Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
,POLGÁRI VEDELEM 3 Alapvető feladat: a sebesiiltszállítás Az Idei felméréseken a szakszolgálati alakulatok beosztottai gyakorlati foglalkozáson adnak számot a több éves kiképzés során szerzett ismeretek elsajátításáról. Az egészségügyi szakszolgálati alakulatok tagjainak alapvető feladata a sebesültek ellátása mellett a szabályos szállításuk. Képünkön: monori járási alegység zárógyakorlatán ez utóbbi mozzanatot gyakorolják. Bővülő ismeretek - változó szemlélet Polgári védelem a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál Hogyan illeszkedik be egy állami vállalat napi életébe a polgári védelmi tevékenység? Látszatra nem könnyű a válasz e kérdésre. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat polgári védelmi törzsparancsnokát, Antal Istvánt kértem arra, hogy mutassa be a vállalatnál folyó polgári védelmi munkát. Első helyen: a műszaki mentők — Polgári védelmi alakulatunknak más a teendője békében és más háborúban. Békében elsősorban elemi csapás esetén állunk munkába. Egységeink mentő és mentesítő feladatokat látnak el. — A vállalat dolgozói milyen arányban érdekeltek a polgári védelem sokrétű munkájában? — Pontossági sorrendet véve alapul, első helyen mindenképpen a műszaki mentő szakszolgálatról kell szót ejtenem. Ezenkívül működnek még önvédelmi alegységek felelősi hálózattál. A többi dolgozó, aki a fenti polgári véÉvek munkája a felmérések tükrében Takács Ferenc alezredes, megyei törzsparancsnok az idei feladatokról Az idén a több éves felkészítési időszak záróévében jelentős feladatok hárulnak Pest megye polgári védelmére is. Lezárult az elmúlt kiképzési évi értékelése, tapasztalatainak összegezése, megszülettek, konkrétizúlódtak a jelen időszakra vonatkozó tervek, elképzelések. Az eredményekről, s az idei tennivalókról beszélgettünk Takács Ferenc alezredessel a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnokával. — A jelenlegi időszak feladatai előtt, kérem összegezze az elmúlt kiképzési év tapasztalatait. — A megyei szakszolgálatparancsnokságok törzsei — a megyei tanács osztályai — alapjában reálisan tervezték és lelkiismeretesen szervezték meg, illetve hajtották végre az irányításuk alá tartozó szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok, valarrtint a tanácsi vállalatok és intézmények önvédelmi szervezeteinek szakkiképzését. Különösen kiemelkedő eredményeket könyvelhet el a megyei vegyi védelmi szakszolgálat-parancsnokság (ipari osztály) és a megyei egészségügyi szakszolgálati alakulatok parancsnoksága (egészségügyi osztály) törzse, valamint a ceglédi, daba- si, monori járási polgári védelmi parancsnokság. A megyei kiképzési tervet megfelelő szinten teljesítettük. Elmaradás mutatkozik ugyanis a megyei állat- és növényvédelmi szakszolgálat és a tsz-ek önvédelmi alegységeinek felkészítésében — mindenekelőtt a tavalyi katasztrófális időjárási viszonyok, az elhúzódó betakarítás miatt — ugyanígy Vác város és járás területén. — Az elmondottakból az következik, hogy az idei tennivalókat az elmulasztottak pótlása tovább gyarapítja. — Az országos hatóságok, valamint a megye polgári védelmi parancsnokának — a megyei tanács elnökének — utasítása szerint 1975. június 30-ig be kell fejezni a kiképzéseket minden szinten, az erőket a parancsnoki törzs- foglalkozásokra, az üzemi törzsgyakorlatokra koncentrálva. Ugyanakkor az említett irányító szerveknek a tavalyról elmaradt foglalkozásokat is le keli bonyolítani. E munka valóban nagy erőfeszítést követel, viszont nem tűr további 'halasztást, mert ez az alapja a felkészülésnek, az idén várható megyei irányítású több fokozatú törzsvezetési gyakorlatra, melyen részt vesznek a szakszolgálatok, szak- szolgálati alakulatok és önvédelmi egységek is. — A gyakorlatokon kívül — a terveknek megfelelően — mérlegre kerülnek az idén, a négyéves felkészítési tevékenység eredményei is. Vizsgázniuk kell az eddig tanultakból a parancsnokoknak és beosztottaknak egyaránt. Mi lesz ennek a lényege? — Tulajdonképpen nem a hagyományos értelemben vett vizsgáztatásról van szó. A felmérés kifejezés inkább fedi a feladat tartalmát. Ennek során azt állapítjuk meg, hogy az állomány ismeretei és jártassága megfelel-e a kiképzési programban előírt követelményeknek az általános polgári védelmi tudnivalók, valamint a szakkiképzés témaköreiben. A parancsnokok — megyei, járási üzemi szinten összevon-' va — szóban és írásban adnak számot tudásukról, az alegységek beosztottai pedig gyakorlati foglalkozás keretében bizonyítják, hogy elsajátították tennivalóikat. Meg kell jegyeznem — márcsak azért is, hogy az indokolatlan vizsgadrukkot elkerüljük — nem célunk az emberek minél nehezebb feladatok elé állítása a felmérések alkalmával. Mindenkinek csak arról kell számot adnia, ami adott esetben funkciója ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Aki pedig a követelményeknek megfelel, kiképzettnek nyilvánítjuk, s a jövőben már nem kell oktatásra járnia, csupán — bizonyos időközönként — gyakorlatokon kell résztven- nie. M. J. delmi alakulatokban nem szerepel, az is elsajátítja legalább az általános, alapvetően fontos polgári védelmi ismereteket. Háborús időszak — elméletben — Nyilvánvalóan kitűnik már az eddig elmondottakból is, hogy a munka dandárja a műszaki mentő szakszolgálat embereire hárul. Miből áll a felkészítésük? — A képzés és továbbképzés rendszere a lépcsőzetes ismeretátadáson alapul. Ezen elv figyelembe vételével tartotta felettes hatóságunk — az Építési és Városfejlesztési Minisztérium — az egyes vállalatoknál működő polgári védelmi alakulatok egységparancsnokainak és helyetteseinek kétnapos, összevont képzését, 1974-ben, Siófokon. Itt, vállalatunk polgári védelmi alakulatát heten képviseltük. A felkészülés idején elméletileg háborús időszakba léptünk. A parancsnokoknak térkép segítségével önálló tervet kellett készíteniük, mely útvonalon közelítik meg a térképen megjelölt objektumot, továbbá, hogyan tudják minél hatékonyabban végrehajtani a mentési munkálatokat? A kétnapos képzésen szerzett ismeretek birtokában a parancsnokok tizenkét órás oktatásban részesítették az alegységparancsnokokat. Az alegységparancsnokok nyolcórás, már differenciált képzést adtak beosztottjaiknak annak megfelelően, hogy mentesítő, állagmegóvó, közműhelyreállító vagy éppen a romeltakarító csoport tagjairól volt szó. Felmérés októberig — A tavalyi oktatás hogyan illeszkedik a polgári védelem folyamatos kiképzési rendszerébe? — Szerves egységet alkot a négyéves kiképzési tematikával. Foglalkoztunk az alegységparancsnoki munka tartalmával és sorrendjével, az alkalmazási készenlétbe helyezéssel és formáival, a mentő és mentesítő munkák megszervezésével, a mentő és mentesítő erők váltásának és kivonásának megszervezésével, hogy csak néhányat említsek. Ez a négyéves ciklus egyébként az idén fejeződik be, az ismeretszerzés hatásfokát alakulatunk minden tagjának bevonásával októberig felmérjük. — Az önvédelmi alegység kiképzése mennyiben különbözik a műszaki mentő szak- szolgálati alakulatétól? — Az elméleti képzést együtt kapja mindkét szakcsoport. Mivel a gyakorlatban más és más az igény az egyes szakcsoportokkal szemben, azért a felkészülésnek is ehhez kell alkalmazkodnia. Ismeretbővítés — tudatosodás — Hosszú évek felelős beosztásaira visszatekintve hogyan látja: változik-e a polgári védelemről alkotott vélemény a dolgozók körében? — Alapvető szemléletbeli formálódást tapasztalok az utóbbi egy-két esztendőben Eddig ugyanis még a szervezet tagjai közül is sokan fe lesleges időpocsékolásnak tartották a polgári védelmi munkát. Az állandó ismeretbővítés számlájára írom azt a tudatosodást amely ma már a dolgozók nagy részét jellemzi. Remélem, ez a folyamat 1975- ben is tovább fog tartani. J. K. Helikopter — mentesítéshez A korszerű mezőgazdaság egyre gyakoribb munkaeszköze a repülőgép és a helikopter. A gépmadarak azonban nemcsak a növényvédelmi munkákban, a műtrágyaszórásban segíthetnek: rendkívüli helyzetben területmentesítési feladatokat látnak el. Képünkön a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálatának egyik helikoptere polgári védelmi gyakorlaton. A ciklus záróeszte Felkészítési feladataink 1975-ben Milyen tennivalók várnak a polgári védelemre az idén? — ez volt az alapkérdése az első törzsértekezletnek. Ahhoz, hogy a választ egyértelműen megadjuk, célszerű tisztázni az 1975-ös év helyét és szerepét a polgári védelmi felkészülési rendszerben. Mint minden oktatási folyamat, a polgári védelmi felkészítés is több éves ciklusokat fog át. A szükséges ismeretanyagot a felkészítésibe bevontak több év alatt sajátítják el. Rendszerünkben egy- egy ciklus általában öt * évig tart és naptárilag azonos a népgazdasági ötéves tervek beosztásával. Az 1975-ös év tehát a jelenlegi ciklus záróesztendeje, egy felkészítési folyamat utolsó esztendeje is. Cikkünk terjedelme nem teszi lehetővé az összes felkészítési ágazat részletes elemzését, ezért a legnagyobb, a legtöbb embert érintő terület problémáit és feladatait részletezzük: a dolgozók differenciált felkészítésének tennivalóit. Ez utóbbi gyakorlatilag minden munkaviszonyban álló embert érint, akár üzemekben, termelőszövetkezetekben, akár hivatalokban, illetve kuRENDEZVENYMÉRLEG Tízezrek látták a kiállítást Idén: vefélkedők az iskolákban, üzemekben A korábbiakhoz hasonlóan tavaly is nagy sikerű polgári védelmi rendezvényeket tartottak megyeszerte. A bemutatók, vetélkedők, filmnapok is hozzájárultak ahhoz, hogy Pest megye lakossága is megismerje a polgári védelem helyét, szerepét az ország védelmi rendszerében, képet alkothasson azokról a tennivalókról, melyek rendkívüli helyzetben a veszteségek csökkentését, a túlélést szolgálják. A 30 tablóból és 20 makettből álló vándorkiállítást a megye 25 városában és községében több tízezer látogató tekintette meg. Sok ezer nézője és résztvevője volt a különböző polgári védelmi szakalegységek bemutatóinak is, ugyanígy az általános és középiskolások, valamint a szakmunkástanulók vetélkedőinek. Az idén is terveznek hasonló eseményeket. A megye minden járásában rendeznek pv-filmnapokat, s tovább folytatja vándorútját a felújított, korszerűsített kiállítás is. Honvédelmi napok lesznek Dobáson és Monoron. Dunaharasz- tin kerül sor ismét a középiskolások elsősegélynyújtó versenyére, Gödöllőn rendezik a megyei ifjúgárda szemlét. Folytatódik az általános és középiskolákban a honvédelmi, polgári vetélkedők sora. Az idén az üzemekben is tartanak hasonló rendezvényeket, így például a solymári PEV- DX gyáregységben, a Mechanikai Művek abonyi telepén és a maglódi vasipari ktsz-ben. tatóintézetben dolgozik. A felkészítés célja: minden dolgozó képes legyen egy békebeli természeti, ipari vagy egy háborús katasztrófa-helyzetben önmagát, családját, munkatársait, továbbá termelőeszközét, a nyersanyagot, a félkész-, illetve készterméket védeni, menteni, mentesíteni, és nem utolsósorban tudjon ilyen katasztrófa-helyzetben termelni. Több, egymásra épülő ütemre bontott e cél megvalósítására a felkészítés. Első ütemként mindenkinek meg kellett ismerni a várható katasztrófa-helyzetek jellemzőit, a riasztási jeleket, az egyének feladatait a riasztás után, a védőeszközök használatát, az ön- és kölcsönös segélynyújtás szabályait, fogasait, az életvédelmi létesítmények elfoglalásának rendjét, és a magatartási szabályokat, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A második ütem volt a felkészítés nehezebb lépcsőfoka. Itt már nem mindenki részére azonos ismereteket kellett oktatni, hanem egyedit, az adott vállalat, szövetkezet, intézmény testére szabottakat. Értelemszerűen egy vasesztergályos védelmi és termelési feladatai mások lesznek adott esetben, például a Pestvidéki Gépgyárban, mint egy mező- gazdasági termelőszövetkezet gépjavító állomásán. Tehát szinte üzemenként más és más ismereteket kell a dolgozóknak elsajátítani. És itt kezdődnek 1975. problémái és feladatai. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint amíg az általános felkészítést szinte kivétel nélkül mindenütt, 1973 végére, 1974 elejére eredményesei) végrehajtották, addig az úgynevezett „differenciált” felkészítéssel már korántsem állunk ilyen jól. A differenciált felkészítés feladatait két évre elosztva, 1974—75-ben kell megoldani. Legtöbb üzem, így például a minisztériumi irányítási üzemek, illetve a belkereskedelmi vállalatok szinte kivétel nélkül időarányosan elosztva oktattak, így most már a felkészítés végén állnak. A zárás és az igazolványok kiosztása van csak hátra. Korántsem ilyen jó a helyzet a különböző mezőgazdasági és ipari szövetkezeteknél, egykét tanácsi vállalatnál, illetve egy-két hivatalnál. Nagy a lemaradás. Megjegyezzük, most még nincs késő. A hátrányt be lehet és be kell hozni. Csupán a megoldás lesz így nehezebb. Miben látjuk a problémák gyökerét? Az általános felkészítés viszonylag egyszerű volt. Néhány jól képzett előadó, szemléltető eszköz felvonultatásával ezzel sikeresen megbirkóztak az illetékesek. A differenciált felkészítés már jóval több ■szervezést igények Nem lehet és nem is szabad külső előadókra bízni. A gazdasági, hivatali vezetőknek kell személyesen intézkedni és meghatározni a feladatokat. Nekik, illetve a művezetőknek, brigádvezetőknek kidolgozni a tananyagot és megtartani a foglalkozásokat. Egy külső előadó, legyen az bármilyen kitűnő szakember is — nem ismeri annyira az adott szövetkezetei vagy hivatalt, hogy a vázolt követelményeknek megfelelő foglalkozást tudjon tartani. A differenciált felkészítés lényege: a tananyagnak konkrétnak, az adott munkahely, üzem, iroda várható feladataihoz szabottnak kell lennie. Ilyen tananyagot meg csak az tud készíteni, aki ismeri az üzem termelési feladatait, a termelés technológiáját, a termelő- eszközöket és így tovább. Ezt egyetlen igazgató, főmérnök és egyetlen művezető, brigádvezető sem adhatja ki albérletbe. Márcsak azért sem, mert egy adott, esetleges katasztrófa-helyzetben is neki kell a termelést, a védelmet, vagy a mentést, mentesítést vezetni, Személyesen felel mindenért. „Az üzem vezetője (igazgató, hivatalvezető, szövetkezeti elnök) szervezi és irányítja az üzemre háruló polgári védelmi feladatok végrehajtását”... írja elő a vonatkozó kormány- rendelet. Az 19/5-OS GV feladata tehát egyrészt, ahol a felkészítés eddig, tervszerűen folyt, ütemterv szerint befejezni és az igazolványok kiosztásával" lezárni. Ahol meg lemaradás van, gyors ütemben felmérni a tényleges helyzetet. Az adott irányelvek, utasítások, útmutatók alapján elkészíteni a szükséges tananyagot és megtartani a foglalkozásokat. A termelési feladatokkal párhuzamosan, azokat nem gátolva kell végrehajtani a differenciált felkészítést. Nem könnyű feladat De eredményes végrehajtása, az ország védelme szempontjából nélkülözhetetlen. Rataky Iván
