Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-04 / 29. szám
A dán királynő Moszkvába látogat A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására május 26-a és június 2-a között látogatást tesz a Szovjetunióban Margit dán királynő és férje, Henrik herceg. Személyében először látogat a Szovjetunióba a dán királyi család két tagja. Moszkvában ezt a látogatást a jó szomszédi kapcsolatok fejlesztését célzó dán törekvések újabb bizonyítékaként könyvelik el. A királynő útjának bejelentését a két ország parlamenti küldöttségeinek kölcsönös látogatásai előzték »neg. Gromiko Kairóban Nettói GromUco nyilatkozik a sajtónak as egyiptomi főváros repülőterén. Mellette Izmai] Falun! (balra) egyiptomi iriÜOgymlnisster. „ _____________ __________ Andrej Gromiko,' az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere vasárnap a damaszkuszi szovjet nagykövetségen találkozott a Szíriái Kommunista Párt vezetőségével. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn találkozott Mahmud Al- Ajubival, a Szíriái Arab Köztársaság minisztertanácsának elnökével, a Baath-párt vezetőségi párttagjával. Megbeszélés során szó volt a szovjet—Szíriái kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről, valamint más kölcsönös érdeklődésre számottartó problémákról. Hétfőn aláírták a Szovjetunió és Szíria gazdasági és műszaki együttműködési egyezményét, továbbá azt a kormányközi megállapodást, amelynek értelmében együttműködnek az egészségvédelem és az orvostudomány területén. A dokumentumok aláírása után sor került Andrej Gromiko és Abdel Halim Khad- dam szíriai külügyminiszter zárómegbeszélésére. Gromiko hétfőn befejezte baráti látogatását a Szíriai Arab Köztársaságban és elutazott Damaszkuszból. Hétfőn — a korábban létrejött megállapodásnak megfelelően — baráti látogatásra Kairóba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió kül-1 ügyminisztere. Nem sokkal a szovjet külügyminiszter megérkezése után Andrej Gromiko és Isz- mail Fahmi egyiptomi külügyminiszter megkezdte tárgyalásait. Az első napi megbeszélések eredményeként három egyezményt írtak alá. Az első egy konzuli szerződés, amely a két országban nyitandó új konzulátusokról intézkedik. A másik egyezmény a gazdasági tervezés területén kialakítandó együttműködést szabályozza, a harmadik kulturális megállapodás. Este az egyiptomi külügyminiszter vacsorát adott szovjet kollégája tiszteletére. (Kommentárunk a 2. oldalon) PEST KEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A7.*MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX, ÉVFOLYAM, 29. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1975. FEBRUAR A, KEDD t Pest megye építőiparának feladatairól az V. ötéves terv előkészítésérőt Tanácskozás a Pest megyei pártbizottság székházában Tegnap a Pest megyei pártbizottság székházában a IV. ötéves terv utolsó évének építőipari feladatairól, a megye építőipari vállalatainak munkájáról és az V. ötéves terv előkészítéséről tanácskozott Bondor József építési- és városfejlesztési miniszter, valamint a minisztérium több vezető munkatársa Pest megye párt-, tanácsi vezetőivel, a megye építőiparának képviselőivel. Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, valamit a pártbizottság és a tanács illetékes osztályvezetői folytattak megbeszélést, amelyen részt vett a megyei állami építőipari vállalat és a beruházási vállalat igazgatója is. A tanácskozáson elhangzott, hogy Pest megyében a IV. ötéves tervben előirányzott 36 ezer lakás helyett 37 ezer készül el az év végéig. A terv túlteljesítése mellett azonban az előirányzott 6330 lakásból néhány százat csak 1976-ban tudnak készen átadni. A PABV vezetői elmondották, hogy az évről évre gyors ütemben növekvő igényekkel a vállalat műszaki fejlesztése nem tudott lépést tartani. Ez az egyik oka annak, hogy néhány építkezés áthúzódik az V. ötéves terv első évére. Elmondották azt is, hogy például az alagútzsaluzó berendezések lassan már elhasználódnak, s pillanatnyilag nincs anyagi fedezetük újak vásárlására. Jövőre ezért Vácott és Gödöllőn át kell állniuk a házgyári technológia alkalmazására. A vita során a miniszter felhívta a figyelmet: mindent el kell követni, hogy a megkezdett beruházásokat a lehetőségekhez képest minél előbb befejezzék. Különös gondot kell fordítani az új építési területek előkészítésére, és a közművesítésre. Ezekre a területekre kell összpontosítani a nagyobb Próba a festőüzemben anyagi és szellemi forrásokat A tanácskozáson elhangzottakból világosan kitűnt, hogy sok még a tennivaló, a tervező, a beruházó és az építőipari vállalatok együttműködésének javításában is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a határidőcsúszások egyik oka a kooperáció és az előkészítés hiányosságaira vezethető vissza. A továbbiakban sző esett arról, hogy az V. ötéves tervben a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Verőcén blokkgyártó üzemet kíván építeni. Ha folyamatos lesz a nyersanyagellátás, akkor ez az üzem évente 56 ezer köbméter blokkot gyárt majd. A megyei pártbizottság kérésére a minisztérium megvizsgálja, hogy miként sorolhatnák az V. ötéves terv időszakában a munkáslakás- építésre kijelölt területek közé — Gödöllő, Nagykőrös, Százhalombatta, Vác és Dunakeszi mellett — Éplet, Szi- getszentmiklóst, Szentendrét és Ceglédet is. A tanácskozás résztvevői végezetül megállapodtak, hogy az V. ötéves terv lakásépítési előirányzatainak végleges rögzítésére további. egyeztető tárgyalásokat folytatnak majd, hogy reális terveket tudjanak készíteni. A tanácskozás úgy értékelte, hogy a mostani és az elkövetkezendő — szakértői szinten folytatott — megbeszélések hasznosak lesznek és hozzájárulnak a lakásépítés idei és középtávú programjának sikeres megvalósításához. K. Gy. A. Az irányelvek vitája Paribizottsági üíés Fejér megyében Az MSZMP Fejér megyi Bizottságának tegnap Székesfehérvárott tartott ülésén megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit és összegezte a párttaggyűlések, a pártbizottságok kongresszusi előkészítő munkájának tapasztalatait. Az ülésen részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Zárszámadások idején Csendes a határ - hangosa^ a műhelyek Gödöllőn, a Ganz Műszerművek Árammérő Gyárában megkezdődött az új festőüzem próbája. A zárt rendszerű berendezéssel évente mintegy kétszázhatvanezer négyzetméter különböző alakú és nagyságú műszeripari alkatrészt lehet befesteni Ez több mint háromszorosa a régi festőüzem termelésének. Csöndes ilyenkor február elején a határ, elvétve látni csak egy-egy magányos traktorost, aki most igyekszik végezni a mélyszántás maradékával. Az utóbbi hetek időjárása kedvezett a gazdáknak, s ahol az esős, sáron ősz elcsúsztatta a munkát, azt ezen a télközépi tavaszon pótolni lehetett. Mindenfelé a megyében szépen zöldül a vetés, fejlődnek a gabonanövények, megkapták a növekedésükhöz szükséges tápot is, hiszen a legtöbb gazdaságban már befejezték a fejtrágyázást. Akad persze még teendő a földieken: a gabonatáblákon megrekedt tócsák vizének levezetése és a hamarosan esedékes vegyszeres gyomirtás. Ám a lázas igyekezet színtere most a gazdaságok irodáiban és műhelyeiben lelhető. Itt a zárszámadó közgyűlések évadja, csaknem mindennapra jut egy tanácskozás, ma például Túrán, a Galga- men/ti Tsz-ben összegezik az 1974. év eredményeit. Egyébként a megyében 120 termelőszövetkezet, 19 szak- szövetkezet, 1 halászati tsz és 24 szövetkezeti társulás köny- velőségében vonták, illetve vonják meg az elmúlt év mérlegét. Hangosak a műhelyek a gazdaságokban, a nehéz ősz erősen meggyötörte a traktorokat, a gépétet, akad tehát bőven javítanivaló. Mindenekelőtt azokat a masinákat sietős kijavítani, amelyekre a kora tavaszi munkákon lesz szükség. Mert ha hihetünk a medvének — aki a vasárnapi borongó®, hózivataros időben nem fedezte fel saját árnyékát, tehát kintmaradt —, nyakunkon a tavasz. Efféle prognózis ugyan túlzott derűlátásra vall, s egyelőre gyakoribbak a vadállatok felől érkező kedvezőtlen hírek: az erdőszéli táblákon sok kárt tesz például a vaddisznó. Tegnap éppen a tinnyei tsz határában becsülte föl egy kisebb szakmai bizottság a kárt, amelyet a telki erdőgazdaság fekete csürhéje okozott, áttörve az erdészek állította kerítésen is. A. Z. KÖZÉLET Loson czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap hivatalában fogadta a Francois le Dauarecnek, a Francia Köztársaság nemzet- gyűlése alelnökének vezetésével hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttséget. Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságát, a párt megalakulásának 45. évfordulója alkalmából. Dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszter vezetésével hétfőn delegáció utazott Moszkvába, a magyar—szovjet autóipari állandó együttműködési munkacsoport XII. ülésére. Dr. Király István igazságügyi minisztériumi főosztályvezetővel az élen magyar küldöttség utazott Genf be, a fegyveres konfliktusokban alkalmazandó nemzetközi humanitárius jog megerősítését és továbbfejlesztését tárgyaló diplomáciai konferenciára. Dr. Bartha Tibor református püspök, a magyar nemzeti bizottság alelnöke és Papp Anna, a bizottság titkára tegnap hazaérkezett Brüsszelből, az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottsága kibővített ülésszakáról. Fehér József felvétele fizet a vevő, mert tudja, mit kap cserébe. Hasonló utat járt a Pestvidéki Gépgyár nagy értékű h uzaLzománc ózó berendezéseinek kifejlesztésével, gyártásúik megszervezésével. A hazánkban korábban ismeretlen gépsort keresett exportcikké tették a gépgyáriak, az árba ugyancsak beépítve azit az új értéket, melyet a közösség szellemi és fizikai alkotó energiája teremtett Ennek köszönhetően a szigethalmi gyárban — megengedve a leegyszerűsítést — egy tonna fém háromszor, négyszer olyan értékes termékké alakul át, mint a számba vehető gépipari vállalatoknál átlagosan. Ez a tény már érzékelteti, hogy gazdaságpolitikánk miért tulajdonít nagy jelentőséget a nettó termelési érték eddiginél kiemeltebb kezelésének. P est megye iparában adottak a lehetőségek e kiemelt szerephez. A műszer-, valamint a híradástechnikai, vákuumtechnikai ipar különösen jól illusztrálja a megyében, hogy az energia és az anyagok átalakulása — azaz felhasználása, feldolgozása — korántsem egysíkú, bonyolult összefüggésektől mentes folyamat. Éppen napjaink szolgáltatnak példát arra, hogy a termelés gyors növekedése mellett is mód van az anyagfelhasználás fajlagos — olykor abszolút — csökkentésére, s nem kell más hozzá, mint körültekintés, nagyobb szervezettség, a veszteségek mérséklése. Aminek lényeges feltétele, hogy már a gyártás- és gyártmányfejlesztés tervezésekor számoljanak a vállalatok az optimális anyagnormákkal, a forgácsolási, leszabási hulladékok egészséges határok között tartásával, az anyaghelyettesítések lehetőségeivel. Dolgoznak olyan anyagokkal