Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

1975. FEBRUÁR 9., VASÁRNAP %Mdím Megkezdődtek Pest megyében a járási és városi pártértekezletek (Nagykőrös küldöttgyűlésén. Szentendre Előnyére változik a művészek városa Beszámoló közben a szentendrei városi pártértekezleten. (Folytatás a 2. oldalról) mint a szervezeti szabályzat módosításával. Az ezekről kialakult vita során, felszólalt: Jámbor Mik­lós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Káló József, a Dózsa Tsz párttit­kára, dr. Kovács Gábor, az Arany János általános iskola igazgatója, Rózsás László, az Arany János gimnázium igazgatója, Nagy Istvánná kon­zervgyári munkás, Bencze Bé­la, a Nagykőrösi Állami Gaz­daság csúcsvezetőségének tit­kára, Verbo Zoltán, az ITV szervizüzem vezetője, Hor­váth Lehel, a HNF városi bi­zottságának elnöke, Felcete József, a Szabadság Tsz el­nöke, Szűcs Zoltán, a váro­si tanács elnöke, Gulyás Sándor, a városi KISZ-bi- zottság titkára, Pacsa János, a városi rendőrkapitányság vezetője, Bujdosó István, a Kossuth Lajos általános isko­la tanára, L ócskái Lajos, a Szabadság Tsz párttitkára, Tanai István, a városi tanács elnökhelyettese, Bodrogi Ist­ván, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, B. Szűcs István a városi egészségügyi pártszer­vezet titkára, Kakuk János sütőipari szakmunkás, Kovács A Pest megyei BM-szervek pártértekezletén — melyen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei végre­hajtó^ bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője — a négyéves munkát elemző írásos beszámolóhoz Takács Jenő, a Pest megyei Rendőr­főkapitányság pártbizottságá­nak titkára fűzött szóbeli ki­egészítést. A pártbizottság jelentésé­ben rámutatott, hogy a Pest megyei Rendőrfőkapitányság, a járási, városi kapitányságok személyi állományának ercfy feszítései, lelkiismeretes mun­kája nyomán a megyében szilárd a közrend és a köz- biztonság. Néhány bűncse­lekmény-kategóriában jelen­tős csökkenés tapasztalha­tó: például az élet, testi ép­ség, nemi erkölcs elleni és a garázda jellegű bűncselek­mények számában. Ugyanak­kor — állapította meg a be­számoló — más területeken gyakoribbá vált a törvények megsértése: nőtt a vagyon elleni bűncselekmények szá­ma. A társadalmi tulajdont sértő bűntettek is jelentős anyagi és erkölcsi kárt okoz­tak a megyében. Fontos tár­sadalmi és jogpolitikai ér­dek, hogy a bűntettek elkö­vetői a lehető legrövidebb Sándor, a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatója A vita során a pártértekez­let 43 tagú pártbizottságot és 14 — a megyei pártérte­kezletre delegált küldöttet választott. Az újonnan meg­választott pártbizottság ez­után megtartotta első tanács­kozását, amelyen első titkár­nak ismét Pásztor Istvánt, titkárnak Hegedűs Lászlót, a párt-végrehaj tóbizottság tag­jainak: Egyedi Dánielt, az állami gazdaság gépműhelyé­nek vezetőjét, Fekete Józse­fet, a Szabadság Tsz elnö­két, ''Halasi Józsefet, a 21-es Volán gépszerelő csoportve­időn belül bíróság előtt felel­jenek tetteikért. Az össze­hangolt rendőri munka ered­ményeként az elmúlt évek­ben csökkent a bűncselek­mények nyomozási időtarta­ma. Javult a megelőző tevé­kenység is. Rendszeresen el­lenőrzik például a társada­lomra veszélyes bűnözőket, kényszerelvonó kezelés kez­deményezésével, rendőri fel­ügyelet alá helyezéssel kap­csolódnak be az alkoholiz­mus elleni küzdelembe. Tovább erősödött a rendőr­ség és a