Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

1975. FEBRUÁR 8., SZOMBAT %Mdm> Csápos kutakhoz A Fővárosi Vízművek csápos kutakat telepít Kisorosziban, a főváros vízellátásának megjavítására. A képen látható 2233 mm-es acélcsöveiket a sziget visegrádi oldalán levő kútba épí­tik be. Gárdos Katalin felvétele Rugalmasan, gyorsan Szentendre egyik büszkesé­ge a Felszabadulás lakótelep. Uj lakói elégedetten vették tudomásul, hogy máris meg­indul az autóbuszjárat, amely a HÉV-végállomástól felviszi, illetve a lakótelepi hőköz­ponttól lehozza az utasokat. A január 27-én meginduló jára­tok azonban némi meglepe­tést okoztak, a hét járatpár mindenképpen kevésnek bizo­nyult. Az első autóbusz reg­gel 6.10-kor indult fel a HÉV-állomástól a hegyre és onnan 6.18 órakor fordult vissza. Az utolsó járat 17.25- kor indult és 17.33-kor tette meg aznapi utolsó útját. Így bizony a korai munkába indulók és a későbben haza­térők továbbra is gyalogol­hattak. A Volán 20-as Vál­lalat azonban dicséretes gyor­san intézkedett és február 10- íől kezdődően már napi 11 já­ratpárral segíti az ottlakók közlekedését. E naptól kezdve az első autóbusz 5.10-kor in­dul a Felszabadulás lakóte­lepre és onnan 5.18-kor for­dul vissza. Délután a HÉV- cllomástól 18.25, 20.25 és 22.25 órakor is lesz járat, amely a Felszabadulás lakó­telepről a' korábban már köz­lekedő időpontokon túl 18.33, 20.33 és 22.33 órakor fordul vissza. A megelőzésre nagy gondot fordítanak Városi állatorvosi rendelő és ambulancia épül Szentendrén az állategész­ségügyi feladatokat a városi főállatorvos, az élelmiszer­higiénikus szakállatorvos és a szaktechnikus, valamint egy felcser — a Pest megyei Ál­lategészségügyi Állomás dol­gozói — látják el. A város csupán egy gyepmestert al­kalmaz. Megelőzés és gyógyítás Az állatorvosi gárda mun­kája elsősorban a járvány­védelmi megelőzés, az elren­delt kötelező védőoltások megadása, az állatforgalom ellenőrzése és természetesen a beteg jószágok gyógyítá­sa. Jelentős nagyüzemi ál­lattartást egyedül a Mathiász Tsz folytat, ahol szarvasmar­hát és juhot tenyésztenek, va­lamint baromfifeldolgozó-üze­met működtetnek. Az élelmiszerhigiénikus or­vos és beosztottja elsősorban ezen a baromfivágóhídon el­lenőriz, de ők vizsgálnak meg minden más élelmiszert és készítményt nemcsak Szentendrén, hanem a szent­endrei és a budai járásban is. Az urbanizáció térhódítása következtében mind keve­sebb a nagy testű haszon­állat Szentendrén. Lovat csak a rendszeres fuvaro­zással foglalkozók tartanak és összesen nyolc magánud­varban találni szarvasmar­hát. A külterületi házakban még nevelnek sertést, de nem sokan, akárcsak baromfit. Fejlődik viszont a házinyúl- tenyésztés: az eddiginél töb­ben szerződtek erre a fo­gyasztási szövetkezetekkel. Annál több kutya, macska van Szentendrén, elsősorban igényes fajállatok. Megnőtt ezért az érdeklődés az állat­orvosok gyógyító munkája iránt is. Betartani a rendeletet A bükkösparti állatorvosi rendelő és az élelmiszerhigié­niai laboratórium már alig győzi a forgalmat. A rendelő minimális felszereltségével csak a behozott kisállatok vizsgálóhelyéül — főleg' a kö­telező veszettség elleni oltá­sok elvégzésére — szolgál, na­gyobb ambuláns kezelésre nem alkalmas. Ugyanígy az 1920-as években épült gyep- mesteri telep — amely akkor a város legszélén volt — je­lenlegi helyén tovább már nem működhet. A tavaly év végén átdolgo­zott és elfogadott új állat- tartási tanácsrendelet jól szabályozza a városban min­denfajta állat tartását. Az állategészségügyi szolgálatnak most e rendelet betartásának az ellenőrzése és végrehaj­tása az egyik fő feladata. Mindehhez azonban új, kor­szerű állatorvosi rendelőre és ambulanciára, valamint gyep­mesteri telepre van szükség. A szentendrei termelés-ellá- tásfelügyeleti osztály a kor­szerűbb járási-városi kisál­lat-ambulancia, valamint a gyepmesteri telep kialakításá­ra még a múlt év novembe­rében tervtárgyaló megbe­szélést folytatott a Pest me­gyei Tanácsnál. A megyei Ál­lategészségügyi Állomás tá­mogatásával a szükséges ősz- szeget jóváhagyták és a pénz átvétele után megkezdik. az építkezést Itt lesz a felvásárlótelep A helykijelölés már meg­történt. Miután a kisállat­ambulancia járási feladato­kat is ellát, Pomáz és Szent­endre határában épül majd a gyepmesteri telep, egy szol­gálati lakással és a kisállat­ambulancia, összesen . 700 ezer forintos, költséggel. A városi tanács saját keretéből épít­teti meg az odevezető 100 méteres beton bekötő utat, vé­gezteti el a villany és a víz bevezetését. Ugyancsak itt lesz a felvásárlótelep, ahol átveszik a szerződött állato­kat, és ahol a hét meghatáro­zott napján vásárt tartanak, miután Szentendrén a rende­let értelmében nem lesz töb­bé állatpiac. K. M. Társadalmi munkával is Leányfalu gyarapodik A IV. ötéves tervben Leány­falun eddig 54 millió forint ér­tékű berunázást végeztek. Ki­építették a közműhálózatot, meleg vizű strand, kemping, éttermek szolgálják a lakossá­got és a hyáridóben itt üdü­lők tízezreit. A nagy fejlődés már 1962- ben megKezdödött, amikor tel­kek eladása révén a tanács haLmillió forintos jövedelem­hez jutott. Ezzel az összeggel kezdték tíz éve és még ma is tart a vízhálózat építése, ami­re eddig 17 milliót költöttek. A 16 kilométeres úthálózat pontosan megduplázódott. A VI. ötéves tervben 740 építési engedélyt adtak ki, közülük 700 szólt üdülőre. Tavaly 250 új hétvégi házzal szaporodott a község épület­állománya. Január végén tanácsülésen vitatták meg, hogy mát tesz­nek az idén a község fejlesz­tésére. Hiszen feladat még lenne továbbra is rengeteg, azonban anyagiakkal és erő­vel nem bírják egyszerre. Évente újra meghatározzák a fontossági sorrendet. Továbbra is az ivóvízellátás a legfontosabb, ezért a reális igények alapján meghatároz­ták, mely utcák kerülnek sor­ra. Az érdekeltek hozzájáru­lása a fejlesztéshez, a cső­hálózat lefektetéséhez, el­éri a félmilliót. Amennyire várják az emberek, hogy végre eljusson hozzájuk is az ivóvíz, annyira kelle­metlen vendég a belvíz. A kü­lönböző lappangó vizenyők le­vezetésére, a csatornaépítés folytatására 760 ezer forintot költenek. A víz után közvetlenül a villany- és az úthálózat to­vábbi kiépítése következik. Az idén a Kerekhegyen, a Sasülés dűlőn és a velük határos községrészeken megépítik a magas- és kisfeszültségű légvezetéket és egy transzformátorházat. A bekapcsolásira váró 250—300 fogyasztó 200 ezer forintos __________________/___________ kö zműfejlesztéssel járul hozzá a tanács egymilliós kiadásá­hoz. Tavaly társadalmi munkával megkezdődött a Galamb és a Hegyalja utca egy-egy szaka­szának az építése. Most to­vább folytatják. A szükséges anyagot a tanács szállítja a helyszínre. Másutt is építettek ilyenformán utat, például az Árvácska és a Sasülés utcában. Az útfejlesztésre tartalé­kolt összeggel elsősorban ezeket az építkezéseket segítik, és ami marad, abból készíte­nek majd járdát, a tanács­ülés határozata szerint első­sorban a Gyulay Pál, a Sza­muely utcában és a Móricz Zsigmondi úton. Az e havi tanácsülésen dön­tenek arról, hogy mikor és mennyi pénz jut majd az el­múlt két évben feltöltött Du- na-parti sáv Petőfi és Erkel utca közötti szakaszának par­kosítására. Ezen a tavaszon, mint már évek óta, a községi tanács legfontosabb munkája a meleg vizű strand fejlesztése lesz. Bővítésére jelentős nagyságú, személyi tulajdonban levő sza­kaszt kellett kisajátítani, miután a kártalanításhoz szükséges összeget a megyei tanácstól megkapták. A strandfürdő továbbépítését már az üzemben tartó vállalat végzi. Néhány új épülettel, üz­lettel is gazdagodik az idén Leányfalu. Elkészült a gázcseretélep, a tűzoltóság a biztonsági be­rendezéseket rendben levőnek találta, így az ÁFÉSZ rövide­sen megkezdheti itt a propán­bután gáz palackok átvételét és kiadását. Ugyancsak az idén befejezi a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat a strand mel­letti élelmiszerbolt bővítését és korszerűsítését. Ennek az új üzletnek a léte sokat javít majd nyáron a kirándulók ellátásában. A legnagyobb üzlet mellett bővítik még a községi tanács 900 ezer forin­tos hozzájárulásával a Szabad­ság téri, a Kilátók útjánál le­vő élelmiszerboltot és a hajó­állomás melletti pavilont is. Komáromi Magda Városi hírek — A városi tanács műszaki osztálya az elmúlt évben az utak-hidak javítására, karban­tartására és felújítására 666 ezer forint értékű munkát végeztetett. Öntött betonból mintegy 3 ezer méter hosszú­ságú járdát építettek 401 ezer forint értékben. A járdalapok elhelyezését nagyrészt társa­dalmi munkával a lakosság vállalta. — A tanácsi munka megja­vítására a beosztott dolgozók között pályázatot hirdettek. Erre 19 javaslat érkezett, amelyből a bíráló bizottság hetet megvalósításra elfoga­dott. — Az izbégi sportpályát a Mathiász Tsz vette át. Azóta A szabadság madara Szentendrén új öltözőt építették, a pályát felújították. A fenntartás költ­ségeiről ugyancsak a terme­lőszövetkezet gondoskodik. Üj parkok. A városi tanács illetékesei sorra járják a bel­területet, hogy hol lenne mód, esetleg kisajátítások révén is, egybefüggő zöldterületek, par­kok, pihenőhelyek kialakítá­sára. Készül április 4-re a város felszabadulási emlékműve Stílusos, ahogyan Csíksizenifcmihá- lyi Róbert folytatja a munkát, gipsz- szél ragasztja a Szentendréd felszaba­dulási emlékmű hungarocell vázlatát, miközben beszélgetünk házi műtermé­ben, ahol minden olyan emberi. Böl­csőben sír a negyedik gyermek, a fiú, de hamarosan mosolyra vált a hang. A szentendrei kertben fenyőrigók és meggyvágók cikáznak, s képletesen szólva, de a lényeget illetően ténylege­sen is rászálltak az emlékmű tetejére, mely békéből, emberi szárnyalásból épül madártanná ösvényen. Már szál­lítják a budakalászi mészkövet, az em­lékmű rücskösen hagyott posztamen- sét, mely egy kicsit a múlt jelzése, melyen hamarosan felragyog az embe­ri kézzel szimbolikus madárrá csiszolt süttői fehér mészkő, eszmévé változott anyag. Időből, térből, történelemből. családból, madárvilágból vési, alakítja emlékeztető emlékművé Csíkszentmi- hályi Róbert a ma még hallgató töm­böt, hogy a 30. évforduló napjára meg­szólaljon szobornyeLvén. Különös ez a madár. Forrása nem­csak a szentendrei kert szorgalmas éneklése, hanem a századok reményét betöltő népdal, a vármegyeházra fel­szálló szabadságmadár, melynek áram­lása Ady és Kodály művészetébe is megérkezett. Csíkszentmihályi Róbert összetett alakzata virág is, madár is, kehely is: nyíló tavasztest, ettől olyan kifejezően emberi. Madárrózsa koro­názza a közel négy méter magas osz­lopállványt, amelyre e fehértüzű szo- borlátomás kerül, hogy ringató ünne­pet szerezzen szemnek és értelemnek. Sok jelkép közelítette a felszabadu­lás ma is tartó folyamatát, amikor népünk megkezdte történelmi elvetélé­sek és sorscsapások után alkotó