Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

' i i AZ. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 51. SZÄM ARA 80 FILLER 1975. MÁRCIUS 1., SZOMBAT __________________________|__________________________________________________ PE ST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megyei küldöttértekezlet Ma, szombaton reggel 9 órára hívta össze az MSZMP Pest megyei Bizottsága a megye kommunista küldötteinek értekezletét. A megyei küldöttértekezlet szombaton és vasárnap Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen tanácskozik. A küldöttértekezlet napirendjén szerepel: A Pest megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta O végzett munkáról; " ( állásfoglalás a kongresszusi irányelvek és az MSZMP szervezeti szabályzat tervezethez. Előadó: Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. O A megyei pártbizottság tagjainak és az MSZMP XI. kongresszu­sa küldötteinek megválasztása. A ma kezdődő pártértekezlet hóna­pok óta tartó esőm ínysorozat megyei záró aktusa. A beszámo­ló, valamint vezetőségválasztó taggyű­lések, a járási, városi pár tértek ezl e tek után itt találkoznak Pest megye több mint 41 ezer párttagjának képviselői, hogy a párt XI. kongresszusa előkészí­téseként fölmérjék a X. kongresszus óta eltelt esztendők eredményeit és gondjait, állást foglaljanak a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről, a szervezeti szabályzat módosításáról. Felelősségteljes megbízatás! Hiszen 1970 novembere, a párt X. kongresz- szusa óta 51 hónap telit el. Országépí- tósben. megyegyarapításban nagy idő, telve küzdelmekkel, sikereikkel, erőfe­szítéssel, s gondokban sem szűkölköd­ve. A hangsúly azon van, hogy a me­gye kommunistáinak cselekvési egysé­ge erősödött ezekben az esztendőkben, mind tudatosabb képviselői és végre­hajtói a párt politikájának. Joggal ál­lapítja meg az MSZMP Pest megyei Bizottságának jelentése — amelyet a pártértekezlet küldöttei előzetesen írásban megkaptak —, hogy „erősö­dött, gyarapodott megyénk gazdasága, társadalmi, művelődési helyzete. A ki­egyensúlyozott, nyugodt politikai lég­kör megfelelő alapot teremtett a mun­kához. Tovább erősödött a közösségi szemlélet, magatartás, a pártunk iránti politilcai bizalom, s erősödött társadal­mi életünk, szocialista építésünk alap­ja: ,a munkáshatalom, a rrmmkás-pa- raszt szövetség. A szocializmus maga­sabb szintű építésében határozottan számíthatunk az ipari, mezőgazdasági termelésben, a szellemi, hivatali mun­kában helytálló dolgozók tömegeire.” em kíséreljük meg e cikk kereté- ■ ben az összegezést, hiszen éle­tünk valamennyi területén tete­mes volt a fejlődés, akár az ipari ter­melést, akár az oktatásügyet nézzük. Csupán néhány fontos vonás, jellemző tény megmutatásával kívánjuk érzé- keltetni a párt X. kongresszusa hatá­rozatainak érvényesülését. Döntőnek tarthatjuk, hogy — amint azt a már idézett jelentés megállapítja — „a X. kongresszus óta a megyei pártbizott­ság, a pártszervezetek agitációs, pro­paganda- és művelődéspolitikai tevé­kenysége fejlődött, átfogóbb és szerve­zettebb lett. Céltudatosabban segítette politikai, társadalmi és gazdasági cél­jaink megvalósítását. Széles körben terjesztette a marxista—leninista esz­méket. ismertette és magyarázta a pártszervek határozatait, mozgósított a végrehajtásra. A pártszervezetek poli­tikai munkájukban jobban hasznosí­tották a közvéleményről, a közhangu­latról nyert információikat”. Ez elengedhetetlen alapja volt an­nak, hogy a dolgozó tömegek a, me­gyében ne egyszerű végrehajtói, ha­nem alkotó alkalmazói legyenek a po­litikának, értékeljék a teendők fon­tosságát, értsék sorrendjüket.. .Nincs semmi túlzás abban, ha azt állítjuk; e tudati fejlődés nélkül aligha lehetett volna elérni a termelésben! eredmé­nyeket, a települések gyarapodását, az életszínvonal folyamatos emelkedését. A megye gazdaságának dinamikus fej­lődésében nemcsak a pénzbeni, dologi javak nagyobb tömege játszott közre, hanem a munkálkodó ember nagyobb céltudatossága úgyszintén. E kettős kötődés vált a forrásává az ipari ter­melés esztendönkénti 6,8 százalékos növekedésének, a mezőgazdasági üze­mek árbevétele megkétszereződésének 1970 és 1974 között. T artós folyamattá sikerült tenni a termelés növelése mellett a ter­melékenység emelkedését, az új gyártmányok arányának javítását, a mezőgazdaságban a korszerű technika, az iparszerű termelési rendszerek el­terjesztését. Ezek és a hasonló tények azt igazolják, hogy a megye gazdasági élete egészséges irányban fejlődik, összhangban áll a népgazdasági felada­tokkal, megvalósítója a társadalmi ér­dekeknek. Ez forrása, s egyben bizto­sítéka is volt annak, hogy a megye lakosságának életszínvonala folyama­tosan javult, mind a pénzbeni jövedel­mek, mind a társadalmi juttatások négy esztendő alatt lényegesen növe­kedtek. Érdemes ez utóbbinál kissé elidőz­ni, hiszen végső, soron minden tevé- keríység célja, értelme a dolgozó em­ber hétköznapjainak könnyítése. Va­jon ki kételkedhetnék abban, hogy például a közművesítésre fordított egymilliárd forint — ami az eredetileg tervezett összegnek a háromszorosa — családok tízezreinek napi életét tette egyszerűbbé, kényelmesebbé?! Ki be­csülhetné le — az összetétel módosulá­sa, a tanácsi bérlakások kisebb száma ellenére — az öt esztendő alatt felépü­lő 36 ezer új otthon jelentőségét? Vagy azt, hogy a megyében minden száz szülőnő közül 99-en intézetben, kor­szerű körülmények között hozzák vi­lágra gyermeküket? P éldák ezek, s az írásos jelentésből — napi életünkből — hasonló­kat seregével említhetnénk. Ügy véljük, e helyen nincs szükség rá, mert elég, ha ki-ki körülnéz szőkébb kör­nyezetében, s tárgyilagos mérleget ké­szít. Ez a jó, ez az igazán meggyőző. Az, hogy nem kell egy-egy eredményt különlegesként fogadni, ünnepelni, ha­nem törvényszerű kísérőként foghatjuk fel azokat mindennapi munkánk, erő­feszítéseink közepette. S ez nemcsak az, anyagi, hanem a szellemi, erkölcsi gyarapodásra is érvényes. Lényeges haladás tanúi lehettünk a közoktatás­ban, a közművelődésben, a tudomá­nyos intézetek tevékenységében. Az itt létrejövő eredményeket nehéz fo­rintokban kifejezni, biztos azonban, hogy a szellemi tőke bővítése semmi­vel sem áll hátrább a tettek rangsorá­ban, mint az anyagi javak gazdagítá­sa. Azt pedig, hogy a tennivalóit sem csekélyek, jól érzékelteti a megyei pártbizottságnak a pártértekezlet elé ( beterjesztett jelentése, amikor a többi között kimondja: „A fejlődés ellenére könyvtári és művelődési otthon intéz­ményhálózatunk elmaradott, jelentős \ részük korszerűtlen. A minimális mű­ködési feltételek hiányában 32 műve­lődési otthon csak ideiglenes jelleggel működik. Nem sikerült lényeges vál­tozást elérni a külterületeken és a ta­nyavilágban élő lakosság művelődési lehetőségei biztosításában. Feszítő gondok jelentkeznek továbbra is a köz­művelődési munka hiányos feltételei miatt az agglomeráció, nagyrészt mun­káslakta településein.” Aki tehát úgy vélné, hogy a megye kommunistáinak képviselői egyszerűen , csak az eredmények summázására gyűltek össze, az alaposan félreértené a tanácskozás célját. Az értékelés, az elemzés e fórum nemes kötelezettsége, eredmények és gondok összevetése, végrehajtott és végrehajtásra váró feladatok mérlegelése. A kommunisták ott vannak az élet minden területén, az 1450 pártálap- szervezet a megyében olyan politikai erő, amelynek meghatározó a jelentő­sége. E politikai erő a X. kongresszus óita még inkább egységessé, szervezet­tebbé vált, alaposabb végrehajtójává a határozatoknak. Nemcsak képviselői, hanem alakítói is voltak a politikának a párttagok, s ebiben lényeges elem, hogy növekedett az alapszervezetek felelőssége, önálló szerepköre, kezde­ményezőkészsége. Sokat mond a párt- szervezetek munkájáról, a párt politi­kájának tekintélyéről és vonzásáról, hogy évente mintegy 1850 új tag ke­rült be a pántba, s ezek 78 százaléka fizikai dolgozó. Az alapszervezeti akti­vitás fokozódása magával hozta a bí­rálat és önbírálat fejlődését, a kritikai szellem erősödését. Ezt főként a párt­csoportok munkájának javulása tük­rözte, e legkisebb kommunista közös­ségekben azok is hallatják hangjukat, akik a néptesebb tanácskozásokon még csak résztvevőkként vannak jelen. S ' okféle teendője volt a kommunis­táknak a legutóbbi években, s mind több segítőre, társra ta­láltak a társadalmi és tömegszerveze­tek, mozgalmak aktivistái körében. Ahogy a tanácsok tevékenységében is érezhetőbbé vált a pártirányítás, úgy a fentebb említett területeken szintén, eredménnyel érvényesült. Bebizonyo­sodott, hogy nem az állandó beavat­kozás a segítség legjobb formája, ha­nem az elvi irányítás, az útmutatás, az adott területen dolgozó kommunisták felelősségének növelése. Fokozottan érvényes ez a tanácsokra, hiszen a la­kosság számára ők a megjelenítői a hatalomnak, az államrendszernek. Ezért hangsúlyozza a megyei pártbi­zottság jelentése: irAz ügyintézés nem tekinthető csupán a hivatali munka részének. Annak következtében, hogy az ügymenet közvetlenül érinti a la­kosságot, gyakran befolyásolja hangu­latát. kedvezően, vagy kedvezőtlenül hat ki érzékenységére, igazságérzetére, mindenképpen politikái kérdés is. Ezért helyeselhetök azok a kezdeményezések, amelyek az ügyintézés egyszerűsítésé­re irányultak.” Az eddig leírtak ízelítőt adtak ab­ból, ml minden szerepel a ma kezdődő tanácskozás napirendjén. Fogalmazha­tunk úgy iis, hogy a megye egész élete a napirend, s bár a küldöttek Óhatat­lanul elsősorban saját munkaterületük szemszögéből vizsgálják a megtett utat, a vélemények összegeződése már a teljességet nyújtja. Meggyőződé­sünk: eredményes esztendőkről szól­nak majd a vita résztvevői, legyenek akár ipari, mezőgazdasági dolgozók, egészségügyiek, pedagógusok vagy mások. A megye egésze, minden lé­nyeges társadalmi alkotóeleme jelen van a pártértekezleten, mert hiszen a kommunisták, akik megválasztották a küldötteket, ott állnak munkatársaik között az ip>ari üzemben, a termelő­szövetkezetben, az iskolai tantestület­ben, a tudományos intézetekben, az üz­letekben, a szállítási vállalatoknál. E sokrétűség az egyik biztosítéka az egységnek, a közös akarat­nak. A másik biztosíték az elvi szilárdság, a politilcai tapasztalat. Sok­szor beszélünk a kollektív bölcsesség­ről, s ennek szemléletes megnyilvánu­lása lehet felelősségtől áthatott vitá­jával, egyértelmű állásfoglalásával a megyei pár t ér tekezl et is. • Ezéht köszöntjük illő tisztelettel, elv­társi szeretettel a megyei pártértekez­let résztvevőit, mindazokat, alak 41 ezer kommunista, s több mint kilenc- százezer Pest megyei lakos minden­napjairól, elért eredményeiről és jö­vendő teendőiről beszélnek majd. Bi­zonyára úgy teszik ezt, hogy átérzik annak igazságát, amit az MfsZMP Pest megyei Bizottsága p*árténtekezjleti je­lentésében az alábbi módon fogalma­zott meg: „Céljaink változatlanul lelkesítőéi:, nagyok. A megye minden lakójának hozzájárulását igénylik. A legfőbb biz­tosíték azonban ezentúl is a már any- nyiszor tanúsított kommunista példa- mutatás, amely a napi munkában, mozgalmunk növekvő erejében mind- inlcább megnyilvánul. Párosulva ez a megye valamennyi dolgozójának segí­tő hozzájárulásával, sikeresen visz ezentúl is előre népünk további fel- emelkedéséhez, a fejlett szocialista tár­sadalomhoz.” Eredményes esztendők Tavaly készült el a Csepel Autógyár egyik legjelentő­sebb bernházása a 22 ezer négyzetméter alapterületű szere­lőcsarnok, amelyben az Ikarus gyárnak készülnek a külön­böző típusú autóbuszalvázak. Piliscsabán az 50 személyes óvodát két évvel ezelőtt, no­vemberben adták át rendeltetésének. A kétmilliós építkezést a lakosság társadalmi munkával, a helybeli állami gazdaság 1 millió forinttal segítette. Két éve üzemel az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezet több mint 300 férőhelyes tehenészeti telepe. Az Istállók a legkorszerűbben felszerelték. A tehenenkénti napi átlag 18 liter tej. Házsorok, utcasorok emelkedtek ki a földből a hajdani kukoricatáblák helyén. Évről évre gazdagodik, szépül a vá­ros, Százhalombatta. Eddig előregyártott elemekből több mint .ezer lakás készült el. Cárdos Katalin és Koppány György felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom