Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

TALLÓZÓ Az 5. héten történt Mint olvasóink látták, tegnapi lapunkban jelent meg elő­ször az ezentúl szombatonként rendszeresen visszatérő új ro­vat, a Szombati jegyzet, amely egy kisebb vagy nagyobb, de mindenképpen közérdekű problémára, gondra, avagy vala­mely többeket is foglalkoztató jó, vagy rossz jelenségre, vagy éppenséggel egy-egy dicséretes példára, kezdeményezésre irányítja a figyelmet. Amint az alábbiakból kitűnik, ezentúl vasárnap is talál­nak egy állandóan megjelenő új rovatot olvasóink a Gödöllő és Vidékében. Mától kezdve, minden vasárnap e helyen fog­laljuk össze a gödöllői járásban és Gödöllő városban egjr hét alatt lezajlott lényeges eseményeket; röviden elemezzük a já­rás és a város egy heti életének fontos mozzanatait. Amiről hét közben részletesen is beszámoltunk, ott zárójelben kö­zöljük a megjelenés dátumát is! A Gödöllő és Vidéke új rovatai, úgy gondoljuk, megköny- nyítik olvasóinknak az események áttekintését, elősegítik az alaposabb tájékozódást szőkébb környezetük életében. Január 27-én, hétfőn a járás hét községében szervezett programot a Hazafias Népfront. A vácegresi pártházban bi­zottsági ülésen tárgyalták meg a népfrontaktívák a községi tanács idei első félévi munkatervét. Isaszegen falugyűlés szín­helye volt a művelődési ház, míg a kerepesi tanácsházán nép­frontestet tartottak. Aszódon, Domonyban, Valkón és Verse- gen ugyancsak népfrontestekre került sor. E programokban gazdag hétfői napon rendezték meg a városi tanácson a me­gyei tanácstagi csoportülést, amelyen dr. Süpek Zoltán, a gö­döllői járási hivatal elnöke, és Benedek János, a városi ta­nács elnöke számolt be a járás, illetve a város idei költség- vetésének, továbbá fejlesztési alap tervének legfontosabb cél­kitűzéseiről. Végezetül: hétfőn kezdődtek meg városunkban a tanácstagi beszámolók. (Január 26.) Kedden, január 28-án bizottsági ülést tartott a járási pártbizottság, amelyen állást foglaltak a kongresszusi irányel­vekkel, valamint a szervezeti szabályzat módosításával kap­csolatban. Megvitatták a járási pártbizottság idei munkaprog­ramját, s javaslatot tettek a pártbizottság szerveinek első fél­évi munkatervére. Végezetül megvitatták, s jóváhagyták a já­rási pártértekezlet elé kerülő beszámolót. Szerdán, január 29-én délelőtt végrehajtó bizottsági ülést tartott a városi pártbizottság. Meghallgatták Benedek János­nak, a városi tanács elnökének jelentését a tavalyi városfej­lesztési feladatok végrehajtásáról, s az idei célkitűzésekről. A második napirend során a végrehajtó bizottság tagjai beszá­molót hallgattak meg a vezetőségválasztó taggyűlések tapasz­talatairól. Szerdán délután a városi Petőfi művelődési házban kerek- asztal-beszélgetésre gyűltek össze a város politikai és társa­dalmi vezetői, a művelődési intézmények képviselői. A beszél­getés témája városunk közművelődési helyzete volt, s megvi­tatták a megyei pártbizottság közművelődési határozatából adódó távlati feladatokat is. (Január 31.) Csütörtökön, január 30-án délelőtt a Hazafias Népfront járási bizottságának szervezésében tapasztalatcserére gyűltek * össze a járás helytörténeti kutatói, krónikaírói. (Február 1.) Délután, műszakváltáskor munkásgyűlést tartottak a. Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai üzemében. (Február 1.) Bagón e nap délutánján kezdődött meg a járási ifjúsági klub­vezetők tanfolyama, amelyen a járás minden helysége képvi­selte magát. A tanfolyam célja, hogy minden ifjúsági klub élén módszertanilag képzett és a szervezésben jártas vezető álljon. Este Csömörön, a művelődési házban falugyűlést tar­tottak. (Összeállította: Fehér Béla) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 28. SZÄM 1975. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP Mozi új köntösben Szemlátomást megélénkült a gödöllői Petőfi mozi környéke az utóbbi napokban. Míg ko­rábban jele sem látszott az átalakítási munkálatoknak — mert a nézőtérén dolgoztak a munkások —, most mindenki láthatja, hogy az előcsarnok­ban is serény munka folyik, felrakták a homlokzatra a neonfeliratot, a falra pedig frissen gyalult kis kirakatot szereltek, feltehetőleg a be­csalogató műsorképeknek. Ügy tűnik, vége lesz a böjt­nek, s mehetünk moziba. A Pest megyei Moziüzemi Válla­lat tervei szerint a hónap közepén, de legkésőbb végén, kaput nyit a filmszínház. SZERZŐDÉST ÍRNAK ALA Gyári brigádok ­Együttműködési tervezetben állapodtak meg járásunk köz- művelődési intézményei, a Ganz Műszerművek budapesti, valamint gödöllői árammérő- gyárával. A megállapodás — amelyet a tervek szerint feb­ruár végén írnak alá — értel­mében a két gyár szocialista brigádjai s az üzem többi dol­gozói is, sorra felkeresnék já­rásunk több községét, ahol megnéznék a népi együttesek műsorát, ahol van, a falumú­zeumot is, továbbá megismer­kednének a termelőszövetke­zetek életével. Lábhalom Aszódról Az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet asztalosüzemében hu­szonhárom dolgozó tevékenykedik. Az idén mintegy hatmillió forint értékben készítenek különféle ülőalkalmatosságokat, amelyeket kétharmad részben exportra szállítanak. Nos, az ülőbútorok kétségtelenül fontos része: a láb. Gárdos Katalin felvétele.. A két gyár kérte azt is, hogy a népi együttesek lépje­nek fel a fővárosban is — te­hát vendégül látnák őket —, s szeretnék továbbá, ha a buda­pesti Ganz-gyár otthont ad­hatna a Galga menti népmű­vészeti találkozó kiállításai­nak, s szívesen látnák a gal- gamácsai festőasszony, Van- kóné Dudás Juló képeit is. OLVASÓINK FÓRUMA Válasz: a ládáról A Gödöllő és Vidéke január 30-i számában megjelent Pos­taláda a boltban? című le- veiében Horváth Kálmán ol­vasónk az alsóparki élelmi­szer-áruház egyik furcsaságá­ról írt. Csodálkozott és sehogy sem értette, miért kell egy postaládáit az élelmiszer-áru­házban elhelyezni, s ha már ott van, vajon hogyan old* ják meg a postások a levelek, küldemények továbbítását, ha a bolt három napig zárva van? Szerkesztőségünket telefo­non felhívta Nagy István, a Gödöllői 1. sz. Postahivatal vezetője. Elmondotta, hogy eredetileg a bolt mellett, kint szerelték fel a levélszekrényt, A ládikót azonban rövid pá* lyafutása alatt kétszer szakí­tották le helyéről és az élel­miszerbolt alkalmi sörivói a levélszekrény nyílását üveg­nyitónak használták. A hivatal vezetője elmondotta, hogy a ládikó addig marad az élel­miszerüzletben, amíg a kör­nyékben az építkezéseket be nem fejezik, s a tereprende­zés után, elhagyva a boltot, végleges helyére: állványra kerül majd. SPORT + SPORT -I- SPORT 4- SPORT VÁCSZENTLÁSZLÓI ÁLMOK Útrnkel a f Hóval borított labdarúgó- pálya fogadott szerdán este Vácszentlászlón. A pályán vi­dám csapat kergette a bőr­labdát a nyolc oszlopon elhe­lyezett lámpa fényénél. He­tente kétszer, amikor az ed­zések folynak, ez a község leg­világosabb pontja. — A múlt év nyarán itt még szántóföld volt — mondja Ko­vács Sándor, a sportkör elnö­ke. — Az asztaltársaságban van az a Kovács Sándor is, akinek édesapja húsz éven át volt a helybeli sportélet veze­tője, s aki fiának adta át a stafétabotot. Könnyen megál­lapítható, hogy jó kezekbe ke­rült az örökség. Beszélgető partnerünk Sára Vendel inté­ző, aki minden héten vendég Gödöllőn, a szövetségi napo­ERTEKMENTO, KUTATÓ IGAZGATÓ A kastély és kincsei Alig jelent meg lapunk ha­sábjain tudósításunk a gö­döllői városi tanács január 2-i végrehajtó bizottsági ülé­séről, ahol a múzeumalapítás­ról, krónikaíró mozgalomról tárgyaltak, többen is felkeres­ték szerkesztőségünket, örül­tek, hogy a tanács erőfeszíté­seket tesz a múlt megmenté­sére. Sokan foglalkoztak olva­sóink közül a Grassalkovich- kastéllyal. E végrehajtó bi­zottsági ülés után két nappal mi is hírt adtunk arról, hogy tanácskozott a Pest megyei Műemlékvédelmi Albizottság. Megyénk főépítésze részlete­sen foglalkozott az országban budapesti Iparművészeti, az öntöttvas csillárok pedig az egri múzeumba kerültek. — A megszűnt raktár he­lyiére 1958-ban költözött be a szociális otthon, melyben há­romszáz idős ember lakik. Ku­tatásaimat ekkor a városon belül folytattam. Így kerültem be az egyik gödöllői kocsmá­ba, ahol a sűrű cigarettafüst közepette megláttam egy gyönyörű, zöld tetős asztalt. Szinte megállt a szívem ve­rése ... De hiszen ez Kossuth L,ajos íróasztala, amelyen a Habsburgok trónfosztásáról szóló törvényjavaslatát fogal­mazta! Megkérdeztem: nem adnák-e nekem ezt az asztalt, hozok helyette egy kecskelá­bút. Még örültek is az aján­latnak, mert a díszes asztal elég alacsony, nem tudtak raj­ta jól lkártyázni. Az értékes bútor jelenleg a kastély nagy­termében látható. Ötből egyet — 1960-ban az Iparművé­szeti Múzeumba látogattam, ahol megtudtam, hogy a pin­cében vannak a gödöllői kas­tély egyedülálló csillárjai. Egy szakembert vittem, aki azt mondta, hogy azoknak bizony már vége, mert a vizes pin­cében tíz év alatt teljesen tönkrementek, s ha hozzá­nyúlunk porrá mállnak. Amit lehetett gyolcsok között ide hoztam, két évig próbálkoz­tunk megmentésével, de hiá­ba, le kellett róluk mondani. Akkoriban járt nálam a nagy­tétényi kastélymúzeum igaz­gatónője és elvitte eme érté­kes, de menthetetlennek lát­szó maradványokat. Nagyté­tényben sikerült az ötből egyet elkészíteni, konzerválni, s ma ez a nagytétényi mú­zeum nagytermének egyik a pincébe, ahol már csak há­rom ládát, s azokban is csak tálakat találtam. A tányérok és a poharak eltűntek! El­hoztam a maradékot. Már a kastélyban látta meg ezeket egy szakember, s hamar el­terjedt a híre. Herendről fel­kerestek és kértek belőle né­hány darabot az ottani mú­zeum részére. így aztán már ott is van belőle — mutató­ban. Néztük a könyvtár vörös­márvány falát, a nagyterem aranyozott stukkóit, s hatal­mas, duplaszárnyú ajtókat. — A tükrök és alatta az asztalok nem is tudóim hon­nan kerültek vissza — gon­dolkozik el az igazgató. Hul­ló vakolat, omladozó falak, el­tört udvari kovácsoltvas lám­pák ... Helytörténeti klub? Gödöllőn nincs múzeum, csak egy helytörténeti szoba, melynek értékeit 22 éve han­gyaszorgalommal gyűjtögeti Heltai Miklós nyugdíjas ta­nár, egy lelkes kollektíva, meg a gyerekek is. A mozi­iskola lépcsőfeljárójánál dí­szes, faragott kő látható, olyan, amilyen a kastély ud­varán több is fekszik a sár­ban. — Nem az enyém az érdem — mondta Heltai Miklós. — Volt igazgatóm Egress János, majd utána Dékán Antal biz­tatott, anyagilag is segítve. Sok múzeumi értékünk van e szobán kívül is, ezeket lajst­romozni kellene. Számos ér­ték van még városunk törté­nelméről a lakosság birtoká­ban is, talán egy alakuló helytörténeti klub segítene ezek megtalálásában. A helytörténeti szoba előtt a falon gyermekes betűkkel írt kartont láttam kifüggesztve: „A kiállítást védetté nyilvá­nítja a Gagarin őrs”. Szép lenne, ha védettséget jelző tábla függene a gödöllői kastély kapuja fölött is. Mészáros Gyula kon, Berneczei János és Sibak Mihály is. A sportkör 1947- ben alakult. A legfontosabb szakosztály a labdarúgóké, akik mellett sakkozók és asz­taliteniszezők is sportolnak itt; de csak idényjellegűén, a spar- takiádok idején. Ismeretes, hogy a felnőtt labdarúgócsa­pat az elmúlt év őszén a gö­döllői járási bajnokság első osztályának az élén végzett, aranyérmesként. Az első csa­pat tizenhatos kerettel, az ifi­ké pedig húszas létszámmal működik. Két játékos kivéte­lével valamennyien a hely­beli Egyesült Zöldmező Ter­melőszövetkezet dolgozói. Január 10-e óta hetente két alkalommal a szabadban ed­zenek. Az öltözőépület befeje­zés előtt áll. A szükséges sze­relési munkákat már elvégez­ték, az épületben három öltö- zőszoba, egy bírói öltöző, kü­lön ifi-helyiség, több zuha­nyozó és a szertár kapott he­lyet. Az öltöző szép, kényel­mes, de gondjuk is van vele a vácszentlászlóiaknak. Meleg vizet egyelőre nem tudnak biz­tosítani a játékosoknak, mivel sehol sem kaptak 200 literes villanybojlert. A sportkör bázisa, segítője a helybeli termelőszövetkezet A tanács is támogatja munká­jukat. A közeljövőben hagyják jóvá tanácsülésen a sportkör támogatására a végrehajtó bi­zottság által felajánlott 20 ezer forintot. (Itt kell megje­gyeznünk, hogy hasonló segít­séget kap Valkő és Zsámbok Is.) Ha a csapat munkájáról be­szélünk, Horváth István edző­vel kell kezdenünk a beszá­molót, aki nagyszerű összhan­got alakított ki. Eredményeik is ezt bizonyítják. Az 1973/74- es szezonban ezüstérmesek lettek, tavaly pedig — a fél­szezon végen — a dobogó te­tejűi állt a csapat. Az őszi összeállítás a következő volt: Nagy Mihály, Józsa László, a három Balogh — Mihály, Zoltán és Tibor — Vas And­rás, Lakatos János, Sára Mi­hály, Magyar Béla, aki a Gö­döllői Vasasból került a csa­patba, Basa János, a gólki­rály, Maim Sándor vendég­játékos, Pető Ferenc, Kovács Sándor balszélső, aki egysze- mélyben sportköri elnök is, és Párkányi József. A tizenhárom játékoshoz a tavaszi forduló idején az ifik sorából Bényi László és Kreisz Ferenc csat­lakozik. A csapat hamarosan Debre­cenbe utazik, ahol a játéko­sok tíz napot töltenek majd az 1973/74-es bajnokságon kiví­vott „ezüstös” helyezésükért Az útra korábban is sort ke­ríthettek volna, de nem kap­tak helyet. Eközben készülnek az MNK-ban a Budaörs csa­patával lejátszandó találko­zójukra. Búcsúzás közben még elmondták hogy a csapat át­lagéletkora 23 év. Csiba József kincse! Nekem egy hasonlót sikerült vásárolni, de bronz­ból, s ma ez látható a kas­télyban. A már említett ön­töttvas csillárra ugyancsak egy pincében akadtam rá — AZ egri múzeum pincéjében. A tányérok, poharak eltűntek Megnéztük a kastélyt. Pa­tyolattisztaság, rend minde­nütt. Az idős lakosok legtöbb­je az egykori királynői rezi­dencia termeiben él, 15—20 ágyas szobákban. Sokan a földszinti társalgóban vannak — bizony elég sötét —, má­sok az első emeleti díszterem­ben. Ez utóbbi szép, nagy és világos, de bizony a stukkók aranyozása igen-igen megfa­kult. Az erkélyre, amely az átépítő Ybí Miklós építőmű­vészetét dicséri, nem lehet ki­lépni, mert leomlásától kell tartani. — Már' érdeklődtem, meny­nyibe kerülne legalább ennek a traktusnak a rendbehozata­la, újr óarany ozása — mondja az igazgató. — 30—35 millió forintot mondtak! Megálltunk egy díszes cse­répkályha előtt, hasonlót a váci püspöki palotában lát­tam. — Valamikor 28 darab volt belőle, ezt az egyet sikerült megmenteni. Értéke hozzáve­tőlegesen 300 ezer forint. Az előcsarnokban is akad egy kuriózum, egy porcelán cse­répkályha, a Zsolnai-gyár kez­deti idejéből. Erről jut eszem­be ... 1962-ben a Történeti Múzeumba hívtak, mivel hal­lották, hogy gyűjtöm a gödöl­lői kincseket. Találtak a pin­cében hét ládányi, három­ezer (!) darabból álló étkész­letet, amely valamikor a gö­döllői kastélyban volt. Ha ér­dekel, elvihetem — mondta vendéglátóm, aki cigarettaha­muját az étkészlet egy vasta­gon aranyozott. Ferenc József monogrammjával ellátott esontostányérjába verte. Ter­mészetesen azonnal lementem ismert és számontartott gö­döllői kastély helyzetével. Ezek szerint a jelenlegi álla­pot korántsem tekinthető vég­legesnek! „Hűtlen” facsillárok Meglátogattuk az 1740-es években épült kastélyt, amely a gazdag főúré, Grassalko- vich Antalé volt, s amely a későbbi időkben az osztrák fő­vezér Windischgrätz, a magyar fővezér, Görgey, a cári főve­zér Paskievics, s 1919-ben Stromfeld Aurél főhadiszállá­sa volt. Még később az utolsó Habsburg uralkodók, majd Horthy állami nyaralójaként vált ismertté. A kastély legújabb történe­téről dr. Ozory Aladár, a Fő­városi Szociális Otthon kas­télybeli részlegének igazgató­ja a következőket mondta el. — Még ideérkezésem előtt foglalkoztam o műemlékek történetével, de itt, ebben az atmoszférában végképp csak a gödöllői kastély kutatója let­tem. Minden ezzel kapcsola­tos elérhető könyvet elolvas­tam, s nincs hely az ország­ban, ahol ne kerestem volna a kastély szétszóródott kin­cseit. Ferenc József íróaszta­lát például a gödöllői kultúr- ház udvarán találtam meg. A II. világháború végén a né­metek költöztek be a kastély­ba, képet, szőnyeget, értéke­ket felleltároztak, aztán min­dent el is vittek. A háború után három évig üresen állt, betört ablakain a szél járt és gaz nőtte a parkot. Az jött be aki akart... 1948-ban katonai raktár lett. Ekkor — persze elég későn — gyűjtötték ösz- sze a nép vagvonává lett kas­tély megmaradt kincseit. így a 73 és 53 ágú facsillárok a

Next

/
Oldalképek
Tartalom