a megyében, amelyek drágábbak az aranynál, s bár ez kivétel, az általános téendők mégsem válnak el tőle. Egy tonna acélból, rézből, alumíniumból sok minden készülhet — a felhasználói, fogyasztói igények kielégítése nem ad módot arra, hogy csak a legértékesebb termékké formálódjon az anyag —, de ami hulladékba kerül, amiből selejt lesz, ami fölösen súlyosbítja az árut, az elveszett. Sok, a tűrhetőnél jóval több anyag vész így el, s ennek vannak objektív — a népgazdasági szerkezetből következő — okai, ám vállalaton, gyáron belüli tényezői is. Hajiunk arra, hogy elsősorban utóbbiakat lássuk nyomatékosabbnak, éppen azért, mert a teljes termelési érték mögött szinte észrevétlenül húzódnak meg. A jól működő gyár, vállalat nemcsak teljes termelésének értékét növeli, hanem gyarapítja az új értéket, a nettó termelést is. Tudva, hogy kötelezettségeit maradéktalanul csakis így teljesíti, s ha ezt tette, akkor valóban joga van az anyagi, erkölcsi elismerésre. Mészáros Ottó R ózsaszín ködben beszélgettem a gépipari, vállalat három vezetőjével mindaddig, míg föl nem tettem a kérdést: miként alakult a nettó termelési érték? öli ugyanis büszkeséggel emlegették, hogy a teljes termelés értéke 13’ százalékkal növekedett, bővítették exporteladásaik d evizaforim tokban mérhető hasznát, ennek következtében a vállalati eredmény a tervezettet jóval meghaladja... S akkor elhangzik az ümneprontó kérdés. Ugyanis a nettó termelési érték nem gyarapodott, Nyersebben fogalmazva, az anyagárak emelkedése szolgált fedezetül a szívesen és színesen ecsetelt fejlődéshez; amiről rövid úton kiderült, hogy viszonylagos. Ha ugyanis a teljes termelési értékből levonjuk az anyag- és anyag jellegű költségeket, valamint az állóeszközök értékcsökkenési leírását, akkor meg kell kapnunk a nettó termelési érték számadatát. Ami ebben az esetben nulla volt. A vállalat, az előző évhez viszonyítva, nem növelte azt az új értéket, amely forrása a nemzeti jövedelemnek. Maradtak ott, ahol álltak. Szó sincs szándékos félrevezetésről. Egy gondolkodásmód szemléletes megnyilvánulásáról annál inkább. E gondolkodásmód gyakorlója túlzott jelentőséget tulajdonít a teljes termelési értéknek, s mellékesen kezeli az energia- és anyagfelhasználást, nem vizsgálja szigorú alapossággal a nettó termelési érték alakulását, s ezek következtében jól dolgozónak ítéli meg azt a vállalatot is, amely erre nem szolgált rá. Napjainkban nemcsak azért válik hiangsúlyozottá a nettó termelési érték jelentősége, mert égetően szükséges az energia- és anyagtakarékosság, hanem azért is, mert — amint azt a párt Központi Bizottsága kongresszusi irányelvei kimondják — „a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők ésszerű felhasználásával arra törekszünk, hogy a népgazdaságunk adottságaival összhangban álló területeken a technikai haladás élvonalába kerüljünk”. I dehaza általában csak a szakmabeliek ismerik a Mechanikai Laboratórium dunakeszi egységének stúdiómagnetofonjait, ám külföldön, elsősorban a Szovjetunióban, ezeknek termékeknek annál nagyobb a híre. Okkal, joggal. A magas műszaki követelményeknek megfelelő termékek előállítása Dunakeszin egy pillanatra sem vált el a folyamatos fejlesztéstől. Mind mechanikai, mind elektronikai téren képesek voltak arra, hogy lépést tartsanak a nemzetközi fejlődéssel, s persze, áraik is tükrözték a korszerű megoldásokat. Itt nem úgy általában nőtt a termelési érték, hanem elsősorban a nettó termelési érték emelkedéséből táplálkozott. Azokból a szellemi erőfeszítésekből, amelyek alkotói közösségek sorához kapcsolódnak, s amelyeket habozás nélkül meg- .
