Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
4 1975. FEBRUÄR 8., SZOMBAT '"ki W sJiutav A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás a 3. oldalról) A hírközlés . fejlesztésére Jászberény térségében üzembe helyezték a második 250 kW-os rövidhullámú rádióadót. Javult a televízió I., illetve II. műsorának vételi lehetősége a nagykanizsai, illetve a tokaji tv-adóállomás üzembe helyezésével. A nemzetközi távbeszélőhálózat fejlesztésére valamennyi szomszédos országgal nagy kapacitású kábeles ösz- szeköttetés épült ki. A távbeszélő főközpontok bővítése elmaradt a tervezettől. A bekapcsolt telefonállomások száma 23 000-rel nőtt. A távhí- vásos rendszerbe bekapcsolt települések száma 90-ről 123- ra emelkedett, így az összes főállomás 24 százaléka tud közvetlen helyközi telefonösszeköttetést létesíteni. Beruházás A terv,1974-re a szocialista szektorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 milliárd forint volt. A növekedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összehasonlítható árakon 9 százalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot a vállalatiakra 66,3 milliárd forintot fordítottak, folyó árakon 9, illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagyberuházások teljesítése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb, 15,4 milliárd forint volt. Az állami beruházások többi részére, a cél- csoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordították, valamivel kevesebbet, mint az előirányzat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházások tervét túlteljesítették. A beruházások 36 százaléka, 43,5 miliárd forint, az előző évinél 3 milliárd forinttal nagyobb összeg az ipar fejlesztését szolgálta. Az építőiparban felhasznált összeg 2,5 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 milliárdra nőtt. Legnagyobb mértékben a kereskedelmi, közlekedési és kommunális beruházások összege emelkedett, 45 milliárd forintról 52 milliárdra. Az üzembe helyezett beruházások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot. A gépberuházások jóval nagyobb mértékben nőttek, mint az építési beruházások. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalmon belül, összehasonlítható ársziraten, a kivitel 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. • A kivitelen belül — ugyancsak összehasonlítható árakon — a gépiek, ti mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékeltebben emelkedett. A gépkivitel növekedése elsősorban komplett gyárberendezésekből, autóbuszokból és műszerekből adódott. Ezek túlnyomó részét a szocialista országokba szállítottuk. A mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét elsősorban a szocialista országokba, a fogyasztási cikkek kivitelét a nem szocialista országokba növeltük. Az anyagok és félkésztermékek exportja kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépok importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint pl. tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá műszerekből és híradástechnikai termékekből növeltük az importot. Az anyagbehozatalon belül különösen a vegyipari alapanyagok és félkésztermékek, valamint vaskohászati termékek importja haladta meg az előző évit. A fogyasztási cikkek behozatala szintén jelentős volt, ezek im- . portját elsősorban a szocialista országokból növeltük. Nagy mennyiségben importáltunk fehérjetakarmányokat, cukrot, kávét, kakaót stb. A külkereskedelmi forgalom értéke 62 százalékát a szocialista országokkal, ezen belül 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A fejlett tőkésországok külkereskedelmi forgalmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben passzív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a számunkra kedvezőtlen tőkés világpiaci árváltozásokkal függött össze. A rubelelszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezett Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 000 fő Volt, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban csökkent a kötelező heti munkaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munkaidőben. 1 A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5,5 százalékkal emelkedett. 1974-ben központi bérrendezésre, ilL béremelésre került sor a nem ipari és építőipari vállalatoknál dolgozó ip>ari és építőjpari munkásoknál, az állami iparban és építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottaknál, a kutatóintézetek, a színház és színház jellegű intézmények dolgozóinál és az államigazgatás egyes területein. A központi béremelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, összege egy évre számítva 1,2 miiemelkedett. Az anyasági segély és babakelengye juttatás összegét egységesen 2500 forintra emelték. Családi pótlékra 5,2 milliárd, gyermekgondozási segélyre 2,4 milliárd forintot fordítottak. — Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 748 000 volt, 65 000 fővel több, mint egy évvel korábban. Szeptembertől a tüzelő- anyagokjáremelkedése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíjkiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasztása az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számítva 6,4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon 9,2 százalékkal nőtt, az előirányzott 6,5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,0 százalékkal, a ruházati cikkeké 8,3 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 12,5 százalékkal emelkedett. Különösen nagy volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság ellátottsága tovább javult. — A lakossági szolgáltatások értéke folyó árakon 8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb ütemben, mint a korábbi években. Ebben jelentős szerepük volt a különböző állami kedvezményeknek és a szolgáltató hálózat fejlesztésének. — A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termeléséből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forinttal, 14,2 százalékkal nőtt és az év végén 70,8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit. Áralakulás 1973-hoz képest az ipar termelői árszínvonala 3,3 százalékkal emelkedett. A belföldön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termékek ára, a tőkés világpiaci áremelkedések miatt számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdaság: üzemek termékeiket lényegében az előző évivel azonos árakon értékesítették, kivéve a bort, amelynél a termelői áremelkedés 13,8 százalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak — jelentős költségvetési támogatások mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A boltok az élelmiszereket lényegében az előző évi árakon, az élvezeti cikkek — a kávé és az év végi boráremelkedések miatt — 3,7 százalékkal drágábban, az idénycikkeket éves átlagban az 1973. évinél 1,4 százalékkal alacsonyabb árakon árusították. A piacokon az élő baromfi, a hízott sertés, a tojás és a burgonya ára csökkent, a zöldségeké 5,1 százalékkal, a gyümölcsöké 7,3 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2,0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3,3 százalékkal haladta meg az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőolajszármazékok, az ékszerek és bizsuk ára emelkedett jelentősebben, de meghaladta az átlagot pL a bútorok és a festékek áremelkedése is. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt—• a tervezett kereteken belül, 1,9 százalékkal emelkedett. Népmozgalom, Egészségügyi és kulturális ellátás liárd forint volt. A reálbérek tervezettnél nagyobb növekedésében szerepe volt annak, hogy a termelés is meghaladta az előirányzatot, a fogyasztói árak emelkedése pedig a tervezett kereten belül maradt. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 6,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság jövedelmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 16 százalékkal emelkedett. Közülük legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi összege két gyermek esetén június 1-től gyermekenként 100 forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1- től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élveszületések száma, elsősorban a népesedéspolitikai intézkedésekkel összefüggésben, jelentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek született, 30 051-gyel több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 15,0-ről 17,8-ra emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mértékben a második szülöttek száma nőtt, jelentősen emelkedett a harmadik szülöttek száma is. A gyermekgondozási segélyt a kereső szülő nők több mint háromnegyed része veszi igénybe. Az év végén 229 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 34 000-rel több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2500 bölcsődei férőhely létesült és ezzel a férőhelyek száma megközelítette az 50 000-et. 1974-ben 125 125-en halták meg, ezer lakosra számítva 12-en. A csecsemőhalandóság, az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli halálozás 34 volt. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1973. évi 3,2-ről 5,8-re emelkedett Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásra csaknem 10 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra 5,2 milliárd forintot fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600-ról 87 500-ra, az orvosok száma 25 600-ról 26 300-ra emelkedett. 1974. decemberében influenzajárvány kezdődött, amelynek leküzdése nagy feladat elé állította az egészségügyi szervezetet. 1974-ben a táppénzes állományban levők aránya 7 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állami pénzeszközök fel használásával, valamint a tár sadalmi összefogás eredmc nyeként bővült az óvodai há lózat: 100 óvodás korú gyér mek közül 1973-ban 66 gyér mek járt óvodába, 1974-be pedig 71. A 6—13 éves tankö telesek lényegében valameny nyien tanulnak. A 14—16 éve sek 40 százaléka szakmunkás tanuló. A 14—17 évesek 3 százaléka a középiskolai okta tásban vesz részt. Arányuk a előző tanévhez képest némi leg emelkedett. A felsőfok oktatási intézmények nappa tagozatain 63100 diák tanú 1600 fővel több, mint egy év vei korábban. A tudományos kutatás ráfordításai meghaladták a 12 milliárd forintot. A közművelődési intézme nyék működésére a köitséí vetés csaknem 3 milliárd ft rintot folyósított. Az inté; ményeket főként a munkás lakta körzetekben fejleszte ték. A kiadott könyvek szí ma 7300, példányszámuk 68 millió volt, 4,8 millióvi több, mint 1973-ban. A mc zik, színházak, hangverst nyék látogatottsága nőtt. A év végén ezer lakosra 218 t< levízió-előfizető jutott, 7-ti több az előző évinél. Idegenforgalom 1974-ben 8,3 millió külföldi utazott hazánkba, 15 százalékkal több, mint 1973-ban és 3,3 millió magyar állampolgár utazott külföldre, az előző évinél 55 százalékkal több. Az idegenforgalom a szocialista és a nem szocialista országokkal egyaránt nőtt. A hazánkba utazó turisták 80 százaléka a szocialista országokból érkezett és a kiutazó magyar állampolgárok 92 százaléka a szocialista országokba látogatott. Sikeresen zárták az első szakaszt Bemutatkozik a Curie brigád Kongresszusi verseny a Dunakeszi Konzervgyárban Jelenleg tizenhat nő alkotja a Dunakeszi Konzervgyárban az 1966-ban alakult Madame Curie négyszeres aranykoszorús szocialista brigádot: a minőségellenőrző laboratórium .izenhárom dolgozója és három nyersanyagátvevő. A kezdet kezdete óta egyetlen brigádtag távozott el, viszont számosán jöttek... Tallózás a naplóban Régebbi brigádnaplók tanúsága szerint Tóth Imréné — a brigád vezetője — és Varga Lajosné több alkalommal részt vett a konzervipari szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán; mindany- nyian ott voltak a konzervipari mikrobiológiai és megyei közművelődési ankétokon, s a szovjet konzervipari csomagolástechnika legújabb eredményeit bemutató kiállításon. Még 1972-ben nagy sikerű hobbykiállítást rendezett a brigád a gyáregységben, egy hónap múlva pedig könyvtáravató ünnepséget szerveztek, a Curie-sek: a szocialista brigádvezetők részvételével megvitatták Raffai Sarolta Egy- szál magam című könyvét. Negyedév múltán újabb érdekes bejegyzés: Kocsis Margit és Nemeskéri Gézáné ellátogatott a Fóti ősz rendezvény- sorozatára ... A nagyon sikeres 1972-es év legszebb emléke egy oklevél; a brigád kiemelkedő eredményt ért el a Kell a jó könyv olvasómozgalmi pályázaton! 1974 is emlékezetes esztendő a brigád életében, Tomasek Mihálynét meghívták az élelmezési világkongresszusra, májusban pedig a Paksi Konzervgyár Három tavasz szocialista brigádja vendégeskedett a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár központi, dunakeszi gyáregységében — természetesen a Curie-sek hívták meg a kollégákat ... Öt propagandista Varga Lajosné alapító brigádtag, szákszervezeti vezető és propagandista így beszél a jelenről: — 1970 óta mi szervezzük a gyáregységben a szakszervezeti politikai oktatást, öt propagandistánk van, a brigádok tanfolyamait vezetik. Eddig három kiváló propagandista oklevelet kaptunk az ÉDOSZ- tól... Segítünk az új kollektívák megszervezésében: most alakul majd a szállítási csoport második brigádja és szorgalmazzuk a veresegyházi előkészítő telep dolgozóinak közösséggé formálódását is. Négyen dolgozunk a gyáregységi szakszervezeti bizottságban: Tóth Imréné, az elnök, Tomasek Mihályné a titkár, Kopfer Tivadarné a kultúrfe- lelős, én pedig a bérfelelős vagyok. Gondos tervezés Ezekután fokozott várakozással böngésztünk a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszát értékelő írásos anyagban. Feltűnt: milyen gondos volt a tervezés! Külön rögzítette elképzeléseit a nyersanyag-, a gyártásközi és az analitikai csoport. Érdemes idézni a záró oekezdést: „Valamennyi csoport megfelelő rendszerben rögzíti tapasztalatait, az elért eredményeket, s' a szezon elmúltával általános értékelést készítenek írásban. Ezt eljuttatják az illetékes gazdasági vezetőkhöz, hogy segítsék a következő szezon előkészületeit és hozzájáruljanak a jobb minőségű termékek előállításához.” Az önértékelés a hármas jelszó figyelembevételével készült. A szocialista módon dolgozni című fejezet tizenegy pontot foglal össze. Többek között: a brigádtagok a beteg- állományba került munkatársak feladatait is megoldották, a munka termelékenységének javítása érdekében növelték a vizsgálatok számát, csúcsforgalom idején segítették a készáruraktárban dolgozókat: a korábbinál magasabb műszaki színvonalú módszereket kezdtek alkalmazni, bevezették a személyi higiénia rendszeres ellenőrzését. Betanítottak két új szakmunkást: Kasza Irént és Szigeti Annát, s az előzetes kalkulációhoz viszonyítva tíz százalékkal csökkentették a diabetikus készítmények vizsgálatához szükséges vegyszerek felhasználását, több ezer forintot takarítottak meg ezzel. Lehetne még sorolni az eredményeket és konkrét példákat a művelődés iránti igények növekedésére, a tapasztalatok azonban meggyőztek arról, hogy a brigádtagok erőfeszítéseket tesznek műveltségük fejlesztésére is. Eredményes félidő A kongresszusi munkaversenyt értékelő írásos beszámoló zárófejezete hét brigádtag szakmai továbbképzését említi és számosán bővítik — szervezett formában — politikai és kulturális ismereteiket. A sokféle, önként — társadalmi munkában vállalt — funkció közül pedig csak kettőt emelünk ki: Tóth Imréné, a Dunakeszi Hegyközségi Tanács oktatási és kulturális bizottságának, Tomasek Mihályné pedig az EDOSZ kulturális bizottságának tagja... Mindezek alapján nemcsak az önértékelés tanúsága: a GYÜFÖ központi gyáregységének Madam Curie szocialista brigádja eredményesen zárta a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszát! Űjházy Gyógy A HNF elnökségi ülése Pénteken Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ma. róthy László, a KISZ KB első titkára. Juhász Róbert osztályvezető előterjesztése alapján az országos elnökség megvitatta a népfrontmozgalom ifjúság- politikai tevékenységét. Eskütétel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke előtt a Magyar Népköztársaság alkotmányára pénteken esküt tettek: Dr. Endrey Mihály váci. dr. Kádár László veszprémi, dr. Timkó Imre hajdúdorogi görögkatolikus és át. Udvardy József Csanádi megyés püspök, dr. Pataky Kornél püspök, győri apostoli kormányzó. dr. Keresztes Szilárd, hajdúdorogi görögkatolikus, dr. Kovács Endre egri és Pálos Iván esztergomi segédpüspökök. Az esküt tevők nevében dr. Endrey Mihály megyés püs- pük mondott köszönetét a bizalomért. Az eskütételen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar püspöki kar elnöke. Tanácselnök-helyettesek megbeszélése A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetői pénteken megbeszélést- tartottak a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok illetékes elnökhelyetteseivel. A megbeszélésen jelen volt Buda Gábor, a Minisztertanács Tanárai Hivatalának elnökhelyettese is. Rödönyi Károly miniszter tájékoztatót adott a közlekedés és hírközlés múlt évi eredményeiről és vázolta az idei feladatokat.