lakosság kapcsolata: az állampolgárok nemegy­szer jelentős segítséget nyúj­tanak a bűnüldöző szervek munkájához. Számottevően növekedett az elmúlt néhány évben a megye útjainak forgal­ma, ennek ellenére — ezzél arányosan — nem sokasodtak a közúti balesetek — állapí­totta meg a továbbiakban a beszámoló. Ez a rendőrség tervszerű tevékenységének és a jelentős társadalmi támo­gatásnak köszönhető. Ez utóbbi hatékony fórumai a megyei, a járási és a városi közlekedésbiztonsági taná­csok. Amint a megyei párt-vég­rehajtóbizottság is megállapí­totta — idézte a beszámoló zetőjét, Hegedűs Lászlót, a városi pártbizottság titká­rát, Kocsis Jánosnét, a DÉ- MÁSZ közgazdászát, Kovács Sándort, a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatóját, Prota- popov Viktornét, a konzerv­gyár munkásnőjét, Rózsás Lászlót, az Arany János gim­názium igazgatóját, Suba Tibort, az ITV műszerész cso­portvezetőjét és Szűcs Zol­tánt, a városi tanács elnö­két választották meg. Az öttagú fegyelmi bizott­ság elnöke: Harsányt László­vá, a konzervgyár személy­zeti vezetője lett. K. Gy. A. — a megyei BM-szervek párt- bizottsága és a hozzá tartozó alapszervezetek végrehajtot­ták a párt X. kongresszusa határozataiból adódó felada­taikat. A rendőrség kommu­nistái érvényre juttatták munkájuk során a párt irány­elveit, segítették a vezetés munkáját, megfelelően fog­lalkoztak az állomány er­kölcsi, politikai és szakmai felkészültségének emelésével. Tevékenységüket a szocia­lista törvényesség megtar­tása és megtartatása, a párt jó politikai elveinek követ­kezetes érvényre juttatása jellemezte. A beszámoló vitájában fel­szólalt: dr. Szabolcsi József, Lázár József, Sztankó György, Varga György, Bécsi József, Volner István, dr. Honti Já­nos, Tulkán József, Balogh László, Kiss József és Takács Jánosné. A hozzászólásokra Takács Jenő válaszolt, majd a kül­döttek egyhangúlag elfogad­ták a pártbizottság beszámo­lóját és a beterjesztett ha­tározati javaslatot. Répást Jánosnak, a jelölő­bizottság elnökének előter­jesztése alapján a küldött- értekezlet titkos szavazás­sal megválasztotta az új, 31 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezlet öt kül­döttét. Ezt követően a pártbizott­ság Balogh László elnökleté­vel megtartotta első ülését. Az újonnan megválasztott pártbizottság megerősítette megbízatásában Takács Jenő titkárt, és megválasztotta a végrehajtó bizottságba dr. Barta Istvánt, Stadler Gá­bort, dr. Márton Józsefet, Tulkán Józsefet, dr. Juhász Sándort, Koltai Lásziónét, Ta­kács Jánosnét, és Kovács B. Sándort. Az öttagú fegyelmi bizott­ság elnöke: Lóczi István lett. M. J. Az MSZMP szentendrei vá­rosi pártértekezletét az Orszá­gos Vízügyi Hivatal állandó kiállító termében tartották. Részt vett a tanácskozáson Garai Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az Írószövetség titkárhe­lyettese és dr. Simon Pál, a Pest megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja, nehézipa­ri miniszterhelyettes. Az ülést Faragó József al­ezredes, a városi pártbizott­ság tagja, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola tanára nyi­totta meg. Bevezető szavai után Simon János, a városi pártbizottság első titkára ter­jesztette be a pártbizottság négyéves munkájáról készült referátumát, amelyben Szent­endre társadalmi, gazdasági és politikai arculatának vál­tozásairól, fejlődéséről szólt, továbbá beszámolt a X. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Szentendre életében két té­nyező — az ipar és a művé­szet — a meghatározó. A há­rom minisztériumi és két ta­nácsi felügyelet alá tartozó ipari nagyvállalat, a négy ktsz és számos kisebb válla­lat, gyáregység az eltelt idő­szak alatt jelentősen fejlő­dött, csaknem megkétszerez­ték termelésüket: egy milliárd forint értékű terméket gyár­tottak tavaly. A tanácsi ipar nyeresége elérte a 60 millió forintot, 90 százalékkal emel­kedett a szövetkezetek jöve­delme is. A bérszínvonal min­denütt meghaladja az átla­got. Vízügyi Számítóközpont­tal gyarapodott a város ipa­ra, fejlesztették az ÉTI tele­pét, javult a lakossági . szol­gáltatás. Növekedett a pártszerve­zetek irányító szerepe, rend­szeressé vált a gazdasági ve­zetés beszámoltatása, követ­kezetesen figyelemmel kísér­ték a párt szociálpolitiká­jának érvényre jutását. A város fejlődését — a la­kosság ellátását, az idegen- forgalom növekedését — szá­mos adat illusztrálja és mind­ezekben a vállalatok, üze­mek, gyárak munkásainak és a lakosság cselekvő támoga­tásának is nagy része van. A tervciklusban felépül 1375 lakás, új rendelőintézetet ka­pott Szentendre, 200 hellyel bővült az óvodák befogadó- képessége. Előrehaladt a köz­művesítés, új üzletek nyíltak, felépült a bevásárlóközpont. Egy év alatt az 1000 lakosra jutó eladott áruk értéke meghaladja a 18 millió fo­rintot. Megkétszereződött az idegenforgalom. A párt oktatáspolitikáját jól követi a megfelelő kép­zettségű, ideológiailag fejlett pedagógusgárda: 100 száza­lékos a beiskolázás, a 14 éve­sek 91 százaléka tovább­tanul. Sokat lendített a közműve­lődésen, hogy Szentendrére költözött a Pest megyei Mú­zeumok Igazgatósága. A Jó­zsef Attila művelődési köz­pont, a munkásfiatalok íz­lésformálásában, nevelésé­ben ért el kiváló eredménye­ket. Továbbra is megoldat­lan azonban a szentendrei művészek állandó kiállítási terme. A Szentendrei nyár mű­sorpolitikája nagy részben megfelelő, azonban a teátru- mi játékok módosítását java­solják. A művészeti élet irá­nyításában a párt számít a kommunista és a közéletben funkciót vállaló képzőmű­vészekre, a város kulturális életének továbbfejlesztése ér­dekében. Szentendre 18 pártszerve­zetében, 40 pártcsoportjában, tervszerű, rendezett a pártélet, a párttagság befolyása to­vább növekedett a gazdasági és társadalmi elet minden területén. A beszámolót széles körű vita követte, amelyben fel­szólalt: Kazai Barna vezér­őrnagy, a KLKF parancs­noka, Császár Ferenc, a já­rási pártbizottság első titká­ra, Garai Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, Marosvölgyi Lajos, a vá­rosi tanács elnöke, László József városi munkásőrpa- rancsnok, dr. Birktseiner Alf­réd járási-városi vezető­ügyész, Klinyec Gyula, a PFKV nyugdíjas kovácsa, a szentendrei pártbizottság tagja, Nagy István rendőrőr­nagy, a városi-járási rendőr- kapitányság vezetője, Tóth Vincéné, a Pest megyei Építőanyagipari Szövetke­zet munkása, dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei múzeumok igazgatója, Lendér László- né, a Rákóczi általános isko­la igazgatóhelyettese, Greff Gyula, a BVM szentendrei gyá­rának munkása, Mészáros Jó­zsef, a Pest megyei Fémipari Kéziszerszámgyártó Vállalat KISZ-titkára, Turcsányi Im- réné, a papírgyár segédmű-í- vezetője, dr. Lázár Sándor, a körzeti orvosi rendelő or­vosa, Benkovits György vá­rosi KISZ-titkár, Major Béla, a Pannónia terület küldöt­te, Káló