kor­szakát, igazi életét. Ezt a felszabadulás- pillanatot hősi figurákkal, szönnyma- dárral viaskodó emberalakkal, mezte­len lábú asszonnyal, géppisztolyát markoló szovjet katonával, láng alakú, meredek íveikkel idézte szobrászatunk. Ezúttal a madarak szabad röptéiben, önfeledt szárnyalásában találta meg a művész saját élményeinek medrében, történelmünk minőségi metamorfózisá­nak hősi és békességgé lágyuló, általá­nos alkotássá emelkedő, le nem zárt, hanem táguló időegységét. A ház asszonya érmek és a gyere­kek között mozog hangtalan mosoly erős jelenlétével, mely e szobrok hite­les háttere, hiszen ettől is ihletődiiik. Fotós érkezik a múzeumból. Magamra maradok. Körbejárom a kertet, port­rék, állatszobrok; szarvasok, vaddisz­nók között lépek. Először a természe­tet szerette meg Csíkszentmihályi Ró­bert, a Bilis vadonát, ott figyelte a ké­sőbb érmekké növelt ősi hangokat, az erdő ritmusát, csigákat, madarakat. Az ő tanárai a gyökerek, érzékeny fegye­lemmel nyúlt le kagylókhoz. A mada­rak is berepültek életébe, több érem felületén figyeli mozgásukat évek so­rán. + így történt, hogy amikor 1974 nyarán a szentendrei szobrászok közül megnyerte a felszabadulási emlékmű pályázatát, számára a szabadság első napja lendületes madártestben tárult fel. Újra bent vagyok a műteremben, és figyelem, hogyan finomítja az első vázlat lehetőségeit az eredeti méret arányaira hangolva. Eredetileg beton­talapzatra gondolt, de a mészkő kelle­mes anyag, örülhetünk a módosítás­nak. Így szoborban felszálló madara valóban a szabadságot érzékelteti áp­rilis 4-től azoknak, aki% megpillantják a szentendrei emlékművet, amelyben e szabadságtest kinyitja a világot, az élet le nem zárt, hanem növekvő ha­tárait. IJjabb kopogás a műterem ajtaján, szobrászkolléga és szerelő érkezik. Bú­csúzom. Már kint caplatok a dömperek felverte sárban, hamar felengedett az alig megfagyott talaj. Észre sem ve­szem, hogy mire a barokk kálvária mellett a Görög Kancsóhoz érek; nem­csak cipőm, hanem nadrágom is csupa sár. Észre se veszem, annyira telítőd­tem madárral és szabadsággal. Losonci Miklós Valutabeváltás Visegrádon Valutabeváltásra a takarék- szövetkezetek közül egyedül a dunabogdányi takarékszövet­kezet visegrádi kirendeltségé­nek van engedélye. Ez az üz­letág rendkívül jelentős nem­csak a szövetkezetnek, hanem segíti a turistaforgalmat, kom­fortosabbá teszi a külföldiek dunakanyari tartózkodását. Amint Bártfay Sándor ügyvezető elmondotta, Viseg­rádon a mainál jóval több pénzt válthatnának be, ha a körülményeik kedvezőbbek lennének. A kirendeltség he. lyisége ugyanis eléggé kiesik a forgalomból és rendkívül kicsiny alapterületű. Elgondol­ható, mennyien felkeresik, amikor ötmillió forintos beté­tet kezelnek és másfél millió­nál is több a kikölcsönzések összege. Elsősorban valutabe­váltás céljára, megfelelő kö­rülmények között, hétvége­ken és ünnepnapokon ügyele­tet tartanának. Hatásos röpcédula Még 1973-ban, az év végén történt, hogy a szentendrei városi tanács felkérte a Szent­endrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet vezetőségét, hogy a tartós fogyasztási cikkek garanciaidőn túli javításának ismertetéséről hatékonyabb propagandával tájékoztassa a lakosságot. A szövetkezet megfogadta a jó tanácsot. Tavaly^ tízezer röpcédulát osztottak szét Bu- dakalásztól Visegrádig, a já­rás valamennyi községében. Ennek hatására az olaj­kályha, a hűtőgép és a ház­tartási kisgépek javításában 50 százalékos forgalomemel­kedés történt és a szövetke­zet 70 ezer forint többletbe­vételhez jutott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom