssel, mentéssel, mentesítéssel stb ... ezután — a polgári védelmi igazgatás keretében jogszabály-alkalmazásunkban első ízben — az elemi csapásokkal, az ipari és egyéb katasztrófákkal kapcsolatos közreműködéssel, végül a polgári védelem háború idején való operatív vezetésével kapcsolatos feladatot, illetőleg feladatcsoportot sorolja fel. Önvédelmi és hatósági jelleg A határozatnak rendkívüli jelentőségű az a rendelkezése, amely szerint a feladatok — a végrehajtás szervezése, irányítása és megvalósítása szempontjából — önvédelmi, illetőleg hatósági jellegűek. a) az önvédelmi jellegű feladatokat a lakosság helyi, illetőleg egyéni tevékenységével, továbbá az egyes vállalatok, intézmények stb. tekintetében azok hatáskörében, b) a hatósági feladatokat — területvédelmi jelleggel — a miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) irányításával és a tanácsi szervek rendelkezései alapján, az egyes területi igazgatási egységek (község, város, járás, megye stb.) átfogó védelme érdekében kell megvalósítani. Ennek megfelelően az önvédelmi jellegű feladatok ellátása az állampolgárok, illetőleg a polgári szervek saját, illetőleg közvetlen védelmét jelenti, beleértve ebbe természetesen a védekezésen felül az önsegélyt és az önmentést is, és az a helyi jellegű igények alapján jelentkező polgári védelmi feladatok végrehajtásával valósul meg. Ezzel szemben a hatósági jellegű védelem az önvédelem körét meghaladó védekezést, mentést, mentesítést jelenti, alapvetően az egyes területi igazgatási egységek (község, város stb.) védelmét szolgálja, döntően a tanácsi szervek hatáskörében, és ami a legfontosabb, az államigazgatási munka módszereivel, illetőleg eszközeivel — de a szervezeti felügyeletet ellátó minisztérium általános és az ágazati felügyeletet ellátó minisztérium szakirányítása mellett — az érintett igazgatási egység területén levő üzemek, intézmények stb. szerveinek közös, összehangolt tevékenységével és a tanácsi szervek operatív irányításával valósul meg. A továbbiakban a Minisztertanács határozata a polgári védelem irányítását, az anyagi, pénzügyi ellátás és beruházás rendjét szabályozza, végezetül vegyes rendelkezésekkel zárul. Dr. Szalay László