Jánosné, a PEVDI- írószergyár munkása, Mar­kó Sándorné, az izbégi lakó­terület küldöttje, Magyari Já­nos, az Ipari Szövetkezet sze­mélyzeti osztályvezetője, Ma­jor Pál, a Volán 20. sz. Vál­lalat szentendrei főnökségé­Mozgalmas időszak kezdő­dött február elsejével a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteiben: május 15-ig újjáválasztják az alapszervezetek tiszt­ségviselőit, értékelik az eltelt, s megha­tározzák a következő mozgal­mi esztendő feladatait; sze­mélyenként is mérlegre te­szik, ki, hogyan végzi munká­ját, s eldöntik, kik kaphatnak tagsági igazolványt, s kiktől válik meg az alapszervezet. A KISZ Központi Bizottsá­ga az elmúlt esztendőben dön­tött az egyéni feladatvállalás és beszámolás rendszerének bevezetéséről, az egy mozgal­mi évre érvényes tagsági iga­zolványról. Ennek megfele­lően a taggyűlésen az ifjú kommunisták ha­tározzák meg: kik azok, akik vállalásaik, megbízatásaik teljesítése, egész éves tevékenységük alapján a következő esztendő­nek vezetője, Bernáth Tibor, a PFKV igazgátójá, Abo- nyi Sándorné, a postahiva­tal vezetője, Vass József, az ÉTI szentendrei telepének igazgatója, valamint László Imre, a PEVDI írószergyárá­nak igazgatója. A beszámolót követő vitá­ban a küldöttértekezlet egyet­értő állást foglalt a Központi Bizottság XI. kongresszusi irányelveiről és a szerveze­ti szabályzat módosításter­vezetéről. Délután a küldöttek meg­választották a 41 tagú párt- bizottságot és a megyei párt­értekezlet 8 küldöttét. A pártbizottság ezután meg­tartotta első ülését, melyen megválasztották a 9 tagú végrehajtó bizottságot, vala­mint a pártbizottság titkára­it. A városi pártbizottság el­ső titkárának Simon Jánost, titkárának Löffler Józsefet választották. A végrehajtó bi­zottság tagjai: Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnö­ké, Faragó József alezredes, Kocsordi Károly, a Móricz Zsigmond gimnázium igaz­gatója, Rózsa Péter szob­rászművész, Nagy Józsefné, a Szentendrei Ipari Szövet­kezet szövőnője, Tóth Vin­céné, a Budapesti Építő­anyagipari Szövetkezet ke­rámiaüzemének raktári mun­kása, Greff Gyula, a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának szak­munkása. Az ugyancsak ez alkalom­mal megválasztott öttagú fe­gyelmi bizottság elnöke Járó Józsefné, a papírgyár sze­mélyzeti vezetője lett. re is tagjai maradhatnak a KISZ-nek, s az új mozgalmi évre érvényes igazolványt kérhetnek. Az egyéves tagsági igazolványok kiadására első ízben most kerül sor — nagy felelősség hárul tehát azokra, akik minősítenek, értékel­nek. Alapkérdés, hogy a KISZ- tag egész munkáját, maga­tartását kell megítélni — ez összehasonlíthatatlanul több, mint pusztán a vállalások, megbízatások teljesítésének számonkérése. Február 1. és május 15. kö­zött minden alapszervezetben két taggyűlést tartanak: az elsőn meghallgatják a ve­zetőség beszámolóját az eltelt esztendőiül, személyenként ér­tékelik a KISZ-tagok munká­ját, s megválasztják az új ve­zetőséget. A második taggyű­lésen megvitatják az alap­szervezet következő esztendő­re szóló akcióprogramját, s ünnepélyesen átadják az új tagkönyveket. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság pártértekczleti vitája. Fotő: Gárdos Katalin és Kopány György Rendörfókapitányság Erősödött a lakosság és a testület kapcsolata H. A. Személyenként értékelik a munkát KISZ-VEZETŐSÉGVÁLASZTÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom