Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

MONOR'VmtEI A P EST M E G Y E f‘H I R LAP K Ü L Ö N K I A D A S A XVII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1975. FEBRUAR 13., CSÜTÖRTÖK Kezdődjék a szépítést mozgalom! Tájékoztató a járási hivatal tavalyi tevékenységéről Kedden a járási hivatal tanácskozótermében ülést tar­tott a megyei tanácsok járási csoportja, amelyen részt vett Kozák Sándorné, az MSZMP monori járási bizottságának titkára, Bata János és Vámos Géza országgyűlési képviselő is. Dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke tartott tájé­koztatót a hivatal 1974. évi tevékenységéről. Az apparátus létszáma ta­valy 58 volt. Huszonhét nő és harmincegy férfi látja el a teendőket, a párttagok száma huszonkettő. Igen érdekes ké­pet mutat a dolgozók össze­tétele a képesítés alapján. Állami végzettsége 54 hi­vatali dolgozónak, politi­kai és szakmai végzettsé­ge pedig 49—49 dolgozó­nak van. Jelenleg is tizen­heten tanulnak. Kedvezően alakult (az év közben megvalósított bérren­dezés eredményeként az átlag­bér: a havi átlag 2833 forint­ról 3050 forintra nőtt. A járási hivatal munkáját a múlt évben is a tervszerűség jellemezte. Tavaly a titkárság tételes belső vizsgálatot tartott a művelődésügyi, élelmiszergaz­dasági és kereskedelmi osztá­lyokon, valamint a járási sportfelügyelőségnél. ­A járás lakói tavaly 32 millió 188 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végeztek, 8 millióval töb­bet a múlt évinél. Az egy lakosra jutó társadalmi munka összege 322 forint. Hatszázkilencvenkét nagy­községi, községi tanácstag tar­totta meg beszámolóját a múlt év novemberében, 12 570 hallgató előtt. Minden harma­dik résztvevő felszólalt, s 1224-en tettek közérdekű beje­lentést. A felügyeleti tevékenység­ben általános tapasztalat, hogy a testületek működése évről évre fejlődik a községi taná­csoknál. Tevékenységükre a törvényesség jellemző, és egy­re fokozottabban érvényesül a tanácstörvényben meghatáro­zott népképviseleti, önkor­mányzati, államigazgatási jel­legük. A hatáskörök megosztásá­val nagymértékben megnőtt a tanácsok munkája. A felada­tok ellátásához a múlt évben is számottevő segítséget nyúj­tott a járási hivatal. Ennek részeként tavaly négy község­ben tartott komplex vizsgálat is. A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy a községi szakigazgatási szervek tevé­kenysége javult a múlt évek­hez képest. Az általános igaz­gatási feladatok közül a gyámügyi, szabálysértési ügyek intézésében gyorsult a tanácsi munka, ugyanakkor a lakásügyek­ben a telek- és lakástu­lajdon-szerzési ügyintézés színvonala nem kielégítő. Negatív jelenségekkel is ta­lálkoztak a hivatal dolgozói a községekben. Különösen az agglomerációs körzetben a la­kosság túlzott igényekkel áll elő a tanácsoknál. Igen komoly problémát okoz a helyi tanácsi appará­tusban o fluktuáció; a helyet­tesítés szinte megoldhatatlan. Élesen vetődik fel a tanácsi dolgozók körében a különböző ágazatokat érintő nagyszámú joganyag, jogi túlszabályozott­Hossz évet zártak a méhészek Cukorral etetik a méheket, s várják a tavaszt Tavaly olyan rossz volt a méztermés, hogy ilyenre még az idős méhészek nem emlé­keznek. Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ vecsési méhészcso­portja 60 mázsa méz szállítá­sára kötött szerződést, de csak 4 mázsára tudta teljesíteni. A méhészeik még a termésre felvett árelőleggel is adósak maradtak. Gilicze Ferenc szakcsoportelnök lehangoltan tájékoztatott az eredmény­ről. .— 1973-ban 55 mázsa méz­re kötöttünk szerződést, és 94 mázsát szállítottunk. Igen kedvező nyarunk volt, de a múlt év tragikusan végződött. Mióta méhészkedem, ilyent még nem értem. A legeltetés­ben nem volt hiba, mivel a méheket különböző helyekre vittük. Az egyik csoportunk még akácvirágzás előtt a gombai repcetáblák mellé szállította a méheket, utána Pótharasztra és Pakonyra, majd Nógrád megyében, Bér­ceién, Diósjenőn és Nőtincsen telepedtünk le. Mindig oda mentünk, ahol sok volt a vi­rág. Az országosan kedve­zőtlen hideg, esős, szeles idő­járás miatt minden hiábava­lónak bizonyult. A virágnak nem volt cukortartalma. — Mit csinálnak most a méhek? — A kaptárban vamlak, de ha jó idő van, egy-két napra kirepülnek. Cukorral etetjük őket. Minden szerződött méz tíz kilója után 5 kiló cukrot kaptunk, összesen 30 mázsát, kilónként 6,60 forintos áron. Ezen felül az ÁFÉSZ jóvoltá­ból kaptunk még 15 mázsa cukrot nagykereskedelmi áron, így a méhek téli ellá­tása megoldódott. Várjuk a nyarat, hogy úira mehessünk legeltetni. Tiszta levegőn, az erdő csendjében együtt élünk a méhekkel. — Mióta működik a szak­csoport? — Kezdetben méhészegye- sület volt, majd 1954-ben csatlakozott a szövetkezeti mozgalomhoz, és az ÁFÉSZ szakcsoportjává alakultunk át. Ma 19 tagja van, és 520 méhcsaláddal rendelkezünk. Gilicze Ferenc 1949 óta ve­zetője, illetve elnöke a mé­hész szakcsoportnak, 69 éves. Nemcsak az elnöki teendő­ket végzi, hanem szállításkor összegyűjti a mézet a tagok­tól, és átadásra viszi az OMSZ-hoz. Kiosztja a ked­vezményes cukrot a tagoknak, és tartja a kapcsolatot az ÁFÉSZ központjával. Most, 25 évi elnökség után belefáradt' a munkába, egészségi állapo­ta sem kielégítő, elhatározta, hogy lemond az elnökségről, és ha fájó szívvel is, megvá­lik a 30 méhcsaládjától is. De mint szakember, továbbra is segíti majd a fiatal méhésze­ket. (em.) ság, és nem kevés elégedet­lenséget kelt a jogalkotásban alkalmazott szövegezés, mely sok esetben helytelen értelme­zésre és alkalmazásra ad lehe­tőséget. Összességében elmondható, hogy a járási hivatal és a községi tanácsok munkája is javult a múlt esztendőben. Dr. Fördős István, az agglo­merációs távlati fejlesztési tervek néhány hibájára hívta fel a figyelmet. Sürgette az üllői iskola és a monori 22 munkahelyes rendelőintézet építésének mielőbbi elkezdé­sét. Kazatsay Istvánná kérte a csoport tagjait, hogy az agglo­merációs övezetben korlátoz­zák a települési engedélyeket. Kozák Sándorné örömmel állapította meg, hogy tovább növekedett a lakosság részvé­tele a közéletben. Jobban meg kell szervezni azonban a tájé­koztatást, erre a célra min­den lehetséges fórumot fel kell használni. Ebben az évben kell elő­készíteni az V. ötéves ter­vet. A tanácsok fordítsa­nak nagy gondot a meg­felelő sorrendiség eldön­tésére. Várkonyi Gábor a tanács— népfront együttműködésről beszélt hozzászólásában. A mostam falugyűlések is jó formái a lakossággal való ta­lálkozásnak. Javasolta a ta­nácsi népfront közös klubok létrehozását a nagyközségek­ben. Vámos Géza a képviselők és a megyei tanácstagok jó kap­csolatát említette, majd arra hívta fel a figyelmet a 30. év­forduló tiszteletére kezdődjék minden község­ben szépítési, tisztasági mozgalom. Kovács István, Lelkes Béla, Zima Károlyné, Prekler Já­nosáé szólt még hozzá a tájé­koztatóhoz. A válaszok után Fazekas Ernő bejelentette, hogy a cso­port felvette a kapcsolatot a szentendrei járással. Május­ban a megyei tanácstagok já­rási csoportjának tagjai ta­pasztalatcsere-látogatást tesz­nek a Duna menti járásban. A szentendreiek június végén vagy július elején viszonozzák a látogatást. Gér József MŰSOR MOZIK Gomba: Szikrázó lányok. Monor: A halott asszony visz- szatér. Űri: Féltékenység és orvostudomány. Vecsés: Pik­nik a sasok hegyén. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 15 órától: nyol­cadikosok klubja, 18-tól a KISZ-szervezetek klubestje; házigazda a Szolgáltató Szö­vetkezet KlSZ-szervezete. Péteriben, 18-tól 22-íg: klub- foglalkozás, 19-től 21-ig: a sportvezetőség megbeszélése. Tűzoltók közgyűlése Éberen őrködnek Közgyűlést tartottak a ve­csési önkéntes tűzoltótestület : tagjai. Gyarmati Dezső száza- dós, az önkéntes tűzoltótestü- Ä let parancsnoka a múlt két év munkáját értékelte. Elmon­dotta, hogy Vecsés nagyköz­ség tűzoltótestületéhez tarto­zik a tsz, az állami gazdaság, az üzemek és az iskola önkén­tes tűzoltógárdája. A testület tagjaiból 45 aktív résztvevő; a zenekar létszáma 28. Az üzemekkel és iskolákkal együtt 177 személyes a testület. — Testületünk minden tag­ja rendszeres szakmai és po­litikai továib’clkiépzésiben vesz részt. Nemcsak a testület tag­jait oktatjuk — mondta Gyar­mati Dezső —, hanem a mun­kahelyek dolgozóit is, hiszen a munkahelyi tűz megelőzése népgazdasági érdek is. Az is­kolák igen nagy segítséget ad­tak a versenyekre való fel­készítéshez, különösen Perjé- si József tanár raja szerepel igen eredményesen. A tanács 1973-ra 61000 fo­rintot adott tűzoltóságunk ré­szére, és költségvetésében ha­tározta meg ennek felhaszná­lását. Tavaly már 72 000 fo­rintot kaptunk. 1973-ban te­hergépjárművet, pingpong­asztalt, tollaslabda- és röp­labda-felszerelést, 15 jeszter nadrágot és ingblúzt vettünk. Földváry Ferenc testületi el­nök elmondta: — A testület tagjai az elmúlt két évben 9 ezer forint értékű A legfiatalabb önkéntes tűzoltók (fent). A tűzoltóze­nekar szórakoztatja a közgyűlés résztvevőit, a közgyűlés szünetében. Kckai Ferenc felvételei társadalmi munkát végeztek. A községben 24 esetben vonultak ki tűzoltásra. F. J. például sza­bálytalanul használta a fésze­rében az üstházat, a Somogyi úton egy iparművész asztalos­műhelye égett le. 1974-ben a yíZÉP-nél müsz.aki hiba kö­vetkeztében 40 000 forint ér­tékű kár keletkezett. A testü­let 1975-ben tűzoltóegyesület­té alakul át. Ez nagyobb önállósághoz juttatja szerve­zetünket. Feladatunk a jövő­ben is éberen őrködni nagy­községünk tűzbiztonságán. A hozzászólók között Fülöp József százados a tűz meg­előzésére hívta fel a figyel­met. Üjvári András ezredes hat öltöny ruhát ajánlott fel az egyesületnek. Vámos Géza országgyűlési képviselő, ez alkalommaVkap- ta meg a tűzvédelmi érdem­érem arany fokozatát, Paliaga István parancsnokhzlyettes- nek a tűzvédelmi érdemérem bronz fokozatát adta át Új­vári András ezredes. A szol­gálati érdemérmet — 15 év eltelte után — 11-en kapták meg. Bánföldi Zsuzsa Monori birkózósikerek Az egyesület versenyzői az 1974. évben is jól szerepeltek. Egyre jobban beérik a szak­osztály céltudatos nevelő­munkája. A sportolók között van né­hány igen tehetséges birkózó, akik országosan is kiválóan szerepeltek, és ha szorgal­muk, akarásuk ezután sem csökken, akkor nagyszerű eredmények -elérésére is ké­pesek lesznek. Külön ki kell emelni Já- vorszki Györgyöt, aki ezüst­jelvényes lett. Tehetséges és szorgalmas versenyző. Ez vo­natkozik Róth Artúrra is, aki a magyar serdülőbajnokságon III. helyezést ért el. Dicséretet érdemel Kovács Gábor is: egész évben eredményesen szerepelt. Az 1974. évben elért helye­zések : A serdülők és ifjúságiak 23 első, 10 második, 13 harma­dik; az úttörők 3 első, 4 má­sodik és 6 harmadik helyezést értek el. Mivel a helyezések zömét a serdülő- és ifjúsági verseny­zők érték el, elmondható, hogy érett versenyzőkké vál­tak. Ez annál is inkább ör­vendetes, mert ezeknek a fia­taloknak a nagy része egy-két éve még úttörő volt. Öröm számunkra, hogy megmarad­tak e szép sportág mellett. A jelenlegi úttörő verseny­zők még kezdők, de köztük is vannak tehetséges fiúk, akikből reméljük, szintén ki­tűnő versenyzők lesznek. Ezúton hívjuk azokat a 11, 12, 13 és 14 éves fiatalokat, akik szeretik vagy meg akar­ják szeretni a birkózósportot. Edzéseinket minden hétfőn, szerdán, pénteken délután 18 órától tartjuk a Kossuth La­jos úti iskolában. Oláh Gyula szakosztályvezető Új óvoda A vecsési tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megvizsgálta és elfogadta az 500 lakásos OTP-lakótelepen létesítendő új óvoda tervraj­zait. Mindenkit hívnak, várnak Falugyűlés és fórum Üllőn Üllőn február 15-én, szom­baton 18 órai kezdettel a Ha­zafias Népfront a művelődési ház nagytermében falugyűlést tart. A gyűlésen Erdei Gábor tanácselnök ismerteti az ered­ményeket és a távlati terve­ket. A gyűlés fórum jellegű, a felszólalásokra és kérdésekre az illetékes szervek képvise­lői válaszolnak majd. A falu­gyűlés sikeréért a tanácstagok felkeresik választóikat és személyesen meghívják őket a gyűlésre. Úttörők vetélkedője A járási székhely, Monór három iskolája ad otthont a járási tudományos technikai úttörőszemle versenyeinek, amelyet február 14-én rendez­nek meg. Nem vagyok tolvaj! Egy elhamarkodott intézkedés következménye — Nem szándékozom meg­bosszulni, sőt, még csak ha­ragot sem érzek. Elvégre ő isz-elnök, én pedig varró­nő vagyok. Vagyok? — kiált fel fájdalmas nosztalgiával H. Á.-né pilisi lakásán, ahol levele alapján felkerestük, és a feleletet alig hallható­an rebegi —, voltam. Ma le­százalékolt rokkantnyugdíjas vagyok. Nézzen rám! A ke­zem remeg. A 176 centimé­ter testmagasságomhoz ké­pest csak 52 kiló a súlyom... — és sír, mint amikor el­mondtuk a jövetelünk célját. „Az egyik járásbeli kicsi szövetkezetben dolgoztam. A lopások annyira elszaporod­tak, hogy nem volt nap, ami­kor el ne tűnt volna valami. Ing, anyag, cérna, motring­számra. A vezetőség összeült és határozott: „akit lopáson érnek, azonnal elbocsátják és feljelentik a rendőrsé­gen is”. — Helyeseltem, persze hogy helyeseltem, mert becsüle­tesnek éreztem magamat. — És ezt a szót, hogy becsüle­tes, különös hangsúllyal, ki­emelten mondta, most is, mint annyiszor, és megállás nél­kül sír... — Pedig ha tud­tam volna, hogy én leszek az első áldozat? — sóhajt és egy jó ideig némán bámulja a földet. — A munkaköpenyem pisz­kos volt. Hazaviszem és ki­mosom — gondoltam, de az már eszembe sem' jútott, hogy a zsebében maradt, az a négyzetméternyinél alig nagyobb darab anyag, ame­lyet a szabászaton kaptam a maradékból, hogy beszeg­vén a széleit, törülközőnek használjam... Mindenki ezt tette. Senki sem hozott ott­honról törülközőt, mellesleg zsebkendőt se nagyon — kér­tünk maradékot, beszegtük és fürdés után azt használtuk, persze, haza nem vittük. Hogyne látták volna meg a motozásnál, amikor kilógott a csücske, nem rejtegettem én azt! — és sírni kezd is­mét. ... Jegyzőköny, fegyelmi tárgyalás, rendőrségi felje­lentés, de tessék elolvasni az iratokat — és egy befőt­tesgumival összeszorított irat- csomót tesz elém. Lapozgatjuk. Fegyelmi ha­tározat azonnali hatályú el­bocsátásról. Az indoklásban ezt olvastuk: mivel a szövet­kezetünknél az utóbbi időben nagymértékben elszaporodtak a lopások, nem lehettünk te­kintettel H. Á.-né 11 éves munkaviszonyára, hogy ez­alatt semmiféle fegyelmi vét­séget nem követett el, hogy az eltulajdonított flanelt ér­téke nem érte el a 100 forin­tot sem... A következő irat a döntő- bírósági ítélet: eredeti mun­kakörbe való visszahelyezés­ről intézkedik. Igen ám, de közben H. Á.-né idegössze­roppanást kapott és több mint fél évig kezelték a hárs­hegyi szanatóriumban. Amíg az iratokat lapozgat­juk, annyira erőt vett rajta a meg-megismétlődő síró­görcs, hogy két ízben is nyug­tatöt kellett bevennie. A beszélgetést így fejez­tük be: — Azért írtam maguknak, írják meg, hogy nem vagyok tolvaj. Hogy tudják meg a munkatársaim és az utcabe­liek, nem vagyok tolvaj... nem, nein vagyok tolvaj! — De ehhez ki kell írnunk a nevét, címét és... idegesen közbevág: — Erről szó sem lehet! — Akkor? — Semmit se írjanak! H. Á.-né tényleg nem lo­pott. Ez az elsőfokú fegyel­mi határozatot megsemmisítő iratból is kiderül. Megálla­pításához semmi több, csak egy kis körültekintés kellett. Megnézni a többiek törülkö­zőjét. Megkérdezni a munka­társnőitől a szokásokat, az il­letékes szabásznőt, aki kérés nélkül adta neki a maradé­kot, megtudni, hogy a dol­gozó köpenyét egy hónapban csak egyszer szokta hazavin­ni... — Röviden: olyan ala­posan, ahogy azt a fegyelmi eljárásnál szokták — má­sutt. H. Á.-né nemcsak lelkileg, de testileg is összeroppant, munkaképtelenné vált, halott csak 49 éves. Emberi kötelesség lenne, hogy a szövetkezet vezetői fölkeressék H. Á.-nét, és visz- szaadják megtépázott önbi­zalmát. Kovács György

Next

/
Oldalképek
Tartalom